Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. január (7. évfolyam, 1-9. szám)
1952-01-03 / 1. szám
2 Komárom megyei DOIGOZOK LAPJA 1952 január *. 1951, egymással 1952. E két év találkozott december 31-én. Ötéves tervünk második és harmadik, szabad életünk hetedik és nyolcadik éve. E találkozás pillanatában ott áll és ünnepel megyénk dolgozó népe. Olyan, ünneplő tömeg, mely ezelőtt tíz évvel még úgy üli Szilvesztert, hogy csak azért búcsúzott örömmel az elmúlt évtől, mert vége volt Magával vitte egy év keserveit, szenvedését mulatott elkeseredetten az újév Azért első óráiban, hogy a bor mámorában pár „kellemes" órát előlegezzen, kicsaljon a következő évből, mert többet úgy sem remélhet tőle. És ma? Ma büszke örömmel int búcsút megyénk népe 1951-nek. Olyan esztendő ez, mely politikában, a belső és külső ellenség ellen, a békéért, a termelés emeléséért folyó harc győzelmeinek sorozatával lelte boldogabbá népünket, erősebbé hazánkat, biztosabbá jövőnket, megdönthetetlenné béketábor erejét. A harcokra emlékezve, a győzelmeken lelkesedve, az eredmények felett érzett büszkeséggel köszönti népünk az 1952. évet, mely boldog életünk harmadik tervével tárja elénk. Tervet, mely világossá, mindig boldogabbá teszi egy évi életünk minden lépését, napját. Egy év megvalósult és egy év megvalósításra való terve fekszik megyénk népe előtt. Az egyikről számadást készít, hogy erőt gyűjtsön a másikhoz. Mi is ezt csináljuk, végig vezetjük megyénk dolgozóit 1951-en. Január, február. Eddig sohasem látott lendül lelkesedéssel megyénk munkába népe Hofherr-gyári dolagozók kezdeményezésére indult munkaversenyben. Tokodaltárón Varga Mihály, József, Fazekas Mihály vájárol Markos csapatai vállalnak 20 százalékos tervtúlteljesítést. Az Esztergomi Szerszámgépgyárban Pásztor Károly sztahanovista fúrós vállalja, hogy február 24-re befejezi első negyedévi tervét. A Tatabányai Erőmű dobozai egy hónappal határidő előtt késítik el az ajkai tápszivattyús megtakarítást és ezzel 11.330.000 forint vállalnak. A Szőnyi MASZOLAJ dolgozói így készülnek a kongresszusra: „A fűtőolajfogyasztásban január és február hónapban 48 tonna megtakarítást érünk el." Az Eternitgyár dolgozói 489.390 forintos megtakarítási vállalásukat 1.012.833 forintra teljesítik. Magyar Miklós kőfejtő-brigádja 277 százalékos átlageredményt ért el. Battyánpusztai Virágzó tszcs tehenészei a fejési átlagot 6 literről 15 literre emelik. Értékes felajánlások és vállalások túlteljesítésével ünnepik megyénk dolgozói győzelmeink szervezőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának második kongresszusát. A kongresszus új erőt ad. Hosszú időre irányt mutat népünknek. „Mi, magyar kommunisták rajta leszünk — mondotta Rákjai elvtárs a kongresszuson —, hogy a lehetőségekkel éljünk dolgozó magyar népünk javára és így szolgáljuk meg legjobban a béke, a szocializmus ügyét.’.’ És a kongresszus után a párt vezetésével, soha nem látott ütemben gazdagodik megyénk. Dömös kultúrházat, szövetkezeti boltot, Dorog többek között általánosiskolát, kilenc népboltot, vágóhidat, hűtőházat, Tokod kenyérgyárat, új lakásokat, Bajna kutat, népboltot, Héreg kultúrházat, Tarján tehénistállót, munkásszállót, Tatabánya 16 népboltot, két áruházat, 22.565.000 forint értékben lakásokat, Környe kultúrházat, Oroszány 208 új lakást, Bököd boltot, Vérteskethely kultúrházat, Kisbér általános iskolát, Tárkány tanácsházat, Bábolna borjúnevelőt, Tata kultúrházat, Lábatlan nyolc darab kétemeletes lakóházat, Nyergesújfalu négy népboltot kapott. Napról napra gazdagodva az új épületek százait emelve, egyre több szenet termelve, szívében a Szovjetunió iránti mély hálával és szeretettel készül megyénk népe legnagyobb ünnepünkre, április 4-re, a felszabadulás ünnepének napjára. Tóth András nyolcholdas tatai dolgozó paraszt ezt írja ekkor: „A felszabadulás tette lehetővé, hogy szabadon éljünk, gondolkozzunk és dolgozzunk." A szabad élet büszke tudata a gondolkozás szabadsága lendíti munkára a bányászok fejtőkalapácsát, értelmiségi dolgozóink tollát. A munka szabadsága teszi a termelésben elért kiváló eredményekkel felejthetetlen ünneppé április 4-ét. A tatabányai XII-es akna bányászainak napi 150 csillés terv túlteljesítése, a Lábatlani Cementgyár dolgozói 1801852 forint értékű felajánlásának túlteljesítése, a dorogi új bányászlakások, a tokodi két új népbolt, a skörnyei állami gazdaság új nevelőháza, az oroszlányi bányászlakások százai, a bokodi új általános iskola, a kisbéri méntelep új, hatalmas kocsiszínje, a bajnai tízkilométeres új út megépítése váltja ki többek között a Tito-banda és a nyugati imperialisták dühödt acsarkodását, véres tajtékzását, háborús bömbölését, mellyel, népünk boldogságát látva, új vérfürdőt készítenek elő. Erre a vadállati toporzékolásra megyénk népe vidám, de kemény munkával, a békeívek aláírásával válaszol. Amikor Olej Kálmán, a perjéspusztai állami gazdaság dolgozója aláírja a békeívet, ezt mondja: „Az fáj az imperialistáknak, hogy én már nem vagyok cseléd.’ A múlt gyűlölete, a jelen szeretete és a boldog jövő védelme irányítja az aláírók százezreinek tollát A békeívek aláírása, a munkaverseny fokozása lendületének köszöntötte közben gyénk dolgozóit mea béke ünnepe, május 1. tétlenül A felejthepompás felvonuláson hata más termelési eredményeket hirdető transzparensek, százezrek boldog ünneplése, egy szabad megye, szabad népének vidám dalolása, tánca hirdette. Május 1 a mi ünnepünk, a béke ünnepe és az is marad, mert a békét mindenáron megvédjük. 1951 nyara. Felejthetetlen boldog nyár! Dolgozó parasztságunk évek óta példanélküli bő termést arat. Lesz kenyér a következő évben! Ünneppé magasztosul az aratás, a cséplés munkája. Parasztságunk tekintetének boldog csillogása hirdeti, hogy falun is, mint városon, ünneppé vált a munka munkával ünnepelünk legboldogabban,és A békearatás után hosszú sorokban indulnak feldíszített kocsik a a terményraktárak felé. Kenyeret visznek. Kenyeret bányászoknak, akik a a széncsata eddig nem tapasztalt, lelkes lendületével ünnepük alkotmányunk születésének évSzeptember 2. Megyénk minden dolgozója együtt ünnepel Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány hős bányászaival. Szeretettel és megbecsüléssel tekint a bányászokra, akik a szocializmus építőinek első soraiban haladnak. Ezt az élenjárást bizonyítják a bányásznapi verseny eredményei is. Az oroszlányi aknák 104.1, a tatabányai XV-ös akna 115.1, a dorogi I-es akna 106,9 százalékra teljesítette előirányzatát. bányásznapi verseny kimagasló harcosai közt találjuk Vasas Ferenc, Szűr István, Pallagh Nándor, Pallagh Sándor, Sági József, Mészáros Béla bányászokat és száz és száz társukat. Pártunk és kormányunk megbecsülését hirdeti az, hogy 522 bányászt tüntettek ki megyénkben a bányásznapon és ugyanakkor 2.718.190 forint hűségjutalmait osztottak ki a széncsaták hősei közt. A tatabányai XV ös akna tizenöt tagú szenelő DISZ-brigádja nevében vállalta Fehér Ferenc, hogy a bányásznap tiszteletére a Nagy Októberi Szocialsta Forradalom évfordulójára teljesítik évi tervüket. És így kapcsolódott minden aknában, üzemben, állami gazdaságban, községben, termelőszövetkezetben a verseny következő szakasza. Bányásznap, november 7, december 21, azok az in nepi állomások, melyek az évi terv teljesítéséért folyó harc győztes fejezeteit jelzik. fordulóját, és készülnek nagy ünnepünkre, az első bányásznapra. sorsolása bizonyítja, hogy hazánk erős, hogy a párt és a nép államának szava olyan, mint a kőszikla. Tízezrek vásárolnak boldogan a sorsolásokon nyert hatalmas összegekből. A második békekölcsön jegyzés során népünk egy emberként tesz hitet a béke mellett. Ünnep és harc a kölcsönjegyzés egyszerre. Erőnk és győzelmeink ünnepe, a béke biztosításáért vívott harc. Az október 21-i tatabányai bányásztanácskozás, Rákosi elvtárs beszéde és útmutatása a tanácskozáson, ad újabb lendületet a terv teljesítéséért folyó havcnnak. Kormányunk és pártunk 30 új autóbusz ajándékozásával az élelmezés döntő megjavításával gondoskodik a bányászról. Bányászaink ugyanakkor kimagasló termelési eredményekkel viszonozzák a messzemenő gondoskodást és ünneplik november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját. Ezek az eredmények és a Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére indított és végzett jó munka, a munkafegyelem megjavulása, a bányásztanácskozás eredményeként jelentkezik. Megyénk az elmúlt évben több mint 150 olyan létesítménnyel gazdagodott, melyek boldogabbá, szebbé tették dolgozóink életét Gépek százai tették könnyebbé bányák és a mezőa gazdaság dolgozóinak munkáját. És mindezekre ráadásképen szinte kaptuk a párt és a minisztertanács haSzeptember október hónap és a békeharc három újabb győzelmének ünnepével ajándékozta meg megyénk népét. A tervkölcsön és az első békekölcsön sorozatát a jegyrendszer megszüntetését. Az üzletek előtti sorbaállást a boldog vásárlók tömege váltotta fel. A határozat létrejötte kemény harcok hatalmas eredménye. A dolgozók ellenségei hazugságaik özöne után fogvicsorgatva voltak kénytelenek beismerni, hogy a jegyrendszer megszűnése békeharcunk bizonyítéka és győzelme. A jegyeket boldogan szabadon sárba tipró, vásárló, egy év eredményein örülő nép ünnepelte felszabadítójának, békénk őrének, a nagy Sztálinnak 72. születésnapját. Hálával és szeretettel fordul felé és számtalan formában fejezi ki határtalan ragaszkodását. És ez a hálás, boldog nép áll most két év találkozásán. Amikor így végignéztük az elmút év eredményét meg kell emlékeznünk annak hiányairól is. Vannak aknáink, üzemeink, és községeink között olyanok, melyeknek dolgozói lelkiismeretfurdalással búcsúznak 1951-től, mert adóssággal lépnek 1952-be. Adóssággal népünkkel és államunkkal szemben. Megyénk minden dolgozójára — de az adósokra különösen — komoly feladatok várnak a következő évben. Ötéves tervünk egyik éve előtt legdöntőbb állunk. Múlt évi munkánk komoly bírálatával, a szocializmust építő emberek öntudatával zárkózunk fel pártunk mögé, hogy az új évben új nagy győzelmekre vezessen bennünket Rákosi elvtárs. fű*.. PCÖ*Í JA MOS ócrof A pártoktatás sikeréért folyó harcban felelősségteljes munka a politikai iskolák ellenőrzésének munkája Hónapok teltek el már a párt politikai iskoláinak első előadása óta. Hétről hétre keménykezű üzemi munkások és dolgozó parasztok hallgatják pártunk tanait, tanulnak, hogy munkahelyükön eredményesebben helytálljanak a békéért folyó harc rájuk eső szakaszán. A pártoktatás sikeréért folyó harcban felelősségteljes munka, a politikai iskolák ellenőrének munkája. Tudja ezt Horváth Géza elvtárs is. Épen ezért, mikor a tatai járási pártbizottság megbízta a tatai politikai iskolák ellenőrzésével, keményen munkához látott. Öt politikai iskolát látogat Horváth elvtárs. Végighallgatja valamennyit, így állapítja meg, hogy milyen formában nyújtson segítséget. Ha lemorzsolódás van az iskolákon, akkor Horváth elvtárs is beszél a hallgatókkal, megmagyarázza, hogy aki nem képezi magát eléggé, az az ellenség ellen nem tudja felvenni keményen a harcot, nem ismeri fel annak káros munkáját. A középfokú politikai iskolát minden héten csütörtökön tartják a tatai kultúrotthonban. Nemes elvtárs, az iskola előadója minden előadására jól felkészül és a jegyzetelést a hallgatóktól is megköveteli. Először nem fordított a jegyzetelésre nagy gondot, de Horváth elvtárs megmagyarázta, hogy a helyes jegyzetelés megkönnyíti a tanulást. Mivel Horváth elvtárs minden előadásra elmegy, a hallgatók a hétközben felvetődött problémák megoldásához is tájékoztatást kérnek. Az elmúlt hónapok alatt mindössze két hallgató hiányzott egy pár előadáson és Horváth elvtárs már személyesen beszélt velük, így hozta vissza a politikai iskolára Istvánt és Borbély Gyulát is, Bognár akik kétszer nem jelentek meg az előadáson. De nem mindegyik politikai iskolára fordított ilyen nagy gondot Horváth elvtárs. A két alapfokú politikai iskola még meg sem indulhatott rendesen, amikor az előadókat áthelyezték, illetve iskolára küldték, új adókról viszont nem gondoskodott senki. Horváth elvtárs kétszer is megjelent a tanács alapfokú politikai iskoláján, de a pártszervezetnél nem sürgette, hogy új előadókat küldjenek. A DISZ politikai kör ellenőrzése is Horváth elvtárshoz tartozik. Itt legnagyobb hiba már a beindításnál a az volt, hogy a politikai kört olyan napra tették, amikor a fiatalok nagyrészének a kultúrcsoportba is próbája van. Ez a beosztás lemorzsolódáshoz vezetett. Az 1951-es év befejeződött. Horváth elvtárs nem akarja úgy megkezdeni az újévet, hogy a hibákat is átvigye. Még az elmúlt héten beszélt a DISZ politikai iskola vezetőjével, és új munkamódszert dolgoztak ki. A kultúrotthon igazgatójával pedig megegyezett, hogy arra a napra, amikor a DISZ- fiatalok politikai oktatása folyik, nem tesznek kultúrcsoport foglalkoztatást, amely elvonná a fiatalokat az iskolától. Az újévet a DISZ politikai kör a teljes létszámmal akarja megkezdeni, mint a beinduláskor. A DISZ politikai kör munkájának a megjavításával azonban még nem fejezte be Horváth elvtárs munkáját A két alapfokú iskolát is újból meg kell indítani. Az I. pártkörzet vezetősége segít Horváth elvtársnak. Kiértesítik a hallgatókat mégegyszer és az újévben új előadók kezdik meg az előadást az alapfokú politikai iskoláikon. A politikai iskolák ellenőrzése, az új évben még tőbb munkát ad, mert a lemorzsolódott politikai iskolákat nemcsak meg kell indítani, hanem segíteni kell további fejlődésüket és vigyázni kell, hogy az elmúlt évihez hasonló hibák többé elő ne forduljanak. Ezért tanul Horváth elvtárs is, ezért képezi magát, hogy ellenőrző munkáján keresztül segítse a politikai iskolák munkáját, hogy még több kádert neveljen a hazának.