Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1923 (41. évfolyam, 1-52. szám)

1923-01-07 / 1. szám

ö­ vénykönyve erre nézve a következő intéz­kedést tartalmazza : „A terület főpásztorát illeti meg a befizetett misék diját saját egyházmegyéjében meghatározni.“ (Canon 881. §. 1.) És ismét: „Az egyes területek püspökei a temetési dijak táblázatát saját területükre állítsák össze.“ (Canon 1234. §. 1.) — Az egyházmegyei stóla meg­állapítása tehát a megyés püspök joga. A magyar kegyúri jog másféle stólát nem is ismer, csak az egyházmegyei (püspöki) stólát. Ezt védi, ennek betartását követeli, így az 1803. évi november 22 én 25,267. sz. a. kiadott királyi rendelet meg­­hagyja, hogy a stóla-szedés „praescriptam in Dioecesi stolam exigendi normam non excedat,“ vagyis az egyházmegyében előírt stóla-szedési szabályzatot túl ne haladja. A Szent István koronáját viselő főkegyúr nem formált magának jogot soha az egy­házi funkciók stóladijainak megállapítására. Természetes, hogy ezt a jogot nem igé­nyelhetik maguknak, mint nem is igényel­ték soha, a magán vagy városi kegyurasá­­gok sem. Ezek kegyúri jogaikat a Szent Koronától nyerték. Többet nem vehettek tőle, mint ami neki volt. Ez az általános egyházi törvény áll természetesen a mi városi kegyuraságunkra nézve is. Városunk stóla-ügyére vonatkozó fej­tegetéseket, helyi dokumentumokat, hely­szűke miatt, lapunk következő számára kell hagynom. (Vége köv.) Toldy Jenő, pápai kam., esperes-plébános. * A leginkább igénybe vett s­ megálla­pított stóladijak a templom s ministránsok diján kívül a következők. Az alábbi össze­gezéseket ezek beszámításával kell érteni. Most az összes stóladijak, templomé, lelkészé, kántoré, harangozóé, mind a plé­bánián fizettetnek. Máshová nem kell menni. Misék. Csendes mise misét végzőnek minden kikötés nélkül 50 K, meghatározott napon, vagy oltárnál 60 K, külön időben, vagy helyen 75 K, harangozónak 15 K.­­ Énekes mise szokásos időben papnak 100 K, kántornak 50 K, harangozónak 20 K, összesen 200 K, külön időben papnak 150, kántornak 75, harangozónak 30, összesen 300 K, liberával szokásos időben papnak 150, kántornak 75, harangozónak 30 K, összesen 300 K, liberával külön időben, vagy helyen papnak 220, kántornak 110, harangozónak 50, összesen 450 K, 1­3 pa­pos énekes mise szokásos időben papnak 140, assistenseknek 100, kántor 70, haran­gozó 30, összesen 400 K, külön időben papnak 220, assistenseknek 150, kántor­nak 110, harangozónak 50, összesen 600 K, liberával szokásos időben papnak 220, assis­tenseknek 100, kántornak 110, harangozó­nak 40, összesen 600 K, liberával külön időben vagy helyen papnak 280, assisten­seknek 150, kántornak 140, harangozónak 70, összesen 800 K. Temetés. Kisgyermekek: karinges pap­nak 50, kántornak 25, harangozó 10, össze­sen 100 K, palástos papnak 100, segéd­lelkésznek 50, kántornak 60, harangozónak 20, összesen 300 K; felnőttek: karinges egy pappal papnak 100, kántor 50, haran­gozó 20, összesen 200 K, palástos egy pap­pal papnak 200, segédlelkésznek 50, kán­tor 100, harangozó 40, összesen 450 K; beszenteléssel (libera) pótdíj papnak 50, se­gédlelkésznek 20, kántornak 30, harango­zónak 20, összesen 150 K, beszentelés kü­lön időben papnak 100, segédlelkésznek 30, kántornak 50, harangozónak 30, összesen 250 K. Három pappal papnak 300, assisten­cia 140, kántor 150, harangozó 70, össze­sen 800 K, beszentelés a temetéssel pótdíj papnak 100, assistencia 70, kántor 50, ha­­rangozó 30, összesen 300 K, beszentelés tilen időben papnak 150, assistencia 100, antor 80, harangozó 50, összesen 450 K. Esketések: karinges szokásos időben plébánosnak 50, segédlelkésznek 10, haran­gozónak 10, összesen 80 K, karinges rend­kívüli időben, plébánosnak 100, segédlel­késznek 20, harangozónak 20, összesen 160 K, palástos szokásos időben plébánosnak 100, segédlelkésznek 20, harangozónak 20, összesen 260 K, palástos rendkívüli időben plébánosnak 150, segédlelkésznek 50, haran­gozó 30, összesen 260 K, palástos orgonával bármilyen időben plébánosnak 200, segédlel­kész 50, kántor 100, harangozó 60, össze­sen 510 K, palástos assistenciával, orgoná­val bármely időben plébánosnak 250, assis­tencia 100, kántor 150, harangozó 80, ösz­­szesen 700 K. A szóladíjszabás szabályozza még az avatási, anyakönyvi kivonatok, hir­detési s más bizonylatok díjazását, vala­mint a harangoztatási díjakat is. Egy nagy csendizés: templom 120 K, harangozó 80 K. Olvasott miséhez a templom 2 gyer­tyát ad, énekeshez 4, assistentiáshoz 6 gyertya gyújtandó. Liberásnál a koporsónál 4, assistentiásnál 6 gyertya jár. A többi gyertyáról és egyéb díszletről a ténykedést végeztető­­ gondoskodik. Mise előtt, alatt, vagy után a miséz­­tető nevének, vagy akiért a misét bemu­tatják, szóval bárki nevének kiéneklése szi­gorúan tilos. (Decreta Synodalia, vagyis Egyházmegyei Törvények, 186. §. 10.) Búcsúztató, vagy ily jellegű ének éneklése a D. S. 186. § ának 11. pontja értelmében szigorúan tilos. Négy vers gyász, vagy engedélyezett temetési éneknek ének­lése meg van engedve. Ezen énekért a kántor a temetés minősége szerint a ren­des stólán felül még egyszer kapja a temetési alapstólát. Megjegyzés: Igazolt szegénység esetén a temetés, illetve az esketés legegyszerűbb helyi szokás szerinti alakjában ingyenesen végzendő, de ez esetben semmiféle pompa sem engedhető meg. D­S. 129. §. 2. Jelen szóladijszabás előírásánál na­gyobb dijak vétele, avagy az egyes rendel­kezésnek az egyházi alkalmazott által tör­ténő áthágása fegyelmi vétséget képez. D. 5. 129. §. 1. A fenti püspökhatósági rendelkezések áthágása miatt fölmerülő bármely panaszai­kat jelentsék a hívek akár személyesen, akár egyszerű levélben, vagy a plébánián, vagy a helybeli iskolaszéknek, vagy egye­nesen a Püspöki Hatóságnak. ványa alkotja.­­ A szolgálati munkabér­viszonyból származó jövedelem, bármilyen címen legyen is kiutalva, adóköteles. Az adó kivetése százalékos adókulcs alkalmazásával történik. Ez az adó a szol­gálati viszonyból folyó jövedelmeknél a következő: 5000—8000 koronáig terjedő havi fizetésnél 20 korona, 8000- 10,000 K közt 50 K, 10-12,000 K közt 80 K, 12— 14,000 közt 120 K, 14-16,000 közt 180 K, 16—18,000 közt 240 K, 18—20,000 közt 320 K, 20 -24,000 közt 400, 24-28,000 közt 500, 28—32,000 közt 650, 32—36,000 közt 850, 36 40,000 közt 1100 , és így tovább folyton emelkedő skála szerint. Az adóalap pontos meghatározása végett az adózó bevételeiről és kiadásairól pontos könyveket tartozik vezetni és azokat a pénzügyi hatóságnak rendelkezésére bo­csátani. Ilyen könyvek vezetésére nemcsak a kereskedők és iparosok kötelesek, hanem a haszonbérlők, gyógyszerészek, mérnökök, ügyvédek, orvosok , fogorvosok, állatorvo­sok, közjegyzők, ügynökök és az ősterme­léssel kapcsolatos ipari és kereskedelmi vállalkozók is. Minden munkaadó köteles alkalmazot­tairól nyilvántartást vezetni, amely egybe­foglalható a munkásbiztosító pénztár részére vezetett nyilvántartással. Aki a háztartáshoz házi cselédet, inast, titkárt, nevelőnőt, sofőrt stb. fogad fel, köteles az elöljáróságnál, legkésőbb nyolc nap alatt bejelenteni az alkalmazott nevét, személyi viszonyait és havi fizetését. Ez a bejelentés a már helyben levő alkalmazot­takra nézve legkésőbb 1923. január 31-ig eszközlendő. A munkaadó a munkabérvi­szonyból származó jövedelem utáni adót az illetmény kifizetésekor tartozik levonni és a levont adót a levonás napját követő hónap 15. napjáig az illetékes adópénztárba az illetményjegyzék bemutatása mellett be­szolgáltatni. Az adó kivetése ellen fellebbezésnek van helye a felszólamlási bizottsághoz. A beadott fellebbezésnek annyiban van ha­lasztó hatálya, hogy a fellebbezők terhére csak megelőző évre kivetett adónak meg­felelő összeget lehet behajtani. A felszóla­lási bizottság döntése ellen fellebbezésnek van helye a közigazgatási bírósághoz. A rendelet 1923. újév napján lépett életbe, egyidejűleg az általános kereseti adóról szóló 1922: XXIII. törvénycikkel. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1923. január 7. Az általános kereseti adó. Könyvet kell vezetni mindenkinek a bevételről és a kiadásról. A hivatalos lap karácsonyi száma kö­zölte az általános kereseti adóról szóló törvény végrehajtási utasítását. A rendelet a 180.000. számot kapta, megállapítja, hogy az általános kereseti adó tárgya az adózó által kereset, vagy jövedelem szerzése vé­gett akár rendszeresen, akár alkalmilag folytatott bárminő személyes tevékenységből vagy foglalkozásból származó jövedelem. A részletezés szerint elsősorban az általános kereseti adófizetés kötelezettsége alá tartozik az ipari és kereskedelmi üzlet­ből származó minden jövedelem. A birto­kosnak az őstermelésből származó jövedelme nem tartozik a kereseti adó alá. Minden szellemi foglalkozásból származó jövedelem, amelyet valaki önállóan és nem valamely munkaadóval szemben fennálló szolgálati viszonyból kifolyóan folytat.­­ Adóköteles az a jövedelem is, amely az ország terüle­tén bárki által folytatott bárminő egyéb haszonhajtó foglalkozásból ered. Adóköteles minden penzió, szanatórium, magánintézet, internátus, nyilvános szórakozóhely, színház, az állathizlalás, haltenyésztés stb., stb. és és szolgálati vagy munkabérviszonyból szár­mazó minden jövedelem.­­ Adóköteles minden járadék és járadékszerű szolgáltatás, továbbá szabadalomért s szerzői jogért fizetett díjak, az örökbér és zsellérbirtok szolgálmánya, járadéktelkek után fizetett járadék, stb. Az adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. A tiszta jövedelmet a nyers bevételnek az annak megszerzésére fordított költségek és kiadások levonása után mutatkozó marad­ HÍR­E­K Carneval. Most vonult be csak a büszke Carneval, Pedig már minálunk régen áll a bál, Heted-hét országon túl is hire kél, Még tán a veréb is csak erről regél Légyen akár nappal, vagy pedig sötét, Tépjük rendületlen egymás üstökét. Cifra rongyban játszunk szánalmas bolondot, S kacagnak közöttünk előbújt vakondok. Elég volt a táncból, a korcsmák zajából, Cifra céda rongyból, bárgyú kacagásból, Ne játszunk bohócot, se részeg parasztot, Régen itt az éjfél — vessük le a maszkot. Tövis. — Előfizetési felhívás. Lapunk a mai számtól kezdve 41-ik(29.) évfolyamába lépett. E hosszú idő alatt bőven jutott alkalma arra, hogy a város közügyeinek irányításá­ban részét kivegye. A társadalmi kérdések előmozdításánál pedig mindig ott volt ta­lálható, ahol városunk ügyeit, a kultúrát, az előrehaladást kellett szolgálni. Ezek a cselekedetek izmosították meg hasábjait , tették lehetővé azt, hogy városunk újság­olvasó közönsége szeretettel helyezte la­punkat asztalára. Nem keressük az izgató szenzációt, a hatást vadászó reklámot, ha­nem becsületes munkával, a hirlapírás tisz­tességével óhajtjuk továbbra is lapunk ol­vasóit szolgálni. Éhez kérjük lapunk szíves előfizetőinek támogatását, amit hisszük is hogy nem marad el. 1923. január 1-étől lapunkra új előfizetést nyitunk. Előfizetési dij 1 évre 500 K, 1 évre 250 K, V4 évre «Ki bükkfa legol­ utca ' Uj dara A nagyérd esés tudomás Szapáry­ utc egy újonnan darált nyitottam um árpa, kukor darát készil Ugyanott fe is vágok. A nagyérd esés pártfogó teljes tisztelt oross gépész, a Kész darál k AJ SZD! felkért tagja ben történt val kapott s számolás s : állapítása vt­dába hozzák veesi T­ört és i pén maga Bartsc ékszerés. Ha az i R D E S S E N forgal emeln akarja hirdes Félegyl

Next