Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1907 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-06 / 1. szám
FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1907. január 6- fegyverekkel. Egy nép a nemzetek forrongó harcában ma már csak kultúrája által lehet naggyá és hódítóvá. E messze jövendőkbe látó fény ragyogó sugara lobbant fel a kiskunfélegyházi társadalom lelkében, midőn a múlt vasárnap megalakította a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesületet.“ Áldás volt azok munkáján, kik a termékeny magot elhintették, legyen még nagyobb áldás azok lelkesedésén, kik a munkásokat segítették nemes törekvéseikben s legyen a legnagyobb áldás azoknak minden léptein, kik a felemelt és kibontott zászlót hivatva vannak fennen és magasan lobogtatni a magyar nemzeti kultúra dicsőséges szent útján diadalmas időtlen időkig. Elvi jelentőségű határozat haszonbérleti ügyekben. A Kúria legutóbb kimondotta, hogy a haszonbérleti szerződésnek abból a rendelkezéséből, hogy a birtokon termett takarmány, szalma és burgonyahulladék a haszonbérlő által el nem adható, hanem hogy mindezen termények feldolgoztatván, trágya alakjában a földnek visszaadandók, következik, hogy ez a haszonbérleti viszony megszűntével a bérleten visszahagyandó. Ha a bérlők ellen nyitott csődben az ilyen trágya a csődleltárba felvétetik, úgy a haszonbérbeadó visszakövetelési igényét érvényesítheti. A telekkönyv reformja. A magyar jogi és gazdasági világnak évtizedek óta sürgetett kívánsága az új és modern telekkönyvi törvény. Ennek az volna a hivatása, hogy egyrészről az e téren még mindig érvényes osztrák jog uralmának véget vessen, másrészt a tulajdon- és hitelviszonyokat megerősítse. Az eddigi kormányok ezt a reformot az új általános polgári törvénykönyv keretén belül akarták megcsinálni. Az igazságügyminiszter — úgy az anyagi, mint a formai telekkönyvi jogot már májusban életbe akarja léptetni. Ezt a célt szolgálta az az ankét, mely legutóbb az anyagi jognak kidolgozott tervezetét tárgyalta. A tervezetet most véglegesen megszövegzik s úgy kancipálják, hogy mint ez a házassági jogról szóló törvénynyel történik, a polgári törvénykönyvbe illeszthessék. Az igazságügyminisztérium kodifikáló osztálya legközelebb kidolgozza az alaki telekkönyvi jog tervezetét is s mivel újabb ankéteket nem tervez a kormány, mindkét törvényjavaslatot már valószínűleg februárban a parlament elé terjesztik. Miniszteri elvi határozatok iparügyekben. A kereskedelmi miniszter konkrét esetek kapcsán a következő elvi határozatokat hozta: Kerékgyártó-iparosok kútkerekek és kútkoszorúk előállításával is foglalkozhatnak. — Megrendelések átvétele végett nyitott fióküzletre igazolvány adható, azonban a nem helyben lakó iparos vagy megbízottja a fogyasztók felkeresésével megrendeléseket nem gyűjthet. — Ipartestületi közgyűlés határozatai nem oly iparhatósági határozatok, melyekre a törvényben megállapított 15 napi határidő vonatkozik. — Iparhatósági telepengedélyhez kötött ipartelepek engedélyezésénél annak a kérdésnek elbírálása, váljon a kérdés ipartelep létesítése esetén a teleptulajdonos kötelezendő-e a megfelelő szabványnynyilatkozat kiállítására, vagy sem, nem a közigazgatási bizottság, hanem az illetékes iparhatóság hatáskörébe tartozik. A „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“ megalakítása. Kiskunfélegyháza, 1906. dec. 30. A „Népszerű Irodalmi és Művészeti Esték“ rendkívüli sikerei arra bírták úgy a nagy rendező, mint a végrehajtó bizottságot, hogy három évi sikeres munka után megalkossák városunkban a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“, hogy ez tömörítse ezután magában a nagy műveit közönséget és legyen irányítója városunk irodalmi és művészeti törekvéseinek. Amire ezelőtt még három évvel csak félve lehetett gondolni, az most mintegy magától jött. A város előkelő férfiai vállvetett munkával dolgoztak az alapszabálytervezeten, mely hamarosan el is készült, úgy hogy azt elfogadás végett a nagy köztiség elé lehetett terjeszteni. A végrehajtó bizottság a megalakulásnak ünnepi esetet akart adni, azért az alakuló nagygyűlést szép irodalmi ünneppel kapcso egybe, mely feledhetetlen lesz mi azok előtt, akik azon részt vettek. Az alakuló ünnepség ma egy hete, a múlt hó 3- án ment végbe a főgymn feldíszített tornacsarnokában, melyet ez alkalommal előkelő szép közönség töltött meg. Miután az ünnepélyre jött fővárosi előkelő írók megérkeztek, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester, a nagy rendezőbizottság elnöke és Szalay Gyula főgymn.tanár a végrehajtó-bizottság volt elnöke foglalták el az évi'1' . emelvényt. Először dr. Helemhegyi Károly tartotta meg élni megnyitó beszédét, melybez ékes úr , ecsetelte a munkás három év kitartó működését, majd a Közművelődési Egyesület szükségességéről szóllott 8 köszönetét fejezte ki mindazoknak, kik a lefolyt 3 év alatt fáradhatatlan buzgalommal munkálkodtak a Népszerű Irodalmi és Művészeti Esték sikerén részint mint előadók, részint mint rendezők. Azután a budapesti vendégeket meleg szavakkal üdvözölve bemutatta a nagy közönségnek s az utolsó „Népszerű Irodalmi és Művészeti Estet“ megnyitotta. Az utolsó „Népszerű Irodalmi és Művészeti Est“ igazán méltó befejezése volt a nagy három évi ciklusnak. Először Róth Viliké k. a. lépett az emelvényre, hogy ifj. Mihálovits Alajos zongora kísérete mellett elszavalja Vörösmarty Mihály: Szép Ilonkáját. A bájos melodráma klasszikus szépségével rendkívüli hatást keltett. Róth Vilikének már maga a megjelenése is kedves jelenség volt s kiváló szavaló s előadóképességével egészen elragadta az Est közönségét. A klaszikus szép költemény elbeszélő irodalmunknak még ma is a legszebb gyöngyes Róth Vilike remek előadásában oly közvetetlenül hatott, hogy szépségével egészen lebilincselte, elbájolta a hallgatóságot, mely a rendkívüli szép sikerű szavalat befejezésével szűnni nem akaró vastapsokkal róta le az elismerés hálás adóját a nyert élvezetért a kedves szavaiénak. Ifj. Mihálovits Alajos a zongorakisérettel egészen hozzá simult a remek szavalathoz s fokozta annak remek hatását. Ezután Pescár Gyula, a kiváló író, a Petőfi-társaság tagja, az „Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség“ elnöke ült a felolvasó asztalhoz, ki lekötelező sziveséggel és előzékenységgel jött a fővárosból hozzánk, hogy megjelenésével is súlyt adjon a Közművelődési Egyesület megalakulásának. Csokonai Vitéz Mihályról tartott felolvasást. A debreceni születésű nagy költő ifjú évének egy nevezetes napját tárta a hallgatóság elé a maga ragyogó tollának és költői felfogásának elragadó és lebilincselő bájával. Színes előadásának megkapó varázsa egészen lekötötte a hallgatóság lelkét s frenetikus taps zúgott fel a nagy teremben felolvasása végén s a nagy írót az elragadott közönség igazi bensőséggel ünnepelte és zajosan éljenezte. Pekár Gyula után Lampérth Géza, ugyancsak a Petőfi-társaság tagja lépett a felolvasó asztalhoz és újabb költeményeinek javát olvasta fel, melynek kedves érzései, mosolygó humora s jóízű satirája rendkívüli kedves benyomást gyakorolt a hallgatóságra, mely alig birt betelni a költemények szépségeivel s gyakorta megújuló vastapsokkal jutalmazta a költő előadását. Ezzel véget ért az Irodalmi Est műsora s befejezésül Szalay Gyula, a végrehajtó bizottság volt elnöke számolt be a három év munkásságával s felsorolta mindazokat, kik mint előadók e három év hat ciklusa alatt az előadói pódiumon megjelentek. Az előterjesztés után lehetett csak igazán így együtt megítélni, hogy mily magas színvonalon állottak ezek a szép emlékű s valóságos ünnepszámba menő Irodalmi Esték. E beszámolóval lezárultak az Irodalmi Esték s kedves vendégeinknek még egyszer köszönetet mondva, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester elnök, az utolsó ciklust bezárta s az elnöki helyet átengedte dr. Porst Kálmánnak, a végrehajtóbizottság elnökének. Dr. Porst Kálmán, a végrehajtóbizottságnak elnöke, elfoglalva az elnöki széket, az alakuló közgyűlést megnyitván, maga mellé jegyzőül kérte ifj. Deskó Józsefet s miután röviden ismertette a Közművelődési Egyesület megalakításának előmunkálatait, felkérte Szundy Károlyt, az Országos Irodalmi és Közművelődési Szövetség főtitkárját, hogy ismertesse a Közművelődési Egyesületek nemes céljait. Szundy Károly elfoglalva az előadói asztalt, lelkes és lendületes beszédében ismertette a Közművelődési Egyesületek nemes célját és nagy kulturális hatását. Ennek befejeztével dr. Porst Kálmán kérdezte meg az alakuló nagygyűlést, hogy óhajtja-e a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“ megalakítását. Miután egyhangú lelkesedés adta meg az a választ, enunciálta a nagy közönség lángoló lelkesedése közt, hogy a „Kiskunfélegyházi Közművelődési Egyesület“ a nagy közönség által ismert alapszabályok szerint megalakult. Ezután következett az elnökválasztás. Nagy lelkesedéssel az egyesület elnökévé Kolossváry Mihály a templomi plébánost választják meg, kinek hatalmas egyéniségében összpontosult az egész társadalom közbizalma s kiszűnni nem akaró tapsok között foglalja el az elnöki széket. Az egyesület tisztviselői karát az alakuló gyűlés a következőkben választja meg : Elnök : Kolossváry Mihály. Ügyvezető elnök : dr. Porst Kálmán. „ alelnök : dr. Molnár Béla. Főtitkár: Toldy Jenő. Titkár : Dr. Molnár József. Főjegyző : Deskó József. Jegyző : Pinkert Zsigmond. Főpénztáros : Haubner Károly. Pénztáros: Fazekas Alajos. „ Blau Jenő. Ellenőr: ifj. Feuer Béla. „ Nagy Gyula. Könyvtáros : Sille István. Ügyész : dr. Sallai János. Gazda : Szabó Kálmán. Felügyelő-bizottság : Lengyel Imre, Molnár György, Ring György. Választmányi tagok : Blau Jenő, Csepreghy Endre, dr. Czobos Károly, Deskó József, Dobák