Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1952. november (7. évfolyam, 90-98. szám)
1952-11-01 / 90. szám
•2 A PÁRTOKTATÁSRÓL A pártoktatás első tapasztalatai a kmáromi járás pártszervezeteiben A politikai bizottságnak az 1952—53-as pártoktatásról szóló határozata nagy feladatok elé állította a komáromi járás termelőcsoportjainak pártszervezeteit is. A határozat kimondja, hogy a párttagság neveléséért, ideológiai fejlődéséért a párt alapszervezetei a felelősek. A kádertanfolyamok kivételével a pártoktatás valamennyi formájának szervezése és irányítása az alapszervezetekhez tartozik. A nyár folyamán számos új termelőszövetkezeti csoporttal gazdagodott járásunk. Az Új termelőcsoportok tagságának politikai neveléséért is a pártszervezetek a felelősek, munkájukon múlik, hogy a termelőcsoport tagsága hogyan érti meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit, milyen munkát végez a jövő esztendőben. A pártoktatás segítségével termelőcsoportjaink tagsága politikailag fejlődik, vissza tudja verni az ellenség támadásait és szívós harcosává válik csoportjának. A járás termelőcsoportjai pártszervezeteinek egy része gondos munkával készítette elő a pártoktatást. A hallgatókkal való egyéni foglalkozást nem tekintette kampányfeladatnak, hanem azt a politikai oktatás megkezdése óta is végzi. A gondos munka eredményeként a nagyharkályi termelőcsoportban az oktatás megnyitójáról csak azok maradtak távol, akiket munkájuk a tszcs-n kívülre szólított. A második összejövetelnél azonban a pártszervezet és az elbeszélgető bizottság a vezetőséggel való megbeszélés alapján úgy végezte munkáját, hogy a hallgatók kivétel nélkül megjelentek a szemináriumom A battyánpusztai tszcs-ben az eddig megtartott politikai iskolák előadásain a hallgatók 95 százaléka megjelent. Az ünnepélyes megnyitón a hallgatók megválasztották a bizalmit, akinek feladata, hogy a gyengébb hallgatókat segítse a tanulásban, ugyanakor figyelemmel kísérje az elmaradókat is. A pártszervezet a párttagság száz százalékát bevonta az oktatásba. A hallgatók már az első előadás után számos problémát vetettek fel, amelyet megtárgyaltak. A thalypusztai tszcs párt szervezete az elbeszélgető bizottságok munkája eredményeként bztosítot'a hallgatók megjelenését. A propagandisták jó felkészülése biztosítja ezekben a pártszervezetekben a politikai iskolák további jó munkáját is. A termelőcsoportjaink pártszervezeteinek egy része azonban nem tanulmányozta megfelelően a Politikai Bizottság határozatát és nem alkalmazta azt gyakorlati munkájára. A banamelkovics-pusztai termelőcsoportiban a hallgatók bevonását a pártoktatásbai nem az elbeszélgető bizottságokkal oldották meg, hanem csoportértekezleten egyszerűen megkérdezték, hogy kik akarnak részt venni az oktatásban, aztán összeírták. Az ilyen előkészítő munka következményeként a hallgatók hiányosan jelentek meg a politikai iskolán. Az alapszervezetek egy része nem gondoskodott megfelelően a propagandisták sem. Propagandisták kiképzéséről hiányában a politikai iskolák egy része későn indult be. Hiányos a politikai iskolák propagandaanyag ellátása is. Az alapszervezetek nem rendelték meg időben az anyagot és ezzel akadályozták a párttagok politikai fejlődését. Az ászári termelőcsoport alapszervezetében a propagandista azért nem tartott előadást, mert az alapszervezet csak október közepén rendelte meg az anyagot. Az oktatási munka, a politikai iskolák színvonala nagymértékben a propagandisták lelkiismeretes felkészültségétől függ. A propagandisták tudták, hogy a párt a párttagok és tagjelöltek nevelését bízta rájuk s ennek a feladatnak eleget akarnak tenni. A pártszervezetek adjanak segítséget a propagandisták munkájához és ne késleltessék a politikai iskolák beindítását anyag késői megrendelésével.az Terpier^cpdítjaink, pártszervezeteinek’' feladata, hogy' az előkészítés hibáit mielőbb' felszámolják, hogy a pártoktatás maradéktalanul megindulhasson minden tszcs alapszervezetében. Nem elégedhetnek meg azzal, hogy a párttagokat bevonták az oktatásba, a felvilágosító munkát most már azért kell folytatni, hogy a hallgatók végig teljes számmal látogassák az iskolákat. Szakácsi János Komárom JB ágit.prop. tit. omárommesyei BBLGCZ?KIAPJ A Pártmunkás-könyvtár alakult Komáromban A Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozata értelmében az ország valamennyi járásában, nagyobb városában és üzemében létre kell hozni a pártmunkás könyvtárat. Komáromban az elmúlt héten ünnepélyesen nyílt meg a komáromi járás pártmunkás könyvtára. A könyvtár megnyitásán részt vettek a járási pártbizottság, a városi és az üzemi pártszervezetek funkcionáriusai. Kutrucz elvtárs, a járási pártbizottság titkára beszédében méltatta a pártmunkás könyvtár feladatait. A pártmunkás könyvtár színvonalas elméleti és módszertani előadásaival, konzultációk, viták, tapasztalatcserék megrendezésével elsősorban a propagandisták, a pártoktatásban résztvevő elvtársak, népnevelők és egyéb pártmunkát végző elvtársiak részére nyújt segítséget. A könyvtár a helyi vonatkozású adatokat összegyűjti és szemléltető eszközök kidolgozásával segíti a propagandistákat és népnevelőket munkájuk elvégzésében. A könyvtárban megtalálhatók a marxizmus-leninizmus klasszikusai és olvasószobák tanulmányozásukhoz rendelkezésére állnak a tanulók Az új oktatási évben a járás üzemi és falusi propagandistái, konferencia, és tankör vezetői elvi és módszertani segítséget kapnak a pártmunkás könyvtárban működő elméleti tanácsadóktól. A propagandista szemináriumok mintaszerűvé fejlesztésével pedig segítik a propagandisták elméleti felkészültségét. A mintaszemináriumokra más propagandista szemináriumvezetőket is meghívnak, akik a tapasztalatokat felhasználva, megjavíthatják munkájukat. A komáromi járás pártfunkcionáriusai örömmel fogadták az új könyvtárat, amelynek segítségével, a tanultak felhasználásával eredményesebben végezhetik munkájukat. A pártmunkás könyvtárban rendszeres előadásokat is tartanak az időszerű kérdésekről, amelynek időpontját a könyvtár vezetősége minden esetben nyilvánosságra hozza. A pártmunkás könyvtár megnyitása megyénk politikai életében újabb eseményt jelent. Kemény fegyver az ellenség elleni harcban és ezt a fegyvert, a tudás fegyverét minden pártfunkcionáriusnak fel kell használni munkájában. Éppen ezért képeznie kell magát és ehhez nagy segítséget nyújt a könyvtár. Értekezletet tartott Komáromban az Irodalomtörténeti Társaság komárom megyei csoportja Október 25-én délután a komáromi József Attila kultúrházban tartottak összejövetelt a Magyar Irodalomtörténeti Társaság megyei szervezetének tagjai, előadói. Az értekezlet, előadója, a szakosztály vezetője, Dr. Hársing Lajos volt. Értékelte az elmúlt év munkáját, ismertette az új oktatási év ismeretterjesztő előadásait, elsősorban az halomtörténeti előadásokat. KoElmondotta, hogy milyen hiányosságok fordultak elő az elmúlt évben módszer és szervezés terén, javasolta, hogy az üzemekkel is vegyék fel a szorosabb kapcsolatot az előadók, mert több üzem vezetősége nem szívesen rendez előadásokat, nem ismerték még fel mindenütt az előadások jelentőségét.. Ezt a dolgozókkal való beszélgetéssel könnyen ki lehet javítani. Az értekezlet legfontosabb pontja az egyik új téma megtárgyalása volt. Ez a téma „A magyar költészet antiklerikális hagyományai”, ennek az évnek egyik középponti előadása lesz. Hársing elvtárs ismertette a magyar költők harcát a klérus népelnyomó törekvéseivel szemben, majd javaslatot adott az előadás különféle feldolgozási módjáról. Ismertetését mozgalmas és lelkeshangú megbeszélés követte. Az értekezlet utolsó pontjaként az előadó elmondta, hogy a Szakosztálynak két munkaközössége a megye haladó irodalmi hagyományait dolgozza fel. Az egyik csoport József Attila tatabányai útját, a másik csoport Jókai Komárom megye kapcsolatait. A Szmolnij hosszú folyosója. Sádrin jön, válláról szíjon lóg puskája, oldalán tarisznya, kezében ütött kopott bádog teáskanna. Egy ajtón elolvassa a felírást: „Tanári szoba’. Tovább megy, újra megáll és határozott mozdulattal benyit az egyik helyiségbe, ahol sűrű dohányfüstben emberek ülnek, állnak, a padlón fekszenek. Egy matróz írógépen kopog, fiatal, evikkeres nő diktál neki valamit. Három civilruhás épp egy térképet bont ki, a küszöbnél este katona alszik a padlón. Sádrint észre sem veszik. Viszvázva csukja be az ajtót. Sádrin: Vezérkariak . (Eljgondalkozva áll.) A folyosón egyre jönnekmennek. Egy csapat katona és matróz vonul fegyveres végig. Most egyenruhás ember jön Sádrinnal szembe. Sádrin nekidurálja magát hogy megszólítsa. Sádrin: Kérem igen tiszteli.... Az egyenruhás tovább megy, mintha dróton húznék. Sádrin: Akárcsak a [ronton.... (Elindul.) A folyosó távolabbi ajtót felől mesz.jelenik Lenin, Sádrin felé közeledik, Sádrin nézi, majd látva, milyen határozottan, trorsan lépked, kissé félrehúzódik útjából Sádrin: Kérem, igen tisztelt — hol kaphatnék itt egy kis teát? Lenin egyenesen az arcába néz, mire Sádrin kissé zavarba jön. Sádrin: Bocsánat, igen telt — de messziről jövök.tiszLenin: Már nagyon hiányzik a tea, ugye? Sádrin: ő, ne is mondja, igen tisztelt . Lenin: No, menjünk, megmutatom... Mondja, elvtárs, régóta katona? Sádrin (nagyot sóhajt): Harmadik éve, egyfolytában. Lenin (megáll): Mikor jött el a lövészárokból? Mögötte megjelenik és kissé távolabb megáll egy matróz. Sádrin: Tíz-tizenkét napja. Lenin: Baj van? Sádrin: Nagy baj. Lenin: És mégis ott ülnek az állásokban? Sádrin: Az még megjárja. Lenin: Hát a németeknél? Mit vett észre? Sadrin: Tapasztaltunk szerint ők is rosszul állnak. Lenin: És mi a maguk pasztalata? Nagyon érdekeltaSádrin: Olyan kávé... ej, tudja... olyan cikóriaszaguk van. Behozunk egy-egy foglyot ... bizony, más lett a német. Lenin: Áfás? Belefáradt a német? Sádrin: De mennyire! Lenin: Egyezkednének? Sádrin: Azt nem mondom... no persze, ha a katonákról volna szó, a legénységről... Csakhogy cárjuk is van ám! Lenin: Minálunk nincs cár. Sádrin: Ez igaz. Lenin: Hát akkor mi lesz? Sádrin: Azt én nem tudom. Lenin: És ha a Szovjethatalom azt mondja: katonák, vegyétek a háború és a béke ügyét a kezetekbe ... maga például megragadná a Szovjethatalom kezét? Sádrin: Kedves elvtárs... csak mondaná már ezt a Szovjethatalom! Lenin: Nem fél? Sádrin: Kicsoda? Ert? Lenin: Például maga ... Lássuk magát: most minden egyes katona felelős egész Oroszország sorsáért. Sádrin: Ez bizony ijesztő dolog. Lenin: Maga nős? Sádrin: Aős vagyok. Lenin: Gyerek van? Sádrin: Három. Lenin: Földje elég? Sádrin: Ugyan... Lenin: Lova? Sádrin: Van egy egész. Lenin: Tehene? Sádrin: Felfordult. van, elgondolkozva áll.)(BánatoLenin (felveti fejét, könnyedén megérinti Sádrin puskaszíját): Hát a puskát nem kellene eldobni?... Nos, nem kellene? Sádrin: Félek eldobni, elvtárs. Nem, nem dobhatom el. Lenin: Kerenszkij fegyverrel jön ellenünk. Sádrin: Afost hallom. Lenin: Kalegyin a Donnál gyűjti a kozákokat. Sádrin: Hát ha ezek emelnek elsőbb kezet a népre, akkor ... Lenin: Megint háború? Hiszen a katonák fáradtak, nem? Sádrin: Attól függ, miért és hogyan kell harcolni! Lenin: A Szovjet hatalom nem akar idegen földet elfoglalni, de ha a cári generálisok a földesurakat meg a kapitalistákat akarják Oroszország nyakára ültetni, akkor... no, maga mit gondol? Igen, mit gondol maga? Sádrin: Akkor harcolni fogunk. Lenin: Harcolni már ma kell... azonnal... Sádrin: Akkor azonnal fogunk harcolni... Talán, nem hiszi el nekem, igen tisztelt? Ami engem illet, tiszta szívből mondom ... Lenin (kezet nyújtva búcsúzik Sádrintól): elvtárs, bocsásson Viszontlátásra, meg, hogy feltartottam. Sádrin: Ugyan már... dehogy is... Lenin: Teát pedig odafent kap ... Itt, ennél a lépcsőnél van az étkezőnk. Távozik azon az ajtón, lgen Sádrin előbb benyitott.ameSádrin (egyedül): Lám, milyen emberek vannak ... no! (Megpillantja a matrózt.) Öcsém, ne félj tőlem ... a frontról jövök .. . veletek tartok ... led.Matróz: Dehogy félek én teSádrin: Azt mondd meg, kivel beszéltem? Ki volt ez? Matróz: Hogy ki? Fiát Lenin ... Sádrin (megtántorodik): Mért nem mondták ezt nekem elöbb? . .. Hiszen én neki.. Neki mindent elmondtam volna ... Matróz: elmondtál te mindent ... Sádrin: Hallhass, (Ellöki a teáskannát.) matróz: Kinek kell most tea? Megyek, megmondom a katonáknak: épp most beszéltem Leninnel. Harcolni már ma kell, azonnal! Részlet Pogonyin: „Puskás ember“ című színművéből 1952 november 1. Magyar kormányküldöttség Berlinben A német nép nagy szeretettel, őszinte barátsággal fogadta a magyar kormányküldötséget, mely Rákosi Mátyás elvtárs vezetésével vasárnap reggel 9 órakor érkezett meg A magyar kormányküldöttség üdvözlésére a pályaudvaron Berlinben megjelent Otto Grotewohl miniszterelnök, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt főtitkára s a Német Demokratikus Köztársaság és a német főváros politikai, gazdasági és kulturális életének vezető személyiségei. A magyar kormányküldöttség hétfőn délelőtt meglátogatta Oto Grotewohl miniszterelnököt. Rákosi Mátyás elvtárs hétfőn délután Wilhelm Pieckné, a Német Demokratikus Köztársaság elnökénél tett látogatást. Rákosi elvtárs kíséretében volt Gerő Ernő államminiszter, Kiss Károly külügyminiszter és Hajdú József rendkívüli és meghatalmazott követ. A kormányküldöttség tagjai Ulbrecht elvtárs kíséretében hétfőn délután meglátogatták a Sztálén Allee (Sztálin sugárút) építkezését és ott sokáig elbeszélgettek az építkezés aktivistáival, legjobb dolgozóival. A magyar kormányküldöttség tiszteletére kedden délután a berlini Német Sportcsarnokban nagygyűlést tartottak. A nagygyűésen sokezer főnyi közönség vett részt. Az ünnepélyesen feldíszített Sportcsarnokot a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság lobogói díszítették és faa,a német és magyar nyelven a következő felirat volt olvasható: ,,A magyar és a német nép együtt küzd a Szovjetunió vezete béke-világtáborban.“ Viharos éljenzés támadt, mikor a magyar kormányküldöttség a német elvtársak kíséretében a Sportcsarnokba lépett. A nagygyűlés közönsége feszült figyelemmel hallgatta Rákosi Mátyás elvtárs beszédét, s több ízben lelkes tapsviharral szakította meg azt. Rákosi Mátyás elvtárs hétfőn ünnepélyesen megkoszorúzta a Berlin felszabadításáért vívott harcban elesett szovjet hősök berln-treptowi emlékművét. A Német Demokratikus Köztársaság valamennyi lapja vezércikkben köszöntötte Rákosi Mátyást és kernel a magyar dolgozó nép nagy vezetőjének régi harcos kapcsolatait a német munkásmozgalommal. A demokratikus német sajtó rámutat arra, hogy Rákosi Mátyás látogatása új, hatalmas ösztönzést ad a német népnek a szocializmus felépítéséért, a béke biztosításáért és az egységes, demokratikus, békeszerető és független Németország megteremtéséért folytatott harcában. ,1 o EjSZI-husfff/ülés 7. ülésszaka Az ENSZ politikai bizottsága „a Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ- bizottság jelentését" tárgyalta. A bizottság pénteki ülésén Achesonnak, az Egyesült Államok külügyminiszterének beszédén érezhető volt, hogy az Egyesült Államok uralkodó körei nyugtalankodnak hogy a világ népei már amiatt, nem hisznek a hazug amerikai propagandának és egyre erőteljesebben követelik a koreai hoború megszüntetését. Acheson beszédében rágalmazta a Szovjetuniót és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. Mindenképp igyekezett elhárítani a felelősséget az Egyesüt Államok kormányáról. Zsoltárokat idézett és álszenteskedve kijelentette, hogy „sajnálja" a koreai háború áldozatait. Az amerikai külügyminiszter azonban nem válaszolt arra a javaslatra, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erői és a kínai önkéntesek parancsnoksága október 8-án a hadifoglyok hazaszállítására tett. Arra hivatkozott, hogy ezek a javaslatok „nem világosak” — szerinte — semmi újat nem tartalmaznak. Végül olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett elő, hogy a közgyűlés helyeselje az amerikai parancsnokságnak a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon elfoglalt álláspontját és szólítsa fel a kínai és a koreai kormányt, hogy fogadja el a hadifoglyokra vonatkozó amerikai feltételeket.★ Pak Hen En, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere táviratot intézett Lester B. Pearsonhoz, az ENSZ közgyűlésének elnökéhez. Pak Hen En kormánya nevében felkéri Pearsont: hívja meg a koreai nép képviselőit, hogy résztvegyenek a baktériumfegyver koreai használatának az ENSZ közgyűlésein folyó vitájában s ne a koreai nép képviselői nélkül folytassák le azt. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kormánya — írja a távirat — újból kijelenti, hogy nem ismeri el ebben az ügyben a koreai nép képviselőinek részvétele nélkül hozott határozatokat. »ÉKET KOREÁBAN! A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya közzé tette a fegyverszüneti egyezménytervezet teljes szövegét. Ez az okmány visszatükör, a koreai nép békeakaratát s egyben megcáfolja az amerikaiak hazugságait, hogy „nem lehet megkötni a fegyverszünetet Koreában." A fegyverszüneti egyezmény legtöbb pontjában már létrejött a megegyezés, pedig az amerikai küldöttség konokul útját állta az előrehaladásnak. De a koreai-kínai küldöttség rendíthetetlen békeakarata és a világ becsületes népeinek békekövetelése áttörte ezt a konokságot. Jelenleg már csak a hadifogolykérdésben nincs megegyezés a két küldöttség között. Ez a megegyezés nem azért nincs meg, mert a hadifogolykérdés igen bonyolult kérdés, hanem azért nincs meg, mert az amerikai imperialisták megátalkodottan békeellenesek s minden eszközzel akadályozni igyekeznek a fegyverszünet megkötését Koreában. James Warburg amerikai pénzember kijelentette, hogy „az Egyesült Államoknak rövidesen jogos érdeke lesz, hogy ne legyen béke." Ez a Warburg úgy véli, hogy a háború, főként, a koreai háború megmenti az amerikai gazdaságot a válságtól. Az amerikai imperialisták Korea elleni agressziója jelenleg a békét legközvetlenebbül veszélyeztető nemzetközi probléma. Az amerikai imperialisták általános távolkeleti háborúval vélik megoldhatni a növekvő gazdasági nehézségeiket. Az ENSZ közgyűlését arra akarják felhasználni, hogy szövetségeseiket megtévesztéssel, zsarolással rávegyék e politikájuk támogatására. A hősies harcot vívó koreai nép oldalán ott áll az egész békeszerető emberiség. A Szovjetunió hatalmas harcot folytat az ENSZ-ben a koreai békéén. Szovjetunió ezen harcát támogatja minden becsületes ember, a magyar nép is. Tudjuk, hogy a Koreára hulló bombák lángragyújtással fenyegetik az egész világot, a mi hatalmas alkotásainkat, szabad országunkat is. Éppen ezért a világ békeszerető népeinek mindent el kell követnek, hogy rákényszerítsék az amerikai kormányt a koreai fegyverszünet haladéktalan megkötésére.