Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. szeptember (8. évfolyam, 70-78. szám)

1953-09-02 / 70. szám

KOMÁROMMEGYEI VIrÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Dolgozók Lapja Vik­. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. ARA 50 Klik­ 1953 SZEPTEMBER 2. Az új tanév kezdetén kéthónapi szünet után ismét megnyíltak az iskolák kapui. Vidám játékok zaja, boldog gye­reknevetés hangja veri fel az udvarok gye apró csendjét, tanulni rá­emberkék ezrei fog­lalják el helyüket a fehérre me­szelt tantermek tiszta padjai­­ban. Kéthónapi pihenés után új lendülettel kezdődik a munka. Az iskolai év ünnepélyes megnyitója után az első taní­tási órákon a nyár élményeit elevenítik fel a tanulók, neve­lők egyaránt. Rendszerint erről írnak dolgozatot magyar órán, erről folyik a szó az első be­szélgetési órán, a nyáron gyűj­tött bogarakat, növényeket ren­dezik az első növénytan vagy állattan órán. Nem telt el hasztalanul a nyár. Ahogy gazdagabb lett egész népünk, úgy gazdagodtak tanulóink, nevelőink és az isko­lák. A tanulók ezrei élvezték hazánk legszebb üdülőhelyeinek a minden szépségét. Ott csengett daluk a párádi, csillebérci, balatonszabadi, siófoki és bala­­tonszemes­i tábortüzek mellett, ők gyűjtöttek csigát, növényt a tihanyi partokon és az ő kezük munkája nyomán gyűlt a kalász a learatott szántóföldeken. Gaz­dagabb lett élményviláguk, tu­dásuk, tapasztalatuk. Az időseb­bek, a gimnáziumok, techniku­mok tanulói sem töltötték ha­szontalanul a nyarat, vidámsá­guk, fiatalos jókedvük nem egy­szer derítette nevetésre az épít­kezések, műhelyek, gyárak dol­gozóit.­­ Amíg a tanulók pihentek és dolgoztak, hasonlóan készültek az új iskolaév munkáján ne­velőik is. Nagy részük tanfolya­mon vett részt. Tanultak, hogy mért többet még jobban adhas­sanak­ tanítványaiknak. Ugyan­akkor találkozni lehetett velük a szakszervezeti üdülők csendes teraszain, lombos fáinak árnyé­kában, a Balaton hűsítő hullá­mai között. Ilyen hasznosan töltött, élmé­nyekben gazdag nyár után ta­lálkoztak most nevelők,és tanít­ványok, hogy újabb 10 hónap alatt harcoljanak a­ tudás várá­nak bevételéért. A felszabadulás óta iskoláink, egész oktatás­, ügyünk jelentős eredményeket ért el. Az által­ános iskola felső osztályait egyre több tanuló végzi el. 1949-ben 68.000-en, 1951-ben 81.000-en, 1953-ban pedig 100.000-en hagyták el az általános iskolát a nyolcadik osztály elvégzését igazoló bizo­nyítvánnyal a kezükben. Me­gyénkben ebben az évben 524- gyel több első osztályos és 570- nel több nyolcadik osztályos ta­nuló iratkozott be az általános iskolába mint­ tavaly. A felszabadulás előttivel ös­­­szehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben emelkedik a jól képzett nevelők száma is. Megyénk te­rületén ebben az évben 152-vel több nevelő oktatja a fiatalokat, mint tavaly, növek­ a Szapo­rodnak a tantermek számai is. Bakonyszombathelyen és Ácste­széren új, korszerűen épített ál­talános iskolákban kezdődik a tanítás. Egyre gazdagabbak az iskolai szertárak és könyvtárak. Alig van ma­ már megyénkben olyan iskola, melyben ne állna a tanulók rendelkezésére nagy­teljesítményű, több hangszóró­val ellátott iskola-rádió. A ké­miai kislabora­tóriumok és fizi­kai felszerelések százai teszik könnyebbé, érdekesebbé, ered­ményesebbé a tanítást. Új,­ jó tankönyvek egész sorából tanul­hatnak a fiatalok. Ezeknek az eredményeknek ellenére sem mondhatjuk azt, hogy­ mindent külö­nösen az általános iskolák fej­lesztése érdekében. „Fokozni kell beruházásain­kat, szaporítani kell az iskolák, tantermek és tanerők számát, hogy minél jobb feltételeket biz­tosítsunk a jövő reménysége, a kismagyarok elemi oktatásának" — mondotta országgyűlési be­szédében Nagy Imre elvtárs. Pártunk és kormányunk pro­­grammja az általános iskolák gyorsabb ütemű fejlesztésére, az általános iskolák oktató, nevelő­munkája színvonalának emelésé­re hívja fel figyelmünket. Ez a felhívás, a kormányprogramol maradéktalan m­egv­a­l­ósít­ásán­ak célja kell, hogy központi fel­adata legyen a következő isko­laévben minden nevelőnek, min­den tanulónak és megyénk min­­­den olyan szervének, melyek­nek feladata oktatásügyünk szer­vezése, vezetése, irányítása. Helyi tanácsaink nem egy esetben minden feladatukat fon­tosabbnak tekintették az iskola, az oktatás ügyénél. .Munkájuk­hoz örömmel fogadták a­z iskola segítségét, de az iskolának ke­veset adtak. Sok esetben még a rendelkezésre álló összeget sem használták fel, nem hogy társa­dalmi munkára buzdítva a­ köz­ség lakosságát anyag­i, vagy erkölcsi támogatást nyújtottak volna a­z iskolának. Különösen az általán­os isko­la felsőbb osztályaiban sok ta­nuló hagyta félbe a tanulást és próbált munkára elhelyezkedni, vagy ami még rosszabb, tétlenül töltötte idejét. A nevelők egy része is lemondott ezekről a gyerekekről. A lelkiismereteseb­bek is nem egy esetben elfárad­tak látva a tanács, a szülők és nem egy esetben a pártszerve­zetek közönyét. Sokszor akadályozta a neve­lők jó munkáját az elmúlt év­ben a tanulók fegyelmezetlen magatartása és ennek következ­tében sok kívánnivalót hagyott maga után a tanulmányi szín­vonal is. A leggyakrabban elő­forduló iskolai fegyelmezetlen­ségek mögött legtöbb esetben két tényezőt találhattunk: az is­kolai munka eredményességét gátolta a nevelés kettőssége, másképpen foglalkoztak, más­képpen nevelték a gyerekeket a szülők, mint a nevelők, és leg­több esetben a legsúlyosabb fe­gyelmezetlenségek mögött meg­található volt a­ klérus akna­munkáj­a, mivel igyekezett a ta­nulókban kételkedést, hitetlensé­get és bizalmatlanságot kelteni, mindazzal szemben, amit az is­kolában tanult, és természetesen magukkal a nevelőkkel szemben is. Ezek a­ hiányosságok határoz­zák meg a nevelők, iskolai és helyi pártszervezetek, és a szü­lők együttes feladatát a követ­kező iskolai év sikere érdeké­ben. Ne legyen ebben az évben sem tanács, sem pártszervezet, mely ne érezné fontos feladatá­nak a jövő reménységének, gyermekeinknek nevelését, okta­tását, ne legyen szülő, aki ne segítené minden erejével a ne­velők munkáját és­­ ne legyen nevelő, aki ne úgy lépjen be mindennap az iskolába, hogy pártunk és államunk legdrágább kincsét, a gyermekeket, a gyer­mekek nevelését, szocialista, kommunista emberré való neve­lését bízta rá. Ezekkel a gondolatokkal kezd­jenek munkához tanítók és ta­nítványok, mindenki, ki ügyének érzi és tekinti népünk jövőjét, hogy az oktatás terén is valóra­ váltva kormányunk programm­­ját, teremtsük meg a szocializ­mus építésének egyik feltételét, a szocialista embertípust. A kormányprogramm a megvalósulás utján A bányásznapi békeversenyben már 910 tonna szenet termeltek tervükön felül a XVIII-as akna bányászai Az oroszlányi XVIII-as aknában a bányásznapi békeversen­y során lelkes vetélkedés indult meg. Elsőnek csatlakoztak a tata­bányai VIII-as aknai bányászok felhívásához, és e határoz­ták, hogy szeptember 6-ig 500 tonna szenet termelnek tervükön felül. A verseny megindulásakor mér az első nap megszerezték a ve­zetést. A bányászhé; beindulásától kezdve rendszeresen túlteljesí­tik tervüket. A frontbrigádok között Werdnik Antal sportbrigádja jár élen a péntek mozgalomban. 770 csillés heti előirányzata helyett péntekig 965 csille szenet termelt. A Böcskei sportbrigád heti tervét pénte­kig 112.4 százalékra, s a Wikipit­DISZ-brigád péntekig 105.4 százalékra teljesítette heti tervét. Huszonnégy brigád fejezte be péntekig előirányzatát. Nagy Ferenc sztahanovista vájár az egész hétre előirányzott 66 csille előirányzata helyett szerdán az első harmadban már 81 csil­le szenet küldött a felszínre. A XVII-as akna bányászainak lelkes győzniakarása meghozta az eredményt. Az elmúlt héten kedden 116.8 százalékra teljesítet­ték tervüket. Ezzel a bányászhétre ígért 500 torna szenet teljesítették és szombaton reggelig már 910.2 tonna szenet termeltek tervükön felül. Ezzel az eredmény­ükkel elsők a tatabányai bányák közti verseny­ben. A Keselő-aknai bányászok csütörtökön, a Béke-aknai bányászok pénteken reggel fejezték be augusztusi tervüket Elmúlt hét csütör­tökön reggelre a ta­tabányai Keselő-ak­­na a bányák között elsőnek, négy nappal a határidő előtt be­fejezte agusztusi ter­vét. Szerdán a pén­tek mozgalmi csapa­tok közül többen is, Rábos Sándor és Gallér Ferenc két­szeres normát telje­sítettek. Csütörtökön délután egy órára már a havi terven felüli száz tonna sze­net is a felszínre küldték. Alig egy két órá­val, hogy a Keselő­­aknai bányászok je­lentették győzelmü­ket, a Béke-akna bá­nyás­zai is jelen­tet­ték hogy délután már a havi terv­ből hiányzó utol­só 100 tonna szénért indulnak Csütörtökön harcba, reggel még 360 tonna hiányzott az augusz­tusi havi tervből. A péntek reggelig tar­tó műszakban elért 118,3 százalékos na­pi tervteljesítéssel je­­lentősen túl is telje­sítették egész havi tervüket. Ezzel máso­diknak fejezték be a bányák között határ­idő előtt előirányza­tokat. Pénteken a ha­vi tervük befejezé­séért küzdöttek XI-es, a XV­III-as és a­­ XV-ös akna­­bá­nyászai má­jus 3­1-ig előirány- Péntek mozgalmi ankét Tatabányán „Aranycsille”-vándordíjat alapított a városi DISZ Csütörtökön élenjáró csillései­ este Tatabánya DISZ-brigád vezetői és DISZ-titkárai pé­tek­­mozga­lmi ankétot tartottak a IX-es körzeti pártszervezet ta­nácskozó nagytermében. Az ér­tekezleten megbeszélték a pén­­tekmozga­lom eddigi eredményeit, és további feladatait. Szabó Fe­renc elvtárs, a DISZ városi bi­zottságának tagja, a tröszt ver­senyosztályának vezetője ismer­tette a péntekmozgalom jelenle­gi helyzetét. Szabó elvtárs elmondta, hogy jelenleg 222 pénteki mozgalom­­ban dolgozó szenelőcsapat közül 82 DISZ-brigád versenyez a­ heti terve egy nappal előbbi befeje­zéséért. Csupán ezek a DISZ- brigádok 3689 csille szenet ter­meltek az elmúlt héten heti ter­vükön felül. A brigádoknak csaknem a fele fejezte be a hé­ten is csütörtökig heti tervét. Aztán megbeszélték a száWító hányacsi­csek részvételét a moz­galomban. A beszámolóhoz 145 ifjúmunkás szólt hozzá. Mészá­ros Ferenc, a VI os akna szta­hanovista vájárja, elmondta, hogy szerződést kötöttek a mű­szakiakkal a­ munkahely biztosí­tására. Törekvésük azonban nem mindig jár sikerrel. Elhatároz­ták, hogy a bányásznap tisztele­tére a heti 1000 tonna szén ki­termeléséért indulnak harcba. A műszaki vezetők ahelyett, hogy támogatták volna a brigádot, szétteleptették. Molnár Ferenc, a VI os akna DISZ-titkára, arról beszélt, hogy Kart kima­radozó szüleinek levelet küldtek, a nor­ma alatt teljesítő fiatalok mellé DISZ megbízatással jól dolgozó A dorogi szénbányászati tröszt Mogyorósbánya­üzemének dol­gozói az elmúlt évben a megye kis bányaüzemei közötti ver­senyben elnyerték az alkotmány­­akna címet. Az elmúlt év vé­gén, sőt az év első felében is az üzem dolgozói elmaradtak tervük teljesítésével. A szállító­­vágatok összetöredeztek, a talp felduzzadt, aminek következté­ben az egy főre eső termelés visszaesett. Sokan más bánya­üzemekhez kérték áthelyezésü­ket. Az öntudatos dolgozók azonban lankadatlan szorgalom­mal dolgozta­k és a kitartó mun­ka meghozta az eredményt. Jú­liusban a bánya új munkahe­­lyekkel bővült, a szállítóvágato­kat megjavították és augusztus 20-ra már 1­75 tonna szén ter­vezés­üli kitermelésére tettek vállalást. A csapatok munkahe­lyien váltották egymást. Ha­rcot indítottak nemcsak az igazol­a­t­­tefl mul­aszt­ások, hanem a be­tegségek számának csökkenté­séért is. Augusztusban Vajda Antal csillés kivételével nem akadt egyetlen egy igazolatlan mulasztó az üzemben. Ezt sem tűrték meg a­ dolgozók. Úgy ha­tároztak, hogy a notórius rá maradóknak nincsen helye üze­mükben. A tatabányai VH­I-as akna versenyfelhívásához csatlakoz­va­ vállalták, hogy 150 tonna szenet adnak tervükön felül. A lelkes harc­­ tovább folyt, amely­nek eredményeként szombaton reggel már 163 tonnára nőtt a bányászhét kezdetétől a terven felül kiadott szén mennyisége. Ezzel nemcsak a bányásznapra tett vállalásukat, hanem ez augusztusi tervüket is befejez­ték. Fogarasi Antal csapata 50 csillével teljesítette túl a­ugusz­tus 21-től 28-ig esedékes ter­vét. Pozsonyi Fülöp csapata 1­24 százalékos eredménnyel dolgo­zott . Mogyorósbánya dolgozói a dorogi bányák között elsőnek váltották be adott szavukat és teljesítették tervüket és váÜfi­tá­sukat, ifjúmunkásokat áhítottak. Záb­­rácz­ky Béla­, a XV-ös akna DISZ-titkára arról beszélt, hogy Selmeczi Ferenc és Bognár Já­nos frontmesterek DISZ brigád­jai úgy segítik egymást, hogy mindig szállításra kész munka­helyet adnak át felváltóiknak. Felszólalása után az ankét részvevői lelkesen fogadták a DISZ városi bizottság bejelen­tését, hogy „Aranycsille” ván­dordíjat alapítanak a­ legjobb szállító DISZ-brigád cím elnye* réséért. Az „Aranyosillét” he­­yenként ítélik oda; annak a szál­­lító DISZ-brigádnak, amelynek bányamezőjében, vagy körleté­­ben legmagasabb a tervteljesí­tés százaléka, megszüntetik az igazolatlan m­űszakmulasztást. « munkahelyen váltanak. Az ,,Aranyosil­e” vándordíját elő­ször a bányásznapon adják át ünnepélyesen a legjobb szállító DISZ-brigádnak. Oroszlánybánya a fejlődés útján Alig egy-két hét­tel kormányunk pro­­grammja után he­lyezték üzembe oroszlányon a 9 ke­mencés korszerű új kenyérgyárat. Befe­jezés előtt áll a ha­talmas Bányászellá­tó üzletház építése is.­­A kőművesek ver­senyben oroszlányi építik az bányá­szok új városát. Az üzletház építésén dolgozik­­ épít­kezéseinek megye első 25 tagú komplexbri­gádja. Teljesítmé­nyük rendszeresen meghaladja a 120 százalékot. Augusz­tusban azonban már a 140 százalékot is elérték. Többhónapos a előnnyel megkezdték tetőszerkezet fel­építésének munkála­tait is. Az üzletház emeletén 46 korsze­rű lakás készül. A már kész lakóházak mellett befejezéshez közeledik a ,,B" jel­zésű üzlethez 38 la­kással, könyvkeres­kedés, ruha- cipőbol­tokkal és kisipari szövetkezetekkel. Az oroszlányi bá­nyászváros mellett elhúzódó dombol­dalon az építők a befejező munkálato­kat végzik a 400 sze­mélyes vájáriskolán. Szerdán a márvány oszlopokkal beépített színpaddal és er­kéllyel ellátott kul­túrteremben befejez­ték munkájukat, hoz­­zákezdtek a külső homlokzat burkolá­sához. Az iskolát a bányásznapon adják át rendeltetésének. A város tovább épül. Már ez évben új bölcsődével, és 45 lakással gyarapodott a város, ősszel újabb 300 lakás építését kezdik meg. A város tervei arról beszél­nek, hogy 1954 ta­vaszán újabb bölcső­de, óvoda és 600 sze­mélyes filmszínház építését kezdik meg. Mogyorósbánya dolgozói a dorogi bányák között elsőnek teljesítették a bányásznapra tett vállalásukat ­i elnöki tanács törvényerejű rendelete a rf«lp/q paraszté kapásnövén­y beadási kötelezettségének csökkentéséről és a gabonaféle, kapásnövények farphi korlátozásána­k repültetéséről Mindazoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik 1953. évi kenyér- és takarmány­gabona beadási kötelezettségük­nek eleget tettek, az 1953. évre előírt kukorica-, napraforgórong- és burgonyabeadási céget tíz százalékkal kötelezett­csökken­teni kell. Ezt a kedvezményt meg kell adni azoknak az egyénileg gaz­dálkodó parasztoknak is, akik kenyér- és takarmánygabona­­beadási kötelezettségüket ön­hibájukon kívül nem tudták tel­jesíteni. 1953. augusztus 30-tól meg­­s­ünnek a búza, a rozs, az árpa, a zab, a kukorica, a napraforgó­­mag és a burgonya forgalmával kapcsolatban érvényben lévő forgalmi korlátozások. A kukorica- * frawafeeardmeg és a burgonya vagontételben való szállításához engedély szükséges. A törvényerejű rendelet végre­hajtásáról a begyűjtési minisz­ter gondoskodik. A törvényerejű rendelettel el­lentétes rendeletek és jogszabá­lyok hatályukat vesztik. •­ A dolgozó parasztság döntő többsége kenyér- és takarmány­­g­a­bon­abea­dá­s­i kö­telezettségének közvetlenül a cséplőgéptől eleget tett; kötelezettségeinek gyors teljesítésével dolgozó­ parasztsá­gunk ismét tanúbizonyságát adta állampolgári hűségének, nem­ demokráciánkhoz való ragasz­kodásának. A jó termésre való tekintettel a Népköztársaság Elnöki Taná­csa a termelőszövetkezetek s teemelőenöl­et­kezeti ceoportok 1953. évi beadási kötelezettségét az összes terményekből és állati termékekből már korábban tíz százalékkal csökkentette. A ga­bonabeadási kötelezettség tel­jesítése során megnyilvánult be­adási fegyelmet figyelembe véve, a Népköztársaság Elnöki Taná­csa­ most újabb rendkívül jelen­tős kedvezményt ad mindazok­nak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik kenyér- és takarmánygabona beadási köte­lezettségüknek pontosan tettek. Ezeknek az 1953. eleget évre előírt kukorica-, napraforgómag- és burgonyabeadás­i kötelezettsé­gét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa tíz százalékkal csök­kenhette. A kedvezmény azokra az egyénileg gazdálkodó parasz­tokra is kiterjed, siü­k kenyér- és teka­rnyá míg a bérbeadási köte­lezettségüket önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának törvényerejű rendeletét azonnali­­ hatállyal' megszünteti a búza, a rozs, az árpa­, a zab, a kukorica, a nap­rátör góm­a­g és a burgonya forgalmával kapcso­latban eddig érvényben lévő forgalmi korlátozásokat. A for­galmi korlátozások megszünte­tése újabb jelentős lépés a­ pa­rasztság­ anyagi jólétének eme­lése, a város és a falu közötti áruforgalom fejlesztése, a dol­gozó nép áruellátásának megja­vítása terén.­­A jó termés lehetővé teszi, hogy a termelők csökkentett ku­korica-, napraforgó- és burgo­nyabeadási kötelezettségüket, a gabona beadásához hasonlóan, időben és maradéktalanul telje­­s MSék.

Next