Katolikus Főgimnázium, Kolozsvár, 1869

metsző lapja részirányos idom a cső tengelyére merőlegesen elhelyezett átmérői síkra nézve , miből a kérdésben lévő merőlegesség kétségtelen. Ezen eredő tehát nem működik közre sem a folyadék emelé­sére, sem ennek lenyomására. 2- ik tétel: Oly tömecs, mely a halcsőben annak alsó szélétől csekélyebb távolságra esik, mint az érezhető vonzás gömb sugara, a függélyesnek föltételezett cső részéről oly eredő hatást szenved, melynél a függélyes összetevő alulról fölfelé működik. Legyen ugyanis (1-ső ábra) Ma ama távolság; ekkor Mc­ —Ma vétetvén, Mc pedig az érezhető vonzás sugara, világos, hogy a valódi cső cé, része a tömecsre a fönnebb említett hatást gyakorolja.­­ A függélyes összetevő, melyről itt szó vagyon, a folyadékot fölemelni törekszik; ha a a tömecserék hatásának azon függélyes összetevőjét jelenti, mely a cső­d kerülete egységének megfelel, és F-el valamenynyi felemelő mozzanatot jelöljük, lesz : F - pct. 3- ik tétel. Oly híg tömecs, mely mint előbb a valódi cső belsejében a képzelt cső felső vízszintes szélétől csekélyebb távolságra van, mint az érezhető vonzás sugara, oly hatást szenved a kép­zelt cső részéről, melynek függélyes összetevője felülről lefelé működik. — Legyen e végből (2-dik ábra) Ma ezen távolság s Mc az érezhető vonzás sugara, látni való, hogy a képzelt cső ac része M tömecsre a fönnebb jelzett hatást gyakorolja. — A függélyes összetevő, melyről szólottunk, a folyadé­kot lenyomni törekszik; ennélfogva ha­t, azon hatást jelenti, melyet a képzelt cső kerületének egy­sége gyakorol a cső belsejében lévő folyadékra, s­őt ezen lenyomó hatások összegét, leend : F ~ a­­­i 4- ik tétel. Két híg tömecsnek viszonylagos hatásai egymásra, bárhol vegyük azokat a valódi csőben, egyenlő és ellentett függélyes összetevővel bírnak. — Ez a hatás és visszahatás egyenlőségének szükséges következménye. Ily hatások nem képesek a folyadékot felemelni sem azt lenyomni. 2. §. A tömecserék hatása a képzelt cső belsejében '). I-SO tétel: Oly híg tömecs, mely a képzelt csőben kisebb távolságra vagyon a valódi cső szé­létől, mint az érezhető vonzás sugara, a valódi cső részéről oly hatást szenved, melynek függélyes ösz­­szetevője alulról felfelé működik. — Legyen például (3-ik ábra) Ma ezen távolság s Mc az érezhető vonzás sugara, világos, hogy a valódi csőnek ac része M-re a fennebb említett hatást gyakorolja. — A függélyes összetevő, melyről előbb megemlékeztünk, a folyadékot emelni igyekszik. Továbbá a tö­mecserők hatása, melyet a cső M tömecsre gyakorol, okvetlenül egyenlő és egyenkezű azzal, melyet a részirányos M­ szenved, mert: Ma — M­­a,, s Mc = Mí c, következőleg ac — a, c. Ha tehát a felemelő hatások összegét F, -vel jelöljük, leend : F = F = va. 2 r 2- ik tétel. A folyadék­réteg, mely a visszahajtott, képzelt cső falát képezi, nem okozhat vál­tozást azon folyadékban, melyet magában foglal. — Az 1. §. két első tételét a képzelt csőre alkalmaz­ván, ennek igaz voltáról meggyőződünk. 3- ik tétel. A képzelt cső folyadékának belsejében lévő két tömecs viszonylagos hatása meg­semmisíti egymást. Ennek okát az 1. §. negyedik tételéből világosan láthatni. 3. §. A folyadék emelkedésének vagy leszállásának általános törvénye hengeridomú baj csövekben. Az előbbi tételek általános eredményekhez vezetnek, a­melyekkel a következőkben fogunk foglalkozni2). *) Desains, Leţons de physique I. k. 592 lap. a) Hoffmann, Math. Wörterbuch II. k. 10 1.

Next