Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. május (9. évfolyam, 35-45. szám)

1954-05-01 / 35. szám

KOMÁROMMEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI DOLGOZÓK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM A KOMÁROMMEG­YEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára 50 fillér A mai számban: Olvasóink levelei a békéről (2. oldal). — Tudó­sítás a genfi tanácskozásról (2. oldal). — Gon­dos növényápolás — nagyobb termés (3. oldal). — Május elsejei emlékezések (4—5. oldal). — Bárdos L: Jókai a forradalomban (6. oldal).— Képes riport egy „érdemes orvos­“-ról (7. old.). A TIZEDIK SZABAD MÁJUS ELSEJÉRE Május elseje. Az emberi érzések milyen hosszú sorát rejti magában, ébreszti az emberszívek millióiban ez a két rövid szó! Május elseje. Milyen kedvesen cseng, mennyire zsongó a dallama, ha ezrek, tíz- és százezrek daltól zengő ünnepi felvonu­lása hömpölyög előttünk. Ho­gyan érik, mélyül szívünkben a népek ezreivel összekötő szeretet, szolidaritás, ha arra gondolunk, hogy ugyanezen a napon sokszáz különböző nyelv ezerszínű dallamában, de azonos tartalommal vissz­hangzik a két szó: május el­seje. Ökölbe szorul a kéz,, keményre zárul az ajak, ha régi május 1-ek mártírhősei­nek emléke figyelmeztet a ma ünnepében, a tegnap har­cára. Mintha fegyvert tarta­na, lendül magasba a zászlót tartó kéz, harci kiáltások ere­je, keménysége csattan az ünneplő szóban, ha szabad­ságunk, életünk, békénk, ün­nepünk ellenségeinek acsar­­kodását hozza nyugatról a sajtó, a rádió hangja. Men­­nyi őszinte, mélyen emberi érzés! Örömünk határtalan, mert szabadok vagyunk. Job­bunkat még szorosabb kéz­fogásra nyújtjuk a világ dol­gozói felé. Büszke gyásszal emlékezünk halott hőseinkre. Szabadságunk, békénk drága, nincs erő, mely elvehetné tőlünk. A felszabadulás­ é.a sza­badon ünnepelt május 1-ék mindegyikén ezek az ér­zések töltötték el az ünneplő magyar dolgozókat. Ma, ami­kor a 10. szabad május T-ét ünnepeljük, különösen gazdag tartalommal tölt el e két szó. május elseje, értel­me, jelentősége. Május 1 mindig a proletár nemzet­köziség harcos ünnepe, a bé­kéért küzdő népek hatalmas seregszemléje. Ma a nemzet­közi proletariátusnak, a béke erőinek nagy sikerei jegyé­ben is ünnepeljük május el­sejét. Egy évvel ezelőtt Koreá­ban még fegyverrel a kezé­ben, ágyuk, fegyverek pergő­tüzében, bombák robbanásá­nak borzalmas poklában ün­nepelte május 1-ét a hazáját, szabadságát védő nép. Ma romjaiból épülő új ország­ban, újjáépülő utcák, házak, gyárak között lendíti magas­ra a győzelem ünnepi zász­laját, ünnepli a nemzetközi proletariátusnak, a békeharc százmillióinak győzelmét, vére hullatásával, világra­szóló hősiességével megvédett szabadságát Észak-Korea né­pe.­sak a legbátrabbak, a­­ legbizakodóbbak hit­ték, vallották egy évvel ez­előtt bátran, őszintén, hogy a béke megvédése érdeké­ben elhangzó szavak, ta­nácskozások, országhatárok fölött átnyúló kezek száz­millióinak baráti szorítása tárgyalóasztal mellé kénysze­ríti a világot vágóhídra kényszeríteni akaró nyugati politikusokat. És ez év ja­nuárjában Berlinben találko­zott a négy nagyhatalom kül­ügyminisztere.­­ Ötévi szünet után tárgyalóasztalhoz ültek és szavaikra egy világ népe figyelt, válaszolt még hősibb helytállással, még kemé­nyebb, határozottabb követe­léssel. Tizekben a napokban újabb történelmi jelen­tőségű győzelem híveit vár­ják szerte a világon a békét akaró, a békéért harcoló em­berek. A berlini tanácskozás részleges sikerei után most újabb nagyfontosságú konfe­renciára gyűltek össze Genf­­ben a nagyhatalmak kép­viselői. Most már nem­ né­gyen, mint Berlinben, hanem ott van köztük az új nagy­hatalom, a szabad Kína kép­viselője is. Nem, a nemzetkö­zi proletariátus, a békeharc nagyszerű győzelme-e, hogy a Genfben is háborúra spe­kuláló nyugati politikusok szavára már nemcsak Molo­tov elvtárs mondja ki a ha­tározott nemet, hanem­ Csu En Baj elvtárs, a népi Kína külügyminisztere is?! Amint szaporodnak a béke­tábor sikerei, úgy válik még elkeseredettebbé az imperia­lista kormányokban ülő há­borús gyújtogatók kísérlete, mesterkedése. Minél előbb létre akarják hozni az úgynevezett európai védelmi közösséget. Kísérletük, mes­terkedésük újból és újból meghiúsul Franciaország és Olaszország becsületes dolgo­zóinak kitartó harcán.­­K­étségtelenül nagyok ezek a sikerek, értéke­sek a győzelmek, új színnel, nagyszerű lelk­esedéssel töl­tik meg ez év május elsejé­nek ünneplését. A genfi kon­ferenciát megelőző esemé­nyek és a konferencia első napjainak tapasztalatai mind­ azt bizonyítják, hogy az idei május 1 nemcsak­ az. elmúlt év sikereinek m­éltó keretű megünneplése kell, hogy le­gyen, hanem új erőforrássá kell, hogy váljon további ke­mény harcokra, tovább kell mélyíteni, erősíteni a prole­tariátus nemzetközi összefo­gását új győzelmek kivívá­sáért. Indokína gyarmati sorsban sínylődő népe ez év május elsején is fegyverrel a kezében, hazáját védő hősi harcban ünnepli a munkás­­osztály nagy ünnepét. A nyu­gati politikusok újabb csapa­tokat akarnak Indokínába küldeni. A Csendes-óceánon nem sokkal ezelőtt hidrogén­bombát próbáltak ki az ame­­rikaiak. Az indokínai hábo­rú, a hidrogén­bomba kipró­bálása, a távolkeleti háború nemzetközi háborúvá kiszéle­sítésére való nyugati törek­vések mind megannyi figyel­meztető tény: harcunk útja győzelmekkel teli, de világ­békéért harcoló száz­a millióinak további hősi helyt­állására, a proletariátus nemzetközi összefogásának további erősítésére van szük­ség ahhoz, hogy az élet és halál táborának küzdelme az élet végső győzelmével vég­ződjön. A­z elmúlt év nagy békegyőzelmei a nem­zetközi proletariátus össze­fogásának sikerei, azt jelen­tik, hogy Korea népének ereje is, a háborúra speku­láló nyugati politikusokat tárgyalóasztalhoz parancsoló hangban ott csengett a mi né­pünk hangja is és ma Genf­ben a mi harcunk eredmé­nyeként is szólnak a mi ér­dekünkben Molotov, Csu En Laj, Nam­ír. A magyar nép idei május 1-i ünnepe azért is különb, jelentősebb, szebb és gazdagabb, mint az eddi­gi május 1-ek voltak, mert idei nagy ünnepünkön már nagyszerű eredményekben mérhetjük le a kormány­­programm, az új szakasz győzelmeit, sikereit. Hogy szebb, gazdagabb, boldogabb ez a május­i, mint az eddi­giek voltak, mindenki saját egyéni életében is érzi. És amellyel gazdagabbak vagyunk, mint tavaly, az a szépség, mely szebbé teszi idei május elsejénket, mint az elmúlt évi volt, az boldogság, mely még őszin­­­tébb, még felszabadultabb mosolyt csal az arcokra, mind a megvalósuló kormánypro­­gramm gazdagsága, szépsé­ge, az afölött érzett öröm és boldogság. A munkát ün­neplő ember ma különösen érzi, hogyan változtatja, ala­kítja, formálja újjá mindig emberibb életét, teszi szinte minden napját ünneppé munka. Mert a kormánypro­­­­gramm megvalósulásának minden ténye hős munkás­­osztályunk és áldozatokat bátran vállaló dolgozó pa­rasztságunk munkájából fa­kad. Éppen ezért a kor­­mányprogrammot valóra vál­­tó munka ünnepén, az ün­neplés közben is feltétlen meg kell nézni ennek a munká­nak fogyatékosságait is, hi­szen a győzelmek ünneplése arra kötelez, az elért ered­mények azt követelik, hogy újabb győzelmekre, újabb eredményekre törjünk, még boldogabb ünnepekért. pártunk III. kongresszu­sának tiszteletére a munka győztes harcterévé vált az ország, a munkában való helytállás hősi front­­szakaszai alakultak ki üze­mekben, bányákban, v­áro­son, falun egyaránt. Nagy­szerű győzelmekről adnak hírt napról-napra a győzelmi jelentések. Május 1 tisztele­tére felajánlásukat túltelje­sítve április 22-ig 3819 mázsa meszet termeltek terven fe­lül a tatabányai mészüzem dolgozói. A kömlődi és az ácsi gépállomás traktorosai jóval a határidő előtt teljesítették tavaszi idénytervüket. A csolnoki I-es akna bányászai április utolsó napjáig 600 tonnával csökkentették szén­tartozásukat. Oroszlány város dolgozói április 20-ig már sertésből, tojásból és baromfi­ból is teljesítették az év el­ső négy hónapjának begyűj­­­tési tervét. Az oroszlányi és Tatabánya-újvárosi böl­csőde építői egy hónappal a határidő előtt adják át a kis lakóknak új otthonukat. Ton­nánként 12.40 forinttal csök­kentették a szén kitermelési költségét a tatabányai X-es aknában. Értékes győzelmek hosszú soráról számolnak be a május elsejei felvonulás munkasikereket hirdető táb­lái, transzparensei. A sikerek mögött azonban sok még a tennivaló. M­egyénkben is több üzem, a Dorogi Szén­­bányászati Tröszt csaknem valamennyi aknája adósság­gal ünnepel. A kormánypro­­gramm megvalósulásának té­nyeit pedig a tervüket nem­­teljesítő üzemek dolgozói is ugyanúgy érzik, mint akik az első sorokban haladnak az új szakasz célkitűzéseinek megvalósításáért folyó mun­kában. Május 1, a munkás­ság, a munka ünnepe, a kon­gresszus tiszteletére adott szó arra kell, hogy kötelezze az adós dolgozókat, hogy erejük hősi megfeszítésével törles­­­szék az adósságot, és a párt­­kongresszus napján már büszkén, felemelt fejjel áll­janak pártunk elé, jelentvén, hogy behozták a lemaradást, teljesítették tervüket és kongresszus tiszteletére tett a felajánlásukat. 1954 MÁJUS 1. A KONGRESSZUSI ZÁSZLÓÉRT A tatabányai és dorogi bányák párosversenyének eredményei április 28-ig Szerdán délben befejezték áprilisi tervüket a tatabányai X-es akna bányászai Ez évben még egyszer sem előzték meg Tata­bányán a havi terv befejezésében a X-es akna bányászait. A kongresszusi verseny kezdetétől élenjárnak a versenyben. Most is 111 százalék fölötti átlaggal dolgoznak, s szerdán délben a tatabányai bányák közül elsőnek jelentették havi tervük befejezését és hogy az előzőleg vállalt 2Q00 tonnával szemben 3000 tonna szenet ad­nak május 1 tiszteletére áprilisi tervükön felül. A X-es akna bányászai a termelési terv teljesí­tése mellett szép eredményeket érnek el az ön­­költség csökkentése, az új bányászok nevelése tetten is. A bányában alig van szenelő csapat, ahol nem dolgozik új bányász. Ez évben 20 olyan dolgozó tette le a vájárvizsgát, aki az el­­múlt év nyarán került a X-es aknába. Varga Jó­­­­zsusí év augusztusában kérte felvételét a lányban, egy hónappal később már csapaton dolgozott, januárban sikeresen elvégezte a vá­­jártanfolyamot, s most áprilisban már 123 szá­zalékos átlaggal dolgozik a 762-es csapaton. Szabó Kálmán és Szabó Zoltán szeptemberben vették először magukra a bányászruhát. Szabó Kálmánt Horváth László, Zoltánt pedig Ferenczi József sztahanovista vájár tanította. Ma már mindketten vájárok és új csapat alakításán gon­dolkodnak. A munkaverseny eredménye, hogy az aknában 149 bányász teljesíti túl a sztahanovista szin­tet, s közülük 110-en a szakma legjobbja szintet is túlszárnyalják. A kongresszusi verseny során sok olyan névvel találkoznak a bányászok, ame­lyekről azelőtt nem hallottak. Kakula Imre vájár például 146 százalékos átlaggal dolgozik a déli ereszkei fejtésben. Simon Ferenc a napi 12,5 csil­lés tervét 143 százalékos átlaggal teljesíti. Raj­tuk kívül még sok új hőse van a kongresszusi versenynek. A tavaszi vetések befejezésével ünnepük május Vet a környei Vörös Csilag tsz-ben Régen befejezték már a kukorica kivéte­lével a tavasziak veté­sét a környei Vörös Csillag tsz tagjai. A növények nagy része nemcsak kikelt már, hanem meg kellett kez­deni a cukorróna sara­­bolását. örömmel kezd­tek az idei első kapá­láshoz a tsz-tagok. Szétosztották a terü­letet, így minden tag saját területén kezdett munkához. Elsőknek Hartmann Mátyásáé, Prekob Jánosáé, Bauer Jánosné, Szabó Lajos­­né és Eckl Józsefné végzett a sarabolással. Utána azonnal mun­kába álltak beteg tag­társaik tábláin, így április 27-én már nem volt sarabolatlan cu­korrépa a tsz-ben. Ugyanezen a napon, április 27-én megkezd­ték 21 hold kukorica vetését is. Könnyen, gyorsan ment a mun­ka, mert a fogatosok kitünően előkészítették a talajt. Keresztben, hosszában egyenes so­rokba, egyenlő sortá­volságra vetették a ku­koricát, hogy a négy­zetes vetés egyik elő­nyét, a gépi növény­­ápolást kifogástalanul alkalmazhassák. Ápri­­lis 30-án, elsők közt a megyében örömmel je­lentették a tsz tagjai, hogy teljesítve ígéretü­ket május 1-re teljesen befejezték a tavaszaiak vetését. Közben a kertészeti brigád munkaer­edmé­­nyei is napról napra nőttek. Három holdon már megeredt az ülte­tés után a káposzta. Másfél holdon a hagy­mát már meg is kapál­ták egyszer. Több mint 100.000 paprikapalán­tát pikíroztak ki a lel­kes kertészeti dolgo­zók. 1. Oroszlányi XIX-es akna 124.9 % Boróka­­i IX—XII-es a­kna 88.4 % 2. Mogyorósbánya­ 112.3 „ Oroszlányi 1-es lejtakna 112.— „ 3. Tatabányai X-es akna 111.6 „ Hörögi Új X-es akna 90.6 „ 4. Oroszlányi XVI-os akna 104.3 „ Erzsébet akna 94.1 „ 5. Borókási XIV-es akna 104.1 „ Oroszlányi XVII-es akna 91 . „ 6. Csolnoki I-es akna 105.9 „ Tatabányai VI-os akna 102.— „ 4. Tatabányai XV-ös akna 104.4 „ Csolnoki II-es akna 99.5 „ 8. Tatabányai XI-es akna 102.5 „ Pilisi szénbányák 99.5 „ 9. Tatabányai XII-es akna 100.3 „ Dorogi VIII-as akna 91.3 „ 10. Tatabányai VIII-as akna 98.9 „ Tokodi Szénbánya 82.—„ 11. Tatabányai VII-es akna 80.—„ Dorogi Ö X-es akna 42.2 „ Tatabányai Szénb. Tröszt 102.1 „ Dorogi Szénb. Tröszt 94.2 „ s­okszor a termelési győ­­zelmeket hirdető je­lentések mögött is sok sötét folt lapul. Egyik üzemben túlságosan drágán termelnek. Csupán a termelési terv tel­jesítését tartják fontosnak, így, amit nyernek a réven, elveszítik a vámon. A Tata­bányai Szénbányászati Tröszt például milliókkal túllépte béralapját. Nem egy üzem­ben, bányában elfeledkeznek a vezetők és a dolgozók az önköltség csökkentésén kívül a minőségről is. Május 1-én, a munka ünnepén figyelmez­tetni kell minden üzemet arra, hogy nálunk már má­jus 1. a jó munka, a becsü­letes munka, a munkában való hősi helytállás ünnepe. A magyar sport kiváló kép­viselői egyre messzebb ha­zánk határaitól, különböző külföldi országok sportolói­val mérik össze erejüket. A magyar tengerjáró gőzösök matrózai ugyanúgy, mint sportolóink, büszke örömmel tapasztalják szerte a világon, hogy minőségéért, szépsé­géért világszerte keresett áru a magyar iparcikk. A népünk életét még szebbé tevő áruk, nyersanyagok egész sorát kapjuk ezekért a gyártmá­nyokért. Mégis több üzem van megyénkben is, köztük elsősorban az Esztergomi Szerszámgépgyár, melyeknek dolgozói nem érzik, hogy ex­porttervük teljesítése nem­csak azért fontos, mert népi demokratikus államunk, munkásosztályunk jó hírét növeli, hanem azért is, mert a külföldi államokkal szem­ben vállalt kötelezettségeink teljesítése ma különösen be­csületbeli dolgunk. Május el­seje erre is kell, hogy figyel­meztesse azokat, akik az ün­nepre való nagyszerű készü­lődésből nem vették ki ré­szüket erejükhöz mérten. A m­ájus elsejét ünnepli az íri ország. Hősi helytállá­sok, kemény baráti összefo­gás győzelmeinek ünnepét. Népünk életének, munkájá­nak sikerei is munkásosztá­lyunk, dolgozó parasztságunk és harcos értelmiségi dolgo­zóink baráti összefogásából születtek. Most, amikor a kö­zös munkád kéz a kéz­ben ünnepli kell kérdezni ez a nép, meg­rasztságunktól, dolgozó pa­a falu né­pétől, hogy erejéhez mérten megtett-e mindent azért, hogy a kormányprogrammot valóra váltó hősi munkában, kötelezettségteljesítésben, be­­csületes helytállással ké­szült-e e napra, emelt fővel, azzal az érzéssel ünnepli-e a munkás-paraszt szövetség ünnepét, hogy kötelessé­gének munkában és begyűj­tésben is becsülettel eleget tett. A falu dolgozóinak hosszú sora válaszol erre a kérdésre határozott, büszke örömmel igent. Sokan azon­ban, vagy a munka, vagy a begyűjtés, vagy az adófizetés terén adósok. Az új szakasz eredményei pedig az övék is. Május elsején, a munka ün­nepén joggal kéri tőlük a ter­melésben becsülettel helyt­álló munkásosztály, dolgozó parasztságunk szövetségese, hogy a közös, nagy küzde­lemben becsülettel álljanak helyt saját frontszakaszukon. Mint ahogy a mezőgazdaság fejlesztésének ügye egész né­pünk közös ügyévé vált, úgy váljon még inkább közös feladattá a kormánypro­­gramm valóra váltása az em­beri élet szebbé, boldogabbá, gazdagabbá tétele. s ezekkel a gondolatokkal kell, hogy ünnepeljen ma megyénk dolgozó népe. 1954. május else­jének fel­szabadult, vidám ünneplése legyen új harcok kiinduló pontja, lelkesítsen új győzel­mek elérésére ipari munkást, dolgozó parasztot, értelmisé­gi dolgozót, öreget, fiatalt egyaránt. Bányászok! Széncsaták hősei! Adjatok több és jobb szenet a hazának!

Next