Állami Deák Ferenc gimnázium, Kispest, 1919

elő az az eset, hogy valakit emiatt figyelmeztetni vagy korholni kel­lene. Ifjúságunk jó szívére vall, hogy mikor felszólítottuk, hogy szibé­riai sivatagokon sínylődő hadifoglyaink hazahozatalára áldozzon, ki-ki tehetségéhez képest sietett fillérjeivel hozzájárulni,­­hogy szenvedő vér­tanúink végre-valahára szeretett hazájukba visszatérhessenek. Buzdításra, jó példaadásra van szükség a jó terén és a mi ifjúságunk belátásból származó készséggel követi a jó útra való irányítóját, vezetőjét, nincs okunk kétségbeesni, mert akármennyit rontott is a két forradalom a lelki világunkon, ki fogjuk heverni, ha komoly szándékkal hozzálátunk lelkünk megújításához, ha örömmel részt veszünk mindabban, ami er­kölcsi és szellemi tekintetben lelki fürdőt, megtisztulást nyújt. Ilyen esz­méket, ilyen értelemben való buzdítást adott nekünk a mi főigazgató urunk is, méltóságos dr. Pintér Jenő, hivatalos látogatása alkalmával, mikor az intézet igazgatójának a látottak és tapasztaltak felett megelé­gedését fejezte ki és úgy őt, mint munkatársait további kitartásra, soha el nem lankadó, hazafias munkára serkentette, az ifjúságot szeretetébe ajánlotta és kérte, hogy Isten-, haza- és emberszeretetre neveljük a reánk bízott ifjúságot. Mi híven megfogadtuk és követtük a szavait, Isten segedelmével továbbra is készek, hogy szegény, megnyomorított hazánknak derék polgárokat és a „Nem! Nem! Soha!“ jelszavunkhoz utolsó lehelletü­kig hű, ha kell életüket is feláldozni kész honvédőket neveljünk. Iskolánk vezetőjének és tanári karának együttes figyelme mindenre kiterjedt, ami az ifjúság szívében a hazafias érzéseket éleszteni és táp­lálni képes. Október 6-ikát, március 15-ikét és június 4-ikét, mikor a versaillesi béke aláíratott, kellő megvilágításban és az ifjúság értelmi fokához mért előadásokban méltattak. A szülők és a tanári kar két íz­ben együttes értekezletet tartott, melyeken gimnáziumunk elhelyezésének ügyét és az ifjúság nevelésére vonatkozó eszméket kicseréltük és meg­beszéltük. Mind a két alkalommal az érdeklődő­­szülők oly számosan jelentek meg, hogy szűk tantermeink alig fogadhatták be őket. Továbbra is becses érdeklődésüket kérjük, mert csak akkor képes az iskola hasz­nos munkára, ha ebben a szülői ház is támogatja, segíti. Ifjúságunk az Amerikai Gyermeksegélyző Akció részéről számos jótéteményben ré­szesült; cipőt, ruhát és ebédet kapott százötven tanítványunk. Fogadja nemesszívű emberbaráti cselekedetéért ezúton is leghálásabb köszöne­­tünket. Végül pedig kellemes kötelességet teljesítek, midőn Gyulai Ist­ván kispesti polgári leányiskolái igazgató úrról megemlékezem, ki ön­zetlen támogatásával és mindenkori hazafias készségével gimnáziumunk minden tagját soha meg nem szűnő hálára lekötelezte maga iránt az­által, hogy mindenben segítségünkre volt; e nélkül nem is tudtuk volna e tanévet megkezdeni és bevégezni. Főigazgató urunk, kinek szintén tudomása van minderről, személyesen fejezte ki neki látogatása alkal­mával köszönetét és elismerését, amihez az igazgatóság a tanári karral együtt a legkészségesebben csatlakozik. A jövő 1920/21. tanévre vonat­kozólag a szülők tudomására hozom, hogy a javító vizsgálatok augusz­tus hó utolsó napján fognak megtartatni, a beiratkozások pedig szep­tember hó első három napján. Esetleges változások a helybeli lapok útján fognak közhírré tétetni.

Next