Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1953. december (8. évfolyam, 96-104. szám)

1953-12-02 / 96. szám

2 Van még mit tennünk a Központi Vezetőség júniusi határozatának végrehajtásáért Hozzászólás Kutrucz elvtárs november 14-i cikkéhez Ktrucz elvtárs november 14-i cikkében arról ír, milyen mértékben érvényesül a komáromi járás pártszervezeteinek munkájában a kollektív vezetés. A járás valamennyi pártszervezete — köztük a Timföldgyár pártbizottsága is — magára kelell hogy ismerjen. Kutrucz evtárs cikke figyelmeset vett számunkra is. E határozat végrehajtásának üzemi pártbizottságunknál lévő hiányosságait azonban Kutrucz evtárs csak részben írta le. A júniusi határozat etjött nálunk is, mint nagyon sok pártszervezetnél — teret hódított az enyszemegi vezetés. A pártbizottság többi tagjainak véleményét figyelmen kívül hagytuk. A fontos intézkedések, melyek esősorban megkövetelik a kolektív intékedést, irányítást, gyakran a pártbizottság titkárának vagy esetleg egy másik tagjának egyéni munkájára szűkítettük le. E?zen a téren már van némi javulás pártbizottságunknál, de még mindig nem lehet kielégítőnek mondani. Van még mit tennünk, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozatát maradéktalanul végre tudjuk hajtani. Kem vlt szoros kapcsolatunk az üzem dolgozóival. Ennek oka az volt, hogy a högőzöktől hozzánk érkezett panaszokat nem minden esetben orvosoltuk. Emiatt sokan eltávolodtak tőlünk. Nem voltak bizalommal hozzánk. A Központi Vezetőség határozata után ezen is változtattunk. Megszilárdult a dolgozók bizalma irántunk, ami azt eredményezte, hogy az általunk hozott határozatok végrehajtásába egyre több pártonkívüli is bekapcsolódik. Van pártmunkánknak egy másik nagy fogyatékossága is, amit a Központi Vezetőség júniusi határozata után sem tudtunk felszámolni. Üzemi pártcsoportjaink rossz munkája. A pártcsoportok jó munkája nélkül pártbizottságunk sem tud eredményes munkát végezni. Feladataink elvégzésének középpontjába kell állítani tehát a pártcsoportok munkájának megjavítását. Ennek első feltétete a pártbizalmak összetételének megjavítása. Azokat a pártbizalmiakat, akik nem tettek eleget pártmegbizatásuknak, a tagok leváltják és helyükbe olyan vezetőket választanak, akik politikai és szakmai képzettségüknél fogva képesek lesznek segíteni, tanítani a csoport tagjait. 1utruez éktárs cikke hozzásegítette pártbizottságunkat a hibák felismeréséhez. Most már az szükséges, hogy a pártbizottság valamennyi tagja a hibákból okulva kollektíven, kommunista vezetőhöz illő szorgalommal fogjon hozzá azok kijavításához. BARTL JÁNOS ágit.-prop.-titkárh. Timfödgyár, pártbizottság Komárom megyei DÓS GŐZ KAPJH TÖMEGSZERVEZETEK HÍREI Komárom város MNDSZ-asszonyai a kormányprogramm megvalósításáért A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége komáromi helyi csoportja az emúlt héten véleménykutató értekezletet tartott. Ennek az értekezletnek az volt a célja, hogy felszínre hozza azokat a hiányosságokat, melyet a város vezető szervei, közellátási intézményei a kormányprogramok végrehajtása során elkövettek. Az értekezleten több mint 350 dolgozó vett részt. Beszámolót Szabó Imréné elvtársnő, a városi tanács elnöke, Komárom város MNDSZ-titkára tartott. A beszámolót több mint 30 hozzászólás követte. A hozzászólók valamennyien arról beszéltek, hogy sokan vannak a város területén, akik rossz munkájukkal, helytelen intézkedésükkel akadályoznák kormányunk programmjának megvalósulását, dolgozóink életszínvonalának emelését. A hozzászólók egyben megmutatták a fennálló hiányosságok felszámolásának módját is. foglalkozzon többet a tatabányai újtelepi gépüzem MSZT-vezetősége a tagsággal A Magyar-Szovjet Társaság szervezeteinek feladata: elmélyíteni dolgozóink között a széttéphetetlen szovjet-magyar barátságot, segíteni a szocialista-realista kultúra győzelmét hazánkban az élenjáró szovjet tapasztalatok felhasználásával, a szovjet munkahősök munkamódszereinek ismertetésével segíteni az új típusú szocialista embertípus kinevelését, akik úgy munkahelyeiken, mint tanulásukkal sikert-sikerre aratnak. Ennek a nagyszerű adatnak megvalósítását akadályozza az újtelepi gépüzem MSZT- szervezetének vezetősége. Az újtelepi gépüzemben már több éve alakult meg az MSZT-szervezet. A megválasztott vezetők azonban nem végeznek kielégítő munkát. Munkájuk abban merül ki, hogy mindig új vezetőséget választanak. Egy szervezet tagságának jó vagy rossz munkája a vezetőség irányításától függ. Ideje tehát, hogy az újtelepi gépüzem MSZT-vezetői törődjenek a tagsággal te A bírálat nyomán megjavult a faliújságmunka a Komáromi Lengyárban (Levél a Lengyárból) A Dolgozók Lapja november 11-i számában cikket közölt a komáromi üzemek, köztük a Lenfonógyár üzemi faliújságáról. üzemi faliújságunk munkájának bírálata helyes volt, mivel üzemi pártszervezetünk ez utóbbi időben kevés gondot fordított a faliújságra. A cikk megjelenése után üzemünk pártbizottsága megbeszélésre hívta a szerkesztőbizottság tagjait. A szerkesztőbizottságot kiegészítettük, mivel időközben több tag elment vállalatunktól. Ezen a megbeszélésen határozatot hoztunk, hogy üzemünk faliujságmunkáját november 20-ra újjászervezzük. A megbeszélésen hozott határozatot végrehajtottuk. November 20-ra üzemünk bejáratánál új faliujságtáblát állítottunk fel, melyen rendszeresen jelennek meg aktuális cikkek és karikatúrák, melyek a bírálat és önbírálat hangján segítik üzemünk dolgozóit munkájukban. Pártunk sajtója, megyei lapunk bírálatával segített bennünket hibáink kijavításában. Ezt a bírálatot úgy viszonozzuk, hogy üzemünk faliújságja fokról fokra javul majd, segíti a dolgozók munkáját, a tervteljesítést, a végrehajtását.kormányprogramm KIRIZS GYÖRGY lanusságfelelős, Komárom, Lenfonógyár CÉL ÉS ESZKÖZ Pártunk Központi Vezetősége júniusi kibővített ülésének határozatai és a kormány programmja új szakaszt nyitott a Magyar Dolgozók Pártja életében, a magyar népi demokrácia fejlődésében. Az új fejlődési szakasz feladatai: az elért eredmények megszilárdítása a népgazdaságban, s ennek alapján a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés nagyarányú fellendítésének megszervezése” — mondja a Politikai Bizottság október 31-i beszámolója. — „A lélekzetvétel, a nehézipar fejlesztésének lassítása, az elért eredmények megszilárdítása és ugyanakkor a mezőgazdaság gyors és nagyarányú fejlesztése együtt alkotják legjellemzőbb sajátosságát annak az új szakasznak, melybe Központi Vezetőségünk és kormányunk határozatai után léptünk” — állapítja meg a továbbiakban a beszámoló. Vagyis munkánk egész célja: jobbá, szebbé, tartalmasabbá, kulturáltabbá tenni dolgozók életét, több mosolyt a deríteni az arcokra, még csillogóbbá varázsolni gyermekeink szemét, még nyugodtabbá tenni a munkában eltöltött évek után járó pihenést az öregeknek. feladat megvalósításának útját E már számtalan napvilágot látott párt- és kormányhatározat szegélyezi. Az emberek többsége megértette a kormányprogramm célját. Akadnak azonban olyanok is, akik még nem értik ezt. Pedig a népjólét emelésének ez a politikája az egyetlen, biztos eredményhez vezető út hazánkban a szocializmus felépítéséhez. Ebben az új szakaszban egyre teljesebben bontakozik ki a szocializmus alaptörvénye, benne a szocializmus alapvető céljával: az emberek anyagi és kulturális szükségletei egyre fokozódó kielégítésének programmjával. A kormányprogramm célja: az egész nép jólétéről való gondoskodás az, hogy a szocializmust építő emberek ne csak annak felépülte után élvezzék az új társadalom szépségeit, előnyeit, hanem az építéssel együtt, párhuzamosan javuljon életük. A kormányprogramm középpontjában tehát az új életet megteremtő ember áll, az a legfontosabb, hiszen ezt a társadalmat nem azért építjük, hogy eredményeinkkel elkápráztathassuk a világot, hanem saját magunknak tesszük szebbé, jobbá, derűsebbé. Az aztán természetes eredménye hazaszeretetünknek, a párt vezette harcunknak, hogy a mi eredményeinkből erőt merítenek a kapitalista országok elnyomott dolgozói. Nem kétséges, hogy e nagy cél elérésének, a kormányprogramm megvalósításának feltétele, biztosítéka a munka. Az élet akkor lesz jobb, tartalmasabb, kulturáltabb, ha az országban több lesz az élelmiszercikk, ruha, cipő, könyv, bútor, ha a dolgozó bemegy a boltba valamiért és nem kapja azt a választ, hogy nincs, ha mindig több és több dolgozó jut szép, tágas, napfényes otthonhoz. Ez azonban nem megy máról holnapra. Nem építhetjük fel lakások ezereit pár hónap alatt, nem bővelkedhetünk zsírban, mert az idei hízókat még nem vágták le, s a tavalyi év nem kedvezett a jószágállománynak. A lakásépítkezések idejét azonban jó munkával nagyon lerövidíthetjük. Igazolják ezt sztahanovistáink, akik tervük tejesítésében már jóval előbbre járnak a naptárnál. Ezt minden ember megérti, ha megmagyarázzák neki és minden becsületes ember szívesen dolgozik a kormányprogramm megvalósításáért többet és jobban, mert tudja, hogy munkája gyümölcse hozzá térül vissza. A népjólét fokozásának, a kormányprogramm végrehajtásának eszköze a fegyelmezett, jó munka, a tervek maradéktalan teljesítése, a szocialista munkaverseny, a takarékoskodás. A célt, az emberről való szakadatlan gondoskodást és a Programm megvalósításának eszközét, a tervek egyenletes teljesítését egymástól különválasztani soha nem szabad. Mégis akadnak emberek, funkcionáriusok, akik a kettőt elválasztják egymástól. Akik például „első a terv!” jelszóval elhanyagolják a munka- és egészségvédelmet, akik elfelejtik, hogy a tervet emberek teljesítik, s nem másnak, hanem maguknak teljesítik azt, azok nem értik pártunk, kormányunk célkitűzéseit. A munkabiztonság, szociális körülmények elhanyagolása különően a szénbányászatban ismert jelenség. Dorogon például a kormánytól munkavédelmi beruházásokra kapott összegből 380.000 forintot már úgy kezelnek, hogy azt ebben az évben fel sem használják. Sok vezető szájából hallható ilyen kijelentés: „Csökkent a balesetek száma, csökkent tehát a kiesett munkaórák száma is”. Ez tény, s mint ilyen helytálló is A balesetek mögött azonban elsősorban nem a kiesett munkaórákat kell látni, hanem az embert, aki megsérült. Azért kell felhasználni minden munkavédelmi beruházásra nyújtott összeget, hogy mindig kevesebb és kevesebb legyen a baleset, biztonságosabbá, derűsebbé váljon a munka, kevesebb legyen a munka közben megsérült ember. A kormányprogramm megvalósításához sok, szén, tégla, cement, villanyáram kell. Több szenet, téglát, cementet és villanyáramot azonban csak akkor lesz kedvük termelni a dolgozóknak, ha tudják és tapasztalják, hogy ez jólétük fokozásának eszköze, ha termelésük fokozásával egyenlő arányban emelkedik életszínvonaluik is. A funkcionáriusok zöme megértette ezt. Vannak azonban, akik még nem. Akik megértették, a helyi lehetőségek kihasználásával törekednek is ebben a szellemben dolgozni. Legszebb példa oroszlányi XVI-os akna erre az felolvasóterme. Ennek az aknának a vezetői egy napon azzal lepték meg a dolgozókat, hogy nagyon barátságosan, kedvesen, ©shonosan rendezték be az előre csúnyán elhanyagolt felolvasótermet. Olyan helyet teremtettek, ahol igazán kellemesen lehet várakozni a bányába való leszállás idejének e'érkeztére. Bizonyos, hogy az akna dolgozói jó munkával viszonozzák a vezetők szeretetét, gondoskodását. A becsületes emberek értik és érzik, hogy a nép jólétéről való gondoskodás pártunk és kormányunk számára a legfőbb törvény. Aki a kormány programaimnak célját szem elöl téveszti, külön választja a célt az eszköztől, nem képes arra, hogy dolgozókról való gondoskodást a összekapcsol a a munkaverseny irányításával, a terv teljess*écével, az az emberek, munkatársai és saját maga jólétének megteremtését akadályozza. Ezt azonban mindenki elkerülheti, csupán egy feltétele van: szeretni kell az embereket. Viktor Zoltánná 1953 december 2. Küldöttgyűlést tartottak megyénk kisipari szövetkezeteinek dolgozói November 27-én tartotta Komáromi megyei Kisipari Szövetkezet a harmadik negyedévi küldöttgyűlését. A beszámolót Szarvas György elvtárs, a KISZÖV elnöke tartotta. Beszámolójában többek között ismertette az alapszabály módosításának jelentőségét, elemezve az eredményeket, hibákat. Beszélt a szövetkezet létszámának növekedéséről és a tervteljesítéséről. Megemlítette, hogy egyes szövetkezetek igyekeztek a lakosság szükségleteit a lehető legrövidebb időn belül kielégíteni. A harmadik negyedévben a kisbéri ruházati és szolgáltató KTSZ munkája volt a legeredményesebb. Negyedéves tervteljesítése 135, a béralap felhasználása 85 százalékos volt. Ezzel az eredménnyel az KTSZ nyerte el a KISZÖV vánadorzászlaját. Ugyancsak jó munkát végzett a tatai kádár KTSZ, a harmadik negyedévben 137 százalékos tervteljesítés mellett 123 százalékos béralapfelhasználással zárta a harmadik negyedévet. A szövetkezeti tagok — mondotta beszámolójában Szarvas elvtárs — egy része egészségügyi szempontoknak nem megfelelő körülmények között dolgozik. Sok műhely kicsi, a dolgozók tisztálkodási lehetősége, megfelelő biztonsági berendezése hiányos. Minden ok megvolt arra, hogy a beruházási keretet felhasználják a KTSZ-ek még akkor se, ha kölcsönt vesznek igénybe. A jövőben sokkal többet kell törődni a KISZÖV-nek azzal, hogy minden tekintetben megfelelő körülmények között dolgozhassanak a szövetkezet dolgozói. A felmerült hiányosságokért elsősorban a KISZÖV vezetősége felelős. Keveset törődtek például a munkaversennyel, a gépesítéssel. A munkaversenyekből hiányzik az elevenség, a gépek sokhelyütt már két-három hónapja kihasználatlanul hevernek. Keveset törődött a KISZÖV vezetősége azzal, hogy a munkaversenyt kiértékelje, az élenjáró szövetkezeti dolgozókat népszerűsítse. Szarvas elvtárs beszámolójában sokat foglalkozott a minőségi munka kérdésével is. — Vannak ugyan eredményeink — mondotta — de ez korántsem kielégítő. Olyan munkát kell végezni és végeztetni a szövetkezet dolgozóinak és vezetőinek, hogy a kisipari munkai híres, jó minőségű legyen. Ehhez feltétlen szükséges, hogy az újítómozgalommal többet foglalkozzon a KISZÖV vezetősége. Megyénk szövetkezetei nem élnek az újításban rejlő nagy lehetőségekkel, pedig ez a munka megkönnyítését, a termelékenység emelését, a munka minőségét és a tagok jövedelmét is növelné. A szövetkezetek dolgozói egész sor kedvezményt kaptak az elmúlt néhány hét óta. Államunk százmillió forint hitelt biztosított szövetkezetenknek és a visszafizetés határideje több évig is terjedhet. Előnye, hogy 1954 január 1-től megszűnik a szövetkezetek forgóeszköz aránya. A szövetkezetek a hulladék és selejtanyagok felhasználása után 20 százalék jövedelemadó kedvezményt kapnak. Azok KTSZ-ek, melyek állami tulajadonban lévő ingatlanokkal rendelkeznek, saját tulajdonukba vehetik át azokat. A minisztertanács határozata lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a munkarjukkal kapcsolatos szabadpiaci anyagokat 5000 forintig engedély nélkül szerezhetik be. Az OKISZ vezetősége a minisztertanács hozzájárulásával elérte, hogy a cipőjavító szövetkezetek for"almi adóját 2 százalékról fél százalékra csökkenthetik megyénk szövetkezetei. Megalakult a Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat komárom megyei egészségügyi biológiai szakosztálya Tatabányán megalakult múlt hét folyamán a TTIT komárom megyei egészségügyi-biológiai szakosztálya. Az alakuló ülésen megjelent Dr. Szabó Zoltán Kossuth-díjas orvos is. Az alakuló ülésen Dr. Gyergyai Károly kiváló orvos tartott beszámolót. Gyergyai elvtárs ismertette a szakosztály munkájával kapcsolatos feladatokat. A beszámoló után a szakosztály tagjai megbeszélték az 1954. évi népgazdasági feladatokat, valamint az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztő munkát is. Több hozzászólás után Dr. Szeiler Zoltán főorvost, Gulácsi László tanárt és Dr. Szabó Zoltán főorvost az újonnan alakult szakosztály vezetőivé választották. A hideg, őszi szél felkavarta a port az utcákon. Hideg van. Aki teheti, meleg helyre húzódik. Jólesik ilyenkor a kályha duruzsolása mellett pihenni, tanulni, olvasni. Molnár János most jött haza a munkából. Megfürdik, eszik és tanulni kezd. A Rákosi Mátyás gimnázium esti tagozatának tanulója. Ma nem kell iskolába menni, elhatározta, hogy késő estig tart. A hétéves, elsőosztályos Ju ea már elfoglalta a konyhaasztalt, szorgalmasan írja leckéjét. Mire Molnár János összeszedi könyveit, elrendezi a szoba asztalán, besötétedik. — Jutka, kapcsold fel a villanyt — szólt Molnár János kislányához, s közben kezébe vett már egy könyvet. Jutka felkapcsolja a villanyt, egy darabig az égőt nézi, aztán így szól apukájához. — Apukám, ha felkapcsolom a villanyt, akkor mi ég az égőben? — Egy fémszálacska. — Az miért világít? — Mert áram van bent. — Az áramot kik csinálják? — Emberek, az erőművekben. — És hogyan csinálják? — Az áramot azt... azt úgy csinálják kislányom... hogy... Kellemetlen helyzet. Hogyan is készül az áram? No, nézzük csak. * Az oroszlányi bányászok kemény harcot folytatnak a szénért, a minőségi szénért. Nagy István csapatvezető és csapata arról híresek, hogy a legjobb minőségű szenet adják az aknában. Különválogatják a palát, s külön csillébe is rakják, úgy küldik felszínre a teli csilléket. Nagy István tudja, hogy a palát az erőműben nagyszerűen el tudják égetni, de azt is tudja, hogy vannak olyan gyáraink, ahol nem tudják ezt felhasználni, csak a minőséget rontaná, és ezért vigyáz, hogy ne keverje össze a tisztás szénnel. Sokat fordul a függőpályán futó csille kereke a hosszú kötélpályán, mire a tatabányai II-es középállomásra, onnan pedig a tatabányai osztályozóra ér. Az osztályozón a tiszta szenet vagonokba, a palát pedig a „depóra” öntik. Ideérkezik az a pala is, melyet Nagy István és csapata küldtek felszínre. De ahogy érkezik a pala, csaknem úgy fogy is, mert az adagolón két 200 méteres gumiszalagzaj kerül, amely a 14 méter magasan lévő „szögállomásra” viszi. Ott egy másik gumiszalagra kerül át, (efelett két hatalmas mágnes kiszedi szénben maradt vasdarabot, szöneget és drótot.) Ez a második szalag viszi a palát, a tatabányai erőműbe. Itt, mintegy 100 méteren, vízszintesen húzódik a gumiszalag, amelyről a „ledobókocsi" segítségével 12 vagon befogadóképességű bunkerba kerül a pala. A nyolc darab bunkert egymásután töltik meg palával. A bunkerből adagolók segítségével bekerül pala az úgynevezett merőlapántos szénmalmokba. A malomban porrá őrlik a palát, melyet a szénőrlő lapátok mindjárt kazánok tűzterébe fújnak. Nyolc a kazán áll egymás mellett, kazánok előtt műszertáblák mutatják a kazán gőzterhelését, a víz mennyiségét, a gőz hőfokát, miliméterekben mutatja a huzat nagyságát (hogy elegendő-e a levegő) és a malmok terhelését. A kazánokban körülbelül 1200 fok a hőmérséklet. A kazánokból a gőzt 32 atmoszféra nyomás préseli csöveken keresztül a turbinákba. Itt a hőenergia átalakul forgó mechanikai energiává. A gőz forgatja a turbinát, melynek percenkénti fordulatsebessége 3000, ez hajtja a vele közvetlen tengelykapcsolásban lévő áramfejlesztő generátort. A generátorban fejlesztett 6000 volt feszültségű váltóáramot alumíniumsíneken keresztül a villamoskapcsoló berendezés gyűrősíneire vezetik. Innen a védelmi és mérőberendezések után jut el az áram a gyárakba, Dunántúl számos üzemébe, falujába, Molnárék lakásába is. • Ezt kellett volna Jutka kérdésére válaszolni Molnár Jánosnak. De nem tudta. Ezért kérdezte tőlünk. Persze Jutkának nehéz lesz még ezt mind megérteni. De ő biztos megérti.