Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. január (9. évfolyam, 1-9. szám)
1954-01-02 / 1. szám
2 Komárommeqyci D0U6/f?K l A PJ A A mezőgazdaság fejlesztése az egész nép ügye Hegedűs András elvtárs beszámolója a Központi Vezetőség december 19-én tartott ülésén Hegedűs András elvtárs bevezetőül arról szólott, hogy a Központi Vezetőség október 31-i ülésének határozata leszögezte: Magyarországon a szocializmus további építésének kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése. E megállapítás alapján dolgozta ki a politikai bizottság a mezőgazdaság fejlesztésének programmját, amelyet, mint határozati javaslatot Központi Vezetőség elé terjeszt. a A mezőgazdaság általános fejlesztésére irányuló nagy célkitűzéseket csak akkor lehet végrehajtani, ha egész pártunk és népünk megérti, hogy e terv végrehajtása nem szűken vett parasztkérdés csupán, hanem egész dolgozó népünk ügye. Ezután Hegedűs András elvtárs azokkal az okokkal foglalkozott, amelyek a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését szükségessé tették. Elsősorban említette, hogy népgazdaságunkban az ipar és a mezőgazdaság között nagy aránytalanság van, ami az iparban is, a mezőgazdaságban is komoly zavarokat okoz. Az ipari termelés a felszabadulás előttihez képest több mint háromszorosára nőtt, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egyhelyben topog. Mindenekelőtt tehát ez az aránytalanság okozta azt, hogy a mezőgazdasági termelés nem tudta megfelelően kielégíteni a lakosság élelmiszerszükségleteit, amely az utóbbi évek folyamán gyorsan nőtt. A párthatározat, a kormányprogram új gazdasági poétikának alapvető feladataként ezért a dolgozók életkörülményeinek állandó javítását jelölte meg. Ahhoz, hogy ezt a feladatot sikeresen megoldjuk, mindenekelőtt az szükséges, hogy megteremtsük az életszínvonal emelésének anyagi feltételeit. Elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztése útján biztosítani kell a lakosság bőséges ellátását kenyérrel, hússal, zsír E-1 • tejjel, gyümölcsölt borral, továbbá nagyobb mennyiségű nyersanyagot kell biztosítani könnyű- és nehéziparunk számára. De a mezőgazdasági termelés fejlesztése nemcsak gazdasági okokból, hanem a munkásparaszt szövetség megerősítése szempontjából is szükséges. mezőgazdasági termelés fejlesztésének napirendre tűzése és az segítség, amelyet ez ipari munkásság ad a falunak, kedvezően fogja éreztetni hatását, mert megteremti a lakosság életkörülményei állandó javításának legfontosabb előfeltételét, az élelmiszerek bőségét, ugyanakkor virágzó mezőgazdaságot, jómódú dolgozó parasztokat teremt. Ezután arról beszélt Hegedűs András elvtárs, hogy a mezőgazdasági termelés általános fellendítésében támaszkodnunk kell országunk vezető erejére, ipari munkásságunkra és fejlett szocialista nagyiparunkra. Ugyanakkor szaktudásával, tapasztalataival nagy segítséget kell adnia értelmiségünknek is: a mezőgazdasági szakembereknek, mérnököknek, tanároknak, tanítóknak. Támaszkodni kell e munkában a dolgozó parasztságra, annak szorgalmára, szakértelmére, hazánk, pártunk iránti hűségére, hazafias érzésére. Ezután arról szólott, hogy jelenleg mi jellemzi mezőgazdasági termelésünket. Elsősorban az, hogy a felszabadulás óta elért eredmények ellenére mezőgazdasági termelésünk — a növénytermelés és az állattenyésztés egyaránt — alacsony színvonalon áll és jelenlegi helyzetében nem képes megfelelően kielégíteni népünk egyre növekvő szükségleteit. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy hibát követtünk el a mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában, különösen a középparaszt kérdésben, s elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok támogatását. Hibát követett el e téren a földművelésügyi minisztérium és a párt Központi Vezetősége mezőgazdasági osztálya is. Az elmúlt évek nagy eredményei között említette Hegedűs elvtárs azt, hogy a dolgozó parasztság százezrei megindultak a szövetkezés útján és ennek folytán jelenleg 4677 szövetkezetünk van, 263 700 taggal, kezükben van az ország szánóterületének mintegy 20 százaléka. 500 állami Ezenkívül mintegy gazdaság alakult, amelyekhez az ország szántóterületének 13 százalékai tartozik. Ezután arról beszélt, hogy a kulákgazdaságok terület az elmúlt években erősen csökkent. 1949-ben a szántóterület 17 százaléka tartozott a külgazdaságokhoz, jelenleg 4,7 százaléka. Ez a csökkenés azt is mutatja, hogy a kulákk zsákmányolás korlátozásának politikája gazdaságok átcsúszott a kuláklikvidálásába, ami hozzájárult a mezőgazdasági termelés színvonalának csökkenéséhez. A feladatokról szólva Hegedűs András elvtárs leszögezte: a mezőgazdasági termelés emelésének előfeltétele az, hogy a párt parasztpolitikájában az elmúlt években elkövetett hibákat kijavítsuk. Milyen feladatokat kell megoldani? Mindenekelőtt széleskörű termelési és áruforgalmi kapcsolatokat kell kiépíteni a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság között. A termelőszövetkezeteket és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat közvetlenül termelési tevékenységükben kell segíteni, hogy többet és olcsóbban tudjanak termelni, hogy jövedelmező gazdálkodási ágakat fejlesszenek ki, hogy jómódú élet teremtődjék a falvakban. Ahhoz, hogy ez állam a dolgozó parasztságnak a termelési színvonal emeléséhez nagyobb segítséget tudjon adni, át kell csoportosítani beruházásainkat. Az elmúlt három évben — beleértve az ideit is ötmilliárdot ruháztunk be, ezt az elkövetkezendő három évben— két és félszeresére kell emelni, s csak állami eszközökből mintegy 12—13 milliárd forintot kell fordítani a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A beruházások növelésével meg kell gyorsítani a mezőgazdaság gépesítését, fejleszteni kell műtrágyagyártásunkat, növelni kell az öntözött területeket, támogatást kell adni a parasztságnak ahhoz, hogy megjavítsa gyenge minőségű földjeit, segíteni kell a gyümölcsösök és szőlők telepítését, rétek és legelők megjavítását, termelőszövetkezeti istállók, silók építését. Jelentős állami támogatást kell nyújtani mindazoknak az intézkedéseknek végrehajtásához, amelyek a mezőgazdasági termelés általános színvonalának emelését szolgálják. Hegedűs András elvtárs ezután a város és a falu közti áruforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről szólott. A begyűjtési rendszer túlfeszítettsége, egyes helyeken a törvényesség megsértése, a szabadforgalmat korlátozó intézkedések nagyban akadályozták azt, hogy a dolgozó parasztság jelentős mennyiségű terméket tudjon szabadpiacra vinni. A párt és a kormány eddigi intézkedései már sokat javítottak ezen a helyzeten. A begyűjtési kötelezettség háromévi időtartamra történt megállapítása és mintegy tíz-harmincöt százalékos csökkentése megnövelte a dolgozó parasztság termelési biztonságát és kedvét. A város és a falu közti egészséges áruforgalom kifejlesztése érdekében iparunknak, belkereskedelmi szerveinknek gondoskodniuk kell arról, hogy a falut megfelelő iparcikkekkel lássák el. Hegedűs elvtárs ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság fejlesztésének e programmja különbözik minden eddigi határozattól, amelyet pártunk és kormányunk a mezőgazdaság fejlesztésére hozott, atekintetben, hogy elsősorban a kitűzött célok elérésére mozgósítja népgazdaságunk összes igénybevehető erőforrásait. E Programm végrehajtásában az állami és pártszervek feladata a falu és a A továbbiakban Hegedűs András elvtárs a mezőgazdasági termelés fellendítésének alapjáról, a talaj termékenységének fokozásáról beszélt. E célkitűzés megvalósítása megköveteli az egész földművelés színvonalának emelését; trágyázással a talajerők visszapótlását és növelését; helyes vetésforgóval és agrotechnikával a talaj szerkezetének javítását és gyommentessé tételét, a termőtalaj fokozott védelmét. A talaj táperejének visszapótlása és növelése trágyázással, ez a legfontosabb teendő. Ahhoz azonban, hogy megfelelő mennyiségű istállótrágya álljon parasztságunk rendelkezésére, meg kell növelni állatállományunkat is Az istállótágyázást a talajerő növelése érdekében ki kell egészíteni műtrágyázással. A termőtalajok termékenységének növelése érdekében gépállomásokon, állami gazdaságokban és nagyobb termelőszövetkezetekben laboratóriumokat kell felállítani, amelyekben ingyen kell elvégezni a dolgozó parasztság számára a talaj, a termésátlag fokozása érdekében az egyes vizsgálatokat. Hegedűs András elvtárs ezután arról szólott, hogy a talaj termékenységének fokozásában a trágyázás mellett a helyes vetésforgók alkalmazásának is nagy jelentősége van. Majd arról beszélt, hogy a talaj termékenységét nagy mértékben növeli a talajművelő esz-város közti kapcsolat fejlesztése, nem adminisztratív úton, hanem gazdasági szervezéssel, politikai tömegmunkával, körök helyes alkalmazása. Az agrotechnikai műveletek közül a legfontosabb: az aratás utáni gyors tarlóhánás és az őszi mélyszántás. A talaj termékenységének növeléséhez tartozik a talaj védelme, különösen szél, az eső pusztító hatásaival szemben. Ezért haladéktalanul meg kell kezdeni a talaj adottságaitól függően a vízszines talajművelés alkalmazását, fásilást, az évelő füvek vetésén a mezővédő erdősávok ültetését, s amíg ezeknek haása nem érezhető, sávos vetéssel kell védeni a termőtalajt. A talajművelés területén az egyik legfontosabb megoldásra váró kérdés a szik javítása, elsősorban önezéssel. A szik után a legnagyobb javításra szoruló területek a laza homoktalajok, amelyeknek legjobb javítási módja szőlő- és gyümölcsösök telepítése. De javítani kell a homokos talaj terméshozamát zöld trágyázással is. Ezeken a terüleken gabonafélék után rávetessel, vagy tartóvetéssel olyan növényeket kell termelni, amelyek nagy tömegű zöldtrágyát adnak és javíják a talaj termőképességét. Mindezek az intézkedések: a trágyázás, a helyes vetésforgó alkalmazása, a talaj adottságainak megfelelő művelési mód, a talaj védelme, ermelékenyebbé teszik mezőgazdaságunkat, gazdagabbá szántóföldjeinket. Ez a mezőgazdasági termelés általános fellendítésének alapkérdése. tani a cukorrépa, a kender, a dohány termesztésére. A gyapottermelést az eddigieknél kisebb keretek között folytatjuk. Az ipari növények termésátlagának fokozása érdekében légionHegedűs András elvtárs ezután arról beszélt: a mezőgazdaság egyik legfontosabb feladata, hogy nagy mennyiségben termeljen burgonyát és zöldségféléket, biztosítsa a lakosság zavartalan és bőséges ellátását e fontos élelmiszercikkekben. Burgonyatermelésünk jelenleg egész mezőgazdaságunkon belül talán a legelhanyagoltabb, és elmaradottabb. Csak a városi lakosság burgonyaellátásának biztosítására , a begyűjtési kötelezettség teljesítésére és szabadpiacra legkevesebb hatvanezer vagon burgonyát kell termelnünk. Ez az eddigi átlagnak közel kétszerese. Ennek érdekében növelni kell burgonya vetésterületünket, a fő feadat azonban a burgonyatermelés elmaradottságának gyors felszámolása. Ennek érdekében nagyobb gondot kell a termőtalajok termékenységének növeléséről tovább az őszi nőtrágyázás. Ezért kell követnünk, ipari növény őszi s h ősszel trágyázott, jön. A burgonya és zöldség termelését fordítani a vetőgumi fára és rendszeres és egész vetésterületen parasztok és termelés tek számára nem az i tésterületükre. Iano csak egy részére tud utani egy-egy arányn, ki vetőgumócserét, szövetkezetek és egyy dálkodó dolgozó parolát gazdaságukban tovább ezt, biztosítsák fülejükre a szükségemet. A zöldségtermelés éödekében tovább kell fej.: makói körzetben a hat kalocsaiban, szegediben ka, a szabolcsiban a hát szigetköziben és a főványékén, valamint a nagyi városok körül a zöldségész. Ezenkívül meg kell lenünk a zöldségfélékre a városokba. A kenyérgabonatermelés fejlesztéséről Hegedűs András elvtárs beszédének" ebben a részében"att a" foglalkozott, hogy a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatok között a legalapvetőbb a lakosság zavartalan ellátása a legfontosabb élelmiszerrel: kenyérrel, liszttel, tésztafélékkel. E cél érdekében évente legkevesebb 30—32 millió métermázsa kenyérgabonát, búzát és rozsot kell termelnünk. A kenyégabonakérdést csak akkorekinthetjük megoldottnak, ha kenyérgabonából elérjük katasztrális holdanként a 9 métermázsás termést, ha az elmúlt hat év átlagához képest katasztrális holdanként egy -másfél méter mázsával emeljük a termésátlagot. A legjobb állami gazdaságok, termelőszövetkezetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen termésátlag növekedés 2—3 év alatt lehetséges. Enne érdekében a kenyérgabona számára kell biztosítani a legjobb területeket, a legjobb előveteményt, s ahol csak elkerülhető, nem szabad eltűrni, hogy kalászos után kalászost vessenek. A kenyérgabona vetésterületekre kell összpontosítani a műtrágya jelentős részét is, különösen a nitrogénműtrágyát. A gabonatermelés fejlesztése érdekében el kell terjeszteni az eddig bevált élenjáró módszereket, elsősorban a keresztsorú vetést. Párt- és tanácsszerveink tanulmányozzák megyéjükben, járásaikban a kenyérgabonatermelés helyzetét, az élenjáró módszereket, tapasztalatokat, és ezek elterjesztésével biztosítsák a kenyérgabonafélék nagy termésátlagát. A szilárd takarmányalap megteremtéséről Hegedűs András elvtárs a továbbiakban arról szólott, hogy a növénytermelésen belül — a kenyérgabona-kérdés megoldása mellett — a legfontosabb a takarmánytermelés növelése, szilárd takarmányalap, takarmánytartalék létesítése. Ennek érdekében csökkenteni kell a takarmányfelhasználáson belül az abraktakarmányokat és növelni kell a zelótakarmányt, szénaféléket és a silót. A lucerna és egyéb pillangósvirágúak vetésterületének kiterjesztése érdekében szükséges a vetőmagaan megteremtése. Takarmánynövényenk közül jelenleg a legnagyobb jelentősége a kukorica termelésének van. A kukoricatermelés fokozását elősegíthetjük azzal, hogy szerződéses úton heterozil kukorica-vetőmagot termelünk. A takarmányalap biztosítása érdekében nagy jelentősége vam a silózásnak is, mert sokmillió métermázsa olyan mellékterméket tudunk takarmányként felhasználni, amelyek silózás nélkül használhatatlanná válnak, vagy értékük jelentős részét elvesztik. Kormányunk nagy segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek,"’ami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, hogy megfelelő sJótakarmányt készíthessenek. A takarmánytermelés szempontjából legelhanyagoltabb terület a rétes legelőgazdálkodás. Sok gazdaság elhanyagolja a legelőket, ezért azok elgazosodnak és hozamuk rendkívül alacsony. Ezen sürgősen változtatni kell, elsősorban műtrágya felhasználásával. Az ipari és olajos növények termeléséről Hegedüs András elvtárs ezután a növények harmadik nagy csoportjáról , az ipari és olajos növények termeléséről beszélt. A felszabadulás óta dolgozó parasztságunk ezen a területen nagy eredményeket ért el. Sokat fejlődött a cukorrépa-, a napraforgótermelés. Az ipari és olajos növények termelésénél nem a vetősterület további növelése a feladat, hanem a termésátlagok növelése. Ezt elsősorban azzal kell elérni, hogy azokon a területeken helyezzük el az ipari növényeket, ahol a legjobb lehetőségek vannak termelésükre. Ezért a dolgozó parasztság bevonásával ki kell jelölni azokat a körzeteket, ahol az egyes ipari növények termelésére legkedvezőbbek a feltételek és itt lehetővé kell tenni, hogy a dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek ne egy, hanem három évre kössenek szerződéseket. A szerződéses növények között nagy gondot kell fordí A gyümölcs- és szőlőtermelés fejlesztése Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik a gyümölcs- és szőlőtermeléshez. Lehetőségünk van arra, hogy gyümölcsből, szőlőből, borból, a hazai szükségletek kielégítése mellett jelentősen növeljük exportunkat és ezzel lehetővé tegyük olyan nyersanyagok behozatalának növelését, amelyek dolgozónk iparcikkekkel való ellátottságának megjavítása érdekében szükségesek. A gyümölcsfaállomány jelenleg mintegy 32 millió. Az ország egy lakosára alig több mint három darab gyümölcsfa jut. Szükség van tehát gyümölcsfoglományunk növelésére, elsősorban a "Vémclosfásítás megindítására Gyümölcsfáikat kell ültetni tereken, utak mentén, házak körüli kertekben. Nagy támogatást kell adni üzemi gyümölcsösök létesítésére, nagy területeken kell létesíteni gyümölcsösöket az állami gazdaságokban is. A gyümölcsfaállományt nemcsak Az élelmiszerellátásban, a kenyérgabona'ermelés emelése mellett az állattenyésztésnek van a legnagyobb jelentősége. Hegedűs András elvtárs rámutatott arra, hogy ez fontos a lakosság hús-, zsír-, tej-, tojáselláitása, de ugyanakkor fontos a könnyűipar szempontjából is, mert számos értékes nyersanyagot: nyersbőrt, gyapjúst, stb. biztosít. Ezután arról beszélt, hogy állatállományunk a felszabadulás után gyorsan fejlődött, meghaladja a felszabadulás előttit, a hozam azonban hallatlanul alacsony. A hozamon legalább 50 százalékot tudnánk emelni a takarmányozás és a gondozás megjavításával. Könösen súlyos hibák voltak atehéntartás körül, amit mutat az a is, hogy szarvasmarhaállományunk növekedése mellett a tehénállomány elmaradt. Ezt elsősorban az okozta, hogy a tejbegyűjtés kivetése tehenenként történt, függetlenül a föld nagyságától. Egy-egy tehénre a tejbeadási kötelezettség viszonylag magas, 500—600 liter volt. A minisztertanács rendeletei ezeken a hibákon már javítottak. A tejbegyűjtés új rendszere megnövelte a tehéntartásban mind az egyéni parasztok, mind a termelőszövetkezetek érdekeltségét. Szarvasmarhaállományunk minősége további javításának célja a tejhozam növelése és a tejzsírtartalmának emelése. A tenyésztési munkáról szólva, Hegedűs elvtárs azt hangsúlyozta, hogy szélesíteni kell a törzskönyvezést, bevonva az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok teheneit is, a törzskönyvezett tehenek számát, két-három év alatt legkevesebb százezerre kell emelni. Helyre kell állítani a virágzó mennyiségben, hanem ben is növelni kell E ci érdekében ki kell terű faiskolai hálózatot, 19öt faiskoláknak évi nagymide metét kell előállítaniok. A s termelés színvonalának «ír terén legfőbb feladat meg szőlőterületeink felújítása. . pusztult tőkék gyor-pótlás! Hozzá kell fogni új S területek létesítéséhez is. 1 ben a Duna —Tisza-közti h< kon. Tokaj és Badacsony y kén. A szőlőtelepitő gazdi * termelőszövetkezeteknek get kell nyújtani azzal is, • j az újtelepi-fésű szőlő végy <>; teljesen mentes a bor-, tenyé.- és állatbeadás alól. Ezenkívül gyümölcs- és szőlőtermelőminden anyagot, rézgálic szőlőkarót, háncsot és egy anyagokat szabadon kel! a melők rendelkezésére bocsát, elsősorban a földmű vesszővel,, reteken keresztül, szarvasmarha tenyésztést megy, Tolna megyében ' KVT ; hád vidékén, a Kapos völgyébe Győr-Sopron megyében. Mosc környéként és a Rába-köben. A lótenyésztésben nagy gondt kell fordítani a ménállomány-íz további javítására és a kancaálomány nagyobb arányú csikóztatására. Sertésállományunk fejlesztésénél a vágási átlagsúl növelése mellett a takarékos kormányozás a legdöntőbb vagyis az, hogy olcsóbb akarmányból minél több húst , zsírt tudjunk előállítani. Enne érdekében tovább kell javítai sertésállományunk minősége, különösen a magyar mangalica fajtát kell tenyésztenünk, a.nem sok zsírt ad. Tovább kell feleszteni a nagy fehér hússertés amely szapora és gyorsan felötlő. A juhállományt az ország területén mind számbelileg mind minőségileg fejleszten kell. A dolgozó parasztságot az eddiginél sokkal, jobban érdekeltté kell tenni a gyapjúlenelésben. A juhtenyésztőkre a tejből — ami a juhnál csak másodtermék — hanem tejtermékéből, a gyanúsból tegyenek szert nagyobb jövedelemre. A baromfitenyésztés fejlesztése érdekében meg kell növelni a kettetőkapacitást és még 1954-ben tizenegymillió naposcsibét kell eladni az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, termelőszövetkezeteknek és a városi lakosoknak. A tyúkféléken belül a főirányú a magyar sárga és a ír, sgvar fehér fajtákra kell venni. A fiat tenyésztés érdekében állami segítséggel növelni gazdaságok területét.kell a tóAz állattenyésztésen belül tehát a főfeladat a hozamok növelése, hogy hússal, zsírral, tejjjel, tojással kielégítően tudjuk ellátni lakosságunkat. Az állattenyésztés fejlesztéséről