Félegyházi Hirlap egyesült Félegyházi Hiradó, 1918 (36. évfolyam,1-52. szám)
1918-01-06 / 1. szám
1918 január 6. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP egyesült FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ niszter a nagytőzsde árusítási jogát özv. Blaskovits Lajosné, szül. Kristóf Rozáliának adományozta. A nagytőzsde tulajdonosa most keres megfelelő helyiséget, hol a legközelebbi időben kezdi meg az árusítást. A Constantinum mindhárom fokozatának növendékeit ezúton értesítem, hogy felsőbb rendeletek értelmében úgy az elemi osztályokban, mint a polgáriban és tanítónőképzőben is, f. január hó 17-én, csütörtökön veszi kezdetét az előadás. — Tody Jenő intézeti igazgató: Statisztikai adatok 1917. évről. Városunkban a múlt évben születtek összesen : 829 en, elhaltak 1181-en, házasságot kötöttek 141-en. A szaporulati hiány tehát 352 volt az elmúlt évben. Szomorú kilátások. A hosszantartó háború következtében, minthogy a nagyvilág kereskedelmétől el vagyunk zárva, egyre fogynak ki az egyes cikkek tartalékai, úgy, hogy kereskedőink már egyes cikkeket alig tudnak beszerezni, minek következtében a boltok polcai mindjobban kezdenek kiürülni. A különféle maximálások következtében egyes cikkek mindjobban kezdenek egészen eltűnni, vagy pedig a lánckereskedelem folytán megfizethetetlen árak állanak elő. Szomorú kilátások között kezdjük meg az újévet, mely alighanem a nélkülözések nagy éve lesz. Városi szalonna és zsír. Dobos István 100 g szalonnát és 50 g zsírt szállít a városnak a nyári idényre, hogy a lakosságot el lehessen vele látni. Igen helyes a tanácsnak előrelátó gondoskodása. Cukorkészítés otthon. A cukorkészítés aránylag könnyű módon ,a magánháztartásokban is eszközölhető. És ha azok, akiknek egy kis földjük, vagy kertjük van, ráadják magukat arra, hogy a cukrot házilag állítsák elő, a mindinkább emelkedő cukornyomoruság véget fog érni s a falusiak is megédesíthetik ételeiket. Ha most már tekintetbe vesszük, hogy az ország nagy cukorgyárai még a háború után sem lesznek abban a helyzetben, hogy a folyton növekvő szükségletet kielégítsék, bizonyára nem fog ártani, ha azok, akiknek alkalmuk nyithatik arra, hogy cukorrépát termeszthetnek, vagy ilyen répát beszerezhetnek, ráadják magukat arra, hogy magukat nyerscukorral, helyesebben szólva cukorsziruppal ellásák. Ami a készítés módját illeti, az a következő. A cukorszükségletnek megfelelő földterületet lehetőleg jól megtrágyázzák, tizenkét centiméter mélyen fölszántsák, vagy fölássák s abba répamagot vessenek. Ősszel, vagyis október folyamán, amikor a répában a cukorképződés befejeződik, a répát a földből ki kell szedni, levágva egészen zöld végéig. Mielőtt fölhasználnák, súrolókefével tökéletesen tisztára kell mosni. Az ily módon megtisztított répát tökgyalun, vagy közönséges konyhareszelőn megreszeljük és a megreszelt részre annyi forróvizet öntünk, hogy az éppen befödje. Félórás keverés után a cukor kilúgozódik, amikor is ritka szűrőfazékon jól keresztülnyomjuk, ami által az úgynevezett cukorlét megkapjuk. Ezt a levet valamelyes konyhaedényben tetszés szerinti sűrűségű szirupra befőzzük, vagy finomra tört csontszénen átszűrjük. Az ilymódon nyert cukrot éveken át el lehet tartani és az az anyag teljesen megfelel a most forgalomban levő nyers cukornak. Főzésre, sütésre elsőrendű, de alkalmas a kávé és tea édesítésére is, aminthogy befőtteket is lehet vele készíteni. Száz kiló répából körülbelül huszonöt kiló szirupot főzhetünk. Harminc négyszögöl föld pedig megterem száz kilót. Végül pedig jegyzi meg a recept ajánlója, hogy a föl nem használt hulladék mint takarmány értékesíthető, de besavanyítva étkezésre is alkalmas. Ha ez a módszer csakugyan megfelelő, aminthogy az az esetben azok, akik hasznát veszik, bőven elláthatják magukat kocka-, vagy süvegcukrot helyettesítő sziruppal és minden nyomorúságtól mentesek lesznek. Olasz szövetet kapunk. A legutóbbi olaszországi offenzíva alkalmával az ellenségtől hihetetlen mennyiségű ruhaszövetet zsákmányoltunk s az elsőrangú gyártmány, színtiszta gyapjú, valódi angol szövet, milliókat ér. A rendkívül becses zsákmányt egyenlőképen felosztják Németország, Magyarország és Ausztria közt. A zsákmánynak a mi javunkra eső része állítólag olyan tekintélyes, hogy mindenesetre éreztetni fogja hatását. Bolgár kertészet. A kórház telkén gazdálkodó bolgár kertész kérte a tanácsot, hogy a telket négy évre adja bérbe neki. A tanács a telket csak árverés útján akarja értékesíteni. Magasabb stólát szedett. A városi tanácshoz több panasz érkezett, hogy az ujtemplom sekrestyése, Oravetz Gáspár a rendes stólán kivül néha többet szedett. Ezt a tényt maga a sekrestyés is beismerte s mentségül azt hozta fel, hogy minden drágább, mindennek ára 3—4-szer magasabb, igy ő is emelte néha a stólát. A tanács a fegyelmit megindította ellene s annak folytatására s véleményadására a templom plébánosát kérte fel. Sok a betörés. Chernák Béla rendőrfőkapitány egy megindokolt hosszú beadványban feltárta a helyi rendőri állapotokat s ebben engedélyt kért a tanácstól, hogy a katonai parancsnoksághoz felterjesztést intézhessen, melyben 30 gyalogos s 10 lovas katonát kérhessen a rendőrségi szolgálat elláthatására, mivel igen sok a lopás s betörés s azokat a katonai szökevények követik el. A beadványból kitűnik, hogy a múlt évben igen sok katonaszökevényt fogott el a rendőrség. Mivel most a rendőrségi létszám kevés, a katonai szökevényeket nem tudják ellenőrizni s igy azok a városban s külterületen garázdálkodhatak. A tanács elhatározta, hogy a város nevében felterjesztést intéztessék a katonai parancsnoksághoz. Hány alkalmazottja van az államnak? A nemrég beterjesztett költségvetés kimutatást közöl az állami alkalmazottak számáról. E szerint jelenleg 358,901 alkalmazottja van az államnak. 1904-ben 226,401 volt. Ezek közül legtöbben a kereskedelmi minisztérium tárcájának keretébe tartoznak, számuk mintegy 110,752. Gróf Apponyi Albertné a mozik romboló hatásáról. Gróf Apponyi Albertné az elmúlt héten a Magyarországi Nőegyesületek Szövetsége közgyűlésén nagy beszédet mondott a mozikról. Főleg a moziknak az ifjúság erkölcsi életét veszéllyel fenyegető hatásával foglalkozott. Az „Alkotmány“ egyik munkatársa felkereste lakásán a sociális munkássága révén annyi év óta fáradhatatlan elnöknőt, ki hosszasan nyilatkozott a sokat emlegetett mozikérdésről. Elérkezettnek tartja az időt, hogy kitiltsák az utcáról mind a sértő képeket, mind az izgalmas gyönyörűséget ígérő hirdetéseket. Az erkölcsellenes, a társadalmi rendet felbontó, a vallást sértő, az érzékiséget ingerlő és bűntettekre buzdító mozgóképek előadását izgalom nélkül meg kell tiltani. A nappali előadások műsora olyan legyen, hogy bármelyik gyermek végignézhesse lelkének veszélyeztetése nélkül. Esti 8 órától kezdve a fiatalkorúak is ki legyenek tiltva a mozgószínházakból. Külföldön is a fiatalok korhatára 16 év, noha megfelelőbb lenne az érettséghez közelebb eső 18 esztendő. Megemlíti egyebek közt, hogy a belügyminiszter cenzúrát tervez és délutánonkint külön gyermekelőadások lesznek. E fontos kérdés eldöntése előtt — úgymond — meg kell hallgatni mindenkit, aki neveléssel foglalkozik, a hitoktatókat, lelkészeket, a fiatalkorúak bíróságának a tagjait, felügyelő hatóságát, az árvaszéket, a népneveléssel és ismeretterjesztéssel foglalkozó egyesületeket és nem utolsó sorban az anyákat. — Igazán itt az ideje a mozik országos rendezésének, de a garázdálkodó, megkótyagosodott „színművészet"-nek, orfeumoknak és kabaréknak sem ártana már a megzabolázás és kijózanítás. Külön iktató a katonai nyilvántartói hivatalban. Dr. Bir László polgármester a tanácsnak bejelentette, hogy a katonai nyilvántartói hivatalban iktatói állást kellett szervezni s erre Berényi Ilonát nevezte ki. Jéghordás. A tanács intézkedett, hogy a városi jégvermeket jéggel hordják tele. Kitoldott karácsonyi szünet. A tüzelő anyagokban való nagy hiány következtében az ország nagy részében ki kellett toldani a karácsonyi szünidőt, így nálunk is meghosszabbították úgy az állami tanítóképzőintézetben, mint az elemi népiskolákban. Az állami tanítóképző-intézetben e hó 17-én, az elemi népiskolákban pedig e hó 14-én kezdődnek meg újra a rendes előadások. Helyreigazítás. A Kath. Erzsébet Nőegylet karácsonyi vásárjának céljaira adott pénzadományok előbbi kimutatását azzal helyesbítjük, hogy dr. Stróbl Miklósné 20 K-t, Kristoff Ferencné pedig 16 K-t adományozott. A denaturált szesz ára. A pénzügyminiszter újabb rendeletével megállapította a denaturált szesz árát. E rendelet szerint a fogyasztók részére a denaturált szesz újabb ára palackban literenként üveggel együtt 4 K 24 fillér. A védhimlőoltáshoz szükséges anyagokért a városi tanács 1296 K-nál utalt ki, de ennek megtérítését kérni fogja a belügyminisztertől. A városi szülésznők kérelme. A városi szülésznők tekintettel a drágaságra évi 240 K fizetésüknek 480 K-ra való felemelését kérték. A tanács 50%K-os emelést hozott javaslatba. Köszönetnyilvánítás. A Kath. Erzsébet Nőegylet szegényei részére adományoztak: Bene Istvánné 50 K, Szabó M. Jánosáé 20 K, Lukács Józsefné élelmiszer, melyekért hálás köszönetet mond a Jótékonysági szakosztály vezetősége. A legeltetési társaság kérte a várostól, hogy a tenyészállatok élelmezési díját emelje fel úgy a múlt, mint a folyó évre. A tanács azonban csak a jelen évre emelte az ellátási összeget 365 %-ra. A telefon kezelőnő kérelme, Szikora Teréz a városháza telefonkezelőnője a tanácstól fizetésének 30 koronával való felemelését kérte. A tanács havi 10 korona emelést engedélyezett. Nem lesz drágább a dohány. Már hónapok óta rebesgették, hogy január elsejétől kezdődőleg ismét megdrágul a dohány. A hírben senki sem kételkedett, mert a forgalomból kezdett eltűnni a dohány, mi mindig annak a jele, hogy a spekulánsok tüntetik el a jó nyereségre való kilátásból. A pénzügyminisztérium részéről azt jelentették, hogy a hír hamis. A kormánynak mostanában nincs szándékában a dohányárak emelése. Tehát csak mostanában! Ez tehát nem zárja ki, hogy elkészülhetünk reá, hogy a legközelebb meglepetésszerűen mégis csak emelni fogják. Elveszett. December 21-én, a déli gyorsvonatról az első őrház körül leesett egy katonai hátizsák élelmiszerrel megtöltve. A megtaláló felhivatik, hogy azt a rendőrségen azonnal adja át, mert ellenkező esetben szigorúan megbüntettetik Nyugtázás, köszönet. A tanítónőképző kongregációjának egy magát megnevezni nem akaró pártfogója adott 20 koronát. A kongregáció évkönyvét megváltották: Fantoly Mariska 10, Gampel Béla (Lőrinci) 10, Lengyel Ilonka 20, Szente Mariska (Bős) 4 koronával. Hálás köszönetet mond a kongregáció vezetősége. Elveszett. December hó 21-én este 6—7 óra között kiindulva a „Keleti“-féle üzlettől a „Korona“-szállodáig terjedő útón elveszett egy fekete ridikül, a benne levő pénztárcában 5000 korona körüli pénzzel és 2 drb színes selyem zsebkendővel. A megtaláló felhivatik, hogy azt a rendőrségen adja át. Az Apolló-színház a „Tryton“ című csodaszépségű fantasztikus vígjátékot mutatja be f. hó 5 -6-án, szombaton és (Vízkereszt napján) vasárnap. A nagyszabású filmalkotás tengeri sziklás, Böcklin-szerű