Kohászok Lapja, 1959 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 1-2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KIADJA A KOHÁSZATI III. ÉVFOLYAM 1. — 2. SZÁM 1959. FEBRUÁR 1. ÁRA: 50 FILLÉR (jMid&lato) a Kohász Szakszervezet Bizalmi Akadémiáinak munkálatát Szakszervezetünk Elnöksége néhány kohászati üzemben a bizalmiak továbbképzése, ismereteinek bővítése érekében bizalmi akadémiát szervezett. Célunk az volt, hogy az évenként megtartott rendszeres bizalmi oktatáson kívül néhány fontos kérdésben kiváló előadók segítsék a bizalmiak munkáját, hogy ezzel is növeljék egyes fontos kérdésekben tájékozottságukat. A szakszervezeti bizalmi — mint ahogyan azt a II. Országos Bizalmi Tanácskozás megállapította — „a közvélemény formálója kell, hogy legyen.” E feladatának a bizalmi csak úgy tud eleget tenni, ha a közvéleményt érdeklő kérdésekben maga is járatos, tájékozott. Az eddig megszervezett bizalmi akadémiák tématerve igen változatos. A nemzetközi politikai kérdésektől kezdve megtalálhatjuk a a tervekben a szakszervezeti munka egyes problémáit magyarázó előadásokat, valamint világnézeti, kulturális témájú kérdéseket. A tapasztalatok azt bizonnyítják, hogy helyes volt bizalmi akadémiákat megszervezni, mert azok hasznosak, segítik a bizalmiakat munkájukban Néhány üzemünkben előadásról előadásra növekszik az érdeklődők száma és sokan keresik fel a szakszervezeti bizottságot, hogy ők is hallgatói lehessenek a bizalmi akadémiáknak. Azt tapasztaltuk, hogy a bizalmiak az előadásokon hallottakat tovább adják az üzemekben és pl. a megtartott nemzetközi kérdésekről szóló előadás után az üzemekben felszólaltak a taggyűléseken a bizalmiak és a hallottakat ismertették a jelenlevőkkel. f~T7V gondoljuk, hogy a bizalmiak továbbképzésének egyik helyes módszere a bizalmi akadémiák rendszere és a tapasztalatok összegezése után a bizalmiak véleményének, kívánságaiknak figyelembevételével a jövő oktatási évben is helyes lesz azokat megszervezni. Azt kérjük a bizalmi elvtársaktól, hogy látogassák szorgalmasan az akadémiákat, hiszen az ott elhangzott előadásokat a SZOT Elnökségének, tagjai, osztályvezetői, szakszervezetünk Központi Vezetőségének, Elnökségének tagjai tartják, akik saját tapasztalatukból merítve számos jó módszert ismertetnek. Reméljük, hogy a bizalmi akadémiák rendszere mind népszerűbbé válik a bizalmi elvtársak körében és munkájukhoz valóban segítséget fog nyújtani. Lázár János | Egy eredményben gazdag év számvetése a kohászatban Ha visszapillantunk a vaskohászat elmúlt évi tevékenységére, nyugodtan mondhatjuk: eredményekben gazdag évről készíthetünk számvetést, összefoglalva: 1958-ban a vaskohászat üzemeiben tovább erősödött a vállalati önállóság és ezzel együtt járt a termelési lehetőségek jobb kihasználása, a minőség javulása. A vállalatoknak adott nagyobb önállóság lehetőségei az év folyamán fokozatosan realizálódtak és számokban is kifejezhetőek. Vegyük elsőnek talán a kohászat termelésére legjellemzőbb mutatót, a programszerűséget. 1956 első 9 hónapjában a hengerelt áruk programszerűsége 91,1 százalék volt , 1958- ban pedig 93 százalék fölött van. A programszerűség emelkedése nemcsak a hengerművek, hanem az acélművek munkájának javulására is mutat. Nagyobb vállalati önállóság Már az előbbiekben szó esett arról, hogy az 58-as esztendő további fejlődést hozott a vállalati önállóság kiterebélyesedésében is. Ennek eredményei lemérhetőek nemcsak a vállalati gazdasági és műszaki vezetők jogkörének kiszélesítésében, hanem a gazdasági élet eredményeiben is, így például a kohászati vállalatok rendszeresen felülvizsgálták az import készáru-rendeléseket, és több esetben vállalták a korábban importból fedezett anyagok egészének, vagy egy részének belföldi gyártását. Ilyen kezdeményezések voltak az elmúlt év folyamán többek között a Lenin Kohászati Művekben és a Salgótarjáni Acélárugyárban. Ezek a kezdeményezések a vállalatoknál születtek , és a gyárak realizálták is azokat, a vaskohászati igazgatóság segítségével. Csökkent a importszükséglet A nagyobb vállalati önállóság adta lehetőségek és a gazdaságosságra törekvés eredményei mutatkoznak meg a kohászat belső importjának jelentékeny csökkentésében is. A Dunai Vasműben például elkezdték a frissítő tömörítvény gyártását. Az itt gyártott tömörítvénnyel import frissítő ércet helyettesítenek. 1959-ben feltehetően a többi kohászati üzemben is rá tudnak térni a frissítő tömörítvény felhasználására. A frissítő érc helyettesítése tömörítvénnyel komoly deviza-megtakarítást tesz lehetővé. Ha devizában számolunk, a tömörítvény körülbelül felébe kerül a frissítő érc világpiaci árának. A Dunai Vasműben kezdték el az elmúlt év folyamán a hazai sziderit ércek és a piritpörk üzemszerű felhasználását is. A Lenin Kohászati Művekben eredményesen kísérleteztek az albán ércek nikkel-tartalmának kinyerésével, pontosabban, a megfelelő nikkel-tartalmú acélművi betétanyag gyártásával. A kísérletek eredményei biztató lehetőségekkel kecsegtetnek az elkövetkező évek eredményes munkájához. Kevesebb acélból — több készáru Jóllehet az eddigiekben elmondottak is szorosan összefüggnek a termelés gazdaságosságának alakulásával, mégsem tükrözik pontosan az eredményeket, amelyeket kohászatunk az elmúlt évben elért. Ugyanis jelentősen javult egész kohászatunkban az anyagfelhasználás. Ez pedig elsőrendű tényező, miután a kohászati költségek több mint háromnegyed részét teszi ki az anyagköltség. A fajlagos koksz-felhasználás a tervezettnél alacsonyabb volt. Az anyagfelhasználásra legjellemzőbb a készáru-kihozatal javulása. A kohászatban általában minden hengerműnél javult a kihozatal, és különösen kedvezően alakult a Csepeli Csőgyárban. Az egész kohászatban tapasztalható kedvezőbb anyagfelhasználás eredménye: 1958 második felében 30 ezer tonnával csökkenthettük az acéltermelést — jóllehet, tovább növekedett a készáru-termelés. A fajlagos anyagfelhasználás kedvező alakulásának kihatása egész éves összefüggésben 50 ezer tonna acél megtakarítása. Forintértékben kifejezve, ez a megtakarítás mintegy 900 családi ház építési költségeinek felel meg. De a forintértékben mérhető gazdasági eredményeken kívül említésre érdemes az is: kohászatunk az elért kihozatali eredményeivel megközelítette a fejlett ipari országok modern berendezéseinél elért színvonalat. Növekvő feladatok Az elmúlt év gazdálkodására jellemző eredmények után néhány szóban szeretnénk foglalkozni a kohászat 1959-es feladataival. Itt első helyein kell megemlíteni, hogy az idén minden eddiginél magasabb a kohászat hengerelt acél gyártási terve. A tervszámokban kitűzött feladat a valóságban nagyobb, mint amire a számokból lehet következtetni, ugyanis a hengerelt acél gyártás mennyiségi növekedésével egyidőben komoly kiesésekkel járó átépítési munkák kezdődnek, így például már az idén elkezdik a Lenin Kohászati Művek blokk-sorának rekonstrukciós átépítését. Ez a munka 1960-ban fejeződik be. Ózdon a gyors drótsor és a finom sor előnyújtóját építik át. A Dunai Vasműben pedig sor kerül az egyes nagykohó első átépítésére. Az említett néhány példa is mutatja, hogy az átépítések erőteljesen zavarják majd a kohászati üzemek munkáját, és ennek ellenére a feladatok nőnek. így például a hengerelt acélgyártás mennyiségi növelésén kívül a programszerűség 1—12 százalékos javítását irányozza elő a terv. A kohászat 59-es terveinek műszaki feladatai közül csupán néhányat említünk meg Ilyen például a többi között a megfelelő minőségű hengereik, a nagy folyáshatárú, jól hegeszthető szerkezeti anyagok, a saválló acéllemezek gyártása és a szálló por feldolgozhatóvá tétele pelletezéssel Az 1959-es év számottevő kohászati beruházásai közül említésre érdemes az ózdi Martin átépítése, amelyet még az idén elkezdenek. Erre a munkára ebben az évben körülbelül 60 millió forintot fordítunk. A Dunai Vasműben a meleghengermű építésére 175 millió forintot irányoz elő a terv. 59-ben két és félmillió forintos beruházással oldják meg Borsodnádasd vízellátását. 16,2 millió forintot fordítunk a már meglévő üzemegységek egészségügyi és munkavédelmi beruházásaira. Korner János Értesítés 1959 januárjától lapunk terjesztését a Népszava Lapkiadó (a Szakszervezetek Országos Tanácsa Lapkiadó Vállalata, (Budapest, VII., Rákóczi út 54.) vette át. Kérjük szakszervezeti bizottságainkat, hogy a lap árát ezentúl — késedelem nélkül — havonként, fenti címre, a mellékelt csekkbefizetési lap felhasználásával küldjék be. Előfizetés ügyében ugyancsak a Lapkiadóhoz forduljanak. Dolgozóink kiváló termelési eredményei ez évben is gazdagítani fogják 3 éves tervünk sikereit ♦ ♦ ♦ ♦ *♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ^Jellitoas ♦ A 31-es Vörös gyalog- 5 ezred volt katonái, akik ♦ 1919-ben Nagykőrösre vo♦nultak be és a Felvidék (Mis♦kolc — Hernádkércs — Kas♦sa) valamint román front♦ szakasz harcaiban részt vettek, találkozó megbeszélése és megrendezése céljából ♦ közölték címüket Forgács + Béla volt zászlóaljparancs ♦nokkal. Budapest, V., Városház u. 9—11. földsz. 12. ♦ Telefon: 189—650 (Fővárosi Tanács). ^ ♦ ♦ ♦ ♦