Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. március (9. évfolyam, 18-26. szám)

1954-03-03 / 18. szám

7 MMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK» Dolgozók Lapja A KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM. Ára 50 fillér ' 1954 MÁRCIUS 3. Mozgósítsanak tettekre a taggyűlések Megyénk pártalapszervezeteinek körülbelül a felében már megválasztották az új vezetőségeket. A tagság élt jogaival. A munkában kitűnt, a dolgozók ügyeit becsülettel intéző elvtársakat választották a vezetőségek tagjaivá. A taggyűlések azonban nemcsak egyszerűen újjáválasztották a vezetőségeket, hanem az eddig végzett munka tapasztalatai alapján útravalót is adtak az új vezetőségnek. Ez az útravaló azonban sok helyen igen szegényes. Sok taggyűlés nem mutatta meg a vezetőségnek, hogy hogyan, milyen módon vezesse harcba az alapszervezet a dolgozókat a termelőmunka megjavításáért. Több helyen elevenen megvitatták a kollektív vezetést, a pártdemokráciát, ugyanakkor azonban elfeledtek beszélni arról, hogy hogyan is áll üzemükben a terv teljesítése, a kommunisták példamutatása, a versenyszervezés, a kongresszusi felajánlások teljesítése, milyenek a dolgozók munkakörülményei. Természetesen ez nem általános jelenség. A termelőmunkával való foglalkozás mellőzése inkább az első taggyűléseken fordult elő, legtöbb helyen már javítottak ezen. Ennek ellenére szólni kell róla, mert a vezetőségválasztó taggyűlések termelésre való mozgósítása körül még mindig hiba van. A tatabányai XV-ös aknán tartott vezetőségválasztó taggyűlésen például felállt egy elvtárs és kijelentette, hogy bármennyire termelési értekezlet jelleget is ad a taggyűlésnek, ő elmondja, hogy amikor az országban hatalmas harc folyik az anyagtakarékosságért, akkor egyenesen bűn, hogy a XV-ös aknán is nem egy esetben beiszapolnak, mulasztással eltemetnek szerszámokat, síneket. Tökéletesen igaza volt ennek a felszólaló elvtársnak, hogy ilyesmiről a vezetőség újjáválasztó taggyűlésen beszélni kell. Az a tény azonban, hogy azzal kezdte mondanivalóját, hogy: „Ha termelési jelleget is ad a taggyűlésnek, én akkor is megmondom“, azt igazolja, hogy immár közismert kifejezéssel élve, bizonyos fokú „befelé fordulás“ tapasztalható alapszervezeteinknél. A termelési problémák megvitatása egyáltalán nem hiba és nem változtatja át a taggyűlést termelési értekezletté. Nem lehet hallgatni a termelésről, a munka menetéről akkor, amikor az országban egyre több és több szén kell, a kohók várják az áramot és a hulladékvasat, a dolgozó parasztok a mezőgazdasági gépeket, a családok pedig új bútorokat, cipőt, ruhát akarnak vásárolni. Nagyon helyesen tették a csolnoki II-es aknán is, amikor a taggyűlési beszámolóban értékelték a párttagoknak a pártkongresszus tiszteletére tett munkafelajánlásait és azok teljesítését; megnézték azt is, hogy hogyan jutott érvényre a párttagok példamutatása. Bírálta a beszámoló a szakszervezetet is, mert nem foglalkozik kellően a dolgozók jó munkakörülményeinek a megteremtésével. Az ilyen beszámoló után nyilvánvaló, hogy sok párttag mondta el észrevételét a munkakörülményekkel, a termeléssel kapcsolatban. A II-es aknai taggyűlésen több kommunista vállalta, hogy márciusban teljesíti tervét és behozza a lemaradást is. Hibás nézet tehát az, ami egyes helyeken uralkodik, hogy a taggyűlésen nem kell a termelésről beszélni. Éppen, hogy ott kell. Hol tárja fel a vezetőség a nehézségeket, ha nem a taggyűlésen, kiket hívjon segítségül a nehézségek leküzdésére, ha nem a kommunistákat? Pártunk politikájának megvalósításához a kommunisták lendülete, szívós harca és a pártonkívüli dolgozók akarata szükséges. Ahol tehát a vezetőségújjáválasztó taggyűlésen nem mozgósítja a kommunistákat a tervek, vállalások teljesítésére, túlteljesítésére, a nehézségek leküzdésére — az a taggyűlés nem sokat ér. Azért nem ér sokat, mert ezeken a helyeken az eszközt — a pártmunkát — összetévesztették a céllal — pártunk politikájának, a jólét és a kultúra növelése nagy feladatának végrehajtásával. Falun javában folynak a tavaszi munkák előkészületei. Ugyan mit ér az a falusi, termelőszövetkezeti, vagy gépállomási taggyűlés, ahol szó sem esik arról, hogy hogyan igyekeznek végrehajtani a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, hogyan állnak a tavaszi munkák előkészítésével, hol van lemaradás és hogyan lehet azt behozni? A taggyűlés harci tanácskozás, a falu népe is annak tekinti. De ha a taggyűlés nem indítja harcba a kommunistákat a vetőmagvak előkészítéséért, a gépek gyors kijavításáért, a trágyázás elvégzéséért, ha nem vitatja meg az ügyes-bajos dolgokat, a tanács munkáját, amely nem ösztönzi a kommunistákat arra, hogy a feladatok végrehajtásának élenjárói legyenek — az nem nevezhető harci tanácskozásnak. Nem szabad hallgatni a termelésről. Nem kell félni attól, hogy a taggyűlés termelési értekezletté válik. A taggyűlés minden más gyűlésnél százszor, ezerszer hivatottabb arra, hogy ott a kommunisták a feladatokat megtárgyalják, s ezzel segítséget nyújtsanak a pártvezetőségnek. Inkább attól kell félni, hogy a taggyűléseken nem esik elég szó a termelésről. A pártmunka kérdéseit úgy kell tárgyalni elsősorban a beszámolóban, de a hozzászólásokban is, hogy azok a termelést segítsék. Azt kell vizsgálni a pártcsoportok, a népnevelők munkájában, a kommunisták neveléséről, vagy a pártfegyelemről szólva, hogy az hogyan segíti a termelés fokozását, a termelés pártellenőrzését, a tömegekkel való kapcsolat megerősítését. Sok alapszervezetünkben hátra van még a vezetőségválasztó taggyűlés, s most folynak a pártértekezletek megtartásának előkészületei is. Helyes, ha pártbizottságaink, pártvezetőségeink még egyszer megvizsgálják a készülő, vagy már kész beszámolókat és határozati javaslatokat. Azt kell megnézni, hogy foglalkoznak-e ezek az üzem, a tszcs, a gépállomás előtt álló feladatokkal. El kell érni, hogy már a beszámoló is harcba hívjon mindenkit a feladatok végrehajtására, növelje a felelősségérzetet a kormányprogramm megvalósításáért. Öntsön innen taggyűlés és pártértekezlet új erőt a tagságba, adjon új lndületet, nagyszerű terveink megvalósításához. A KÖZPONTI VEZETŐSÉG ZÁSZLAJÁÉRT A tatai és a dorogi szénmedence bányászai között folyó párosverseny állása február 28-ig 1.Mogyorósbánya 139.4 százalék 2.Latabányai X-es akna 121.3 3.Pilisi Szénbánya 118.4 4.Borókási XIV-es akna 115.5 5.Oroszlányi XIX-es akna, 114.1 6.Tatabányai V/a akna 113.4 7.Tokodi Erzsébet-akna 110.3 8.Tatabányai VIII-as akna 109.0 9.Tatabányai VI-os akna 108.7 10.Oroszlányi XVII-es akna 107.9 11.Tatabányai XII-es akna 106.6 12.Tatab. Szénbányászati T. 109.2 Tatabányai IX-es akna 101.9 százalék Dorogi új X-es akna 98.9 „ Tatabányai Keselő-akna 103.2 „ Tatabányai XI-es akna 110.9 ., Borókási IX—XII-es akna 101.3 Csolnoki II-es akna 106.3 Tatabányai XV-ös akna 109.7 „ Tokodaltáró 94.3 „ Csolnoki I-es akna 100.9 ., Dorogi IX-es akna 101.4 Dorogi VIII-as akna 94.6 „ Dorogi Szénbányászati Tröszt 109.0 „ A borókási bányászok versenyét fellendítette a párttagok példamutatása A Borókási Szénbányák dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére 2500 tonna szén termelését vállalták terven felül. A versenyben élenjárnak, példát mutatnak a kommunisták. Ennek eredménye, hogy a Borókási Szénbánya 105 százalékra teljesítette február 27-ig havi tervét. Torda József elvtárs csapata már 153 csille szenet adott terven felül. Gyurgyiák József elvtárs csapata 72 csille szenet vállalt, 224 csillét teljesített. Nem marad el azonban mögöttük Vandrovecz János brigádja sem, amely 40 csille helyett már 120 csille szenet termelt előirányzatán felül. A kommunisták példamutatása lendületet ad minden dolgozónak, segíti őket eredményeik eléréséhez Kiváló eredményeket érnek el a komáromi vasutasok a kongresszusi verseny során A Komáromi Fűtőház dolgozói a hideg időjárás ellenére is kemény harcot folytatnak a kongresszusi verseny sikeréért. Pártunk harmadik kongresszusára vállalták, hogy 150 tonna szenet takarítanak meg a tervezett mennyiségből. Tamasits István mozdonyvezető és Kiss Lajos fűtő, akik az első hónapra 8 tonna szén megtakarítását vállalták, 18-ig 9 tonna szenet takarítottak meg. Tóth Károly mozdonyvezető és Makai Aladár fűtő ugyancsak túlteljesítették 8 tonnás szénmegtakarítási felajánlásukat. A kazánkőelhárítási munkában a legjobb eredményt Strommer József és Szeghalmi Dezső mozdonyvezetők érték el. A kocsiszolgálat dolgozói figyelmesebb kocsivizsgálattal harcolnak a hőnfutások csökkentéséért, amelynek eredményeként körzetünkben a hőnfutást 50 százalékkal csökkentettük. A kocsivizsgálók jó munkája eredményeként 18 percre csökkent a fékpróbák átlagos időtartama. Nagy lendülettel harcolt a kocsijavító brigád Békési Lőrinc vezetésével, hogy egyetlen kocsit se kelljen hosszabb időre kivonni a forgalomból. Eredményes munkájukkal 19 kocsit javítottak meg anélkül, hogy a műhelybe kellett volna küldeni, tehermentesítették a műhelyt, s meggyorsították az áruk szállítását. A kocsijavító műhely a naponként vállalt 8 munkaegységet 11 munkaegységre teljesítette. A szakszervezet aktívái nemcsak a termelésben járnak élen, hanem segítik ügyes-bajos dolgaikat is elintézni. Tóth Imre csoportvezető lakatos éberen vigyáz arra is, hogy a dolgozók megkapják beosztásuknak megfelelően a melegítő italokat. Az elért eredmények tovább ösztönzik dolgozóinkat, s az új pártvezetőség versenyt még irányításával a lendületesebbé tesszük, hogy a kongresszusi versenyben az élüzem zászlót, amelyet az elmúlt évben elvesztettünk, újból visszaszerezhessük. Horváth Gyula VB-elnök, Komáromi Fűtőház A rédei gépállomás dolgozói csatlakoztak a bajnaiak és ácsiak felhívásához A rédei gépállomás dolgozói csatlakoztak a bajnaiak felhívásához, vállalták, a tavaszi munkák határidő előtti teljesítését, vállalták, hogy a gépállomás minden traktorosa kiváló minőségű munkát végez, a gépállomás brigádjai az ácsi Szeder-brigád versenyfelhívásához csatlakoztak. Vitáris Gyula brigádvezető a Szederbrigádhoz küldött levelében vállalta, hogy tavaszi tervét 104 százalékra teljesíti, az üzemanyagfogyasztást öt százalékkal csökkenti. Molnár István brigádvezető a Szeder-brigádhoz küldött levelében ugyanezeket vállalja. Bukta Miklós pedig vállalja azt is, hogy váltáskor mindig üzemképes gépeket ad át. Növelik a tejhozamot Bábolnán A bábolnai állami gazdaság üzemegységeinek dolgozói csatlakoztak a kongresszusi versenyhez. A gazdaságban eddig közel ötszáz dolgozó tett felajánlást a pártkongresszus tiszteletére. Különösen értékes, a kormányprogramm végrehajtását elősegítő felajánlást tettek a vasdinnyepusztai üzemegység tehenészei. Sipos Dezső 400, Simon Mihály 600, Varga Vince 400, Sárközi József 300, Kóta István 300 és Sípos István 200 liter tej kifejését vállalta terven felül a kongresszusig. A baromfitelepen Nikovics Károly telepvezető és munkatársai elindították a 75 százalékos csibektelési mozgalmat. A farkaskúti üzemegység sertésgondozói, Irimi Lőrinc, Horák Ilona, Bihari Ilona, Bihari Pál, Mihalek János vállalták, hogy a fialási átlagot 8.2 százalékról 8.7 százalékra emelik. A csolnoki fiatalok díszalbumot készítenek a kongresszusra • A csolnoki I-es aknában 148 ifjúmunkás harcol napról napra megújuló lelkesedéssel azért, hogy üzemük mielőbb pótolja a január első napjaiban történt vízbetörés miatti elmaradását Az akna kollektívája a vízbetörés ellenére is kétezer tonna szén termelését vállalta terven felül a pártkongresszus tiszteletére és ebből jelentős részt magukra vállaltak a ciiszisták. Balla Sándor brigádja egymaga háromezer csille szén terven felüli termelését vállalta, a Sajtosi-brigád elhatározta, hogy minden műszakban négy csillével teljesíti túl tervét. Schuszter Ferenc csapata pedig minden műszakra két csillével többet vállalt előirányzatánál. A DISZ-brigádokon kívül még mintegy nyolcvan fiatal vájár, csillés dolgozik a szénfalnál, vagy a leftaknán, ereszkék alatt, s a szállítóközléken. A November 7. szállítóbrigád például Németh István vezetésével vállalta, hogy akármennyit termelnek is a mezőben dolgozó csapatok, minden fennakadás nélkül ellátja őket üres csillével, fával, s a szállítási szünetek alatt kitisztítja a csorgákat, rendben tartja a szállítópályákat. Az akna diszistái úgy tervezik, hogy a vállalásaik teljesítéséről szóló jelentést díszalbumba kötik és a legjobbak fényképével együtt elküldik a kongresszusra. Már most is látható, hogy lesz miről beszámolniuk. A fiatalok napról napra értékelik, mennyit kell még termelniük, hogy a vállalás valósággá váljék. Már eddig sok csille gördült ki a bányázsból a diszisták vállalásainak teljesítése nyomán. A Ballabrigád már 1217 csillét teljesített háromezer csillés lásából. A Sajtósi-brigád vállait műszakonként hat adott többet a vállalt csillével négy csille helyett. Az Április 4., a November 7. és a Vörös Csillag szállítóbrigádok is derekasan harcolnak. Az általuk kiszolgált széntermelő csapatok együttesen 3080 csille szenet termeltek februárban az előirányzott 2260 helyett és az ő bányakörletük vezet a bányamezők versenyében. De megszűnt a rendellenség is, az elszórtan heverő bányafáknak, deszkáknak nyomát sem látni, az összeszedett fát kiválogatták, méret szerint osztályozták. A korhadt, hasznavehetetlen fákat összedarabolták, csillékbe rakták tűzifának. A víz, a sár is eltűnt a szállítóvágatokból, a csorgákat kitakarították, a sarat salakkal szórták fel. Könnyebben, gyorsabban gördülnek a csillék a rendbentartott vágatokban. Az akna fiataljai minden erejükkel elősegítik, hogy aknájuk tornyán mielőbb ismét kigyulladjon a terv túlteljesítését jelző neonfényű vörös csillag. HÍREK A KÉPI DEMOKRÁCIÁKRÓL Albánia néppidasá ágának újabb sikerei Az állami tervbizottság statisztikai hivatalának jelentése szerint Albánia ipara egészében 103,1 százalékra teljesítette 1953. évi termelési tervét. Az ipari termelés egy év alatt 22 százalékkal növekedett. 1952- höz viszonyítva jelentékenyen fokozódott a közszükségleti cikkek és az élelmiszerek gyártása. Az albán ipar 1953- ban például 87.7 százalékkal több gyapotszövetet, 33.3 százalékkal több száraztésztát, 6.6 százalékkal több cukrot gyártott, mint az előző évben. Jelentős eredmények mutatkoztak a közoktatásban, a lakosság szociális ellátásában és a kultúra fejlesztésében is. A Mongol Népköztársaság dolgozóinak termelési sikerei A Mongol Népköztársaság legjobb üzemeinek dolgozói a békés, alkotómunka újabb sikereivel tették emlékezetessé az idei év első hónapját. A „Csojbalszan marsall“ ipari kombinát 104.6 százalékra teljesítette januári tervét. A kombinát 90.000 rubrik értékű árut termelt terven felül. A bőrgyár 129.4 százalékra teljesítette tervét. A nalajhai bányák dolgozói a határidő előtt három nappal végezték el havi tervfeladatukat. Majdnem megkétszereződött azoknak a kiváló bányászoknak a száma, akik jelentékenyen túlteljesítik a normákat. Januárban Jendendorzsi, Csemid és Cedib bányászok tűntek ki rohammunkájukkal.’ Mindegyikük öthavi normák teljesített egy hónap alatt. A Kémet Demokratikus Köztársaság 1953. évi népgazdasági tervének teljesítése A Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának központi statisztikai hivatala a köztársaság népgazdaságának, valamint kulturális életének, közegészségügyének és lakossága szociális ellátásának jelentős eredményeiről számol be. Az ipar 102 százalékra teljesítette 1953. évi teljes termelési tervét. Ennek eredményeképpen az ipari termelés 1952-höz képest 12,5 százalékkal növekedett. 1953. második felében jelentősen emelkedett a közszükségleti cikkek gyártása. A könnyűipari minisztériumhoz tartozó vállalatok termelése 1953-ban 11 százalékkal, az élelmiszeripari minisztériumokhoz tartozóké pedig 15 százalékkal emelkedett 1952-höz képest. • A köztársaság mezőgazdasága is jelentős sikereket ért el A parasztok 1953-ban ,sokkal hamarabb és sokkal magasabb agrotechnikai színvonalon végezték el a tavaszi mezei munkákat, az aratást, és az őszi mezei munkákat, mint 1952- ben. A középiskolák felsőosztályos tanulóinak száma 1953-ban 9628-cal, a főiskolai hallgatóké pedig 9104-gyel gyarapodott. A köztársaság városaiban és falvaiban 665 új könyvtár, 1505 ifjúsági otthon, klub és helyiség nyílt meg, s 1617 egyéb klubhelyiség és kultúrterem létesült.