Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. július (7. évfolyam, 53-61. szám)

1952-07-02 / 53. szám

2 Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA A háromhónapos pártiskolát végzett elvtársak feladatai Pártunk II. Kongresszusa hatalmas fel­­­adatokat állított párttagságunk és egész dolgozó népünk elé. Ezek a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ötéves tervünk feladatainak sikeres végrehajtása, a szocializmus gyorsabb építése. Ezeket a feladatokat az egyre élesebbé váló nemzetközi helyzetben kell megoldanunk. Ebből következik, hog­y a szocializmust építői munkánk minden területén jó,­, képzett, a fel­adatok bonyolultságában eligazodni tudó, harcos vezető kádereikre van szükségünk. Sztálin elvtárs arra tanít bennünket, hogy „mint alapigazságot kell elis­mernünk, hogy mennél magasabb a párt és állami munka bármely terüle­tén működő funkcionáriusaink politi­kai színvonala és marxista-leninista öntudata, annál magasabb és terme­lékenyebb maga ez a munka, annál hatékonyabbak a munka eredményei”. Pártunk magáévá tette ezt a sztálini tanítást és kezdettől fogva nagy gond­dal kezeli azt, hogy a párt- és állami funkcionáriusaink, de ezen túlmenőleg egész párttagságunk eszmei-politikai színvonala úgy emelkedjen, aho­g­y azt a növekvő feladatok megkövetelik. A káderek és az egész párttagság nevelésében nagy jelentősége van a megyei háromhónapos pártiskoláknak. A háromhóna­pos iskolái­ feladata az, hogy a megye területére rrael kifelelő párt-, állami és tömegszervezeti veze­tőket oktasson és neveljen, olyan ve­zetőket, amelyek bármely területen helyt tudnak állni. A három­ hónapos iskolát elvégzett elvtársak jó vagy rossz munkájától függ nagymértékben az, hogy saját munkaterületükön mi­lyen ütemben halad előre a szocializ­mus építése. Milyen lesz a párt és a tömegek közötti kapcsolat, am­ely a további eredmények elérésének előfel­tétele. Valamennyi elvtársra igen komoly munka vár a gyakorlati életben és ezeket a feladatokat úgy tud­ják megoldani, ha nem tévesztik szem elől azokat a feladatokat, amelyeket az iskolák tapasztalatai alapján négy pontban lehet meg­határozni. Az első és legfontosabb feladat a mun­kába való azonnali bekapcsolódás. Sajnos, az eddig háromhónapos iskolát végzett elvtársak között is előfordul az, hogy kevés, vagy egyesek semmi­féle pártmunkát nem végeznek. A pártmunkából való kikapcsolódásnak két okát találhatjuk meg. Az egyik ok, hogy sok esetben maguk a beküldő szervek nem gondoskodtak arról, hogy az isko­lát végzett elvtársakat a képes­ségüknek megfelelő bízzák meg,feladatokkal ha­n­em csak egyszerűen tudomásul ve­szik, hogy az elvtárs elvégezve az is­kolát, visszajött, tehát dolgozzon to­vább előző munkahelyén. Nem segítik kellőképpen az elvtársiakat abban, hogy az iskolán szerzett elméleti tu­dásukat a gyakorlatban érvényesíteni tudják. Hagyják, hogy ezek az elvtár­saik újból „elvesszenek" a termelő munkában. A másik oka ennek az, hogy maguk az elvtársak sem követelik meg azt, hogy megbízzák párt­­munkával őket. Sokk e­set­ben ők maguk is húzódoznak a pártmunkától azzal, hogy minden szabadidejüket lekötik s nem marad idő, hogy családjuk körében legyenek. Az, hogy ilyen esetek előfordulnak, bizonyos mértékig az is,hol a vezetőség munkájának hiányosságait mutatja. Bizonyíték emellett, hogy ezeket az elvtársakat nem sikerült három hónap alatt helytállókká, áldozatkészekké ne­velni. A másik igen fontos feladat hogy az elvtársak az itt tanultakat átültes­sék a gyakorlati életbe, hogy a marx­­izmus-leninizmus alapvető kérdéseinek ismeretében felvegyék a harcot a terv teljesí­téséért, a munkafegyelem megszi­lárdításáért, felszámolva minden lazaságot, minden magatartási,opportunista Az elméletnek a gyakorlatba való át­ültetését megkönnyítik az elvtársak számára pártunk és kormányunk ha­tározatai. A párt- és a kormányhatározatok tervere­te hiányos. Még a legfontosabb határozatokat is részleteiben, vagy egyáltalán nem ismerték az elvtársak. Ebből következően az a feladat, hogy fel kell számolni az itt mutatkozó hi­bákat. Állandóan tanulmányozni kell a legfontosabb határozatokat és ennek szellemében végezni a gyakorlati mun­kát. Nem szabad előfordulni annak, hogy vezető funkcióban lévő elvtársak ne ismerjék azokat a határozatokat, amelyek hosszú évekre megszabják feladatainkat. A harmadik feladat szorosan össze­függ az előzővel. Ezt a feladatot az elméleti képzés továbbfolytatásában látjuk. Az előző két iskola tapaszta­lata arra figyelmeztet bennünket, ho­gy a pártiskolát végzett elvtárs­a­k közül jónéhányan vannak, akik lebecsülik az oktatást. Nem képezik tovább magu­kat. Ennek a káros és helyetelen ma­gatartásnak az oka az, hogy sok elv­társ azt tartja: eleget tanultam az is­kolán ahhoz, hogy jó munkát tudjak végezni. Az ilyen elvtársak nem lát­ják azt, hogy a feladatok állandóan­­nőnek és ami ma elégnek bizonyul a jó munkához, holnap már kevés lesz. Az iskolát végzett elvtársak tart­sák kötelességüknek elméleti to­vábbképzésüket mutassanak pél­dát a többi — iskolát nem vég­zett — párttagoknak, ezent túlmenően adják át az iskolán tanultakat dol­gozótársaiknak, legye­nek a marxiz­mus-feni­n­izmus legjobb, legaktívabb propagandistái. A negyedik feladat az elméleti kép­zéssel szorosan összefügg. Ez a nemzetközi helyzettel való fokozott foglalkozás, a nemzetközi kérdések tanulmányozása. Mind a három tanfolyam azt igazolta, hogy ezen a területen még komoly hibák vannak. Az iskolára bejött elv­társiak a nemzetközi helyzetet csak ál­talánosságban ismerték. A hozzászól­­ások legtöbb esetben frázisszerűek voltak.­­Ennek oka, hogy az elvtársak nem olvasták rendszeresen a „Szabad Nép"-et és­­ a „Tartós béke"-t, így ezt nem is tudták felhasználni. Hozzászó­lásaikat nem tudták tényekkel alátá­masztani. Gyakorlati munkájukban ebből fa­kadt az általános békeagitáció, a nagy szavaik használata, az isko­lán pedig az üres hozzászólások. A nemzetközi helyzet megismertetése terén értünk el komoly eredményeket. Az elvtársak nemcsak megismerték a legfontosabb nemzetközi eseményeket, hanem azokat értékelni is tudják. A feladat az, hogy elvégezve az iskolát, továbbra is állandóan tanulmányozzák a nemzetközi helyzetet, hogy felszá­molják az üres agitációt és mozgósít­sák a tömegeiket a szocializmus építé­sére, a békéért folyó h­arcra. Összefoglalva: ezek az iskolát vég­zett elvtársak számára a legfontosabb feladatok. Ha ezeket figyelembe véve indulnak harcba az elvtársak, ak­kor az eredmény nem marad el, ak­kor va­lamennyi pártiskolát végzett elvtárs­at példaként állíthatja maga elé a dol­gozók széles tömege. Ha az elvtár­siatok ezeket szem előtt tartják, akkor valóban területük gazdájává válnak, olyan gazdává, akik minden erejük­kel harcolnak hazánk felvirágoztatá­sáért, dolgozó népünk felemelkedéséért. Tolmács­ Ferencné iskolavezető. A Tatai Szőnyeggyár pártszervezete végrehajtja a Politikai Bizottság oktatásról szóló határozatát A tatai városi pártbizottság úgy értékelte a Tatai Szőnyeggyár párt­oktatását, mint a legjobbat Tatán. Ez az értékelés helyes volt, mert sem a középfokú politikai iskolán, sem a két alapfokú iskolán lemorzsolódás nem történt. A párttagságnak 37 százaléka vett részt és — nagyon helyesen — a pártonkívüliek 15 szá­zalékát is bevonták pártoktatásra. Az elmúlt oktatási év sikere a jó előkészítő munkában, valamint hallgatókkal való állandó foglalko­­­zásban rejlett. Az iskola és a pártoktatási évad azért zárulhatott sikerrel, mert az elmúlt nyáron a jó káderkiválogatással legjobb elvtársak lettek a propagandis­aj­ták és a párttagság, a pártonkívüli dolgozók legjavát vonták be politikai képzésre. Már a múlt nyáron is megkapták a népnevelők azt, hogy kik azok as: elvtársak, dolgozók, foglalkozók)!« kell,akikkel idén az elmúlt oktatási évtől elté­rően sokkal magasabb százalékát vonja be a párttagságnak a pártszer­vezet pártoktatásba. A párttagság 55 százalékát, a pártonkívüli dolgozók 23 százalékát ütemezték be. A párt­vezetőség helyesen látja az­t, hogy a pártoktatásnak milyen döntő jelentősége van a termelés és a termelékenység emelésében. A jól folyó pártokta­tás eredményezte azt, hogy az első negyedévet 106,4 százalékkal zárta az ü­zem és a má­sodik negyedévben is jóval túlteljesí­tette előirányzatát. Az elmúlt évben is tapasztalták, hogy a pártoktatásban résztvevő elvtársak termelési eredmé­nyei szinte párhuzamosan emelkedtek az elméleti színvonal emelésével. Tavaly is bátran osztották be a pártonkívüli, kiváló teljesítményű dolgozókat, az idén még bátrabban vonják be őket a tanulásba. Olyan pártonkívüliekkel foglalkoznak most a népnevelők, mint Kíséri Mi­­hályné, aki 132 százalékra teljesíti normáját, Körmendi Ilona ifjúmunkás, aki most lett sztahanovista és Süveg Jenő — ugyancsak ifjúmunkás —, aki 121 százalékos átlaggal dolgozik. A legkiválóbb dolgozók elméleti képzettsége, ennek növelése nagy­­fontosságú. Ezért vonják be a Bol­sevik Párt története középfokú politikai iskolára Bucsek József villanyszerelőt, aki közel 100.000 forintos megtakarítást ért el az üzemben. A pártoktatásra beütemezett dolgozók nagyobb számaránya, nagyobb számú propagandistát is követel. Nyolc különböző iskolát indítanak és ehhez nem nyolc, hanem 16 propa­gandistát választanak ki, hogy a propagandamunka területén az elkö­vetkezendő évben fennakadások, ne­hézségek ne legyenek. A kiválogatott 16 propagandista között ott találjuk Bárány Bugyi és Horváth elvtársakat, akik jó munkát végeztek. De nemcsak a régi, tapasztalt propagandistákat választották ki a következő oktatási évre. A 16 propagandista közül a döntő többség az elmúlt oktatási évben kiválóan tanulókból kerül ki. Zsi­­dey Ferencné, Németh Zoltánné, Borenstein Ilona, Tóth Ibolya, va­lamennyien a legjobb eredménnyel végezték el a politikai iskolát. Ezekkel az elvtársakkal a pártveze­­tőség már tudatosította jövő évi fel­adatukat és állandóan foglalkozik ve­lük. A párt­vezetőség terve alapján jú­lius 16-ig kiválogatják mindazokat az elvtársakat, akik a jövő évi oktatásban részt vesznek. A háromtagú elbeszél­gető bizottság becsülettel teljesíti is ezt a feladatot. A káderkiválogatás után pedig se­gítséget nyújt a pártvezetőség ah­hoz, hogy a propagandisták a hoz­zájuk beosztott hallgatókkal cso­portosan is foglalkozhassanak, hogy már most — a nyár folya­mán — megismerjék a csoportjuk­ba beosztottakat, azok problémáit és nehézségeit. Az 1951-es tervévben elért eredmé­nyeiért a Tatai Szőnyeggyár elnyerte a megyei pártbizottság Versenyzászla­ját. Az ez év májusi, 106,7 százalékos tervteljesítésért a tatai városi párt­­bizottság versenyzászlaját kapta. Ezekhez a szép eredményekhez a Sző­­nyeggyár dolgozóit, a politikai képzés, az elméleti színvonal állandó emelése segítette. Biztosak vagyunk abban, ha valóra váltja tervét a Szőnyeg­gyár pártszervezete, akkor a továb­biakban az üzem dolgozóit még jobb eredményekért, még nagyobb terme­lési csatora mozgósíthatja­. Megyénk békemozgalmának hívei A megyei békebizottság július 3-án délután 5 órakor az esztergomi kultúr­­otthonban békebizottsági aktíva­­értekezletet részt vesznek rendez. Az értekezleten Dorog és Esztergom békebizottságá­nak tagjai, a tömeg­­szervezetek kisgyűléselőadói és aktí­vái. Ezen az értekezleten beszélik meg Dorog és Esztergom legjobb béke­­harcosai azokat a feladatokat, ame­lyek békebizottságaink előtt, a koreai hónappal­­ kapcsolatban állanak. Az értekezleten a béke híre soronlévő feladatait, az Országos Béketanács ál­tal kiküldött központi előadó fogja ismertetni. Dorogon és Tatabányán megalakult az akcióbizottság a koreai gyűjtés megszervezésére. Az a tömegszervezetekkel akcióbizottságok karöltve fel­osztották Dorog, illetve Tatabánya te­rületét, megállapítva minden béke­bizottsági tagnak, tömegszervezeti kis­ gyűléselőadónak a feladatát és mun­­katerületét. A koreai gyűjtésben résztvevő hónap alatt békeharcosok — a koreai — számos új békebi­zottság megalakítását határozták el az akcióbizottság megalakulásakor. A koreai gyűjtés ★ sikere érdekében körültekintő jó munkát végzett eddig a dorogi békebizottság. Értékes és követésre méltó kezdeményezése a bi­zottságnak, vásárlók díszes hogy a koreai bélyeget albumban nyilatkoz­nak a koreai nép hősi harcáról, az imperialisták iránt érzett gyűlöletük­ről. Ezeket hónap végén, az albumokat a koreai a gyűjtés befejezése után a békebizottság elküldi Koreába A dorogi mozikban a filmek bemuta­tása előtt béketíz percet tartanak, tu­datosítva ezzel is, hogy a békeharc mindeki­­ mindennapi feladata. 1952 július 2. NEMZETKÖZI SZEMLE A Szovjetunió az Egyesült Nemze­tek Szervezetének megteremtése óta folytatja szívós harcát egy általános leszerelési programút megteremtésé­ért. A szovjet javaslatok elfogadását azonban Anglia és az Egyesült Álla­mok sorozatosan megakadályozzák. A Biztonsági Tanács június 20-i ülésén a szovjet küldöttség javasolta, hogy szólítsák fel az államokat: csatlakoz­zanak a baktériumfegyver alkalmazá­sát eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyv­höz és ratifikálják azt. Gross, az USA képviselője a genfi jegyzőköny­vet „elavultnak"­ minősítette. Ezzel az állításával az Egyesült Államok kor­mánya provokálja a világ népeit, a nemzetközi jogot, s azokat az államo­kat, melyek a jegyzőkönyvhöz csatla­koztak. Malik elvtárs, a Szovjetunió képvi­selője rámutatott azokra az indokokra, melyeket az amerikai szenátus a rati­fikálás ellen hozott 1926-ban: „a vegyi fegyver olcsóbban gyártható és háborús alkalmazásra hatásosabb.’1 Nyilvánvalóan ez a megállapítás játssza ma is a főszerepet. Ezek a halálkal­­márok ellenzik ma — 1952-ben is — a töm­e­ggyilkoló fegyverek eltiltását — mondotta Makk elvtárs. A reakciós szervezetek mögött az amerikai vegyi konszernek állnak, amelyek a genfi jegyzőkönyv ratifikálásától féltik üz­leteiket és profitjukat . A csehszlovák nemzetgyűlés felhí­­v­ást intézett a francia, britt, olasz, belga, holland és luxemburgi parla­mentekhez. A felhívás kifejezi a cseh­szlovák nép állásfoglalását a háborús különszerződés ellen, s élesen világít rá, hogy az európai népeket a bonni különszerződés aláírása következtében a német militarizmus és revansizmus újjászületése fenyegeti. Felszólítja a nyugateurópai hazafiakat, hogy az európai béke érdekében a leghatározot­tabban utasítsák el a háborús szerző­dések amerikai politikáját és ál­hata­­tosan harcoljanak azért, hogy haladék­talanul hívják össze a négy hatalom képviselőinek tanácskozását és te­remtsék meg a rendes európai békés kapcsolatokat Togliatti elvtárs, az Olasz Kommu­nista Párt főtitkára június 22-én Ró­mában a párt központi vezetősége előtt beszámolót tartott. Beszámolójá­ban rámutatott arra, hogy Olaszország­ban a dolgozók által kivívott szabadság­­jogokat, szociális eredményeket és az olasz nép békéjét veszély fenyegeti. A vezető imperialista körök által tett lépések kiélez­ték a nemzetközi helyze­tet. Az amerikaiak hátországuk meg­szilárdítása érdekében egyre messzebb­menő ellenőrzést gyakorolnak a nyu­gateurópai országok felett és egyre több támaszpontot létesí­tenek Olasz­országban is. Az olasz kormány szol­gai politikája Olaszország egész hely­zetére rányomja bélyegét. A hadiipari termelés a gazdasági helyzet állandó romlásához és a dolgozók még na­gyobb elszegényedéséhez vezet. Erre a helyzetre való tekintettel jobban meg kell szervezni a munkáért és bérek felemeléséért folytatott harcot. a Egyre szélesebb arcvonalat kell létre­hozni a demokratikus és a béke megvédéséért.szabadságjogok ★ A német nép — hasonlóan a fran­ciák és olaszok hatalmas tüntetései­hez — viharosan tiltakozott Ridgway nyugat-németországi látogatása ellen. Számos városban nagy tömegek vo­nultak fel és követelték a pestistábor­nok haladéktalan távozását. Eckenfeld­­ben a mezőgazdasági munkások gyű­lést tartottak, melyen követelték Né­metország egyesítését, a békeszerző­dés megkötését és az imperialista megszálló csapatok kivonását az or­szág területéről. A dolgozók magában Bonnban is nagy tüntetést rendeztek, melyen követelték Adenauer távozását is és éltették a munkásosztály egysé­gét, de A békeszerződés megkötéséért küz­nyugatnémetországi főbizottság Nyugat-Németország békeszerető la­kosságának akaratát tükrözi közzétett felhívásában, amikor ezeket mondja: „a német nép eltökélt szándéka, hogy nem adja oda magát idegen, háborús érdekek eszközéül.1' A tatabányai X-es akna csatlakozott a „Duclos" Bányagépgyár dolgozóinak felhívásához A tatabányai X-es akna dolgozói pénteken izzó hangulatú röpgyülésen fogadták el az Országos Béketanács felhívását. A röpgyülésen a­ dolgozók lelkesen elhatározták, hogy a Duclos Bányagépgyár kezdeményezése nyomán július 1-től 10-ig ők is koreai műszakon juttatják kifejezésre szeretetüket, együttérzésüket a ko­reai nép iránt. A koreai hét alkalmával üzemünkben bevezetik a melegcsákányváltást, ezzel az egész üzem napi termelését 80—90 csillével emelik. A dolgozók egymás­után tették meg felajánlásaikat a ko­reai műszak tiszteletére. Gerstmar István a millszekundos robbantással dolgozó csapata nevé­ben vállalta, hogy a koreai hét al­kalmával állandóan 250 százalékra teljesítik napi tervüket. Talabi­a János vájár, a 211-es csa­pat nevében megígérte, hogy 200 szá­zalékos napi tervtel­jesítéssel dolgoz­nak a koreai műszak alatt. Marján László vájár, a 220-as csapat nevében megfogadta, hogy e 10 napban állandóan 270 száza­lékos termeléssel dolgoznak, több­termeléssel támogatják a nép, a világbéke ügyét.koreai Nem maradtak ki a békeakarattól Izzó hangú vállalásokból a kiszolgáló személyzet tagjai, a szállítócsillések­ sem. Laci József szállító bányacsillés ígéretet tett, hogy a koreai műszak alatt állandóan és tökéletesen ellátja a csapatokat üres csillével. A BÉKEHARC NEMZETKÖZI HÍREI Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának üzenete a Francia Kommunista Párthoz Az Olasz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságai most megtartott ülé­séről üzenetet intézett a Francia Kommunista Párthoz. A Központi Bi­zottság biztosítja a nemzeti független­ségéért és demokratikus szabadságjo­gokért küzdő Francia Kommunista Pártot, hogy az olasz hazafiak és de­mokraták elszántan és szívósan har­colnak az idegen beavatkozók, a há­borús fenyegetés ellen. A kommunista pártoknak és a dolgozó tömegeknek sok támadásban, sok provokációban volt már részük, de végül mindig győ­­zelmet arattak a reakció fölött. Az utolsó szót ezúttal is a népek fogják kimondani —• jelenti ki az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának üzenete Az amerikai légierők június 23-án és 24-én Észak-Koreában polgári célpontokat támadtak A többiek között bombázták a Jalu folyó mentén lévő vízierőműveket, amelyek villanyárammal látják el mind Észak-Koreát, mind Északkelet-Kína közel eső területeit. Bombázták Cshon­­d­zsin város körzeteit, ahol semmiféle katonai célpont nincsen, továbbá a Jalu folyó vidékét. Megbombáztak egy kórházat, is. A támadásnak sok áldo­zata volt. A vietnami néphadsereg újabb győzelme A „Ce Soir” — Reuter hír alapján — jelenti, hogy a vietnami néphadse­reg elvágta a Saigon és a keleti ten­gerpart közötti fő utánpótlási vonalat a Saigon—nha—trangi vasútvonal két kilométer hosszúságban használhatat­lanná vált Saigontól mintegy 150 ki­lométerre keletre. Nyugat-Németország dolgozói a különbékeszerződés ellen A Hessenben megtartott népszava­­zás során eddig 216.285 lakos szava­zott a háborús különszerződés ellen követelve a német békeszerződés meg­kötését. Hatalmas arányú tüntetések Japánban Június 25-én, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság elleni agresszió­ megindításának második évfordulóján egész Japánban hatalmas tüntetések zajlottak le. A tüntetőket rendőroszta­gok támadták meg. Tokióban ezer rendőr könnygáz­bombákkal támadott meg egy tüntető csoportot. Oszakában az összetűzések során több mint 311 rendőr megsebesült. Carter Clark tá­bornok, a Délnyugat-Japánban állo­másozó amerikai csapatok parancsnoka megsérült a tüntetés alkalmával.

Next