Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1913 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
sem fizet. De az igen tanárok özvegyei és árvái mindenesetre az új törvény szerint kapnak ellátást. Legnevezetesebb és nagy szociális jelentőségű intézkedése az új törvénynek az özvegyi nyugdíj jelentékeny felemelése. Ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy most már egy vagy két gyermek után is jár nevelési járulék, amely amellett az özvegyi nyugdíjnak nem egyhatoda minden gyermek után, hanem egyötöde, megállapíthatjuk, hogy nem ritka az az eset, hogy az özvegy ezentúl az eddigi nyugdíjának kétszeresénél is nagyobb nyugdíjat fog kapni (természetesen a gyermekek ellátását beleértve). Különösen áll ez a két gyermekes özvegyekre. Akikre nézve visszaható ereje van a törvénynek azok visszamenőleg az 1912. évre is megkapják az új törvény szerint mutatkozó nyugdíjtöbbletet. A nyugdíjas képviselők szempontjából a lakbérnyugdíj a legfontosabb újítás, amelynek kétszeres jelentősége van a mostani rossz lakbérviszonyok között. Gazdasági felügyelők megbízatása. A földmivelésügyi m. kir. miniszter rendelkezése folytán január hó elsejétől kezdve a közigazgatási és törvényhatósági bizottságokban a gazdasági ügyek előadását a gazdasági felügyelők fogják teljesíteni. Újévi ajándékok. Az idén a többek között a kormány is gondoskodott arról, hogy boldog Magyarország népe kedves és kellemes ajándékokban részesüljön és pedig néhány új törvénynek életbeléptetésével. Amint a hivatalos lap január elsei száma jelenti, a múlt év utolsó napján hirdették ki azt a törvényt, amely a háború esetére szóló kivételes intézkedésekre vonatkozik és amely, miként az tudnivaló, jogot ad a kormánynak arra, hogy a lapok egy részét betilthassa s a szólásszabadságot is korlátozhassa, több nyájas becézgetéssel. Szintén a múlt év utolsó napján lépett életbe az a törvény is, amely az erőhatalom hatásáról szól a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekkben alapuló jogokra. A hivatalos lap híradása szerint az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak eltartására vonatkozó törvény is szentesítést nyert s joghatálya szintén kezdetét vette, persze nem kis szomorúságára azoknak az állami hivatalnokoknak és tanároknak, akik ezzel a munkapárti törvénynyel elég sokat vesztettek. Életbe lépett ezenkívül az 1913. évi állami költségvetésre vonatkozó törvény is, amelyet a képviselőházban nagyon is zártkörben szavaztak meg, úgyszólván minden kritika nélkül. Az újévi ajándékot képező törvények közzé tartozik a hadi szolgáltatásokról szólló is, amely a polgárságot minden tekintetben kiszolgáltatja a katonaságnak és amelynek éz állatbiztosítás. Gazdaközönségünknek egyik leginkább megbízható jövedelmi forrása az állattenyésztés. Ezt a jövedelmi forrást tehát a gazdasági élet minden alakulása között fejleszteni és védelmezni fő kötelességünk. Különösen nagy jelentőségű a védekezés azóta, amióta 1840-ben behurcolták Európába a marhavészt. Az említett idő óta Európában 200 millió drb szarvasmarha pusztult el 30 milliárd értékben. Magyarországon 1848-tól 1865 ig 350 ezer drb, 1875 ig pedig félmilló drb szarvasmarha hullott el. A nemzeti vagyont pusztulással fenyegető veszedelem ellen ekkor úgy az egyes államok, mint a nyerészkedésre alakult magánbiztosító vállalatok síkra szálltak. Azonban az állatbiztosítás eszméje a biztosító társulatoknak nem kedvez, mint ezt a különböző helyeken tartott állatorvosi kongresszusok is megállapították s így kialakult az a vélemény, hogy az állatbiztosítás megvalósítását csak az állatbiztosító szövetkezetek alakításával és azok előmozdításával kehlet elérni. Ilyképpen a 90 es évek végén megalakult hazánkban a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság mint szövetkezet. Hazánk gazdaközönségének birtokában hat és félmilliót meghaladó szarvasmarha van, amely a mai értékelés szerint kétezer millió koronánál nagyobb értéket képvisel. Ennek az állatállománynak több mint kétharmada kisgazdáké. És mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy ez a tekintélyes állatállomány még a legtöbb községben védelem nélkül áll, mert a fenti nagy értékekkel és esélyekkel szemben nem mondható az a körülbelül 30 millió koronáról szóló állatbiztosítás, melyet a Magyar Állatbiztosító Társaság mint szövetkezet az egész országban lebonyolít. Ha valamikor, úgy most van itt az ideje annak, hogy gazdaközönségünk is foglalkozzék az állatbiztosítással, mert a jelenlegi magas árak mellett, melyek előreláthatólag most már állandóak maradnak, a kisgazdát már egy állatának elpusztulása is oly érzékenyen sújthatja, hogy teljes vagyoni romlását idézheti elő. Sajnos, nálunk mindent az államtól, illetve annak végrehajtó közegétől várunk, pedig az állatbiztosítás csak társadalmi úton, kölcsönösség alapján, a községi szövetkezet útján valósítható meg, minden beavatkozás nélkül. E kölcsönösségen alapuló községi szövetkezetben, ahol egyik gazda ismeri a másikat, a gazdák ismerik egymás állatjait, ahol az állatok rossz gondozása, túlerőltetése, megbetegedése hamar kitudódik, könnyű az ellenőrzés. A községi állattenyésztő és állatbiztosító szövetkezetnek célja az is, hogy a község állattartó gazdaközönségét egy táborba tömörítse, akik azután így egyesült erővel fognak hozzá az állattenyésztés fejlesztéséhez, ami által gazdaságilag erősödnék, tehát vagyonosodnak. S amilyen áldásos, épp olyan egyszerű is a szövetkezetek létesítése. Egyegy községben már 30 gazda 100 drb szarvasmarhával elég arra, hogy állatbiztosító községi szövetkezetet alakítson. Ott helyben választ magának igazgatóságot; ezek között elnökigazgatót, ügyvezető igazgatót, felügyelő bizottságot, választmányt s ezek között pénztárnokot s a központ előlegével megjegyezteti magát, hogy a törvényben gyökeredző jogokkal birjon s ügyeit saját hatáskörében a törvény oltalma alatt gyakorolhassa. A szövetkezet aztán felveszi és törzslapozza a tagok állatállományát. A törzslapon feltünteti az állat nevét, faját, ivarát, korát, esetleges ismertető jeleit, hibáit vagy fogyatkozásait stb. s a tulajdonos és igazgatóság megbecsüli, hogy az állat milyen értékre biztosítandó. Mikor aztán az állattulajdonos nevére kiállított törzslapon minden állata felvarr véve és megbesütve,ez összeg minden száz koronája után befizet a tulajdonos egy százalék, azaz egy korona biztosítási díjat a vidéki szövetkezet pénztárába. Ha aztán a szövetkezet tagjainak állományában akár kényszervágás, akár elhullás folytán károsodás áll be, a szövetkezet pénztára az igazgatóság határozata alapján annak az összegnek 80 százalékát fizeti ki a kárvallott részére, amely összegre a kényszervágott, vagy elhullott állat biztosítva volt. Az a kár azonban, mely egy éven át egy szövetkezetet érhet, a biztosított összeg egy százalékánál nagyobb is lehet. Ebben az esetben aztán kivet az igazgatóság még egy percentet, ami azonban 36 százaléknál magasabb összegre nem rúghat, mert a 35 százalékon felül már a központ felelőssége lép előtérbe, így pl. ha egy gazdának egész állatálománya 1000 K-ra van biztosítva, úgy ez a gazda egy évben a szövetkezetnek tagjai állatállományának bármily számú elhullása esetén is 35 K biztosítási összegnél magasabb összeget nem fizethet, mert ez esetben viszontbiztosítási kötelezettségénél fogva már a központ fogja a legirtóbb marhavész s a legnagyobb károsodás esetén is az elhullások után esedékes kártérítés összegét fedezni. A kártérítés összege- Siessen addig, mig nem késő egészségét minmmum* Egy talentáktelennek látszó meghűlés a szesxee légsörservek leg’rtUijafáléiJb «aegbatagSKilá&'ét vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mart a könnyelmű elhanyagolna sokszor végletessé vélhetik. A meghűlésből eredő Uöntíjé*, srefceöt véc, neg&Site, nehézlélegyés és a légzőszervek hozotos megbetegedéseinél BIitS&Nem bevált e-v orvod előkelőségek 1 BSS ?30| BSs Mindenütt kapható. Egy üveg éra gl korona (50 fillér által javasolt Bnaill Is) egy nagy üveg éra 5 korona. Postán legkevesebb 3 tveg rendelhető meg utánvételel az egyedüli főraktárból. Diana-gyógyszertár, Budapest Károly-fc&nsf 5. sz&n FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1913. január 5. A Göröcs-féle cipők a legjobbak vagyunk megelégedve. Ha ön igazán ideális, jó anyagból készült gemben készül, ne mulassza el, hogy egy próbavásárlást, vagy rendúri, női és gyermek cipőket. Specialista fájós lábakra orthopäd cipőkében ászmester több rendbeli, elsőrendű éremmel lett kitüntetve versenyképes fáért. Ki ! Meg nem felelő árukat kicserélek, vagy kívánatra a pénzt visszaadom termében nemcsak az ötven éves embereket lehet behívni, de még azok barmait is igénybe vehetik. Ezeken kívülmég néhány kisebb törvény lépett az érvényben levők közzé, meghúzódva a hivatatalos lap hasábjain, amelynek többi részében az újesztendei árverési hirdetmények találnak helyet.