Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1913 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-05 / 1. szám

sem fizet. De az igen tanárok özvegyei és árvái mindenesetre az új törvény sze­rint kapnak ellátást. Legnevezetesebb és nagy szociális jelentőségű intézkedése az új törvénynek az özvegyi nyugdíj jelentékeny felemelése. Ha figyelembe vesszük azt a körülményt is, hogy most már egy vagy két gyermek után is jár nevelési járulék, amely amel­lett az özvegyi nyugdíjnak nem egyha­­toda minden gyermek után, hanem egy­ötöde, megállapíthatjuk, hogy nem ritka az az eset, hogy az özvegy ezentúl az eddigi nyugdíjának kétszeresénél is na­gyobb nyugdíjat fog kapni (természetesen a gyermekek ellátását beleértve). Külö­nösen áll ez a két gyermekes özvegyekre. Akikre nézve visszaható ereje van a törvénynek azok visszamenőleg az 1912. évre is megkapják az új törvény szerint mutatkozó nyugdíjtöbbletet. A nyugdíjas képviselők szempontjá­ból a lakbérnyugdíj a legfontosabb újítás, amelynek kétszeres jelentősége van a mostani rossz lakbérviszonyok között. Gazdasági felügyelők megbízatása. A földmivelésügyi m. kir. miniszter rendel­kezése folytán január hó elsejétől kezdve a közigazgatási és törvényhatósági bizott­ságokban a gazdasági ügyek előadását a gazdasági felügyelők fogják teljesíteni. Újévi ajándékok. Az idén a többek között a kormány is gondoskodott arról, hogy boldog Magyarország népe kedves és kellemes ajándékokban részesüljön és pedig néhány új törvénynek életbelép­tetésével. Amint a hivatalos lap január elsei száma jelenti, a múlt év utolsó nap­ján hirdették ki azt a törvényt, amely a háború esetére szóló kivételes intézkedé­sekre vonatkozik és amely, miként az tudnivaló, jogot ad a kormánynak arra, hogy a lapok egy részét betilthassa s a szólásszabadságot is korlátozhassa, több nyájas becézgetéssel. Szintén a múlt év utolsó napján lépett életbe az a törvény is, amely az erőhatalom hatásáról szól a váltón, a kereskedelmi utalványon és a csekkben alapuló jogokra. A hivatalos lap híradása szerint az állami alkalmazot­tak, valamint azok özvegyeinek és árvái­nak eltartására vonatkozó törvény is szentesítést nyert s joghatálya szintén kezdetét vette, persze nem kis szomorú­ságára azoknak az állami hivatalnokok­nak és tanároknak, akik ezzel a munka­párti törvénynyel elég sokat vesztettek. Életbe lépett ezenkívül az 1913. évi ál­lami költségvetésre vonatkozó törvény is, amelyet a képviselőházban nagyon is zártkörben szavaztak meg, úgyszólván minden kritika nélkül. Az újévi ajándé­kot képező törvények közzé tartozik a hadi szolgáltatásokról szólló is, amely a polgárságot minden tekintetben kiszol­gáltatja a katonaságnak és amelynek éz­ állatbiztosítás. Gazdaközönségünknek egyik legin­kább megbízható jövedelmi forrása az állattenyésztés. Ezt a jövedelmi forrást tehát a gazdasági élet minden alakulása között fejleszteni és védelmezni fő köte­lességünk. Különösen nagy jelentőségű a védekezés azóta, amióta 1840-ben behur­colták Európába a marhavészt. Az említett idő óta Európában 200 millió drb szarvasmarha pusztult el 30 milliárd­­ értékben. Magyarországon 1848-tól 1865 ig 350 ezer drb, 1875 ig pedig félmilló drb szarvasmarha hul­lott el. A nemzeti vagyont pusztulással fe­nyegető veszedelem ellen ekkor úgy az egyes államok, mint a nyerészkedésre alakult magánbiztosító vállalatok síkra szálltak. Azonban az állatbiztosítás eszméje a biztosító társulatoknak nem kedvez, mint ezt a különböző helyeken tartott állat­orvosi kongresszusok is megállapították s így kialakult az a vélemény, hogy az állatbiztosítás megvalósítását csak az ál­­latbiztosító szövetkezetek alakításával és azok előmozdításával kehlet elérni. Ilyképpen a 90 es évek végén meg­alakult hazánkban a Magyar Kölcsönös Állatbiztosító Társaság mint szövetkezet. Hazánk gazdaközönségének birtoká­ban hat és félmilliót meghaladó szarvas­marha van, amely a mai értékelés sze­rint kétezer millió koronánál nagyobb értéket képvisel. Ennek az állatállomány­nak több mint kétharmada kisgazdáké. És mégis mit tapasztalunk ? Azt, hogy ez a tekintélyes állatállomány még a legtöbb községben védelem nélkül áll, mert a fenti nagy értékekkel és esélyek­kel szemben nem mondható az a körül­belül 30 millió koronáról szóló állatbiz­tosítás, melyet a Magyar Állatbiztosító Társaság mint szövetkezet az egész or­szágban lebonyolít. Ha valamikor, úgy most van itt az ideje annak, hogy gazdaközönségünk is foglalkozzék az állatbiztosítással, mert a jelenlegi magas árak mellett, melyek előreláthatólag most már állandóak ma­radnak, a kisgazdát már egy állatának elpusztulása is oly érzékenyen sújthatja, hogy teljes vagyoni romlását idézheti elő. Sajnos, nálunk mindent az államtól, illetve annak végrehajtó közegétől várunk, pedig az állatbiztosítás csak társadalmi úton, kölcsönösség alapján, a községi szö­vetkezet útján valósítható meg, minden beavatkozás nélkül. E kölcsönösségen alapuló községi szövetkezetben, ahol egyik gazda ismeri a másikat, a gazdák ismerik egymás ál­latjait, ahol az állatok rossz gondozása, túlerőltetése, megbetegedése hamar kitu­dódik, könnyű az ellenőrzés. A községi állattenyésztő és állatbiz­tosító szövetkezetnek célja az is, hogy a község állattartó gazdaközönségét egy táborba tömörítse, akik azután így egye­sült erővel fognak hozzá az állattenyész­tés fejlesztéséhez, ami által gazdaságilag erősödnék, tehát vagyonosodnak. S amilyen áldásos, épp olyan egy­szerű is a szövetkezetek létesítése. Egy­­egy községben már 30 gazda 100 drb szarvasmarhával elég arra, hogy állatbiz­tosító községi szövetkezetet alakítson. Ott helyben választ magának igazgatóságot; ezek között elnökigazgatót, ügyvezető igazgatót, felügyelő bizottságot, választ­mányt s ezek között pénztárnokot s a központ előlegével megjegyezteti magát, hogy a törvényben gyökeredző jogokkal birjon s ügyeit saját hatáskörében a tör­vény oltalma alatt gyakorolhassa. A szövetkezet aztán felveszi és törzs­lapozza a tagok állatállományát. A törzs­lapon feltünteti az állat nevét, faját, ivarát, korát, esetleges ismertető jeleit, hibáit vagy fogyatkozásait stb. s a tulajdonos és igazgatóság megbecsüli, hogy az állat milyen értékre biztosítandó. Mikor aztán az állattulajdonos nevére kiállított törzslapon minden állata fel­­varr véve és meg­besütve,­ez összeg min­den száz koronája után befizet a tulajdo­nos egy százalék, azaz egy korona bizto­sítási díjat a vidéki szövetkezet pénztárába. Ha aztán a szövetkezet tagjainak állományában akár kényszervágás, akár elhullás folytán károsodás áll be, a szö­vetkezet pénztára az igazgatóság hatá­rozata alapján annak az összegnek 80 százalékát fizeti ki a kárvallott részére, amely összegre a kényszervágott, vagy elhullott állat biztosítva volt. Az a kár azonban, mely egy éven át egy szövetkezetet érhet, a biztosított összeg egy százalékánál nagyobb is lehet. Ebben az esetben aztán kivet az igazga­tóság még egy percentet, ami azonban 3­6 százaléknál magasabb összegre nem rúghat, mert a 3­5 százalékon felül már a központ felelőssége lép előtérbe, így pl. ha egy gazdának egész állatálománya 1000 K-ra van biztosítva, úgy ez a gazda egy évben a szövetkezetnek tagjai állatál­lományának bármily számú elhullása ese­tén is 35 K biztosítási összegnél magasabb összeget nem fizethet, mert ez esetben viszontbiztosítási kötelezettségénél fogva már a központ fogja a legirtóbb marha­vész s a legnagyobb károsodás esetén is az elhullások után esedékes kártérítés összegét fedezni. A kártérítés összege- Siessen addig, mig nem késő egészségét minmmum* Egy talentáktelennek látszó meghűlés a s­zesxee légsörservek leg’rtUijafáléiJb «aegbatagSKilá&'ét vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mart a könnyelmű elha­nyagolna sokszor végletessé vélhetik. A meghűlésből eredő Uöntíj­é*, srefceöt véc, neg&Site, nehézlélegyés és a légzőszervek hozotos megbetegedéseinél BIitS&Nem bevált e-v orvod előkelőségek 1 B­SS ?30| BSs Mindenütt kapható. Egy üveg éra gl korona (50 fillér által javasolt B­naill Is) egy nagy üveg éra 5 korona. Postán legkevesebb 3 tveg rendelhető meg utánvételel az egyedüli főraktárból. Diana-gyógyszertár, Budapest Károly-fc&nsf 5. sz&n­ ­ FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1913. január 5. A Göröcs-féle cipők a legjobbak­ vagyunk megelégedve. Ha ön igazán ideális, jó anyagból készült gemben készül, ne mulassza el, hogy egy próba­vásárlást, vagy ren­­d­úri, női és gyermek cipőket. Specialista fájós lábakra orthopäd cipők­­ében ászmester több rendbeli, elsőrendű éremmel lett kitüntetve versenyképes fáért. Ki ! Meg nem felelő árukat kicserélek, vagy kívánatra a pénzt visszaadom termében nemcsak az ötven éves embere­ket lehet behívni, de még azok barmait is igénybe vehetik. Ezeken kívül­­még néhány kisebb törvény lépett az érvény­ben levők közzé, meghúzódva a hivata­­talos lap hasábjain, amelynek többi ré­szében az újesztendei árverési hirdetmé­nyek találnak helyet.

Next