Mezőgazdasági Népoktatás, 1939 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

1939. január hó. MEZŐGAZDASÁGI NÉPOKTATÁS Örvendetes a javulás a tanítóképzésnél, ahol már külön foglalkoznak gazdasági szaktárgyakkal, úgy, hogy így megoldódik a feladat. A magyar ember alaptermészete, hogy nem szeret kérdezni, és ezért a tanító a kis illetmény földecskéjén — bármilyen méretű legyen az — mintát mutatva ön­kénytelenül is felfigyelésre ösztökélje a gazdát. Mindenesetre az idősebbek meg­nyerése nehéz lesz, de van a tanító kezé­ben egy fegyver, amely munkáját sikerre viheti, ez az iskola. Megállapított elv az, h­ogy az elemi népiskola öncélú népiskola. Tehát hiába harcolnak a magasabb iskolák, mindegyik a maga számára hiába kíván az elemi is­kolától előkészítést, ezt nem lehet, az ön­cél nem engedi. A gimnáziumok, más középiskolák megkívánják, hogy az elemi népiskola negyedik osztályát elvégzett tanuló kifogástalanul olvasson, a számolási alapműveletekkel teljesen tisztába legyen. Helyesírás, nyelvi magyarázat gyakorlati ré­szét tökéletesen tudja alkalmazni, és így tovább, tehát minden tantárggyal szemben felállít bizonyos követelményeket. Pedig a négy elemit végzett tanuló a teljes elemi­képzés derekán áll. Most az a kérdés, van-e kívánalma a mezőgazdasági nép­iskolának, mint olyannak, ahova a gyer­mekek teljes elemi képzés után jönnek. Tehát ha egyáltalán beszélhetünk arról, hogy az elemi iskola előkészít más tanulmányok végzésére, akkor feltétlen szem előtt kell tartanunk a mezőgazdasági népiskolát. Az elemi iskola ötödik és hatodik osz­tályos tananyaga adja az előkészítést. Itt a tanuló bizonyos természettudományi — fizikai, növénytani, stb. — ismereteket sa­játít el, amelyeket később alkalmazni is képes mezőgazdasági tanulmányai folytán. Tehát tisztában kell lenni a tanulónak — — amikor a mezőgazdasági népiskolába iratkozik — pl. hogy mi az a hajszál­­csövesség, ő ezt fizikai alapon tanulta ugyan, de tisztában van az alapelvvel, amit a mezőgazdasági népiskolában a talajismeret keretében tesz tudatossá. A baktériumok — bacillusok szerepe, mi okozza a bomlást? A levegő szerepe a növény és állat légzé­sénél ? A testek tulajdonságai ? A víz szerepe a természetben, olvadás — fagyás ? és még számos olyan kérdés, amire a mezőgazdasági népiskolai anyagot építeni lehet. Pl. : ha a talaj alakulását tanulja a tanuló, illetve tanítja a tanító, feltétlenül alapul veszi, amit az elemi iskolában tanult. Mennyivel más az eredmény, ha a tanítást nem a víz halmaz­­állapotának különbözőségével, a növényi és állati test felépítésével, az őskori leletek magyarázásával, a vulkanikus erők megér­tetésével . . . stb. kell kezdeni, hanem ezeket alapul véve mindjárt rátérhetek a talaj ki­­formálódására. Aztán talajművelésnél a ka­pálás, a tanuló mindjárt tudja, hogy a hajszálcsövességet elrontom és nem engedem elpárologni a talajban lévő nedvességet, tehát nem kell külön egységben felvenni (hisz erre nincs is idő), hogy mi a hajszál­­csövesség és miért párolog el a nedvesség, hanem mindjárt a hajszálcsövesség elvét a gazdasági ismeretek szolgálatába állíthatom és a kapálásnál így a hajszálcsövesség el­rontása, illetve a nedvesség megtakarítása mellé odavehetem a gyomirtás fontosságát, tehát tulajdonképent egy egységet képező anyagot nem kell részletekben letárgyalnom. És így tovább minden kérdést boncolgatva okvetlen megtaláljuk a támaszt az elemi iskola tantervében. Természetesen ha azok a gyermek lelkében mélyen gyökeredzők, amit kiaknázva, új ismereteket ráépítve teljessé teszünk a gyermek lelkében. Most már az a kérdés, hogy az olyan helységekben, ahol a lakosság főfoglalkozása a földhöz van kötve, jogos-e az a kívánalom, hogy az a földet művelő gazdagyerek már az elemi iskolában megszeresse foglalkozá­sát, megtanulja igazán csak az alapvető gyakorlati kérdéseket, hogy az életbe kike­rülve hasznát vehesse, tehát már az elemi­ben ilyen irányban is életre nevelődjön. A fa törzsének, koronájának kialakítá­sát nem akkor végezzük, amikor az már hajlíthatatlan erős fává nőtt, hanem amikor még fiatal a hajtás. Ezért neveljük még kicsiny korában a gyermeket. A gyermeken keresztül próbálja a tanító a köztudatba beültetni azokat a szakirányú ismereteket,­ ­

Next