Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1923 (41. évfolyam, 1-52. szám)
1923-04-01 / 13. szám
n este szálló ben tő és , Tóni mellett ígletét er tónál fég a kedés 11. SZ. friss So mos en . szám. stö ztitó nagyérdemü fára hozni, izán, Weszám alatt stö ztitó Szakérteim ról, hogy a i.a legszebb sben fogom tani. — Tali s külföldi a s igy a g pártfogó,Jenő y tisztitó. H. vagy ruiszruhára a munkások és kisemberek érdeke csak az ő oldalukon talál megértésre, mint igyekeznek éket verni egyfelől a gazdatársadalom és az iparosság meg a kereskedők közé, másfelől a középbirtokosok közt — csakhogy az elégedetlenek vállain diadalmunk kiküzdhető legyen. Pedig, hogy ez milyen veszedelmes tűzzel való játék, igazolja a háború utolsó éveinek tapasztalata: mikor a harctéren nem bírtak a magyarral, mindenfajta propagandával saját sorainkat, a társadalmi osztályokat uszították egymás ellen. És sajnos, ez az offenzíva sikerült. Ennek az offenzívának volt következménye a forradalom és volt következménye az a siralmas állapot, amelybe a csonka ország jutott. Ha nem akarunk egy harmadik forradalmat, ki kell küszöbölnünk sorainkból az osztályellentéteket, hogy magyar a magyar mellé állva, vállvetve dolgozhasson. És valóban, a keresztény párt méltóan keresztény jelzőjéhez egyenlőséget akar ember és ember közt, egyenlőséget a munkában, kölcsönös megbecsülésben, városunkhoz való ragaszkodásban és a haza szeretetében. Közgazdasági és adminisztrációs téren a párt kitűzött feladatait nehéz volna itt részletezni. Új csapásokat akar vágni, fokozni kell a termelést, mert egyes üzemek nevetségesen keveset jövedelmeznek, takarékoskodni kell, mert az mégis csak abszurdum, tiszta lehetetlenség, hogy egyik jövedelem forrására, a fogyasztási adóra ráfizessen a város majdnem két milliót s a helypénzre pedig 236 ezer koronát. Itt valahol hibának kell lenni. Új jövedelmi forrásokat kell nyitni, egyes intézményeket meg kell tisztítani a könnyelműség és hanyagság rettentő bűnétől. Egyszóval: helyre kell állítani az egyensúlyt az adózók súlyosabb megterhelése nélkül. Akinek szemei vannak a látásra, választhat. A bal párton osztályérdek és könynyelmű ígéretek, a jobb párton egyenlőség és komoly munka. A kötelességed azt parancsolja: válaszd a jobbat. A becsületes igazságnak győzni kell! Turul. HÍREK. Preludium Uram maradj velem, mert est akar lenni és a nap hanyatlásnak indult! Ha a nap ragyogását nem érzem és ha elhalványulnak a szemhatár színei, akkor úgy érzi szivem, hogy az est rám is lebocsátja sötét függönyét és hirdeti a magábaszállás óráját. A föld, az ég, a víz mind csak ezt jelenti és nem zárkóztatom el híradása elől. Ilyenkor átérzem, hogy ez a világ a vad viharok világa, mit csak a szépség zenéje tart féken. A sötétségnek csillagos ege alatt ilyenkor lerázom földi bilincseimet és elmerülök az éji homály messzeségeibe, nyüzsgő nappali vándorutam esti magányába. Az én napom elmúlt, olyan vagyok, mint a partra vont hajó, hallgatva a tengerár ütemes dalát, a föld zajongását és a levegő muzsikáját. A nyugalom és béke birodalmában az éjszaka csöndjében, hallom a világ szívének dobogását. Jól tudom, hogy ez élet csak átkelés a tengeren, hol mindnyájan egy szűk hajón találkozunk. A halálban elérjük a partot és ki-ki megy a saját világába, a nyugalom és boldogság örökhazájába ! Oly jól esik elképzelnem, hogy van egy ama csillagok között, mi átvezeti életemet a sötét ismeretlenen. Uram ! hadd szóljon még egyszer hárfádon az édes dal ! hadd köszöntse lelkemet a menybéli szférák angyali zenéje! mint egykor boldog ifjúságom pirkadó hajnalán! Csak a Te muzsikád tudja meggyógyítani megtört szívemet és minden szennytől megtisztítani vajúdó lelkemet. . . Uram, Te új dolgokat alkothatsz ! — de vájjon van-e hatalmad, hogy ujja, erőssé és naggyá teremtsd azt, ami önmagát pusztította el ? ? . . . Lelkem templomában megcsendült az esti harangszó! Köszönöm Uram, hogy eljöttél hozzám estém homályában és elhoztad múltam virágait, a hervadhatatlan emlékek örökzöld koszorújában. Fél lelkem! Eljött az idő, hogy hajóra szállj és a szelíd favalmak szárnyán eljuss a csöndes imádat végtelen tengerére. Keresztül mentem a tűzön, ami éghető volt, hamuvá hamvad, ami megmaradt , halhatatlan. Bűnöm elmerült a szenvedések mélységében. Ó élet! Ó halál! Ó Isten! némán hajtok fejet szent titokzatosságod örök végtelensége előtt. Föltámadás. Néma lett a harang ... a sir sziklalapja A Megváltó sebzett testét betakarta. . .. Jöttek a katonák s a sir mellé álltak. Nappal és éjszaka szüntelen strázsáltak ... Feltámadt a sírból mégis: az igazság! Nem tudta megölni a lándzsa, a gazság... * * * Nemrég... egy nemzetet csendben eltemettek, Sírjára egy durva kőlapot is tettek . . . S akik megkívánták piros, hulló vérét, Sanda félelemmel, sírjáig kisérték. Hogy fel ne támadjon, ők is épp úgy tettek: Három bocskorost a kőlapra ültettek . . . Elnémult a harang... elnémult az ének... De a bocskorosok reszketnek meg félnek, Tudják, nem maradhat itt soká a gazság, Feltámad sírjából az örök igazság! Tövis. — Május 20-iki országos Petőfi-ünnepélyünk ideje dübörögve közeledik. Országvilágnak tudomása van már a hatalmas arányokat öltő nemzeti ünnepünkről. Azon a napon, melyen Jézusnak ígérete szerint a Szentlélek az Apostolokra aláküldetett, lépett Petőfi Sándor is a dicsőség mezejére. Ezen a napon ébresztette fel Petőfi Sándor az alvó Magyarországot és azokat, kiknek haláluk a bűn s semmit sem tudnak, vagy nem akarnak tudni az életről. A megcsúfolt nemzeti lelkiismeret felcsapódó lángjánál, Budavár bevételének napján, amikor az egész nemzet virágot hint tövises útjára, már hallja a pokol gúnykacaját, már látja közeledni a fenyegető orosz rémet, de már látja a segesvári Golgota útját is. És mégsem tántorodik meg. Szivében az igazság fáklyája lobogva ég, jobbjában Csaba vezér kardja tündököl, mint a hallhatatlanság csalhatatlan symboluma. Budapesttől — Segesvárig . . . Mennyi szomorúság, lemondás és fájdalom tövises útjában e rövid 70 nap alatt... Itt vonul el szülővárosa előtt ... A felújuló gyermekkori emlékek vájjon mit ébreszthettek háborgó lelkében, ki az életet nem spekulációnak tekintette, hanem szentségnek, melynek ideálja a szeretet és tisztítótüze az áldozat. * A helybeli Petőfi-szobor bizottság lázasan készülődik a magasztos ünnepre. Március 28 án tartott ülésén felhatalmazta az elnökséget a kis zászlók megrendelésére. A művészi kivitelű címerek elkészítésén a helybeli ifjúságunk, a jövő nemzedéke, már serényen dolgozik Vízhányó Károly tanár lelkes irányítása és tervezése mellett. Az elnök indítványára, hogy a bizottság küldjön ki három tagot, kik a budapesti Petőfi Társasággal, a székesfőváros és városunk polgármesterével lépjenek személyes érintkezésbe, hogy az ünnepség részleteit megbeszéljék: dr. Porst Kálmánt, Vízhányó Károlyt és Kneffel Bélát küldik ki, kik a Petőfi szoborbizottság április 7-iki ülésén részletesen és írásban fognak beszámolni megbízatásaik eredményéről. Egyben utasítja a bizottság az elnököt, hogy a város polgármesterét kérje fel a főváros polgármesterével való hivatalos érintkezésre a kölcsönzászlók és díszletek ügyében. Dr. Porst Kálmán bejelenti, hogy dr. Kovács Lajos premontrei igazgató, városunk fia, Petőfi Sándort dicsőítő, helyi vonatkozású 3 felvonásos színdarabot irt, egyidejűleg ajánlja, hogy ez irodalmi becsű munkát a kiskunfélegyházi Petőfi szobor bizottság adja ki. A bizottság a szerzővel folytatandó tárgyalásokra kiküldi Drexler Imrét, dr. Szirák Ferencet és Szirnák Ferencet, kik a nyert eredményről tegyenek a Petőfi szobor bizottságnak írásbeli jelentést. — Eljegyzés: Szigethy Bálint alezredes és neje Horváth Anna bájos és kedves leányát, Ancikát, eljegyezte dr. Molnár Sándor ügyvéd. — Az ébredők táncmulatsága. Az Ébredő Magyarok nagy érdeklődéssel várt táncmulatságukat husvét vasárnapján fogják megtartani a Korona összes helyiségeiben. Ezt megelőzően előadásra kerül Szabó Erzsike irredenta színműve „mi a magyarok szent ügye.“ Az ébredők színész gárdája már több alkalommal tanúságot tett kitűnő előadóképességéről s ez a körülmény, valamint a rendezés gondos és lelkes munkája előre biztosítja az est fényes sikerét. A legújabb Petőfi-kép. Petőficentennáriumának emlékére Szenes Fülöp, a legelső magyar arcképfestő megfestette halhatatlan költőnk arcképét. A nagyértékű és kiválóan sikerült festmény Petőfiről fennmaradt képekhez és leírásokhoz híven, de mégis eredetien ható művészi felfogással és a költő egyéniségét sokoldalúan visszatükröző, megkapó vonásokkal örökíti meg Petőfit. A kiváló műalkotás eredetije a nagyváradi premontrei főgimnázium tulajdona. Hogy a legújabb és legjobb Petőfi kép ismeretessé válhasson, kicsinyített nyomat készül róla és a félegyházi országos Petőfiünnepen fog forgalomba kerülni. — A Horthy akció véget ért a múlt hó végén. Köztudomású, hogy az ősszel egy igen nemes irányú akció indult meg a legmagasabb helyről, minek célja az önhibájukon kívül munka nélkül maradt egyének segítése volt. Minthogy a munkaalkalom újra előállott, a segítő akció április 1-re véget ért. Igyekezzék tehát mindenki munkához jutni, mert munkanélküliség címén a jelzett időtől kezdve senki sem részesülhet segélyben. — A Kath. Gazdaleányok Egylete és a Kath. Legény Egylet ifjúsága gondos rendező bizottság vezetése alatt szorgalmasan készül az április 8 án, este 8 órakor tartandó műsoros előadására. Az ifjúság jó törekvése magában is támogatást érdemel, de a város előkelőségének védnöksége is széles körökben biztosítja részükre az érdeklődést és a méltó erkölcsi sikert. — Petőfi délután. A Petőfi propagandabizottság, mely az országos Petőfi-ünnepély útját egyengeti, a múlt vasárnap tartotta meg második Petőfi délutánját az áll. tanítóképző tornatermében lelkes hallgatóság előtt. Városunk közönsége nem mutat nagy érdeklődést s nem sokat törődik Petőfi kultuszával, pedig ezáltal is dokumentálni kellene hogy Petőfi városunk szülötte. Az ott nem lévők egy pótolhatatlan délutánt mulasztottak el. Dr. Szirák Petőfi szerelmét és házasságát ismertette lebilincselő stílusával, melyet a „Polgári Daloskor“ dalaival tett oly megkapóvá és felejthetetlenné. Különösen megkapó volt az „Itt születtem én ezen a tájon . . .“, melyet Haubner Károly karnagy zenésített meg. A legközelebbi Petőfi délutáni értesülésünk szerint — április 8 án lesz s reméljük, hogy városunk közönsége nagyobb számban fogja megtisztelni nagy fiát, Petőfi Sándort. -- A villany árát március hóra a szén drágulása miatt a tanács hektówattonként 19 - 20 fillérben állapította meg. — Felhívás. Felhivatnak mindazon urak, akik március hó 2- án d. e. 11 órára a Gazda Körbe piros meghívót kaptak, hogy április hó 6 án d. e. 11 órára ugyanott további megbeszélés végett jelenjenek meg. — Meghívó. A Magyar asszonyok Nemzeti Szövetsége húsvét vasárnapján délután 5 órai kezdettel műsoros délutánt rendez, melyre szeretettel meghívjuk városunk érdeklődő közönségét. Műsor: 1. Himnusz. 2. Boleszny Antalné ismerteti a Mansz célját és működési körét. 3. Feltámadunk! Irta Kiss M. Szavalja: N. N. 4. Zeneszám: Szerelemhegyi Dali. Víg monológ. Előadja: Biró Irénke. 6. Magyar dalok. Énekli: Ulrich Annuska. 7. „A fonóban.“ Élőkép. Zongora kíséretet játsza: Sóhalmy Dódy.. Helyárak: ülőhely 100 K, állóhely 50 K. Külön meghívó nincs. A Mansz elnöksége. — A dohányárak drágulását a jóvátételi bizottság parancsolta. A dohányáruk újabb ötven és százszázalékos megdrágulásának oka az a parancs, amelyet a párisi jóvátételi bizottság küldött a magyar kor- 1923. április 1. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 3