Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1911 (29. évfolyam, 3-53. szám)

1911-01-15 / 3. szám

1911. január 15. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 3 Pénzügy. A Félegyházi Takarékpénztár jelentése. A Félegyházi Takarékpénztár a napok­ban adja ki az 1910. évről szóló jelentését. Az igazgatósági s felügyelő-bizottsági jelen­tés következőleg szól: Igazgatósági jelentés: Tisztelt Közgyűlés! A múlt 1910-ik üzletév folyamán társa­ságunk anyagi és erkölcsi érdekeinek előbbre­­vitelében kifejtett szerény, de czéltudatos mun­kásságunkról kötelességünkből kifolyólag szá­mot adva, ezúttal sem kerülhetjük el, hogy meg ne emlékezzünk azon közgazdasági vi­szonyokról, melyek rendszerint intézetünk vezetésére s üzletünk eredményére befolyás­sal szoktak lenni. Üzletünk s működési körünk legna­gyobb részben városunkra szorítkozik, azt pedig igen jól tudják tisztelt részvényeseink, hogy majdnem csak földmiveléssel foglal­kozó városunk kereskedelme és ipara még mindig nélkülözi azt az elevenséget, azt a lendületet, mely általában véve minden üz­letre, különösen pedig egy pénzintézet üzle­tére előnyös kihatással lenne; ez s továbbá azon köztudomású szomorú valóság, hogy gazdaközönségünknek az elmúlt év tavaszán a termés tekintetében felcsigázott reményei ködként foszlottak szét, mert két esztendei rossz termés után a múlt évi is gyenge lett, s az oka annak, hogy üzleti jelentésünkben nagyobb arányú üzleti eredményekről ezúttal sem, hanem inkább csak a megszokott foko­zatos és szolid üzletekről számolhatunk be. A pénzpiaczon uralkodott viszonyok nélkülözték az állandóságot s már az első félév vége felé, daczára, hogy a jegybank kamatláb-emelése csak jósolgatás tárgya volt, — a drágább irányzat kerekedett felül s ez a jegybank kamatláb-emelésének ténnyé válta­­kor csak fokozódott s igy a hitelszükségle­tünk után fizetett kamatok kiadásainkat jelen­tékenyen emelték. Mi azonban a most vázolt visszás köz­­gazdasági tényezők daczára a hitelre szoruló közönséggel szemben — jól felfogott üzleti érdekből s a gyenge termés és a rendkívüli kedvezőtlen állategészségügyi viszonyokra is figyelemmel — kamatláb-emelést alig alkal­maztunk s az igényeket mindig a lehető leg­méltányosabban elégítettük ki, s üzletfeleink­nek fizetési kötelezettségeik teljesítésére — biztonságunk veszélyeztetése nélkül ugyan — a legmesszebb menő kedvezményeket nyúj­tottuk. Tisztelt részvényeseinktől alaptőkénk felemelésére vonatkozólag múlt évi rendes közgyűlésünkön nyert megbízatásunknak ele­get tettünk s örömmel jelentjük, hogy a ki­­bocsájtott 800 drb. új részvény mindegyikére az elővételi jog gyakoroltatott s a darabon­ként 700 koronában megállapított kibocsáj­­tási ár a kitűzött időben intézetünk pénztá­rába az utolsó fillérig befolyt s igy az intézet alaptőkéje 400 ezer koronáról 800 ezer koro­nára emelkedett, összes alapjaink pedig — beleértve az elmúlt üzletév jövedelméből járó dotácziókat is — 1.292.600 koronára emel­kedtek, mely összeg beszámításával mérle­günk szerint a kezelésünkre bízott vagyon — a számokat kikerekítve — ma már 7.370.000 koronát tesz ki. Ebből az összegből 4.229.500 korona van váltókban, értékpapírokban s könnyen behajtható követelésekben elhelyezve úgy, hogy ha leszámítjuk a saját vagyonun­kat, akkor a könnyen pénzzé tehető mobil értékekben elhelyezett tőke a kezelésünkre bízott idegen tőkének mintegy 70°/o-át teszi, holott ezen értékek pár évvel ezelőtt még csak mintegy 45%-át tették ki. A megelégedés jóleső érzésével jelent­jük azt is, hogy részvényeseink legnagyobb része megtartotta az új részvényeket, azok pedig, kik elővételi jogukat áruba bocsájtot­ták, a nagy kereslet folytán jó árért könnyen találtak vevőre. Alaptőkénk felemelése s egyéb alapjaink igen jelentékeny növelése intézetünk életének legkimagaslóbb eseménye, melynek üzletünkre való rendkívüli előnyös kihatása már a fen­tebbi számadatokban kifejezést nyer, de az irántunk való bizalom s hitelünk növelésére való kihatása csak ezután fog jelentkezni s üzletünknek e képen való berendezése egy ideig azon kellemes helyzetet teremtette meg társaságunk részére, hogy bekövetkezhető kedvezőtlen viszonyok súlya kevésbé fog reánk nehezedni. Rendes üzletágaink gondos ápolása mel­lett üzletkörünk kiterjesztésére irányuló törek­vésünk folyományaként felvetettük egy váro­sunkban szerintünk is közszükséget pótló , modern berendezésű téglagyár felállításának az eszméjét. Ennek gondos tanulmányozása közben meg is szereztük a szükséges és al­kalmas területet, nehogy tervünk megvalósí­tása esetén helyzetünket — mint ilyen eset­ben köztudomás szerint szokás — az illető birtokosok kihasználják. A terület megszerzésénél azon szem­pontok vezettek bennünket, hogy egy igazán szép és a városhoz nagyon közel fekvő igen értékes terület tulajdonjogát szereztük meg, a­mely terület érdekében némi áldozattól sem riadtunk vissza, azzal az eshetőséggel is szá­molva, hogy tervünk megvalósítható nem lesz. Midőn azonban sok utazás, utánjárás és fáradság árán szerzett tapasztalataink után a gyárosok csillogó ígéreteit leszállítottuk a maga értékére, vagyis midőn tisztán láttuk azt, hogy fényes jövedelem - kimutatásaik csakis csalétkül volt szánva arra, hogy drága gépberendezéseiket eladhassák, arra a meg­győződésre jutottunk, hogy a gyár felállítása és üzemben tartása nagy koc­kázattal jár, holott véleményünk szerint az intézet ily, üzletkörétől teljesen idegen vállalatot csak nagy haszon reményében és csaknem kizárt koc­kázat esetén létesíthetne. Ily körülmé­nyek közt az igazgatóság mindaddig, míg a koc­kázat lehetősége fennforog — a társaság vagyonának megőrzés­­ tekintetében fennálló súlyos felelőssége tudatában — tisztelt rész­vényeseink elé a gyár létesítésére irányuló indítvánnyal nem járulhat. Az igazgatóságnak egyik lényeges feladatát fogja azonban ké­pezni a gyár czéljaira megszerzett terület hasznosítása, esetleg értékesítése, de ezek megvalósításánál minden elhamarkodott lépés­től óvakodni kell, mert a kérdéses területnek jövője van, ezen körülményt pedig társasá­gunk érdekében ki nem használni mulasztás lenne. A fentiek után tevékenységünk részle­teire áttérve, felsoroljuk azon számadato­kat, melyek létrejöttére a fentebb vázolt gaz­dasági tényezők kihatással voltak s a melyek egyúttal munkásságunknak hű tükrét képezik. Takarékbetét-állományunk az előző évi­hez képest 18,375 koronával kevesebb s az év végén 4.254.069 koronában állott fenn. Egy intézetünk által betétként kezelt közel félmilliós örökség az örökösök közt a múlt év elején történt felosztása következtében tő­lünk visszavonatott s az örökség legnagyobb része városunkból is kivitetett. Ezen körül­mény kellő figyelemre méltatása után meg­állapítható, hogy a betéteknek ily csekély­­mérvű apadását is nem a közönség bizal­mának csökkenése okozta. Hangsúlyozzuk még azon köztudomású tényt is, hogy min­den egyes betéteket kezelő pénzintézet, alap­tőkéjének emelésénél a részvényesek részéről a betéteket illetőleg erősen igénybe szokott vétetni, a­mi nálunk is a dolog természetes folyományaként megtörtént. A most jelzett két körülmény több mint 700 ezer korona betét elvonását vonta maga után s ezen nagy összeget új betevőink majdnem az utolsó fil­lérig pótolták, tehát ha ezen két eset be nem következik, betéteink több mint 700,000 ko­ronával emelkedtek volna, a­mi kétségtelen bizonyítéka annak a bizalomnak, mellyel a nagyközönség az „öreg takarékpénztár“ iránt viseltetik. Betáblázott kötvény­kölcsöneink állaga 61,214 korona emelkedést mutat s az év végén 2.799.462 koronában állott fenn. Ezen üzletág fejlődése az üzleti viszo­nyok folyománya s ezt a fenforgott körülmé­nyek közt figyelmen kivü­l hagynunk nem lehetett. Hitelt kereső közönségünknek a hitel­nyújtás ezen módját a rendelkezésünkre álló eszközök bősége folytán engedélyeznünk kel­lett. Nem záloglevél-kölcsönöket nyújtó pénz­intézetek tőkéinek elhelyezésénél igaz, hogy a rövid lejáratú s könnyen mozgatható váltó, értékpapír, előleg stb.-ben való kihelyezés az ideális módszer, ámde a mi piac­unkon ez csak óhajtás marad, mert évekre, tehát nem épen rövid időre szóló hitelszükségle­tét gazdaközönségünk szívesebben fedezi ezen az uton, mert reá nézve ez kevésbé terhes. Tőkéink jövedelmeztetésénél az adott helyzettel kellett számolnunk s igy az el­helyezésnek ezen módját is igénybe kellett vennünk. Kezességes kötvényeken alapuló kölcsö­­neink állaga az év végén már csak 290 ko­rona volt s igy ezen üzletág egyelőre mel­­lőztetik. Váltóleszámitolási üzletünk forgalma a múlt év folyamán is tetemesen emelkedett, váltótárczánk állaga pedig az év végén 3.012,571 korona volt, vagyis az előző üzlet­évi átlaggal szemben 355,286 koronával emelkedett. Működésünket ezen üzletág fejlesztésé­nél az Önök előtt már ismételve hangsúlyo­zott üzleti elveink irányították s az elért si­ker üzletünk haladásának fontos tényezője, mert a jelentésünk elején perczendszerűleg ki­mutatott mobilértékeink emelkedése a haladás előmozdításának és lehetőségének egyik fő­eszköze. Értékeink kihelyezésének ezen mód­jánál sem tévesztettük szem elől egy perezre sem az elérhető biztosságot, melynek bizony­ságául szolgál azon körülmény, hogy jel­záloggal is biztosított váltóink állaga váltó­­állományunknak több mint 66%-át képezi. A múlt év végén 992,206 korona ér­tékű váltónk volt visszleszámitolásban, tehát 303,467 koronával kevesebb, mint az előző üzletév végén s a visszleszámitolásban levő váltók váltó­állományunk jó részét sem te­szik ki. Hitelünk elbírálása szempontjából ezen igen fontos, a keresztülvitt tőkeemelés előnyös hatása következtében előállott tény­körülmény nagy figyelmet érdemel, mert a jövőt illetőleg mindenkiben a megnyugvás érzetét kell, hogy keltse s a mellett, hogy kötelezettségeink teljesítését bekövetkezhető válságos időben is könnyebbé teszi, a fejlő­déshez az eszközöket még a váltó­állomány­nak jelenlegi mérvben való megmaradása mellett is nyújtja. Előleg-üzletünk a múlt év folyamán gyengült s ilynemű kölcsöneink állaga 2530 koronával fogyott. Folyó­számlán nyújtott kölcsöneinknél némi emelkedés 4333 korona állott elő s ilynemű kölcsöneink állaga 389,674 koro­nára emelkedett. Értékpapír-üzletünkben az elmúlt év folyamán is nyereséget értünk el, a­mely körülmény különösen annak tudható be, hogy két budapesti nagy pénzintézet, melyeknek részvényesei vagyunk, tőkéje emelése czéljá­­ból új részvényeket bocsájtott ki. Mérlegünk szerint a tulajdonunkat ké­pező ingatlanok 188,223 korona értéket kép­viselnek. Levonva ebből az intézeti ház 36,000 koronát tevő leltári értékét, a többi ingatlanokra 152,223 korona esik. Ezen összegben benne foglaltatik a téglagyár czél­jaira beszerzett terület értéke is. Az ingat­lanok értékesítése folyamatban van. Jelezzük azonban, hogy ez a jelenlegi gazdasági állapo­tok mellett, köztudomás szerint, lassan és nehezen megy s így részletes tájékoztatással ezúttal még nem szolgálhatunk. Areggelizés előtt p­ár S­ch­mi­dthau­er-fél­e Használata valódi áldás gyomorbajosok­­nak, székszoralásban szenvedőknek. Az elrontott gyomrot 2—3 óra alatt tel­jesen rendbehozza. Kis üveg 40 fillér. Nagy üveg 60 fillér-Kapható Kiskunfélegyháza és vidékén minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben

Next