Félegyházi Közlöny, 1920 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1920-08-01 / 31. szám

2. oldal Perbeszédek. A tanuk megesketése után az ügyész adja elő vádbeszédét. Sze­rinte Varga kommunista volt a diktatúra előtt is s az maradt a bukás után is. Ezt tanuk igazol­ják, de a lázadás és izgatás vád­ját is- Rámutat a bűnjelként be­csatolt kommunista könyvekre-, melyek a mételyhintésnek mester­művei. Engels, Kun Béla, Track is, — kell e egyéb? az izgatásból a magzat­elhajlásig a büntetőtör­vénykönyv minden büntette meg­található bennük. Igaz, ezekért a könyvekért nem vádlott felelős, de azzal, hogy azokat árulta és olvasásra ajánlotta, a lázítás foly­tatólagos bűncselekményét követ­te el. dr. Germán Gyula védő ama né­zetének ad kifejezést, hogy a so­rozásra való felhívás csak mint beszélgetés tárgya szerepelhetett, hiszen a tanúk mind bizalmiak voltak, arról a felhívásról tudni kellett mindegyiknek. Az inkrimi­nált bűncselekmény miatt akár­melyik tanút le lehetne ültetni a vádlottak padjára. Sorozási iga­zolványának mindenkinek kellett, hogy legyen, mert a vörös őr­ségnek joga volt bárhol igazo­lásra szólítani e tekintetben bár­kit és enélkül le is tartóztatni. Hogy a vörös hadsereg lázadó csoportnak indult volna, nem iga­zolható. Tény, hogy nem állapít­tatott meg rendes hadseregnek. Azonban az kétségbevonhatatlan, hogy csak később fajult el, mert eleinte a külellenség és a belső anarchia ellen védte meg az or­­szágot. A vörös hadsereg nem volt rablóbanda, mert rabolni és fosztogatni a vörös uralom alatt sem lehetett. Kecskeméten épen vörös katonákat akasztatott fel rablásért a forradalmi törvényszék. Nem állhat meg az izgatás vádja sem, mert hiszen, hogy a malom közvagyon, akkor az köz­tudomású tény volt. Köztudomású ténnyel pedig izgatni nem lehet. Elismeri, hogy erős jellemű em­berek az akkori jelszavaknak el­len tudtak álla­ni, de vádlott mun­kás ember volt s inkább elkábí­toltak a csábító jelszavak. A kom­munista könyvekért őt felelős­ségre vonni nem lehet, azokért írójuk felelős. szá'et. Délután egy órakor hirdették ki az ítéletet, mely szerint Varga Rezső bűnös a lázadás bűntettében mint felbujtó és bűnös az izga­tás bűntettében is, ezért őt a tör­vényszék három évi börtönre, öt évi hivatalvesztésre ítéti. A bűnjel­ként lefoglalt könyveket ügyész­ségnek adja át. A büntetésből 2 és fél hónapot kifejtöttnek vett. Megállapítja a bíróság, hogy a vörös hadsereg nem olyan ala­kulat volt, mely belső rend és a külellenség letörésére irányult, ha­nem­ rablásra, fosztogatásba, más társadalmi osztályok és a törvé­nyes társadalmi rend visszaállí­tására törekvő ellenforradalmak letörésére alakult. Ítélet jogerős. Nagy János bűnügye. Csütörtökön d­­e­ Nagy Já­nos árvaszéki irattárnok kihall­gatására került a sor. Az ügyész felolvassa a vádat: három rend­beli izgatás és tizenötrendbeli zsa­rolás a bűne. A fémmunkások szakszervezeti ülésén izgató be­szédet mondott, melyben hangoz­tatta, hogy a kapitalista uralom letört, a burzsoákat kell letörni és kötelessége mindenkinek a mai rendszert, a proletárdiktatú­rát támogatni. Az elnök kérdéseire nem érzi magát bűnösnek. Elnök: Nem hiszem, hogy egy is lett volna olyan mint ön, aki annyi ügyben szerepelt volna. Nagy: A szakszervezet egye­dül engem jelölt, az üresedésben lévő főszámvevői állásra. Tagja voltam a munkástanácsnak, ve­zetője a cipő­osztálynak, a for­radalmi törvényszék jegyzője és a beszerző-csoportnak is tagja- Jogom volt a polgármester he­lyett aláírni. Elnök: Maga mindenben szak­­értő volt a proletárdiktatúra alatt? A fémmunkások előtt azt mon­dotta, le kell­ törni a burzsoákat és mindenkinek­ kötelessége be­lépni a vörös hadseregbe. Ami­kor kinevezték főszámvevőnek, beszédet tartott a tisztviselők előtt hogy mindenkinek kell támogat­ni a mai rendszert és dolgozni ennek érdekében. Azt is mon­dotta május 5-én a szakszerve­zeti ülésen, hogy mindnyájunk­nak kötelessége a proletárdikta­túrát megvédeni. Kényszerítette a hivatalnokokat, hogy 40-50 ko­ronát fizessenek be a vörös zász­lóra, különben nem kapták ki havi fizetésüket. Végül kemény szavakkal megdorgálja a vádlot­tat, hogy egy ilyen ember, mi mindent követett el. Nagy: Tudom hogy bűnt kö­­vettem­ el, beismerem azt is, hogy a járásban agitáltam. Elnök: Majsán a piactéren oly gyalázatos kifejezésekkel be­szélt az apácákról, hogy én­­ezt ki sem mondhatom és amikor e miatt a nép felzúdult ön ellen, géppuskát vitelett ki, hogy meg­tudja magát védeni. Izgatott a vallás ellen is Ezután a tanúkihallgatások következtek. Gyors egymásután­ban, alig egy-két mondatban ad­ják elő a tanul: Nagy János bű­neit. Komjáthy Elemér előadja, hogy Nagy volt a tisztviselői csoport vezetője. Kőrössy Gyulával és Tóth Bélával ők hárman kény­­szerítették a tisztviselőket szi­gorú büntetés terhe mellett a gyű­­lésen való megjelenésre. Köve­telte a vörös zászlóra 40 korona befizetését, mindaddig nem kap­ták ki fizetésüket. Befizették a pénzt. A tisztviselőket ők kény­­szerítették a vörös hadseregbe való belépésre. Horváth Gábor: Nagy követelte, hogy be kell lépni a vörös had­seregbe, ha nem, úgy a piacon lesz felállítva egy akasztófa és arra húznak fel. A vörös zász­lóra adtam 40 koronát, mert a fi­zetésem­ máskép nem kaptam volna meg.­­Bécsi Sándor­­szolgát kénysze­rí­te­tte a vörös hadseregbe be­lépni és a 40 koronát a vörös zászlóra neki is be kellett fizetni. J­r. Tóth Frenc: Nagy köve­telte, hogy belépjek a szakszer­vezetbe, különben elcsap a hiva­talomból. A vörös zászlóra én is befizet­tem 40 koronát. Kovács Béla írnok *: Mindenki­nek kutya kötelessége a prole­tárdiktatúrát támogatni, mondta egyszer Nagy. Neki 50 koronát kellett befizetni a vörös zászlóra. Tarjányi István írnoktól köve­telte a sorozáson való megjele­nést, különben mehet kapálni, je­lentette ki előtte Nagy. 40 koro­nát fizetett a vörös zászlóra. Eszes József írnok : Nagy, min­den gyűlésen lázított, agitált. Le kell törni a burzsoákat, a tiszt­viselőknek dolgozni kell és aki a mai rendszert nem támogatja el lesz bocsájtva. Mindnyájunknak erkölcsi kötelessége a proletár­diktatúrát támogatni. A vörös zászlóra 40 koronát fizetett. Gál Mihály írnok: Min elénk­i­­nek erkölcsi kötelessége a pro­letárdiktatúrát támogatni, mondta Nagy és be kell lépni a vörös hadseregbe. A kaszárnyába a so­rozásra ő vezetett ki minket. A vörös zászlóra 40 koronát kellett fizetnie­ Lang Márton: Nekem nagyobb fizetést ígért, mire azt válaszoltam­ ha megkapom az ígért fizetést, 200 koronát adok a vörös zászlóra, a fizetést megkaptam és a 200 koronát befizettem. A burzso­ákat állandóan szidta, ő volt a legnagyobb kommunista ,s nagy­zási mániában szenvedett. Nem úgy viselkedett, mint embernek kell. Elnök: Úgy látszik Nagy, ma­ga kifelé nagy ember volt. Terro­rizált mindenkit. Láng Márton: Szakszervezeti üléseken mindig izgatott és él­tette a proletárdiktatúrát­ Molnár Imre: Nagy lelkes kom­munista volt, úgy adta ki magát mindannyiunk előtt. Apostola volt a kommunistáknak Réme volt a hivatalnokoknak. — Követelte a szakszervezetbe való belépést. A zászlóra 50 koronát fizettetett be. Elnök: Hallja Nagy, milyen ve­­szedelmes ember volt maga? Ret­tegtek magától, mint a hóhértól, FÉl.EGY­HÁZI KÖZLÖNY 1920. augusztus 1.

Next