Félegyházi Közlöny, 1946 (1. évfolyam, 3-5. szám)

1946-12-21 / 4. szám

­Kiskunféleg juitár­a. 1946. december 21. Ára 40 fillér I. évfolyam 4. szám FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY , DEMOKRATIKUS HETILAP ________________________ Szerkesztőség: Deák Ferenc utca 7 Megjelenik minden szombaton Telefon: 114 N­—H'N­'« '■■■■■— ... ■ - m­. n.1— M ■ _ nin. ■ mb ---------!l Szeretet? béke,­­megértés... Kohut Béla. Az emberek közötti szereidre soha nem volt oly nagy szükség, mint mostan. Gondoljunk vissza az elm­últ évtizedekre, mikor mesterségesen szították a gyűlöletet, csak azért, hogy egyesek zavartalanul végezhessék kis­ded játékukat. Minden alkalmat meg­ragadtak arra, hogy gyűlölet legyen úrrá a lelkeken és minél kevesebb a szeretet, béke, megértés. Jó volt ez így ? Természetes, hogy nem. De azok, akik az elégedetlen­séget, nyugtalanságot szították, tud­ták, hogy csak akkor érnek el ered­ményt, ha a dolgozók között végeznek jó munkát. És ez részben sikerült is Szembe tudtak állítani munkást, pa­rasztot, tisztviselőt. Ezzel el is tud­ták érni céljukat, mert a dolgozók között s­em volt meg a harmónia, aminek lennie kellett volna Egy nagy világomlásnak kellett jönnie, hogy közelebb férjenek egymáshoz azok, akik minden népen egymásra vannak utalva. A béke, amire mindannyiunknak szüksége van h­rápa kinn­ kell hogy legyen. Éppen elég áldozatot hozott mindenki azért, hogy megértsük annak szükségességét Békét akarunk! Olyan békét, mely mindenkinek nyugalmat biztosít. Békét, hogy a dolgozó ne legyen mindenki szeszélyének oda­dobva, hanem építhessen, alkothasson a jövő részére. Megértés ? Hát igen ! Megértést akarunk ! Sajnos eddig ebből jutott legkevesebb azoknak,akik legjobban lettek volna ráutalva arra. Munkás, paraszt, értelmiség ? Csak egy kéz legyűrés volt mindaz, amit kapott. Gondoljunk csak vissza az elmúlt 30 évre Mit kapott a dolgozó réteg ? Legjobb esetben csak elutasítást. Pedig megértés kellett volna, mert a sok szenvedés, nélkülözés úgyis pró­bára tette az embereket. Egy új világban kezdünk élni, ahol a szeretet, béke, megértés általános kell, hogy legyen, annál is inkább, mert a dolgozókat nem lehet váll­rándítással elintézni. Mindenkinek meg kell értenie, azok az értékek, akik dolgoznak, nem pedig azok, akik rabszolgatartók akarnak továbbra is lenni. A sok szenvedés közelebb hoz­hatná az embereket egymáshoz. Te­gyük félre az egyéni sérelmeket, — mert azok nem fognak megszűnni — és igyekezzünk arra, hogy a közös bajokat oldjuk meg, mert akkor köze­lebb kerülünk egymáshoz. Nem meg­­oldatlan feladat, csak akarni kell. És különösen a dolgozóknak, akik az életért a legtöbb áldozatot hozták. Ha a dolgozók között meg­van a szeretet, béke, megértés, akkor nin­cs az az erő, amely azt meg tudná bontani. Csak akarni kell és meg lesz a szeretet, béke, megértés. Betlehemi király­ok Irta: Józics Attila Adjon isten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Szul-pirul Mária, Mária, boldogságos kis­mama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! A szeretet ünnepére Karácsony napja közeledik. Úgy a felnőttek, mint a gyermekek örömmel várják ezt a napot, melyet Jézus szü­­letése avat szent ünneppé, a szer­etet ünnepévé . Ezen fiz­­ia í.im mintha átalaku na ■az. emberiség főbb bennük a sze­retet, a megértés. Ajándékokkal ked­veskednek egymásnak, grillfésekre adakoznak, hogy a szegényebbeken segítsenek, hogy azok ünnepét is melegebbé tegyék, hogy a szűköl­ködők szenvedéseit enyhítsék. Az emberek a karácsonyi ünnepeken szeretik egymást a legjobban, akkor vannak egymás iránt a legnagyobb megértéssel. Sajnos, hogy ezek az ünnepek csak három napig tartanak, holott az lenne a­ népek összességére nézve a legjobb, ha a szeretet és megértés állandó ünneppé avatná az év minden hétköznapját is. Egészen bizonyos, hogy a gyermek Jézus születésének évfordulója avatja ünneppé a karácsonyt. Elfelejtik az emberek, hogy Jézus születése napján a szeretet vált úrrá lelkeiken és mikor az országutakon és dűlőutakon felállított feszületes keresztek és keresztfák előtt elmen­nek, gépiesen emelnek kalapot a meg­feszített Jézus szobra vagy képe előtt és nem is jut eszükbe, hogy pár nappal előbb a jászolban fekvő kis Jézus képe mennyi jóságot és szerete­tet varázsolt lelkeikbe. Elfelejtik, hogy a férfivá serdült Jézus hir­dette ezen a világon először az embertársi szeretetet. Jézus volt az első, aki ember­tömegek előtt merte hirdetni, hogy a dolgozók által szer­zett nagyvagyonoknak köte­lezettségei vannak a dolgo­zók iránt. A krisztusi bölcsességek és tanok örökértékűvé váltak. Országok tör­vényeinek képezi­k és képezi ma is megváltoztathatatlan alapjait. A szo­ciális igazságok kiforrásaivá váltak a krisztusi tanok és Krisztus hegyi­beszédéből idéznek állandóan a szo­ciálpolitikával komolyan foglalkozó tudósok és nagy politikusok. Oly sok szép eszme fakad a krisztusi gondolatokból, hogy ha azt a népek '!k*be iov»-W•»?»!?•. » á .Pri mni és »»Ok ! ..r, maradandó gyökeret is verhetné­­­nek, boldogabbá !• ■ . a világ min­den népe, kevesebb lenne a gyűlölet, nagyobb lenne az emberek egymás iránti megbecsülése, mindez, ember részére nagyobb darab kenyér jutna, az emberi lelkek közelebb kerülnének egymáshoz, nem volna kapzsiság és vagyonéhség és a háború hullámai sem verdesnék egymás ellen a békét kívánó emberiséget. Szeresd felebarátodat, mint ten magadat Ezzel a kinyilatkoztatással kívánta Krisztus közelebb hozni egy­máshoz az emberi lelkeket, hogy a békés munkára szoktassa őket. Magá­hoz kérte a gyermekeket, hogy a fogékony gyermeki lelkekbe a szülők és nagyok iránti szeretet magvát el­hintse és rajtuk keresztül változtassa meg a későbbi emberiséget. Ezek a magasztos eszmék kevés lélekben fogantak meg Az emberek általában nem törekszenek arra, hogy boldogabb életet éljenek. Mikor elhaladunk egy-egy rozsdás bádogfeszület előtt és látjuk az arra festett szomorú Krisztus képet, ön­kéntelenül az kell, hogy eszünkbe jusson, hogy a szomorú arcú Krisztus bánatos tekintetében szemrehányás van az emberiség iránt, mely nem akarja állandó szeretet ünnepévé tenni életének minden napját. Karácsony előtt ezek a gondolatok lettek úrrá telkemen és szeretném, ha ezen írásom kissé belemarkolna a telkekbe, hogy több szeretettel visel­tetnénk egymás iránt, több lenne az egymás iránti megértés és segíteni kívánás élésert embertársainkon. Ha elülnének a gyűlölethullámok és békés munka tenné lehetővé az emberiség erkölcsi és anyagi fejlődését Ebben a gondolatban kívánok Kiskunfélegy­háza közönségének szeretetteljes bol­dog karácsonyi ünnepeket. Juhász Krír­ia iSt­ év előtli karácsony 1944 év Karácsonya! Ez az esz­tendő fordulópontot jelentett az el­­irsult háborúban nemcsak világpoli­tikai, hanem magyar nemzeti szem­­pontból is. Bekövetkezett az, amit egyébként minden épeszű ember előr­g látott vagy legalább is sejtett, hogy a Szövet­ségesek hatalmas hadereje előbb utóbb összetöri a német hadigépe­zetet. Kiskunfélegyháza is hadszíntérré vált. Még­pedig a szó valódi értel­mében. Sebesültekkel, halottakkal. Ezt mind az őrült, céltalan német­­fasiszta ellenállásnak köszönhetjük, mert Félegyháza védelme semmiké­pen sem befolyásolta a háború végső kimenetelét. A sok szenvedés mellett, amelyet a németek csökönyös ellenállása oko­zott, itt állott városunk a pusztulás képét mutatva. A sok sérült és leégett ház mellett ott voltak még a sebesültek százai, akiket az itt maradt 4—5 orvos igye­kezett ellátni kötéssel, gyógyszerrel, vigasztalással. Csak most döbbent rá a kultúrá­hoz szokott lakosság mit jelent az, t"» p r»*p h jfp.íp f\f '■ ’ Ar' • . ; ! 1. ** 1 ; 4 - .. < JiéiiV »jrt Ü *»VVÍ' szer, gyógyszer, oltóanyag és legfő­­képen a kellő számú orvos. igaz, ma két esztendeje már nyu­­godtabb volt a helyzet és sok házban már Karácsonyfa mellett ünnepeltek, sokszor a felszabadító Szovjet had­sereg katonáival együtt. Azóta két hosszú év telt el. El­múlt a szenvedések és bizonytalanság ideje. Egyre nagyobb lépésekkel ha­ladunk azon az úton, amely kifelé vezet a fasiszta uralom szörnyűsé­geiből. Lassanként megnyugodnak a lel­kek, mert látják, hogy csak egy út van előttünk, az élet útja, amelyen együt haladva az ország dolgozói bele fognak illesszkedni a világ de­mokratikusan gondolkodó népeinek sorába Ez a nagy család pedig soha­sem fog fegyvert egymás ellen. Nehogy azt gondolják azonban, hogy ez már holnap be fog követ­kezni. Hosszú szívós kitartó munka, erős elhatározás, a telkeknek menyug­­tatása kell ehhez és főként az, hogy végkép elfelejtve a múlt kétségkívül hibás és igazságtalan szellemét, most már a világ demokratikusan gondolko­dó népeivel közös nevezőre jussunk. Megtartva nemzeti öntudatunkat, magyar szokásainkat őszinte barát­ságban haladhatunk együt elsősorban nagy szomszédunkkal, a Szovjetunió népével, de épenúgy a többi környező állam népeivel is. A társadalmi átalakulás, melyet szá­munkra a második világháború hozott, meghozza a társadalmi osztályok, illetve a dolgozó emberek közötti megbékélést és összetartást és egy igazságosabb és így boldogabb élet­nek ad helyet. Hiszem, hogy egy ilyen őszinte és testvéri összefogása minden magyar dolgozónak vezet a szebb és boldo­gabb magyar jövő felé. dr. b. I.

Next