Állami Polgári Fiúiskola, Kiskunhalas, 1928
A társadalom nevelő munkája. A mai társadalom kiépítése hosszú idők küzdelmes munkájának eredménye. Tudósok, politikusok állottak a küzdelem élére, hogy tudásukat, tekintélyüket egybevetve a legjobbat megalkossák. Minden időnek meg volt a maga idealistája és a maga gyakorlati embere. Némelykor az elméletben felállított tételek, eszmék a gyakorlatban megvalósíthatatlanoknak bizonyultak, mint pl. a Marx tanai. Épen azért e kettő: elmélet és gyakorlat együttműködésére volt szükség, hogy a társadalmi élet megjavítását keresztül vihessék. A mai művelt államokban épúgy, mint a kezdetleges műveletlen vagy félművelt népeknél a társadalmi életet bizonyos törvények szabályozzák. Ezek a törvények emberi alkotások, melyeket közösen megbeszéltek és írásba foglaltak. Nagy része azonban ezen törvényeknek még ma is csak szokások, tehát íratlan törvények, melyeket a társadalom tagjai csak gyakorlatban sajátíthatnak el. Ha tehát a társadalomnak hasznos tagjai akarunk lenni, e szabályoknak és szokásoknak nekünk is hódolnunk kell. Minden társadalomnak célja az, hogy az emberi közösséget minél kényelmesebb, az igényeknek minél megfelelőbb és minél biztonságosabb állapotba helyezze, a munkaalkalmak rendezésével s a kor találmányaival összhangba hozza. Az ókori és középkori társadalmak a kezdetlegességnek és egyszerűségnek jeleit mutatják, épen azért abban könnyen el lehetett igazodni, legtöbbször az egyedek után haladtak. A mai társadalmi élet már bonyolultabb, nehezebb a behelyezkedés, az egyedek sokszor háttérbe szorulnak és kénytelenek az összhang kedvéért saját kényelmüket is feláldozni. Ha a régi halottak feltámadnának és látnák a mai társadalmi életet, nem éreznék itt jól magukat, visszakivánkoznának sírjukba. Igen, mert minden korban a társadalmi élethez kell nevelni az egyedeket. E nevelést pedig részben a család, részben az iskola és részben maga a társadalom végzi. E hármas nevelésnek azonban összhangban kell lenni, mert különben az egyénnek sok keserves csalódáson kellene keresztül mennie, míg a saját tapasztalata után eljutna a mai igazsághoz. Az első nevelést mindenesetre a család adja az egyénnek. És csodálatos ez a nevelés kihat az ember egész életére, mert az első benyomások maradandók, azokra életünk minden idejében visszaemlékezünk. Szinte következtetni lehet az ember egyéniségéből a család nevelésére. Épen azért nagy és fontos kötelesség