Munkástelepi állami polgári leányiskola, Kispest, 1929
legközelebbről érint minket- Annál inkább is tehetjük ezt, mert határkőnél állunk: 60 éves múlt áll mögöttünk. Az 1868. XXXVIII. tc.-el vetette meg alapját dr. Eötvös József a Csengery Antal által indítványozott javaslat értelmében a polgári iskolának, mely azóta egyik legfontosabb kultúrtényezője az országnak. Egy emberöltő munkát végzett már! Egy ország, nemzet életében kis idő, néhány pillanat, s ha visszatekintünk arra az időre, nekünk mégis milyen hosszú- Mennyi erő, energia küzdött s küzd érte, míg meg tudta alkotni s idáig fejleszteni ez iskolatípust, hogy minél tökéletesebb munkát végezve érjék el a folytonosan változó viszonyok követelte célt. Álljanak előttünk e nagy kultúrmozgalom kiváló államférfiai s pedagógusai példaképül, mint a törhetetlen munka harcosai. Ünnepeljük őket a 60 éves múlttal kapcsolatban azzal, hogy az emlékezés virágait csokorba kötve tesszük le a kegyelet oltárára. S adózzunk elismeréssel azoknak is, akik lehetővé tették bepillantást nyerni küzdelmeikbe. A 60 éves múlt megünneplésének keretébe méltóan beillesztett szép s értékes képek: Győri Vilmos nyug. állami polg. iskolai igazgatónak: ,,A polgári iskola gondolatának kialakulása“; „A polgári iskolai közlönyök ismertetése“ és Vitéz Sághelyi Lajos dr. székesfővárosi polg. iskolai tanárnak: ,,A magyar polgári iskola 60 éves múltja“ című iskolatörténeti tanulmányai. Ezek közül az első, mint szerző az Előszavában írja , „tájékozást ad a polgári iskolai iskolatípus keletkezéséről, kialakulásáról, a kezdettől 1868-ig folyó életéről", 156 oldallal. , A második a Tanáregyesületi Közlönyökben megjelent összes cikkek, értekezések tervszerű csoportosítását adja a cikkek íróinak névsorával, 218 oldal felölelésével. A harmadik ,,a magyar polgári iskola első teljes összefoglalását nyújtja“ 292 oldalon, kiegészítve 15 szemléletes statisztikai lappal. A művek oly sokat ölelnek fel, hogy azokat egyszer átolvasni kevés- Úgy vagyunk velük, mint egy szép festménnyel: minél többször nézzük, annál szebbnek látjuk; minden ecsetvonásban újabb és újabb szépséget fedezünk fel. A jubileumi kötetek olvasásábó is bele kell mélyednünk, hogy világos képet nyerjünk a múltról. A gazdag s értékes anyag, mely azokban feldolgozást nyer: a történelmi eseményekkel kapcsolatos új és újabb áramlatok, elvek, tényezők hatása közoktatásunkra (Általános iskolaszervezet, tanterv, tanárok, tanulók, statisztika, tanárképzés, felügyelet, rendtartás minősítési jogok, az iskola általános és helyi feladata, eredményei, a külföldi hasonló iskolatípusok alakulása, a polgári iskolai gondolat kifejlődése, reformtörekvések, egyesületi élet, a tanárság munkája és annak értékelése); az egyes korszakok kiváló erőinek küzdelme a polgári iskola mai állapotáig való szervezésében, m oly sokoldalú megvilágítással mutatják be a polgári iskolai gondolat kialakulását s 60 éves életét, hogy azokat tanulmányozni kell, mert csak így tudjuk belőlük levonni az értékes tanulságokat. Lássuk, miben áll e nagy kultúrmozgalom, milyen körülmények alakították ki a polgári iskola gondolatát s mikor; hogyan fejlődött ki az e fokú szellemi kiképzés Európában s különösebben Német- és Magyarországon; ki vetette meg alapját a polgári iskolának nálunk s milyen utat tett meg, mig mai szervezetébe jutott.