Kiskunfélegyházi Lenin TSz Híradó, 1972
1972-12-01
4. oldal Termelésünk motorja a szocialista munkaverseny Termelőszövetkezetünk párt- és gazdasági vezetősége májusban felhívással fordult az ágazatokhoz, s kérte őket szervezzék meg a szocialista munkaversenyt, s a nemes vetélkedőkkel járuljanak hozzá a gazdaság eredményeinek növeléséhez. A felhívás után a lakatos üzem kollektívája rövidesen versenyre hívta valamennyi ipari üzemünket. Résletesen kidolgozott versenyfeltételek szerint kezdődött meg a munka azok teljesítéséért. Az alábbiakban közöljük az év első háromnegyedének eredményeit. A verseny állása tehát a szeptember 30-ig elért eredmények alapján: Első a műflex 111,5 ponttal, második a lakatos üzem 108,4 ponttal, harmadik a fémüzem 105,8 ponttal, negyedik az elvett 65,3 ponttal, ötödik az autójavító üzem 53,8 ponttal, hatodik a kovácsüzem 48,9 ponttal. A MÜFLEX ÜZEM a 7 százalékos háromnegyed évi időarányos nettó termelést 75,5 százalékra teljesítette, így időarányosan 0,5 százalékkal teljesítette túl a tervét, amiért 1,1 pont javára írandó. Terv teljesítésért tehát 101,5 pontot szerzett. Az elmúlt háromnegyedévben az üzemben baleset nem fordul elő, így a versenyfeltételek 10 pont jóváírását engedélyezik. Az üzemrészben tűzeset nem történt közös vagyon eltulajdonításáról nincs tudomásuk így összesen 111,5 ponto ért el az üzem. A LAKATOSÜZEM 4,1 százalékkal teljesítette tá a mért időszak nettó termelési értékét, 79,8 százalékot ért el. A 100 pontra további 14,4 pont jóváírásával 114,4 lett a pontszáma. Baleset miatt 10 munkanap kiesésük volt , ez 54,5 pont kilenced részének, tehát 6 pontnak leírásával járt, így lett a üzemnek 108,4 pontja. A FÉMÜZEMNEK - tervidőszakban elért teljesítménye 73,6 százalék a 1,4 százalékos lemaradás, 4,2 pont veszteséget eredményezett, vagyis a terv teljesítés után 95,8 pont számot ért el. Tekintve hogy az adott időszakban balesetmentesen dolgoztak, pontjainak száma tízzel emelkedett, 105,8 lett. AZ ELZETT 60,1 terv teljesítést ért el a 75 százalékkal szemben. Az elmaradó 14,9 százalékér 44,7 pontot kellett levonni tőlük. A termelésér 55,3 a pontszáma, ehhez balesetmentes munkáért 1 pont lett jóváírva, így let 65,3 pontjuk. AZ AUTÓJAVÍTÓ ÜZEMt 60,2 százalékos nettó termelési értéknél állt szeptember 30-án, s a 14,8 százalékos lemaradás 44,4 pontelvonást eredményezett, s így pontjainak száma 55,6. Baleset miatt 32 munkanap kiesésük volt, ami a 16 pontnak a kilenced részével, azaz 1,8 pont levonásával jutott értékelésre, s így alakult ki az 53,8 pont. A KOVÁCSÜZEM a hat ipari üzem között az utolsó helyezést érte el. A 63,2 százalékos a terv teljesítése, 11,8 százalékos a lemaradása és ez 35,4 pont elvesztésével járt. A tervteljesítés után így 64,6 pontja lenne, ami a negyedik helyezést biztosítaná számára. A baleseti és tűzrendészeti szabályok be nem tartása az elfogadott versenyfeltételeknek megfelelően az üzemet azonban további pontveszteséggel sújtja. Baleset miatt 103 munkanap kiesés származott, ez kilenccel osztva, s minden munkanapért 0,5 pontot számítva 5,7 pont elvesztését jelenti. A fegyelmezetlenségből keletkező tűzeset ugyancsak 10 pont levonásával járt. Az üzemnek 48,9 pontja maradt. A novemberben tartott üzemi termelési értekezleteken a versenyállás részletes ismertetésére is sor került. Kialakulóban lévő versenymozgalmunk fontos állomásává váltak ezek az értekezletek. Az üzemek közti vetélkedők mellett az üzemen belüli versenymozgalom feltételei is kialakultak. A már működő brigádok mellett új brigádok szerveződtek, és szinte minden dolgozónk csatlakozott a mozgalomhoz. A kollektívák vállalása a közösen kidolgozott versenyfeltételekhez igazodott, így létrejött a versenyben lévő brigádok közötti reális értékelés lehetősége. A kovácsüzemben a „Dózsa”, „Vasas” és „Bem” brigádok alakultak meg hét—hét taggal. A lakatosüzemben két brigád „a Lenin” és a „József Attila” brigád alakult meg 17 illetve 18 taggal. Az autójavítóban a „Kossuth” brigád 11, a „Kilián” brigád szintén 11, a Petőfi brigád 12, míg az Ady brigád 11 tagja vállalta az egymás közötti versenyt. Az elzett üzemben Hámán Kató brigád 16 fővel, a fémüzemben a brigád 14 fővel vesz részt a mozgalomban. A maflex üzem is egyetértésről és cselekvő közreműködéséről adott bizonyságot, amikor a termelési értekezleten elhatározta, hogy az üzemek közti első helyezését a továbbiakban is tartani kívánja és ennek elősegítésére a belső versenyfeltételeket is megteremtette. Három brigádba csatlakozva Ifi, Egyetértés és Béke néven vesznek rész a mozgalomban. Az egymással versenyre kelő brigádok vállalásának célkitűzése általában a terv túlteljesítése, a munka- és balesetvédelem megelőzése, a tűz- és vagyonvédelem biztosítása, a munkafegyelem növelése és a közösségi szellem fokozása. A szocialista munkaverseny nem cél, hanem eszköz. A termelési gazdasági feladatok teljesítésének hatékony eszköze. Főbb gazdaságpolitikai célkitűzéseink aktív támogatását és megvalósítását segíti, s így ipari üzemeink kollektíváinak kezdeményezését mindannyiunknak örömmel kell, hogy fogadjuk. Vállalásuk teljesítéséhez, mozgalmuk eredményéhez sok sikert kívánunk. Bízunk abban, hogy példájukat a többi ágazatok dolgozói is rövidesen követik, s szövetkezetünk részletes versenyszabályzatának kidolgozását már nemcsak ipari egységeinkre, hanem valamennyi ágazatunkra kiterjedően kell elvégezni. A szövetkezeti vezetők között mostanában sűrűn szóba kerül a szövetkezeti dolgozók életkora, a félelmetes kiöregedés. Ez jogos aggodalom és egy idő után munkaerőhiányt fog okozni. Azok az emberek akik 1960-ban az iparban nem tudtak elhelyezkedni, illetve a földjeiket nem hagyták, itt maradtak a tsz-ben. Ezeknek nagy része 1970- re mikorra megszerezték a 10 nyugdíjévét, s elérték a nyugdíjkorhatárt, úgy gondolta, hogy a jól megérdemelt nyugdíjformát választja. Ez az átmenet azonban gazdaságunkban még sem okozott semmiféle zavart a termelésben, sőt a tagok számának növekedésével tagságunk meg is fiatalodott. Ma 847 tagunk és 298 alkalmazottunk van, az 1145 aktív dolgozónk átlagéletkora a 40 év körül mozog. Ezen kívül van 524 fő nyugdíjas tíz tagunk, akiket ugyan nem számítunk be az átlagéletkor megállapításánál, de amikor a gondjainkat sorba vesszük akkor rájuk is gondolunk. Szövetkezetünk veteránjai Lehet, hogy nem mindenki tudja, de ők is érzik és élvezik a nagy közösség gondoskodását Tavaly 48, 1972-ben pedig 61 idős tagnak vállalta a tsz a háztáji kukoricaföld megművelését a termény hazaszállítását illetve pénzbeni térítését. Köszönettel fogadták ezt, de a vezetőség ezekért nem vár köszönetet. Tudja, hogy ez emberi kötelessége, de azt is tudja, hogy mit tettek szövetkezetünkért ezek az emberek. A sok közül csak két családot említünk. KISS SERES MIHÁLYNÉ 1950. augusztus 1-én lépett a tsz-be 12 hold juttatott földjével, és kis tanyácskájával. Az ura nem lépett be, mert mezőőr volt, de belépett a legnagyobb lánya, aki akkor még csak 15 éves volt. A kilencgyermekes családanya 13 éven keresztül ledolgozta a kötelező munkaegységet, munkanapokat, míg le nem rokkantosították. Gyermekeit is a szövetkezeti mozgalom szellemében nevelte, bizonyíték erre az, hogy mindegyik dolgozott szövetkezetünkben. A másik ilyen alapító tag id. palotás Sándor bácsi, aki 1949 tavaszán lépett a tsz-be. Nyolc gyermeke van, s náluk is megvan a példamutató töretlen szövetkezeti szellem. Közülük is mindegyik dolgozott szövetkezetünkben. Munkájukról csak elismeréssel lehet beszélni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy sem 1953- ban, sem pedig 1956-ban nem lettek hűtlenek a szövetkezeti mozgalomhoz. Azt hiszem, hogy ennek a két nagy családnak a magatartása és szorgalma sok embernek a becsületére válna, tanuljunk tőlük. Most amikor termelőszövetkezetünk Bács-Kiskun megye egyik legnagyobb gazdasága lett gazdaságilag megerősödve, megfiatalodva, elismeréssel és tisztelettel gondolunk a becsületes munkában megöregedett tagjainkra. id. Agó József 1972. December Akikre büszkék vagyunk Juhász József a Mezőgaz- Gyenes Lászlóm- munkáját Kiskó Péter a Tűzrendédaság Kiváló Dolgozója ki- a Vöröskeresztes munkáért szeli érem ezüst fokozatüntetés tulajdonosa kitüntetés ezüst fokozatával jának birtokosa, ismerték el. r Óvjuk egészségünket, testi épségünket A dolgozó nép államában törvények, jogszabályok őrködnek a dolgozók egészségének és testi épségének megóvásán. A tsz-ek megerősödésével, fejlődésével lépést kell tartani nemcsak a jogszabályi előírások miatt, hanem emberbaráti kötelességből is azoknak az intézkedéseknek, melyek egyre fejlettebb szinten biztosítják a dolgozók egészségének és testi épségének megóvását. E feladat folyamatos megvalósulása a tennivalók következetes meghatározását kívánja meg. A tennivalók közös jellemvonása, hogy nem lehet elkülöníteni őket a mindennapi munkától, sajátos adottságainktól. Szövetkezetünk nagysága, termelési struktúrája, a dolgozók összetétele, termelőeszközeink milyensége mind meghatározója a tennivalók módszerének, eszközének. A vezetőség áprilisi ülésén behatóan foglalkozott a dolgozók egészségének és testi épségének megóvása érdekében teendő feladatokkal. Nem véletlen, hogy tsz-ünkben létrehozta a szövetkezeti munkavédelmi bizottságot és a munkavédelmi őrszervezetet. Ez a kezdeményezés feltétlen meghozza a hozzáfűzött reményeket, mert a 35 fő dolgozót magában foglaló szervezet tagjainak összetétele tükrözi szövetkezetünk struktúráját. A munkavédelmi szervezetnek elsősorban nem adminisztratív jellegű feladatokat adtunk, hiszen erre a jogszabályi előírásokra tekintettel eddig is voltak, akik ezt végezték. Tapasztalataink és külső szervek ellenőrzései is bizonyítják, hogy a dolgozók egészségének és testi épségének megóvásán való munkálkodás során sokszor az e téren uralkodó helytelen szemlélet sugalla akadályokba ütközik. Az üzemi vezetők termelésre való hivatkozással hajlamosak a dolgozók egészségének és testi épségének megóvására vonatkozó kötelezettségüket elmulasztani, a dolgozók virtuskodása, az előírt technológiai műveletek kihagyása a látszólagos könynyebb teljesítés érdekében, a munkaeszközök — különösen a korszerűbbek — veszélyforrásának lebecsülése és nemegyszer a megfelelő szakmai hozzá nem értés, mind olyan tényező, amely nagymértékben járul hozzá a dolgozó egészségének és testi épségének — nemegyszer tragikus károsodásához. A munkavédelmi szervezet tagjainak hathatós, megértő működésére számítunk a káros szemlélet helyes irányba való terelésénél. A szövetkezetünk párt- és gazdasági vezetése a szervezet tagjait a feladat meghatározásával egyidejűleg az anyagi és erkölcsi elismerésről is biztosította. Nem lehet vitás, hogy a termelési eredményeink növekedésének, életszínvonalunk, anyagi jólétünk emelkedésének csak a szellemileg és testileg egészséges ember tud igazán örülni és az abból származó előnyöket élvezni. Támogassuk mindennapi tettünkkel, helyes szemlélet kialakításával dolgozóink egészségének és testi épségének megóvása érdekében ránk háruló feladatok megvalósulását olyan ütemben és szinten, melyet szövetkezetünktől e téren elvár a társadalom. R. P. Lapzárta után kaptuk a tájékoztatót ... Amler István elnökhelyettestől a mezőgazdasági munkák helyzetéről. — A 2500 hold búza vetését csak később tudtuk megkezdeni s megfeszített erővel november 6-án fejeztük be. A talaj előkészítésben és a vetésben részvevők, nyújtott műszakban, sok szombatot és vasárnapot feláldozva dolgoztak. Megérdemlik közülük nagyon sokan, hogy nevüket is megemlítsük. A talaj előkészítésében Rekedi László, Cseh János, Búza István, Rigó István és Süveges Imre traktorosok átlagon felüli kiváló munkát végeztek. A búzavetők közül Darányi Mihály, Kis Elek Mihály, Ficsor Ferenc, és Dinnyés Ferenc traktorosok, a vetőgép-sorsosok közül pedig Sági Péter, Bartók Sándor és Dobos István végeztek dicséretre méltó munkát. Az 1400 hold kukorica felét kézzel terveztük betakarítani, de mindössze 300 hold maradt dolgozóinkra. Sikerült egy új kombájnt vásárolni és a három géppel nemcsak időben végeztünk, hanem a gátéri tsz-ben 110, a városföldi Állami Gazdaságban pedig 200 hold kukorica betakarítását végeztük. Éjjel-nappal dolgoztak a kombájnok, Kovács István, Lőrincz József, Palásti Lajos, Gál Lajos, Hideg Jenő, Pál István, Seres János valamint az éjjel-nappal rendelkezésükre állószerelő, Varga Gábor szintén elismerést érdemel. Rekordtermést értünk el a takarmányrépából, mert a 37 holdon holdanként 500 mázsa termett. Ennek is időben megtörtént a betakarítása és gondosan elvermelve várja a felhasználást. Jelenleg a legfontosabb tevékenységünk az őszi szántás. Két szártépő végzi a szár letakarítását, két markológép szolgálja ki a nyújtott műszakban dolgozó nyolc trágyaszórót és ezeken kívül még 5 műtrágyaszóró halad a 14 szántó traktor előtt. A tervezett 4 ezer hold őszi szántásból 2,5 ezerrel elkészültünk s bízunk abban, hogy ha az időjárás engedi, még az idén nyújtott műszakban, szombaton, vasárnap is dolgozva, befejezzük ezt a munkát is. — mondotta befejezésül Amler István szövetkezetünk elnökhelyettese. Híradó a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet lapja. Főszerkesztő: Hajdú József Felelős szerkesztő: Opauszky László. Feielős kiadó: Laczkó Gyula Készült a kecskeméti Petőfi nyomdában.