Félegyházi Közlöny, 1946 (1. évfolyam, 3-5. szám)
1946-12-21 / 4. szám
Kiskunféleg juitára. 1946. december 21. Ára 40 fillér I. évfolyam 4. szám FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY , DEMOKRATIKUS HETILAP ________________________ Szerkesztőség: Deák Ferenc utca 7 Megjelenik minden szombaton Telefon: 114 N—H'N'« '■■■■■— ... ■ - m. n.1— M ■ _ nin. ■ mb ---------!l Szeretet? béke,megértés... Kohut Béla. Az emberek közötti szereidre soha nem volt oly nagy szükség, mint mostan. Gondoljunk vissza az elmúlt évtizedekre, mikor mesterségesen szították a gyűlöletet, csak azért, hogy egyesek zavartalanul végezhessék kisded játékukat. Minden alkalmat megragadtak arra, hogy gyűlölet legyen úrrá a lelkeken és minél kevesebb a szeretet, béke, megértés. Jó volt ez így ? Természetes, hogy nem. De azok, akik az elégedetlenséget, nyugtalanságot szították, tudták, hogy csak akkor érnek el eredményt, ha a dolgozók között végeznek jó munkát. És ez részben sikerült is Szembe tudtak állítani munkást, parasztot, tisztviselőt. Ezzel el is tudták érni céljukat, mert a dolgozók között sem volt meg a harmónia, aminek lennie kellett volna Egy nagy világomlásnak kellett jönnie, hogy közelebb férjenek egymáshoz azok, akik minden népen egymásra vannak utalva. A béke, amire mindannyiunknak szüksége van hrápa kinn kell hogy legyen. Éppen elég áldozatot hozott mindenki azért, hogy megértsük annak szükségességét Békét akarunk! Olyan békét, mely mindenkinek nyugalmat biztosít. Békét, hogy a dolgozó ne legyen mindenki szeszélyének odadobva, hanem építhessen, alkothasson a jövő részére. Megértés ? Hát igen ! Megértést akarunk ! Sajnos eddig ebből jutott legkevesebb azoknak,akik legjobban lettek volna ráutalva arra. Munkás, paraszt, értelmiség ? Csak egy kéz legyűrés volt mindaz, amit kapott. Gondoljunk csak vissza az elmúlt 30 évre Mit kapott a dolgozó réteg ? Legjobb esetben csak elutasítást. Pedig megértés kellett volna, mert a sok szenvedés, nélkülözés úgyis próbára tette az embereket. Egy új világban kezdünk élni, ahol a szeretet, béke, megértés általános kell, hogy legyen, annál is inkább, mert a dolgozókat nem lehet vállrándítással elintézni. Mindenkinek meg kell értenie, azok az értékek, akik dolgoznak, nem pedig azok, akik rabszolgatartók akarnak továbbra is lenni. A sok szenvedés közelebb hozhatná az embereket egymáshoz. Tegyük félre az egyéni sérelmeket, — mert azok nem fognak megszűnni — és igyekezzünk arra, hogy a közös bajokat oldjuk meg, mert akkor közelebb kerülünk egymáshoz. Nem megoldatlan feladat, csak akarni kell. És különösen a dolgozóknak, akik az életért a legtöbb áldozatot hozták. Ha a dolgozók között megvan a szeretet, béke, megértés, akkor nincs az az erő, amely azt meg tudná bontani. Csak akarni kell és meg lesz a szeretet, béke, megértés. Betlehemi királyok Irta: Józics Attila Adjon isten Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk, kis juhocska mondta - biztos itt lakik a Jézus Krisztus. Menyhárt király a nevem. Segíts, édes Istenem! Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél. Benéztünk hát kicsit hozzád, Üdvösségünk, égi ország! Gáspár volnék, afféle földi király személye. Adjonisten, Megváltó, Megváltó! Jöttünk meleg országból. Főtt kolbászunk mind elfogyott, fényes csizmánk is megrogyott, hoztunk aranyat hat marékkal, tömjént egész vasfazékkal. Én vagyok a Boldizsár, aki szerecseny király. Szul-pirul Mária, Mária, boldogságos kismama. Hulló könnye záporán át alig látja Jézuskáját. A sok pásztor mind muzsikál. Meg is kéne szoptatni már. Kedves három királyok, jóéjszakát kívánok! A szeretet ünnepére Karácsony napja közeledik. Úgy a felnőttek, mint a gyermekek örömmel várják ezt a napot, melyet Jézus születése avat szent ünneppé, a szeretet ünnepévé . Ezen fizia í.im mintha átalaku na ■az. emberiség főbb bennük a szeretet, a megértés. Ajándékokkal kedveskednek egymásnak, grillfésekre adakoznak, hogy a szegényebbeken segítsenek, hogy azok ünnepét is melegebbé tegyék, hogy a szűkölködők szenvedéseit enyhítsék. Az emberek a karácsonyi ünnepeken szeretik egymást a legjobban, akkor vannak egymás iránt a legnagyobb megértéssel. Sajnos, hogy ezek az ünnepek csak három napig tartanak, holott az lenne a népek összességére nézve a legjobb, ha a szeretet és megértés állandó ünneppé avatná az év minden hétköznapját is. Egészen bizonyos, hogy a gyermek Jézus születésének évfordulója avatja ünneppé a karácsonyt. Elfelejtik az emberek, hogy Jézus születése napján a szeretet vált úrrá lelkeiken és mikor az országutakon és dűlőutakon felállított feszületes keresztek és keresztfák előtt elmennek, gépiesen emelnek kalapot a megfeszített Jézus szobra vagy képe előtt és nem is jut eszükbe, hogy pár nappal előbb a jászolban fekvő kis Jézus képe mennyi jóságot és szeretetet varázsolt lelkeikbe. Elfelejtik, hogy a férfivá serdült Jézus hirdette ezen a világon először az embertársi szeretetet. Jézus volt az első, aki embertömegek előtt merte hirdetni, hogy a dolgozók által szerzett nagyvagyonoknak kötelezettségei vannak a dolgozók iránt. A krisztusi bölcsességek és tanok örökértékűvé váltak. Országok törvényeinek képezik és képezi ma is megváltoztathatatlan alapjait. A szociális igazságok kiforrásaivá váltak a krisztusi tanok és Krisztus hegyibeszédéből idéznek állandóan a szociálpolitikával komolyan foglalkozó tudósok és nagy politikusok. Oly sok szép eszme fakad a krisztusi gondolatokból, hogy ha azt a népek '!k*be iov»-W•»?»!?•. » á .Pri mni és »»Ok ! ..r, maradandó gyökeret is verhetnének, boldogabbá !• ■ . a világ minden népe, kevesebb lenne a gyűlölet, nagyobb lenne az emberek egymás iránti megbecsülése, mindez, ember részére nagyobb darab kenyér jutna, az emberi lelkek közelebb kerülnének egymáshoz, nem volna kapzsiság és vagyonéhség és a háború hullámai sem verdesnék egymás ellen a békét kívánó emberiséget. Szeresd felebarátodat, mint ten magadat Ezzel a kinyilatkoztatással kívánta Krisztus közelebb hozni egymáshoz az emberi lelkeket, hogy a békés munkára szoktassa őket. Magához kérte a gyermekeket, hogy a fogékony gyermeki lelkekbe a szülők és nagyok iránti szeretet magvát elhintse és rajtuk keresztül változtassa meg a későbbi emberiséget. Ezek a magasztos eszmék kevés lélekben fogantak meg Az emberek általában nem törekszenek arra, hogy boldogabb életet éljenek. Mikor elhaladunk egy-egy rozsdás bádogfeszület előtt és látjuk az arra festett szomorú Krisztus képet, önkéntelenül az kell, hogy eszünkbe jusson, hogy a szomorú arcú Krisztus bánatos tekintetében szemrehányás van az emberiség iránt, mely nem akarja állandó szeretet ünnepévé tenni életének minden napját. Karácsony előtt ezek a gondolatok lettek úrrá telkemen és szeretném, ha ezen írásom kissé belemarkolna a telkekbe, hogy több szeretettel viseltetnénk egymás iránt, több lenne az egymás iránti megértés és segíteni kívánás élésert embertársainkon. Ha elülnének a gyűlölethullámok és békés munka tenné lehetővé az emberiség erkölcsi és anyagi fejlődését Ebben a gondolatban kívánok Kiskunfélegyháza közönségének szeretetteljes boldog karácsonyi ünnepeket. Juhász Kríria iSt év előtli karácsony 1944 év Karácsonya! Ez az esztendő fordulópontot jelentett az elirsult háborúban nemcsak világpolitikai, hanem magyar nemzeti szempontból is. Bekövetkezett az, amit egyébként minden épeszű ember előrg látott vagy legalább is sejtett, hogy a Szövetségesek hatalmas hadereje előbb utóbb összetöri a német hadigépezetet. Kiskunfélegyháza is hadszíntérré vált. Mégpedig a szó valódi értelmében. Sebesültekkel, halottakkal. Ezt mind az őrült, céltalan németfasiszta ellenállásnak köszönhetjük, mert Félegyháza védelme semmiképen sem befolyásolta a háború végső kimenetelét. A sok szenvedés mellett, amelyet a németek csökönyös ellenállása okozott, itt állott városunk a pusztulás képét mutatva. A sok sérült és leégett ház mellett ott voltak még a sebesültek százai, akiket az itt maradt 4—5 orvos igyekezett ellátni kötéssel, gyógyszerrel, vigasztalással. Csak most döbbent rá a kultúrához szokott lakosság mit jelent az, t"» p r»*p h jfp.íp f\f '■ ’ Ar' • . ; ! 1. ** 1 ; 4 - .. < JiéiiV »jrt Ü *»VVÍ' szer, gyógyszer, oltóanyag és legfőképen a kellő számú orvos. igaz, ma két esztendeje már nyugodtabb volt a helyzet és sok házban már Karácsonyfa mellett ünnepeltek, sokszor a felszabadító Szovjet hadsereg katonáival együtt. Azóta két hosszú év telt el. Elmúlt a szenvedések és bizonytalanság ideje. Egyre nagyobb lépésekkel haladunk azon az úton, amely kifelé vezet a fasiszta uralom szörnyűségeiből. Lassanként megnyugodnak a lelkek, mert látják, hogy csak egy út van előttünk, az élet útja, amelyen együt haladva az ország dolgozói bele fognak illesszkedni a világ demokratikusan gondolkodó népeinek sorába Ez a nagy család pedig sohasem fog fegyvert egymás ellen. Nehogy azt gondolják azonban, hogy ez már holnap be fog következni. Hosszú szívós kitartó munka, erős elhatározás, a telkeknek menyugtatása kell ehhez és főként az, hogy végkép elfelejtve a múlt kétségkívül hibás és igazságtalan szellemét, most már a világ demokratikusan gondolkodó népeivel közös nevezőre jussunk. Megtartva nemzeti öntudatunkat, magyar szokásainkat őszinte barátságban haladhatunk együt elsősorban nagy szomszédunkkal, a Szovjetunió népével, de épenúgy a többi környező állam népeivel is. A társadalmi átalakulás, melyet számunkra a második világháború hozott, meghozza a társadalmi osztályok, illetve a dolgozó emberek közötti megbékélést és összetartást és egy igazságosabb és így boldogabb életnek ad helyet. Hiszem, hogy egy ilyen őszinte és testvéri összefogása minden magyar dolgozónak vezet a szebb és boldogabb magyar jövő felé. dr. b. I.