Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. augusztus (9. évfolyam, 65-72. szám)

1954-08-04 / 65. szám

KOMÁROMMEGYEI D010070KKPU IX. ÉVFOLYAM, «5. SZÁM KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG VILÁG PROLETÁRJAI .viál szám inni; Népnevelő munka Dunaalmáson. 2. old. — Több segítséget a bársonyos» DISZ-szervezetnek. 2. old. — Kétféle versenyszervezés — kétféle eredmény. 3 old. — A szén önköltségéről. 3. old. — Úttörőknek. 4. old. — Ismerjük meg labdarúgócsapatainkat. 4. old. Ára 50illér P A 1954 AUGUSZTUS 4 Megyénk szinte valamennyi termelőszövetkezetében megkezdődött a gabonafélék cséplése. A cséplésekből már most meg tudják állapítani termelőszövetkezeteink, hogy körülbelül milyen átlagot várhatnak búzából, rozsból és ősziárpából. A koppánymonostori Dózsa termelőszövetkezet tagsága gazdag jövedelem elé néz, hiszen búzától holdanként 10 és fél mázsát takarítottak be. Árpából is szép termésük ott átlagosan meghaladja a 8 és fél mázsát. A termelőszövetkezet földjei közelében gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztok nem értek el ilyen szép termést. Krepsz Ferenc a napokban beszélt a lem» »i szövetkezet elnökével, érdeklődött az átlagtermések iránt. Amikor megtudta, hogy milyen a búza átlaga, kijelentette: Nekem egy holdon mindössze 8 mázsa búzám termett, pedig én is megdolgoztam érte. A gépi munka, a nagyüzemi gazdálkodás előnye ez! Hasonló a helyzet Zsemlye Imre egyénileg dolgozó paraszt földjein, másfél holdas búzatábláján mindössze hét és fél mázsa termett Jól fizet a béc* * haji Vörös brigád termelőszövetkezetben is. Nem számított rosszul a termelőszövetkezet tagsága, amikor a tavaszon szinte valamennyi gabonavetésükre kiszórták holdanként az 50 kilo pétisót. Ennek és a jó gépi murikénak köszönhető, hogy búzából 12, árpából hasonlóképpen 12 mázsás átlagtermést takarítottak be. A hasonló földeken gazdálkodó baji egyénileg dolgozó parasztok is megtettek mindent a magasabb termésátlag elérése érdekében. Oravecz János hatholdas dolgozó parasztot a jó termelők között emlegetik a községben. Termésátlaga mégsemérte el a termelőszövetkezet termésátlagát. Búzából 10, rozsból pedig 7 mázsás átlagtermést takarított be. A vértesszőllősi Jószerencsét termelő szövetkezetben az elmúlt őszön különösen megkéstek a gabonafélék vetésével. Az időben végzett tejtrágyázással mégis elérték a 10—11 mázsás holdankénti búzaátlagot. Rozsból 8 és fél mázsás átlagtermést értek el. A kemény tél több helyen lehordta a havat az ősziárpa vetésekről , így az összesen vetett ősziárpa 30 százaléka kifagyott, de a jó és időben végzett fejtrágyázás sokat segített. Ősziárpájuk hat mázsát fizetett átlagosan holdanként. sajnálták Tavasziárpájukra sem a trágyák és így nem kevesebb, mint 1v mázsát csépeltek ki holdanként. Majdnem teljesen egyforma földön gazdálkodnak a vértesszőllősi egyénileg dolgozó parasztok és a termelőszövetkezet. A termésátlagban azonban lényeges a különbség. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Kiváló terméseredmények a termelőszövetkezetekben Tizenhárom mázsás rizstermésre számít a tatabányai Alkotmány tsz tagság Még a tavaszon hírt adtunk arról, hogy a tatabányai Alkotmány termelőszövetkezetben megyénkben először vetettek kísérletként egy hold rizst. A területen a kellő előkészítés és a gondos munka nyomán most már 60—70 centiméterre emelkedtek a magszárak. A hold egyik részén, mivel azt később vetették, észrevehető a lemaradás ugyanúgy, mint a későn vetett gabonaféléknél. A termelőszövetkezet tagsága figyelemmel kíséri a rizs fejlődését, erősödését. Nemcsak figyelemmel kíséri, hanem mindent meg is tesz annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb termésátlagot takaríthassák be a rizsföldről. Ennek érdekében soha sem mulasztják el a rizs gyomlálását és állandóan 15—20 centisméteres víz alatt tartják a rizsföldet. Alig egy szívszorongva hónappal ezelőtt nézte a tagság a már szépen fejlett rizs sárgulását. A csapadékos, hűvös időjárás és a békanyálmoszat elterjedése akadályozta, visszavetette a rizs fejlődését. Az a utána következő napos idő és békanyálmoszat elpusztítása után újra szépen zöldes rizstábla, örül a tagság, meg akarják mutatni, hogy lehet ezen a vidéken is rizst termelni, ha nem is annyit, mint az Alföldön. A nehézségeket leküzdve most már bizalommal tekint a tsz tagsága az őszi rizsaratás elé. Az eddigi kedvezőtlen időjárás ellenére is bízik a tagság abban, hogy 13 mázsára nyugodtan számítanak. Ez a 13 mázsa 22 forintjával számítva kilónként 28.600 forint jövedelmet jelent a tsz tagságának. Egyre több levél érkezik szerkesztőségünkbe amelyekben megyénk dolgozói arról számolnak be, hogyan akarnak segíteni az árvízkárosultakon. A Dorogi Erőmű dolgozói külön műszakot tartottak, amelynek keresetét felajánlották az új otthonok felépítésére. Eddig 14.500 forintot jegyeztek. Mezőgazdaságunk dolgozói sem maradnak le az ipari munkások mögött. A leányvári termelőszövetkezet 5000 forintot ajánlott ki, s azt írták levelükben hogy a tsz tagjai még ezután ajánlanak fel a terményből. A kisbéri Dózsa termelőszövetkezet tagsága 10 mázsa búzát, 50 mázsa takarmánygabonát, 20 mázsa burgonyát, három darab négyhónapos süldőt és három darab hathónapos borjút ajánlottak fel az árvízkárosultak részére. A termelőszövetkezet elnöke Baborecz István, 80 kiló lisztet ajánlott fel saját háztartásából. A bakonybánki Előre termelőszövetkezet tagsága 16 mázsa búzát, ugyanannyi rozsot és 1000 forintot küldött az árvízkárosultaknak. Szabó Ferenc, a termelőszövetkezet párttitkára még a tavalyi árpából adott át egy mázsát a begyűjtő vállalatnak. A vértesszőllősi Jószerencsét termelő szövetkezet tagsága 20 mázsa búzát és Az oroszlányi „Szeptember 6” akna bányászai a szombat reggelig elért 111,6 százalékos havi átlagukkal elsők a tatai, az oroszlányi és a dorogi medence bányászainak augusztus 20-i és bányásznapi versenyében. A HL negyedév első napjaiban névadójuk, az 1919-es csendőrsortűz évfordulója — a bányásznap tiszteletére 1000 tonna szén terven felüli kitermelését vállalták a verseny júliusi szakaszára. Ezt az ígéretüket azonban alig másfél hét alatt teljesítették s ezután újabb 1000 tonnát, ezzel együtt most már 2000 tonnát vállaltak júliusi tervükön felül. Az akna frontbrigádjai, bányászokat jellemző kemény széncsatákat vívtak az ígéret valóraváltásáért, a bányászatban igen nagy kitüntetést jelentő „Szeptember 6" akna névhez méltó újabb dicsőség kivívásáért. Milchramm Ferenc frontmester nyolcadmagával 165 százalékos havi átlagteljesítmény mellett mintegy 12(X) csille szenet adott júliusi tervén felül. három mázsa 30 kiló árpát gyűjtött össze. A banai Búzakalász tsz tagsága egy-egy mázsa búzát, összesen 260 mázsát ajánlott fel. Nemcsak termelőszövetkezeteink, hanem egyénileg dolgozó parasztságunk is egyemberként mozdult meg az árvízkárosultak megsegítésére. Banán elsőként Jakab Pál 23 holdas dolgozó paraszt adott egy mázsa búzát és egy mázsa rozsot, majd utána ifjú Farkas András és veje, Németh Géza, közösen ajánlottak fel egy mázsa búzát és egy mázsa rozsot. Sajtos József és Rösszer József kecskédi dolgozó parasztjuk is a legfíémarcazásukat bizonyították be, amikor Sajtos József egy hathónapos borjút, Rösszer József pedig egy mázsa búzát ajánlott fel, az árvízkárosultak megsegítésére. Nagyszerű kezdeményezéssel indult meg a gyűjtés az ácsi cséplőbrigádok között is. Farkas Lajos brigádvezető ményezésére a brigád kezdőtagjai felajánlották hogy a fizetésükön kívül, a kétheti cséplés alatt szerzett gabonából 15 kilót juttatnak el az árvízkárosultak részére. A Farkas-brigád kezdeményezéséhez csatlakozott Bede István és Murányi György brigádja is. A három brigád együttvéve hét mázsa 20 kiló kenyérgabonát gyűjtött össze, hogy ezzel kifejezze a károsultakkal való együttérzését. Simai Sándor frontbrigádja a 114-es fronton pénteken délután is 117 köbméter szenet robbantott le és szállított felszínre. Júliusban összesen több mint 1500 csille jó minőségű szenet adott tervén felül a hazának. A „Szeptember 6” aknában nemcsak a frontok és fejtési csoportok, hanem a bánya parancsnokai, a körletvezető aknászok is versenyben vannak egymással. Viczena János, a III. számú bányakörlet vezetője 120 százalékos havi átlagával nemcsak Oroszlány, hanem az egész tatai szénmedence legjobbja. Az oroszlányi „Szeptember 6" akna bányászai és műszaki vezetőinek nagy érdeme van abban, hogy a Tatabányai Szénbányászati Tröszt a szombat délutáni órákban letörlesztette összes hótelei adósságát, s ezzel megőrizte egy éves — az új kormányprogramul óta tartó — veretlenségét, júliusi tervét is túlteljesítette. Tatabánya most is helytáll, Dorog tovább növelte adósságát A Hl. negyedév elején negyedszer újították fel párosversenyüket a tatabányai és dorogi bányászok. Mindkét szénmedence bányászai tervtúlteljesítést vállaltak. A dorogi bányászok és műszaki vezetők az első félévből visszamaradt mintegy 50.000 tonnás adósságuk jelentős részének törlesztését ígérték. Tatabánya — noha az első dekádban még csak % százaléknál tartott, a hó végéig fokozatosan növelte előnyét. Csütörtökön 103.8, pénteken 106.4 százalékra teljesítette napi tervét, s végül is a szombat délutáni órákban a tröszt diszpécsere jelentette a műszaki vezetőknek, hogy a lemaradást teljes részében törlesztették, hava tervét 100 százalékra teljesítette a tröszt. Ezzel szemben a dorogi bányászok, mintegy 25 százalékkal maradtak ebben a hónapban is terv alatt. pénteken is 11 Amíg Tatabányán akna jelentette napi terve túlteljesítését, addig Dorogon csak 6 aknában vívtak győztes széncsatát a bányászok. Segítség az árvízkárosultaknak 2000 tonnát ígértek, 4000 tonnát adtak júliusi tervükön felül a „Szeptember 0“ akna bányászai Zöldés már a másodnövény a banai határban Megyénk községei közül elsőként végeztek az ősziárpa aratásával a banai dolgozó parasztok. A közel 170 hold ősziárpa-tarlót, az aratás után azonnal felszántották, majd másodvetésként csalaamádét, silókukoricát, mohart, kölest, baltacimot és marharépát vetettek. Az elvetett másodnövények a község határának szinte minden dűlőjében szárat eresztettek már. A községben elsőként Jakab Pál 23 holdas dolgozó paraszt vetette el másodnövényét. Baltecimja, maharja a legszebb a banai határban. Sárközi Lajos 1 hold csalamádéja is szépen sűrűsödik már. A Jegespuszta felé vezető dűlő mentén rohamosan fejlődik Németh Géza, Szakács István másodveteményként vetett moharja és csalamádé-kukoricája. A község dolgozó parasztjai közül többen az elmúlt napokban is vetettek a búza és a rozs tartókba másodvetést. Azt tartják, ha nem is érik be a kőles, a mohar, akkor sem megy kárba a vetőmag, hiszen a télre lesz bőven takarmány az állatoknak, A gabonabegyűjtési versenyben a komáromi járás az első, a tatai a második Gyors ütemben indult meg az állam iránti kötelezettség teljesítése szerte a megyében. Július 25-ig a dorogi járás termelőszövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a beadandó búza 7.8, rozs 2.9, árpa 6.1 százalékát szállították a begyűjtőhelyre. A komáromi járásban is ugyancsak meggyorsult a gabonabegyűjtés üteme. Mivel minden községben biztosították a cséplőgépek zavartalan üzemeltetését, elérték azt, hogy búzából 7.4, rozsból 3.7, árpából pedig 14.4 százalékra teljesítették előirányzatukat.gabonabegyűjtési A tatai járás községei és termelőszövetkezetei sem akarnak lemaradni a begyűjtési terv teljesítésében. Már eddig búzából 6, rozsból 3,4, árpából pedig 9,6 százalékra teljesítették tervüket. Ehhez hozzájárult az is, hogy a tatai és a kömlődi gépállomás kombájnosai mindent elkövettek annak érdekében, hogy teljesíteni tudják vállalásukat, és ezzel is meggyorsították a begyűjtés ütemét. Városaink közül Tatabánya jár az élen, a búza 37,4 százaléka már a Terményforgalmi Vállalat raktáraiban fekszik. A rozs begyűjtésében egy kissé lemaradtak, mindössze négy százalékra állnak, árpából viszont 26,9 százalékra teljesítették gabonabegyűjtési tervüket. A tatai dolgozó parasztok és termelőszövetkezetek is igyekeznek a beadási kötelezettség teljesítésével. Eleinte sok baj volt a cséplőgépekkel, több dolgozó paraszt udvarán állt sokszor napokig egy-egy cséplőgép, mégis elérték, hogy búzából 6.5, rozsból 7.4, árpából pedig 9.7 százalékra állnak az előirányzat teljesítésével. A szomódi dolgozó parasztok július 31-re befejezték a behordást Nagy forgalom van a szomódi utcákon. A lovas és az ökrös fogatok egymásután fordulnak be a mezőről vezető dűlőutakról. A község öregje, fiatalja részt kér ebből a munkából, mert elhatározták, hogy július 31-ig befejezik a behordást. Az egyik kévékkel megrakott szekér előtt Szabó Lajos megy, fentről, tarkakendős, fiatal lány néz végig a sorbavonuló szekereken. A másikon idősebb ember hajtja a lovakat. A főutca végén a cséplőgép búg. Recsák Ferenc portáján csépel a tatai gépállomás gépe. Öllé János, Mocsi Sándor, Bihacker Ferenc udvarán is készenlétben áll a behordott, cséplésre váró gabona. Engszter Pál is hordja a magáét, szomszédja Öllé Zsigmond segítségével. Gyors ütemben halad a betakarítás. Igyekeznek azok is, akikhez csak a hét közepén ér a cséplőgép, hogy elvégezhessék a betakarítás után a tarlóhántást is. Horváth János, Ifj. Hartmann Márton és Majer József dolgozó parasztok összesegítenek, hogy minél előbb végezzenek a gabonafélék betakarításával. A község valamennyi fogata egész héten munkában állt. A hét végére, szombaton délután 6 órára végeztek a betakarítással az alvégen lakók is. Mohai Endre, Pőcze László, Papp Sándor és a többi alvégi parasztok osztagai is készen lettek szombat estére. Most már csak a cséplőgép érkezését várják, de addig sem tétlenkednek, hanem segítik az elcsépelt gabona raktárba szállítását. Kell ez a segítség, mert időben akarják teljesíteni beadási kötelezettségüket a község dolgozó parasztjai. Többen már teljesítették is. A dolgozó parasztok panasszal fordultak a tanácshoz, mert Bán elvtárs, a tatai Lampert malomban lévő terményforgalmi raktár helyettes vezetője, nem biztosít munkaerőt a gabona átvételéhez. És ha valaki szólni merészel, akkor durván, nyomdafestéket nem tűrő hangon utasítja el. Egyre azt hajtogatja, hogy ő „tudja a kötelességét és az a büdös paraszt, majd akkor viszi oda a gabonáját, amikor ő akarja.“ Az ilyen bosszúságok elveszik a kedvét a becsületes dolgozó parasztoknak. Hogy lehetséges ilyesmi? — kérdezi az egyszerű ember. Azt kérdezzük mi is az illetékesektől, hogy miért nem veszik észre az ilyen hangoskodó, dolgozó parasztot szidó, felelőtlen telepvezetőt. Az ilyen magatartás nem gyorsítja, hanem latja a gabonabegyűjtés hátrálütemét. Hírek a bábolnai állami gazdaságból Rafael Miklós, a bábolnai állami gazdaság farkaskuti üzemegységének főagronómusa már jóval az aratás megkezdése előtt gondoskodott a gyors cséplésről. Egy nagy, 1700-as cséplőgépet átalakítottak, s tíz nappal ezelőtt Bredjuk-módszerrel kezdték meg a cséplést a farkaskuti üzemegységben. A 27 tagú cséplőbrigád Hérics Mihály brigádvezető irányításával csütörtökön több mint 350 mázsa búzát csépelt és ezzel péntek délig összesen 3000 mázsa gabonát csépelt a Bredjuk-brigád. A bábolnai állami gazdaság üzemegységeiben már évek óta foglalkoznak dohánytermesztéssel, s évről évre szebb eredményeket érnek el. Az idén rekordtermésük lesz. Az 50 holdas dohányültetvényről tavaly átlag 12 mázsát takarítottak be, míg az idén 16—17 mázsás átlagtermésre számítanak a gazdaság szakemberei. Az növénytermesztő embermagasságúra nőtt dohánytörzsek alsó levelei már beértek és a dohánytermesztők a napokban megkezdték a sárga dohánylevelek törését. Péntekig mintegy 900 mázsa dohánylevelet szedtek le, s kezdték meg a szárítását a gazdaság egyik dohányszárító pajtájában.