Félegyházi Hirlap, 1901 (19. évfolyam, 1-103. szám)
1901-01-03 / 1. szám
XIX. évfolyam. FÉLEGYHÁZI hírlap. 1. szék. Bálint István 50, Szabó Flórián Károly 49, Berta János 48, Drahos Ferenci 47, Bakos Sándor 4 szavazatot. V. Az igy megejtett szavazás alapján iskolaszéki tagokat megválasztottaknak kijelentették : Bakos Nándor, Bálint Károly, Barta Pál, Csák Kálmán, Csepreghy Endre, Csima István, Dolák Ferencz, Dobák István, ifj. Diős Mátyás, dr. Fazekas Kálmán, dr. Koffer József, dr. Holló Lajos, Holló László, Huszka Dezső, Kanizsai Nagy Imre, Katona Ildip, Keserű Antal, Kocsis Ferencz, Kocsis Sándor, K. Szabó István, Magyar István, Mihálovits Alajos, Molnár Béla, ifj. Molnár Imre, dr. Rettkey Imre, Ring Pál , Seres István, dr. Sor Ferrrtv&* *,~ Szabó S. József, Szarvas András, dr. Szerelemhegyi Károly, Tarjányi Antal, Tóth Imre, Ulrich Antal, Varga Máté és Zámbó Imre. Miről Kiss Boldizsár kér. tanfelügyelő, Kolossváry Mihály iskolaszéki elnök és a megválasztottak azzal értesittetnek, hogy az iskolaszéknek hivatalból tagjai a róm. kath. lelkészek, a tanács tanügyi előadója és a tantestület kiküldöttei. 206. szám. Olvasatott Pál Károly főgymnasiumi tanár kérvénye, melyben kéri, hogy önkéntesi szolgálata alatt fizetésének azon része, mely a helyettesítés után fennmarad, részére utalványoztassék ki. V. Miután a közgyűlés 162/1900. sz. alatt hozott határozatában, melyben katonai kötelezettségének leszolgálására Pál Károly főgymnásiumi tanárnak egy évi szabadságidőt engedélyezett, kimondotta, hogy a helyettesítésül járó költségek nevezett tanár fizetését fogják terhelni, miből önként következik, hogy a fennmaradó többlet nevezett tanárt illeti ; miután továbbá a helyettesítésért 1600 K jár, nevezett tanár évi fizetése pedig 2800 K». tesz ki , utasítja a közgyűlés a pénztári hivatalt, hogy ezen külömbözetet f. évi október hótól kezdve Pál Károlnak vesse ki akiből a számvevőség, pénztári tisztség, a fogyymásiam igazgatója és Pál Károly jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. 207. szám. Hivatkozással a képviselő- testület 123/1900. szám alatt hozott határozatára, előterjesztetett, hogy Szabó Ágoston 1878-ban kelt végrendeletében két hold földet hagyott az iskola alapítványnak, hogy annak évi jövedelméből két negyedik elemi osztályt végzett, helybeli származású, szegénysorsú, legszorgalmasabb tanuló jutalmaztassák. Ezen föld eladatván, az érte befolyt vételár az időközi kamatokkal 1200 koronára növekedett, melynek kiadható évi kamata 42 . Ugyanily természetű Kler János alapítványa, ki 600 fit. alapítványt tett, hogy annak kamata két szegénysorul 3 ik elemi osztályt végzett ifjú jutalmárására fordittassék. Ezen tőke időközi kamataival 1800 K növekedett, melynek kiadható kamata 63 K. Annak, hogy ezen alapítványok czéra nem forditottak, az az oka, hogy a tartótestület az ösztöndíjakra tanulókat évekn át nem jelöli. V. A közsvülés a tett előterjesztést tudomásul vesz.B elrendeli, hogy a tiszti ügyész közben itzével ezen alapítványokról szabályszerű alpítólevelekellíttassanak ki, s melyek felsőbb hatóságileg jóváhagyatván sas arra illetéke hatóságoknál és a r. kath. iskolaszéknél löznek elhelyezendök. Miről a tanács, a polgármester, tiszti ügyész és B*ámhelyiség jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. 208. szám Bemutattatott Schweifer Ljos korcsmám és a váro*i park hé-’ jé| io... 163/. 903. kgy sz. közgyűlési házán ít ellen. Ebben felebbező hajlandónak nyitkozik a szerződés felbon- I tására, ha neki tett beépitkezésekről a város 3968 K kárpótlást és az elvont haszonért 3000 K kártérítést ad. A közgyűlés a kellő időben benyujtott felebbezést elfogadja , annak a törvényhatósághoz indokolt jelentés kíséretében leendő feltsesztését elrendeli. A szerződéses bérlet felbontására vonatkozó ajánlatot a közgyűlés figyelmen kívül hagyja Miről a polgármester és Schweiger Lajos jegyzőkönyi kivonaton értesítendők. 209. szám. Bemutattatott a 145/1900. kgy. sz. végzéssel Czapáry Albert városi kertész ellen elrendelt vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. Ennek tanúsága szerint nevezett kertész elismeri, hogy a fák eladása körül eljárása szabálytalan volt s ezért a tanács őt meg is büntette, de tagadja, hogy visszaélést követett volna el. V. Miután a tanács 2878/889. k. i. sz. végzésében Czapáry Albert városi kertésznek a faiskolai bjtványok áruba bocsátása körül tanúsított eljárását helytelenítette s ezért őt meg is büntette, a közgyűlés ez alkalommal a beiutatott vizsgálati jegyzőkönyvet tudó-' ti veszi a az ügy felett ■ " 1 __ .. _i'j. s tasáci..,, hogy a kertésszel szemben a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja. Miről a városi tanács és Czapáry Albert jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. 210. szám. Előterjesztetett Majoros Sándor és társai csólyosi lakosok kérelme, hogy az ott építeni szándékolt iskola a puszta közepire, vagyis a pálos kömpöczi keresztet második dűlőjére helyeztessék. Miután a Csólyos pusztán építendő iskola helye felett a képviselőtestületi közgyűlés 122/1900. szám alatt már határozott, az ahhoz szükséges földterület megvásárlásáról szóló szerződést a 164/1900. kgy. sz. határozattal el is fogadta a az jelenleg a törvényhatóságnál van jóváhagyás kinyerése végett, miután továbbá ezen pusztán két iskola van tervbe véve s igy azok egyike sem helyezhető el a puszta közepén, hanem olyan helyeken, hogy azt az érdekeltek megközelíthessék, mert rendeltetésüknek csak igy felelhetnek meg, a beadott kérelem figyelembe vehetőnek nem találtatott Miről Majoros Sándor társaival leendő közlés végeit jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. — Jelentem alásan, ezredes uram, én — jelentkezett egy még alig sorkedső bajuszu közhuszár. Az ezredes végignézett a finn és csak annyit kérdezett: — Mennyi idő kell hozzá? — Egy hét, ezredes uram ! . . . • És a mondott időre a lóolyan volt, mint a kezes bárány, bátran a hátára lehetett ültetni a legfélénkebb ujonczot is. Hennaberg jól szemügyre vette a sárgát, csupa ifi volt, csupa élet, orrszimpáin mintha csak egy tűzokádó pöfékelne. De ha a huszár megkapta a sörényét, mintha még a lelöklétét is visszafojtaná, mikor pedig már a hátán érezte, vígan ficzánkolt alatta. Nagyon respektálja az uniformist . . . — Mit csináltál vele ? — kérdezte a fiút az ezredes. — Jelentem alásan, iskolát tartottam neki a huszárvirtusból. — Hogy hívnak ? — Kiss József . . . — Mióta szolgálsz ? — Jelentem alásan, épen holnap lesz egy félcsatec^ jezv^v----------—L—.... __ . Az ezredes kételkedve rázta t. fejét. — Hová való vagy? — Kunhalasra. — Az már más! — jegyezte meg Henneberg . . . • Mindezekből pedig az következik, hogy aki nem tud arabusul, az ne beszéljen kínai nyelven, valamint, hogy a hajdú se fogjon harangöntésbe, ellenben a pék még vállalkozhatik órareperálásra, mert ki tudja, hátha üres idejében ilyen mesterségnek a tanulmányozására is rá adja a fejét. De az már nagy sor, hogy valaki meg fogja bírálni, hogy melyik nemzetiség ért a lóneveléshez ... A magyar honvédelmi államtitkár saját külön nézete szerint például a magyar faj intelligenciája még nem érett meg a csikónevelésre. " Egy főrenditől hallottam, hogy mikor Oromán úr ezt a nevezetes kijelentést tette, Munkácsy Mihály honfoglalói tagadólag rázták a fejeket, kivéve egy ismeretes alakot, akiről különben mindnyájan tudjuk, hogy inkább mindent elhisz, semhogy opponáljon. * Nem tudom, hogy így volt-e, de azt hiszem, hogy az államtitkár úr 1900. évi deczember 21 én tartott főrendiházi beszédének hallatára Istenben boldogult Simonyi óbester legalább háromszor megfordult sírjában; Hennaberg s a többi vitéz huszáraink pedig egyenesen a jegeslegtöbb hadúrhoz mentek rapportra —■ „Wegen Beschwerdung zu Obsitos. HÍREK. — Kérelem. Lapunk munkatársait tisztelettel kérjük, hogy a lap szellemi részére vonatkozó minden közleményt felelős szerkesztőnk czimére méltóztassanak küldeni. A reklámokat és hirdetéseket azonban Vesszösi József úr veszi fel, kinek nyomdájában a „Félegyházi Hírlap“ továbbra is készül. — Az ó-templom renoválása. A képviselőtestület a magyar kereszténység 900 éves jubileumának emlékezetére elhatározta, hogy a Boldogasszony látogatásáról nevezett ó-templomot szylszerűen renováltatja Az újítás tervezetét Czigler budapesti műépítész már készíti is. A tervezéshez szükséges régi alaprajzokat, melyek szerint a templom épti, a város elöljárósága használat végett a levéltárból Czigler rendelkezésére bocsátotta. — A gazdasági munkás és cselédpénztárról. Az 1901. január elsejével lépett életbe a gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárról szóló 1900. évi XVI. törvényczikk. Nemes és humánus czélokat valósit meg ezen új törvény, mely az önsegély alapjára építve fontos mezőgazdasági érdekeket szolgál, mert nemcsak a cselédek sorsa biztosítására nyújt eszközt és biztos alapot, de egyúttal a szolgálat és munkaadó gazdaközönség érdekeit is előmozdítja, a munkást és munkaadót közelebb hozván a kölcsönítés-nek —alapját. A törvény a hozzáfűzött rendeletek alpján a gazdasági munkások és cselédeknek, sőt a kisgazdáknak is mód és alkalom nyuttatik, hogy önkéntes társulás útján (mert a kötelékbe való belépés nem kötelező) baleset rokkantság, s halál esetre önmaguknak, családjuknak megélhetésüket biztosító segélyt nyújthatnak ; másodsorban az, hogy a cselédtartó gazdák azon csekély díj által, melynek fizetésére a törvény kötelezi őket, cselédjeiknek baleset esetén úgy maguk, mint cselédjök előnyére segélyt biztosíthatnak. — Tett A mai korban, midőn mindenki beszél, bölcses,kr a társadalom ezer meg ezer bajainak orvoslásáról, jól esik a humanisma terén egy kis cselekvést is látni. Nincs egyébről szó, mint arról, hogy az iprosok „Petőfi asztaltársasága” újév napján két szegény iskolás gyermeket tetőtől-talpig