Kohászok Lapja, 1960 (4. évfolyam, 1. szám)
1960-01-01 / 1. szám
Tudósítónktól a műszaki fejlesztés néhány problémája a kohászatban A kohászat eddigi és jövőbeni feladatainak megoldásában döntő szerepe van a műszaki fejlesztésnek. Ha az elmúlt esztendőre pillantunk vissza, elmondhatjuk: nem kell szégyenkeznünk. A kormányrendelet, amely lehetővé tette, hogy a vállalatok értékesített termékeik alapján százalékban meghatározott összeget fordítsanak a műszaki fejlesztésre, nagy lendületű előrehaladás alapjait vetette meg. Ezt bizonyítja a kísérletek nagy száma is, amelyek közül néhányat megemlítünk. Eredményekben gazdag kísérletek A műszaki fejlődés egyik kiemelkedő eredményt ígérő kísérletsorozata indult el kb. másfél évvel ezelőtt a Lenin Kohászati Művekben, ,a magas karbontartalmú króm-molibdén ötvözetű hengerminőségek kialakítására. A durvahengerművi felhasználáson kívül folynak a kísérletek az említett összetételű hengereknek más hengersorokon történő felhasználására. A finomsori hengereknél olajban történő edzéssel sikerült elérni a 400 Brinell-keménységet a paláston. Bár a kísérletek még távolról sem mondhatók befejezettnek, az eddig szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy az új hengerek a korábban alkalmazottaknál nagyobb keménységűek és élettartamuk többszöröse a réginek. Lényeges előrehaladást jelentenek a gyorsacélok és más erősen ötvözött acélok hengerlési és hántolási kísérletei. Nagyüzemi kísérletek zajlottak le különböző szelvényeknél, közép- és finomsoron. A finomsoron a koracélok selejtje a kísérletek során azonos szinten mozgott a normál kereskedelmi acélok gyártásánál előforduló selejttel. Bár az egyengetésnél még bizonyos nehézségek tapasztalhatóak, az eddigi kísérletek eredményei alapján megállapítható; a módszer alkalmazásával számottevő javulást érhetünk el, mind a selejt csökkenésében, mind a méretpontosságban. Említésre érdemes az elmúlt évben lezajlott kísérletek közül a nyersvas kohón kívüli kéntelenítése Az év derekán végzett kísérlet során 45%-os kéncsökkenést sikerült elérni. A Salgótarjáni Acélgyárban a különböző profilos rúdacélok húzásánál elért eredmények alapján már meg is valósították a reteszacél, a legömbölyített profil, valamint a munkavezetékek és tolókák gyártását. A Borsodnádasdi Lemezgyárban megkezdték a nikkelmentes, továbbá az alacsony nikkeltartalmú, de sav- és lúgálló acélféleségek hengerlési kísérleteit. Ez utóbbi eredmények még csak első lépcsői a gyártás megindításának. A következő évek műszaki fejlesztési feladata nagy értékű acélfajta előállíatási lehetőségeinek megteremtése és ezekből a vegyipar, valamint a mezőgazdaság igényeinek kielégítése. A műszaki fejlesztés terveiből Ha a mögöttünk maradt esztendő eredményben gazdag kísérletsorozatának változatos áttekintése után a jövő, az idei esztendő műszaki fejlesztési tervére vetünk néhány pillantást, elmondhatjuk, hogy az elmúlt évinél is gazdagabb programot ígér. A legnagyobb szabású munka Ózdon A rekonstrukció során átépítjük a kohókat 500 köbméteresre. Ezzel egy időben teljesen gépesítjük az elegytéri munkát. Az acélművi 40 tonnás kemencéket korszerű, 85 tonnás Márzi-kemencékkel cseréljük fel. Az öntőcsarnokban a széles nyomtávú kocsizó-öntést valósítjuk meg. A rekonstrukció érinti az ózdi kohászat majd minden üzemét. Korszerűsítjük gyors drótsorozatot, amely az a előfeszített betongyártás fejlesztését teszi lehetővé. lépcsőzetesen megvalósuló átépítés folyamán sor kerül a melegítő kemencék átépítésére, az első és második folytatólagos sor, a felcsévélő berendezések és későbbi időpontban a hengerállványok korszerűsítésére. A másik nagy jelentőségű, a műszaki fejlődést szolgáló beruházás az 1960-as esztendőben a Dunai Vasmű meleghengerművének üzembehelyezése. A sorozat a közép- és finomlemez meleg szalagban történő hengerlésével mennyiségi és minőségi igényeket elégít ki. Távlatban megteremti az úgynevezett hajlított szelvények gyártásának lehetőségét és ezzel a feldolgozó ipar műszaki fejlődését is szolgálja. A vaskohászat hármas célt kitűzésének, a termelés mennyiségi növelésének, a termelt áruk minőségi javításának és választékbővítésének, valamint a termelési költségek csökkentésének a megvalósítását szolgálják az év folyamán sorra kerülő egyéb műszaki fejlesztési intézkedések is, így például az úgynevezett önjáró tömörítvény-gyártás (kalcium-szilícium, hányados egy) a fajlagos kokszfogyaszást csökkenti. A Dunai Vasműben a fémbetétnek 125 tonnáról 150 tonnára növelésével a kemencék tonna/óra teljesítménye növekszik. A felöntőfej nélküli, csillapított, lapos önteés gyártásával a Lőrinci Hengerműben növeljük a fajlagos anyag-kihozatalt. Diósgyőrött a darabosított ércfelhasználás 1/3-os növelésével, a szélhőmérséklet emelésével, valamint az ércátlagosítás megvalósításával 70 kilogrammal csökken a tonnánkénti a kokszfogyasztás. A Martinban betétfelhasználás 28 kg/ tonna csökkentésével, a nyersa vas minőségének javításával, betétanyag mérlegelésével és a salakmennyiség csökkentésével az 1 és 2-es minőség 80% -os arányát érjük el. A könnyített szelvények gyártása A hengerművek viszonylatában lényeges lépés lesz a könnyített szelvények gyártása, amely ugyancsak kiihat a feldolgozóipar műszaki fejlődésére is. A konstrukciók könnyítésének útján A fejlődés az egész világon a konstrukciók könnyítése felé halad. Az acélművekben a nagy szilárdságú, magas folyáshatárú anyagok gyártásában az elmúlt évben elért eredményeink lehetővé teszik, hogy most már a hengerművekben is megtegyük a következő lépést. A könnyített szelvények gyártása a felhasználó iparban a konstrukciók 6—15%-os könnyítését teszi lehetővé. A célkitűzés megvalósításával a jelenlegi berendezések szabta korlátok között már foglalkozik a kohászat. Eredményes munkát végzett a könnyített szelvények gyártásában az Ózdi Kohászati üzemek. Itt elkészítették az 50X32 mm-es 65-ös könnyített „U” szelvény üzegelését. A szelvények próbahengerlése megtörténik már az év első felében. A Lenin Kohászati Művek új középhengerművében 1959- ben megtörtént a kis- és közepes méretű „U” és „I” szelvények próbagyártása. Ebben az évben megkezdik ezek folyamatos hengerlését. Ezzel nemcsak a sorozat szelvényválasztékát bővítjük, hanem növeljük az ipar és a külkereskedelem exportlehetőségeit is. Az összes hengerműveket érintő és a termelés műszaki színvonalát fejlesztő intézkedésit vezettünk be az elmúlt évben a tűrések szigorítására. Ez a tűrésszigorítás a szelvények átlagában 2—4%-os súlycsökkenést tesz lehetővé, ami éves viszonylatban 9— 9500 tonna acél megtakarítással jár. Az intézkedést az elmúlt évben hajtották végre a művek, de gyümölcse igazán ez évben és az elkövetkező években érik be. Hasonló horderejű lépés lesz hengerműveink gyártási technológiájának műszaki fejlesztésénél a kikészítés korszerűsítése és gépesítése. Ebben lemaradtunk és ez nemegyszer exportlehetőségek kihasználását is akadályozta. Egyengetőgépek beállításával már az idei évben és az 5 éves terv éveiben folyamatosan növeljük a kikészítésnél a minőséget, mennyiséget. Ugyancsak az előlmúlt évben folytatott kísérletek eredményei alapján előreláthatólag az év közepén megvalósítjuk a nagy értéket képviselő színesfémeink közül az ólomszínporok korszerű feldolgozását. A korábban felhasználhatatlan, alacsony nikkeltartalmú vasércek feldolgozásával is kísérleteztünk az elmúlt évben. A nagyüzemi kísérletek alapján megvan a remény arra, hogy már az év elején sikerül megteremteni az 1—2 % nikkeltartalmú vasérc gazdaságos felhasználásának feltételeit. 2 ❖ [UNK] ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Jpeitei a Magnezitääi 97 ÚJÍTÁS - FÉLMILLIÓ FORINT Az elmúlt év decemberében a Magnezit Gyárban is megtartották a dolgozók az újítási konferenciát. A gyár főmérnöke elmondotta, hogy 1959 11 hónapja alatt 141 újítást adtak be a dolgozók és ebből 97-et fogadtak el. Az újítások többségét már megvalósították. A 97 elfogadott újítás elősegítette a termelés mennyiségi és minőségi javulását és mintegy félmillió forint megtakarítást eredményezett. A főmérnök beszámolója utalt arra, hogy a benyújtott újítások értékelésénél még jelentős hiányosságok vannak. Nem minden vezető érzi kötelességének az újítások támogatását. Bírálat érte az újítási előadót is, aki ugyan igyekszik munkáját jól elvégezni, de, a szükséges segítséget nem eléggé igényli a munkájához. ♦ A beszámoló vázolta, hogy 1960-ban milyen feladatokat kell megoldani. A vita során hangsúlyozták a dolgozók: az újítási munka ♦ eredményesebb lenne, ha az üzemvezetők és művezetők üzemrészen♦ként kidolgoznák az újítási feladatterveiket. ^ Csömör János ♦ a szakszervezeti bizottság ♦ újítási felelőse ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ AZ ÖNTÖDÉK KORSZERŰSÍTÉSÉN dolgoznak a Kohó- és Gépipari Minisztérium illetékes szakemberei. Külföldi példák nyomán azt tervezik, hogy szürke vasöntvény termelésünk 1958-hoz viszonyítva 1965-ig 30—35 százalékkal, a könnyű- és nehézfémöntvények termelése pedig körülbelül 50 százalékkal emelkedjék. Ezeknél még nagyobb arányban, több mint száz százalékkal növekednék a temperöntvénytermelés, s ez számos területen lehetővé teszi a jóval drágább acélöntvények és kovácsolt alkatrészek helyettesítését. Reméljük, hogy az öntödék korszerűsítése együtt jár majd az öntödékben végzett fizikai munka könnyítésével is. 3 me: A napsugár fátyolosan tör utat a vastag füsttakarón át. Fehér inget fel ne vegyenek — hangzik az intelem a „bennszülött” lakosság ajkáról —, mert estig szürke lesz. Igen, Ostrava, a csehszlovák ipar büszkesége — érthető okokból — nem tartozik éppen a legtisztább levegőjű városok közé. Füstölgő kohók, kémények, hatalmas gyárak, csillesorok bizonyítják, hogy a nehézipar gigászi központjában vagyunk. Bár nagysági sorrendben ma már az 5—6. helyen fekszik hazájában, sok ország büszkén vallaná legnagyobbjának. • Nyersvasércből — futószalagszerűen — hengerelt acéláru Mintegy 15 ezer ember a Klement Gottwald kohászati kombinátban dolgozik — tájékoztatja a főmérnök a látogatókat. A gyárkomplexum körülbelül 1963-ra készül el, mikor is 25 ezer lesz a dolgozók létszáma. Méreteire jellemző, hogy saját vasútállomása van gyáron belül, mely napi 1200 vagon forgalmat bonyolít le. Az autóutakat 70—80 kilométer hosszúságúra becsülik, melyek jórészt alagút formájában húzódnak, hogy ezzel is enyhítsék a forgalmi akadályokat. A kombinátban kokszoló, kohászat, acélgyártó és hengermű működik. E négy, egyébként teljesen önálló óriási üzemrész lehetővé teszi, hogy szinte futószalagszerűen a nyers vasércből hengerelt acéláru váljon. Igen nagy előny, hogy Ostrava bányáiban kokszolható szenet bányásznak s ezt a gyár hat kokszolóblokkja helyben tudja feldolgozni. A kész kokszot kohókban keverik a külföldről importált vasérccel. Jelenleg négy darab ezer tonnán felüli kohó működik (nekünk csak egy ezertonnásunk van, diósgyőri Béke-kohó). Az acéla gyártást már most is ugyancsak 4 ezer tonnás vagy annál nagyobb martin-kemencével folytatják. • Automatizált hengermű A beláthatatlan hosszú üzemrészben izzó acélrudak és hatalmas acéltömbök formálódnak, kígyóznak félelmetes dübörgéssel a hengerek között. Meglepő, hogy az 5—600 m hosszúságot is meghaladó széles csarnokban embert alig látni, pedig minden mozog, akár egy óraműben. A főmérnök felvilágosítása szerint a hengermű majdnem teljes mértékben automatizált. • Ahol a munkások pihennek A kombinátban folyó munka bizony nem gyerekjáték. Egészséges, pihent dolgozókat kíván. Az állam gondoskodott, hogy az itteni munkások megfelelő körülmények között éljenek. A kombináttól mintegy tíz kilométerre — jó levegőjű fenyőerdőkkel övezett helyen —, körülbelül félmillió lakosú, modern városnegyed épült, illetve van épülőben, ahonnan gyorsvasutak biztosítják gyár felé a kényelmes utazást. a Gyönyörű színház, mozi, korszerű iskolák, sportpályák szolgálják a kulturális és szórakozási lehetőségeket. Az ostravai Klement Gottwald kohászati kombinát joggal hirdeti büszkén a csehszlovák nép tehetségét és sikereit. K. I.