Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1903 (21. évfolyam, 49-75. szám)
1903-06-21 / 49. szám
FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1903. junius 21. 3 Nem riadtam vissza lapkiadóvállalatommal sem költségtől, sem fáradságtól s anyagi áldozatokat hoztam, csakhogy oly lapot adhassak a nagy közönség kezébe, melyet az fejlett ízléssel méltán megkívánhat s a mely méltó a haladás utján nagy lépéssel előre törő városunkhoz. A nagy közönség erkölcsi elismerésével nem is volt fukar irányomban sohasem. Ebből merítettem néha megszálló csüggedéseim közepette az erőt és bátorságot a további küzdelemre s haladtam előre törve a vidéki hirlapkás tövisektől behintett nehéz útján. Az út nehézségét enyhítették önzetlen munkatársaim, kik anyagi előnyöket nem várva, kitartottak mellettem a jóügy iránti rokonszenvből, kiknek támogatását újból kérem nehéz feladatom teljesítésében. Ezután is azon leszek, hogy többet adjak, mint amit ígértem. • Kitartó komoly munka árán kérem a nagy érdemű olvasóközönség szíves támogatását. Minél nagyobb lesz ez a támogatás, annál inkább fogom azt a lap fejlesztésére fordítani, mint eddig is tettem. Ami a lap technikai részét illeti, az ezután a volt „Félegyházi Hiradó“ betűivel, beosztásásával és terjedelmében jelenik meg, a szükséghez képest időnként mellékletekkel. Magamat és lapomat a n. é. olvasóközönségnek, városunk társadalmának és munkatársaimnak szives jóindulatába ajánlva, maradok hazafias üdvözlettel Vesszösi József, a „Félegyházi Hírlap“ egyesült „Félegyházi Híradó“ felelős szerkesztője és lapkiadó tulajdonosa. A közigazgatás egyszerűsítése. A miniszterelnök, mint belügyminiszter most küldte szét minden törvényhatósághoz azt a rendeletét, mely az összes törvényhatósági és rendezett tanácsú városok, valamint az árvapénzek kezelésére feljogosított községek gyámpénztári kezelését július 1-től az egész országban egységesen, az egyszerűség követelményeinek megfelelően szabályozza. A rendelet többek közt ezt mondja: Az eddigi eltérő és folytonosan módosítgatott helyhatósági szabályrendeletek nyomán a gyámpénztárak kezelése körül a kiskorúak és a gondnokoltak kárára sok helyen törvényellenes gyakorlat kapott lábra ; a szabályellenes, hanyag eljárás miatt a kiutalványozandó árvapénzeket évek hoszszú során önkényesen visszatartották, a kamatokat helytelenül állapították meg, de a rendszer nélkül való pénzkezelés, a helytelen naplózás és könyvelés gyakran a gyámpénztár megkárosítását is eredményezte, az ellenőrzés és felügyelet nem volt megbízható alapon teljesíthető. Az egységes új szabályzatok szabatosan megállapítják a munkabeosztást, a hatásköröket és a felelősséget, rendelkezéseket foglalnak magukban pénztári kezelésre, az utalványozásnál, a naplók és a főkönyvek vezetésénél és a pénztár vizsgálatnál követendő eljárásra ; mindamellett az önkormányzati testületek törvényes jogait nem érintik, tehát az árvapénztárak elhelyezési módozatait a helyi viszonyok figyelmébe vételével jövőre is maga a város, vagy község határozza meg. Mivel pedig a gyámpénztári tartalékalapoknak más célokra le nem kötött jövedelmét ezentúl a két éven felüli elhagyott gyermekek gondozási költségeire kell fordítani, remélhető, hogy a gyámpénztárak rendes kezelése közvetve a városok és a községek szegényügyi terheit is csökkenteni fogja. Az állatoknak sütővassal való bélyegzése ellen. A mészárosok, bőrkereskedők, bőrgyárosok ismételten panaszkodtak, hogy az állatoknak sütővassal a combon való bélyegzése miatt az állati bőrök sokat vesztenek használhatóságukból. Legutóbb emiatt egyes nagyobb piacokon a kereskedők tartózkodtak Magyarországból származó bőrök vételétől. A földmivelési miniszter ez okból közrendeletileg utasította a törvényhatóságokat, hogy az érdekelt gazdaközönséget a sütővassal való bélyegzés káros következményei felől világosítsák fel s figyelmeztessék, hogy a tüzes vassal való bélyegzést vagy teljesen mellőzék, vagy pedig ilyen bélyegeket az állat álkapcsára, esetleg szarvára alkalmazzák. Gazdaközönséget érdeklő elvi jelentőségű határozatok. 1. Gőzgéppel vizifecskendő felállítása nélkül való csépléssel elkövetett kihágás miatt indított ügy elbírálása a közigazgatási hatóság jogkörébe tartozik. (28.917 LM. sz.) — 2.Ismeretes, hogy a törvény szeptember és októberben kiveszi a vetőmagot a zálogolás alól. Egyik erdélyrészi törvényhatósági bizottsághoz felebbezés érkezett, hogy a vetőmagnak jelzett gabonát lefoglalták és pedig augusztus havában. A pénzügyigazgatóság a foglalási dátummal igazolta a foglal is jogos voltát, mert csak szeptember és októberben nem szabad a gabonát lefoglalni. Eneje ellenében a közigazgatási bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvény szelleme a vetőmagot akarta a foglalás alól kivonni s azt semmikor sem szabad zár alá venni. — 3. Erdőtulajdonos a saját erdejében termelt tűzifa elárusitása után III. oszt. kereseti adóval meg nem róvható. (18,750. K. b ) — 4. A megrendelések gyűjtéséről szóló törvény végrehajtási rendeletének §-a szempontjából „kisbirtokosok“ alatt értendők azon mezőgazdák, a kiknek (tulajdonos, bérlő, haszonélvező) gazdasága a 100 kataszteri holdat meg nem haladja. (Keresk. m. I 77862/903. sz.) —• 5. A kertészet nem tartozik az ipartörvény rendelkezései alá. (Keresk. m. 9544/900. sz.) — 6. Szőlőcsősznek gazdája ellen hátralékos bére iránt indított ügyének elbírálása habár a vármegyei szabályrendeletben nem cselédnek, hanem szegődményesnek van minősítve, a közig. hatóság hatáskörébe tartozik. (Minisztertanács 1902. évi szeptember 13-án hozott határozata.) A földadó revíziója. A m. kir. pénzügyminisztérium most tűzeti ki az egész országban a minta terveket, amelyeknek alapján az uj földadó alapjául szolgáló kataszteri tisztajövedelem kipuhatolásához szolgáló becsülések eszközöltetnek. Mihelyt a mintatervek kitűzésével az országban készen lesznek, a földadó revíziójára vonatkozó törvényjavaslatot a pénzügyminiszter az országgyűlés elé terjeszti, mi hogy mielőbb csakugyan megtörténjék, a birtokosok rég óhajtott törekvése és az adózók jól felfogott érdeke. Városi közgyűlés. — 1903. junius hó 14-én. — Városunk képviselőtestülete f. hó 14 én, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester elnöklete alatt, tartotta meg alakuló, utána pedig junius havi rendes közgyűlést. A városháza közgyűlési terme ez alkalommal egészen megtelt. Teljes számmal vonultak fel az április havában megválasztott városi képviselők, kik igazoltattak az igazoló bizottság által. Az új városatyákat szép beszéddel üdvözölte az elnöklő polgármester. Szép hivatás vár reájuk. Az alatt a hat esztendő alatt, ameddig megbízásuk tart, sok alkotás vár reájuk. Rajtuk áll, hogy megfontolt és higgadt cselekvésükkel, minden kicsinyes érdekeken felül emelkedő önzetlen szavazataikkal előre segítsék városunkat a haladás útján. Nemes és szép hivatás vár reájuk. Reméljük, hogy annak derekasan meg is fognak felelni. A rendes közgyűlés megkezdése előtt Tóth Imre interpellált a ma út mellett elhaladó nyári út és a vasúti átjáró ügyében, utánna pedig Eiiszriek György a gőzmalom tulajdonát képező teleken felhalmozott szemét ügyében. Ezek után megkezdették a hosszú tárgysorozatot tárgyalni. A kezdetén öt törvényhatósági határozatot mutattak be: a behajthatatlanná vált 1901. évi községi pótadók törlése tárgyában; a város alatt elvonuló mű útnak állami kezelésbe leendő átadásáról; a Hattyú épületben levő és Varga István által bérelt bolthelyiség ügyében; az egyesült protestáns egyház részéről kért segély tárgyában; a felállítandó Petőfi szobor segélyezése ügyében. A tárgysorozatban szép számú bemutatás is volt felvéve, így : Frank Ignácnak és Krausz Józsefnek a Draskovics-féle házban levő boltok bérbevételére vonatkozó ajánlatai, az akasztófa laposának bérbevételére benyújtott ajánlat, a legeltetési társulat által bérelt közlegelő bérbevételére vonatkozó ajánlat. Mindezekkel a tárgyakkal a közgyűlés gyorsan végzett. Nagyobb vitát provokált azonban a vadászterületek bérbeadásáról felvett árverési jegyzőkönyv bemutatása. Ez a dolog már a tanács előtt sem ment simán, mert tudomásul vétele ellen már a tanácsban különvéleményt terjesztett elő Puky József tiszteletbeli tanácsnok. A dolog histórikuma az, hogy a vadásztörvény előírja azt, hogy a vadászterületek bérbeadásáról szóló feltételeket a közgyűlés állapítja meg. Ez pedig nem történt meg, így a felszóllalók azt vitatták, hogy az egész bérbeadás törvénytelen s annak eredményét a közgyűlésnek nem áll jogában tudomásul venni, sem az árverés feltételeit utólagosan magáévá tenni. Ez volt a véleménye a tiszti ügyésznek is, ki a maga igazát törvényekkel és döntvényekkel igazolta. A közgyűlés többsége azonban más véleményen volt,ezt vitatta, hogy utólagosan a hibát kikorrigálhatja a közgyűlés annál is inkább, minthogy az árverés eredményében a múlthoz képest megháromszorozta a vadászterületekből befolyó jövedelmet. E két nézet között erős, tüzes és heves vita fejlődött ki, hol a szavaknak még metsző éle sem hiányzott. A sok éles jogászelmék tüzes csatája között megjelent a béke olajágával Berta János képviselő, ki általános derültség között kérte a képviselőtestület „jó keresztény“ tagjait, hogy bár itt mindenki tisztában van azzal, hogy mindenik fél a maga szempontjából erősen érdekelve van, fogadják el a tanács jelentését. De a vita még erre sem szűnt meg, végre is névszerinti szavazással a képviselőtestület elfogadta az árverés eredményét s a határozatot csak birtokon" kívül lehet megfellebbezni, így tehát Nimród utódai nyugodtan vadászhatnak addig, míg majd a fellebbezési fórumok döntenek ebben a nehéz ügyben. E hosszan tartó vita után a többi tárgyakkal gyorsan végezték. A húscsarnok kérdésében a jövő közgyűlésen döntenek. Az általános tiszt-