Kiskunfélegyházi Lenin MgTsz Híradó, 1973 (1. évfolyam)
1973-01-01
2. oldal * Tájékoztató a vezetőségi ülésről (Folytatás az 1. oldalról.) egy francia cég ajánlatait is. Ez a francia cég 50 ezer hízó feldolgozására alkalmas vágóhidat szállítana és fizetési eszközül 5—8 év alatt sertéshúst és baromfit is elfogadna. A kombinát jelenlegi létszáma 26 fő, teljes üzemelésnél viszont 120—125 dolgozóra lesz szükség. Közülük 90 fizikai dolgozó lesz, ennek 70 százaléka szakmunkás. Az új létesítményben elsősorban női munkaerőt foglalkoztatnak. A vezetőség a tájékoztatókat meghallgatva áttért a következő napirendi pontra, Csáki Imre pártszervezetünk csúcstitkára a munkaverseny mozgalom helyzetéről szóló tájékoztatóját terjesztette a vezetőség elé. Az új sertéskombinátban különösen nagy gondot fordítanak az állategészségügyi szabályok betartására. Mielőtt betelepítik az állományt, megfelelően fertőtlenítik a szállásukat. Felvételünk az egyik kocaszállás fertőtlenítését ábrázolja. Az ellenőrző bizottság tevékenységéről Az év végén, a zárszámadás idején az ellenőrző bizottságra fokozott feladat hárul. Feladataink jelentős részét a termelőszövetkezet vagyoni helyzetéről, a gazdálkodás eredményeiről készített mérleg, a jövedelem-kimutatás és jövedelem-felhasználásáról készített jelentések ellenőrzésére teszik ki. A zárszámadás előkészítését képező leltározások idején az ellenőrző bizottság a feladatokat felosztotta. Minden bizottságban, amely a leltározásokat végezte az ellenőrző bizottság is képviseltette magát. A leltározást előkészítő megbeszélésen, majd azt követően is az adott termelési egységek gazdasági vezetői többségükben megértették a leltározás jelentőségét. Ennek megfelelően a leltározási bizottságoknak lehetőségeik határán belül sok segítséget nyújtottak. A leltárfelvételek az előírásoknak megfelelően történtek meg. Kevés olyan munkaterület akadt, ahol a leltározó bizottság tevékenykedése akadályokba ütközött. Talán egyedüli az autójavító részleg volt az, ahol nehézségek jelentkeztek a leltározás során. Ugyanis az anyagraktáron lévő alkatrészek, egyéb anyagok csoportonként történő elkülönítése a leltározás előtt nem történt meg, annak ellenére, hogy főkönyvelői utasítás jelent meg 1972. májusában ezzel kapcsolatban. A leltár felvételt akadályozta az anyagraktárban tapasztalt igen nagy rendetlenség. A leltározási bizottság a felsoroltak ellenére feladatát itt is ellátta. A leltározások eredményéről, a kiértékelésről még pontos adatok nem állnak rendelkezésre, mivel azok feldolgozása jelenleg is folyik. Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy a termelőszövetkezet tagságának számot adjunk egész évi tevékenységünkről, azaz a megválasztásunk óta eltelt időszak ellenőrzési munkáiról. A termelőszövetkezet vezetőségének arról számolunk be, hogy rendben van-e a közös vagyon kezelése, az elszámolás a tagokkal, a vezetőség hogyan hajtotta végre a közgyűlés határozatait, s hogyan intézték a vitás ügyeket. Jelenleg a bizottság azon dolgozik, hogy az egész évi ellenőrző tevékenységről a zárszámadási közgyűlésen számot adjon választóinak. Juhász József A verseny eredményei A kiegészítő üzemeknél a műflex üzemrész az, ahol legelőször megértésre talált a termelőszövetkezet párt és gazdaság vezetése által hirdetett munkaverseny. Megalakultak a szocialista brigádok, hogy munkájukkal szervezettebbé, egységesebbé tegyék üzemük életét. A 36 fős kis üzemrészben három szocialista brigád alakult, az Egyetértés 13, a Béke és az Ifi brigád 10 taggal tevékenykedik. Különösen az idősebb korosztályt képviselő Béke és Egyetértés brigádok tudnak segíteni élettapasztalataik átadásával az Ifi brigád alig 20 éves átlagéletkorú fiataljainak, a mezőgazdasági munkákban is segítséget nyújtanak. Felajánlották a szabadszombatjaikat, 8 napig a szüretelésnél, majd ismét 8 napot a kukorica betakarításban dolgoztak. A termelésben a munkaverseny máris jelentős eredményeket hozott. A múlt év IV. negyedévében a vezetékek készítésénél a selejt százalék nullára csökkent. A villásdugók készítésénél a selejt a IV. negyedéves termelésnek csupán két ezrelékét teszi ki a korábbi évek fél, illetve egy százalékos selejtjével szemben. A verseny hatása nemcsak a munka minőségében, de a terv teljesítésében is megmutatkozik. Az üzemrész az októberi tervét 95,5 százalékra, a novemberit már 100,1 százalékra, a decemberi tervét pedig 104,5 százalékra teljesítette. A brigádok tagjai vállalták, hogy iMűvelődés — szórakozás A sok és nehéz munka mellett jutott idő egy-egy alkalommal mozi- vagy színház látogatásra is. A rádió és televízió adta kulturális lehetőségek is segítik a művelődést. Egy-egy eseményszámban menő műsor után közösen megbeszélték, értékelték az előadást. Közösen megemlékeznek egymás névnapjaiól, egy-egy családi eseményről, a munkaversenyben egységessé kovácsolódtak a brigádok. Vakulya Máriát például a brigád közösen meglátogatta a kórházban. Mindig rendezett a munkahelyük. Parkosítanak, virágot ültetnek, otthonossá varázsolják a munkahely környékét. Ilyen körülmények között, ilyen szellemben könnyebb a munka, könnyebben telik az idő. Az asszonyok és leányok örülnek az eddig elért eredményeiknek, de azt mondják sokat tudnak még tenni és tesznek is azért, hogy 1973-ban a munkaversenyben még jobb eredményeket érjenek el. Lenkefi Jánosné A termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer módosításáról Az új jogszabályok az üzemi baleset alapján járó kártalanítási segély mértékét az eddigi egységes, a nyugdíjosztály szerinti jövedelem 65 százalékával ellentétben úgy rendezik, hogy aki legalább 2 évi folyamatos tagsági viszonnyal rendelkezik, üzemi baleset esetén irányadó havi jövedelmének 75 százalékát kitevő kártalanítási segélyre jogosult. Nyugdíjév vásárlás A korábbi hatályos jogszabály szerint is lehetőség volt arra, hogy a termelőszövetkezetben tagként belépő családtagok nyugdíjjárulék utólagos megfizetése ellenében kérhessék azoknak a naptári éveknek a nyugdíj időben történő beszámítását, amelyek alatt a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vettek és a kötelező legkevesebb évi munkamennyiséget teljesítették. Az ilyen igények előterjesztésére a nyugdíjtörvény 1 évi határidőt szabott meg attól az időponttól számítva, amellyel a családtag tagsági viszonya létrejött. Tekintettel arra, hogy ezt az 1 éves határidőt sokan elmulasztották, így az új jogszabály kimondja, hogy mindazon családtagok, akik 1972. december 31. napjáig léptek be a termelőszövetkezetbe tagnak, legkésőbb 1973. december 31. napjáig kérhetik a családtagként rendszeres munkában töltött évekből legfeljebb 5 év megvásárlását. Öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék szabályainak módosítása Az új jogszabályok értelmében az öregségi, munkaképtelenségi járadék összege 1973. január 1. napjától kezdődően az eddigi 312 forintról havi 418 forintra növekszik. Az özvegyi járadék 60 forinttal, 312 forintra emelkedik. 1973 január 1-től az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok az erre előírt feltételeknek megfelelően házastársuk után ugyanolyan összegű házastársi pótlékot kapnak, mint a nyugdíjasok. Ez az évi 2 százalékos fejlesztést figyelembevéve havi 106 forint. Az eddigi szabályok szerint, akinek házastársa járadékban részesült, saját részére járadékot nem kaphat. Az egyik házastárs részére megállapított járadék, a másik házastárs jogosultságát kizárja. Az új jogszabályok értelmében 1973. január 1-től a házastárs járadékra jogosultságát a megfelelő feltételek megléte esetén akkor is meg kell állapítanunk, ha a másik házastárs öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kap. Az így kapott járadék fele annak, amit házastárs nem létében meg meg lehet állapítani. Ilyen vonatkozásban a járadékos tag házastársa a feltételek fennállása esetén 209 forint járadékra jogosult. Természetesen ilyenkor házastársi pótlék nem jár. A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény szabályai szerint a járadék megállapításának háron együttes feltétele van: a) legalább 3 év óta fennálló tsz. tagság; b) öregségi járadék esetében 70, nőknél 60 év betöltése munkaképtelenségi járadék esetén 100 százalékos munkaképtelenség. c) számottevő jövedelem, azaz havi 260 forintot meghaladó kereset, jövedelem, vagy nyugellátás hiánya, amit mindkét házastárs vonatkozásában vizsgálni kell. A fenti feltételek c) pontjára vonatkozóan az új szabályozás módosítást eszközöl, ugyanis a járadékot igénylő jövedelmei között különbséget kell tenv aszerint, hogy a jövedelem keresetből, vagy egyéb forrásból, illetőleg nyugellátásból, vagy ehhez hasonló egyéb ellátásból származik-e. A keresetből származó jövedelem akkor zárja ki, ha az több, havi 418 forintnál, ha nyugellátásból, vagy ehhez hasonló egyéb ellátásból, úgy ennek legkisebb összegét kell elérnie, azaz havi 478 forintot. A házastárs jövedelme megállapítását a következő értékhatárok mellett zárja ki: munkaviszonyból, kisipari szöv.tagságból, vagy megbízásból származó bér nem több mint 1 200 forint. Nyugellátásból, vagy egyéb hasonló ellátásból származó jövedelem a saját jogú és özvegyi nyugellátás együttes összeghatára 1973. évben 849 forint lehet. Egyrészt munkabérből, másrészt nyugellátásból származó havi 1 700 forintos jövedelem összegét meghaladó értéket tesz ki. A házastárs egyéb kereső foglalkozása a járadék megállapítását akkor zárja ki, ha a házastárs magánkereskedői igazolvánnyal háziipari értékesítési, vagy vándoripari engedéllyel rendelkezik. dr. Sulyok László Alakítsunk fzöpült páva köröket Városunkban, különösen a tanyavilágban nagyhagyományai vannak a népdalkultúrának. Ez a hagyomány még most is élő valóság. Kint a határban és a ház körül munka közben ma is gyakran felcsendülnek azok a népdalok, melyekre tudósaink is felfigyeltek. Ezek a dalok segítették az itt élő dolgos embereket keservükben, bánatukban, örömükben. Ha szabadidejük volt, ezek a dalok kapcsolták össze őket a közös játékban, a közös éneklésben. A dalok közvetítették a pásztoréletben és a betyáréletben bekövetkezett eseményeket, változásokat. Ugyancsak ezek a dalok örökítették meg a szántó-vető ember munkájának örömeit, szépségeit, munka közben keletkezett gondolatait, érzéseit is. A népdal abban az időben mindennapi szükséglet volt. Az élet minden mozzanatában jelen volt. Messze vidéken számontartották a jó énekeseket, jó tamburásokat és a regélőket. Ezeket mindig szívesen látták házukban. Mindezekért van nagy jelentősége Vass Lajos tevékenységének, mellyel a Röpülj páva körök mozgalmát elindította és az egész ország figyelmét a népdaléneklés szépségeire irányította. Azt hiszem egyikőnk sem tudja elfeledni, hogy a Röpülj páva bemutatókon együtt szerepelt a tsz elnök, főkönyvelő, agronómus, tanár stb. az egyszerű munkásemberekkel. Lajta László híres népzenetudósunk még életében ezer népdalt gyűjtött össze Félegyháza határában, mely most is látható a Néprajzi Intézet adattárában teljesen érintetlenül. Ez is igazolja, hogy környékünk nagyon gazdag ilyen hagyományokban. Az idősebb korosztályösztönösen, de tudatosan is törekszik, hogy a jót, a szépet átmentse fiaiba, lányaiba. Népdalkincsünk megszerettetése, gyermekeinkben elplántálása is ilyen kötelességünk. Ez mellett a közös éneklés, közös esztétikai élményben köti öszsze az embereket, vagyis közelebb hozza egymáshoz, tehát a társadalmi jelentősége is nagy. Mindezeket egybevetve nagy figyelmet érdemel az alsógalambosiak kezdeményezése, akik esténként Gulyás Jánosné lakásán jönnek össze e szép hagyomány ápolására. Az Egyesült Lenin Tsz vezetősége is felfigyelt erre a kezdeményezésre és a Móra Ferenc Művelődési Központtal közösen elhatározták, hogy az Ének Zenei Általános iskola ének szakos tanárainak segítségét kérik a csoport tevékenységének kiszélesítésére. Ugyanakkor felhívják az Egyesült Lenin Termelőszövetkezet tagjait, hogy ahol többen vannak népdalszerető és értő emberek, kövessék Gulyás Jánosnéék példáját, alakítsanak Röpülj páva köröket. Az Egyesült Lenin Tsz és a Móra Ferenc Művelődési Központ szándékában van megrendezni a Röpülj páva körök városi találkozóját, melyet mint hagyományt szeretnének a jövőben is folytatni. Arra kérjük a szervezőket, hogy ahol igény lép fel ilyen kör alakítására, azt jelentsék be Ágó József elnökhelyettesnek. Bodor Miklós a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Műv. Közp igazgatója " 1973. január 11 fogatosok figyelmébe Azok a fogatos munkakörben foglalkoztatott dolgozóink, akik semmiféle járművezetői igazolványnyal nem rendelkeznek, legkésőbb 1973. január 31. napjáig jelentkezzenek Fekete Sarolta (Endre major) vagy Takács Margit kartársnőnél (Bem kerület). A tanfolyam megkezdéséig szerezzék be a tankönyvet és kezdjék meg a KRESZ tanulását. A tanfolyam első foglalkozása 1973. február 5-én, hétfőn 9 órakor lesz az Endre major ebédlőjében, melyen a vizsgára készülők megjelenése kötelező.