Mezőgazdasági Népoktatás, 1938 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

A MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS 1938. január hó. s egy ilyen gyűrűsen, a köpontból terjedő, tömeget termesztő akció minden kisgazdát és törpebirtokost magával sodor. Kitűnő példája ennek Kecskemét vagy a szentendrei egres és szamócatermesztés, Hevesben a dinnye, Szegeden a Kalocsára is átterjedő paprikatermesztés. Hogyan történt Kecske­méten ? Híres nagynevű polgármestereinek segítségével a homokon, ahol azelőtt csak pásztornép tengődöt nyájaival együtt, most minden gazdának kajszinbarack és alma­ültetvénye, illetve szőlője van : kecskeméti rózsabarack és kecskeméti vasalma. A ta­nyák népe kora hajnalban hordja be kis tételekben gyümölcsét s a nagy exportcé­gek azt azonnal átveszik, nincs tehát érté­kesítési nehézség és Szegedtől fel Ceglédig a Duna-Tisza közének minden termése „kecskeméti gyümölcs“ néven kerül a kerekedelmi forgalomba, mert egy jól meg­szervezett központnak rendkívüli szívó, fej­lesztő, buzdító hatása van. Annak a modern, magyar tanítónak tehát, aki a tömeggyümölcstermesztés lan­­círozott jelszavának szócsöve az ő kis vagy nagy községében, mint a szellemi elit vezetője falun, mint igazi nemes értelemben vett „mester“, anak a jövőbe kell látnia és tevékenyedésnél egy ilyen termesző góc­­ba kell beleilleszkednie, vagy ha erőt és képességet érez magában — helyi adott­ságok esetén — összefogva jóbarátaival, kolégáival, tanítványaival, — egy ilyen köz­pontot kell kialakítania. Gyakorlati szem­pontból még azt jegyzem meg, hogy ez esetben állítsa be az a lelkes tanítótestvé­rem a községi faiskolát vagy a gazdasági továbbképző iskola gyakorlóterületét a cél szolgálatába, bizonyára felettes hatóságai­nak, a község értelmiségének, a közigaz­gatás szerveinek elismerő támogatásával fog találkozni. Addig pedig, amíg az elül­tetett gyümöcsfák nagy tömege számotte­vően teremni nem kezd, 10—12 évig, igyekezni kell a meglevő gyümölcsök, érték­telen fajtájú fáit átortással értékesebbé és jövedelmezőbbé tenni. Ilyen akcióhoz ter­mészetesen erkölcsi és anyagi támogatás is szükséges. Minden iskola a vonatkozó VKM-s rendelet értelmében köteles évenként a facsemetéket kiosztani tanulói között s erről minden év junius 30-ig a népoktatási kerület vezetőjének jelentést tenni. A föld­művelésügyi kormány évente nagyszámú, több 100.000 nemes gyümölcsianítványt oszt ki, azonkívül kis - és középbirtoko­soknak, akiknél tehát megfelelő garancia van, rendelkezésre áll az 52.000/1933. sz. F.M. rendelet értelmében az állami gyü­­mölcstelepítési kölcsön. Mindezekről rész­letesebben felvilágosítást nyújt a vármegyei Gazdasági Felügyelőség, Mezőgazdasági Kamara, a gyümölcstermesztési intéző, — természetesen minden önálló gazdasági nép­iskola is. — A kölcsönről még csak azt említem meg, hogy a törlesztés és kamat csak a gyümölcsös termőre fordultával hosszabb idő alatt fizetendő. K. holdanként 2—300 P, őszibarack telepítésnél 640 P a legnagybb igényelhető összeg. — Min­den komoly gyümölcstermesztőnek rendel­kezésére áll a Gyümölcstermesztők Orsz. Egyesülete (központ: Budapest, VI., And­­rássy út 8.) ahol csekély tagsági díj elle­nében az egyes tag a szövetkezés minden előnyét élvezheti úgy a facsemete és védő­szerek beszerzését tekintve, mint a gyü­mölcs értékesítésére vagy feldolgozására vonatkozólag. Az egységes gyümölcster­mesztés létrehozásában — amely a vázolt módon történhetik — a tanítónak tehát szervező, propagativ szerepe van, ő a lelke, inspirátora községe gyümölcstermesztésé­nek, aki mint hadvezér mozgatja a megfe­lelő erőket s előtte meghódításul paradi­csomi cél lebeg: — a kert, az emberiség legrégibb álmainak egyike. Mert ne szé­gyenük a szentimentalizmust, úgyis kihalóban van az, mint az etiquette a társaságokból. Minden emberben, a XX. század cinikus kollektív emberében vagy a nagy célokra törtető übermenschben is ott szunnyad egy kis szőlős, gyümölcsös­ emberfészek ábrándja, maga telepítette parkocskával, baromfiudvar, „bólongató“ eperfával, olyan igazi „Haus in der Sonne“. Ne tagadjuk ezt az álmot, de tegyük valósággá ! Legyen az egy nagy kertálom, amelyben Csonka- Magyarország ma még sárba-sötétségbe fúlt falvai virágba borult fák, gyümölcslige­

Next