Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. szeptember (9. évfolyam, 74-81. szám)

1954-09-04 / 74. szám

J 3GYEI A DOLGOZOK LAPJA VILÁG PROLETÁROM ÉGIESXJE!TE& Vita a tanácstörvény tervezetéről. 2. old. *— A francia parlament megölte az EVK-szerző­­dést. 2. old. — Az első győzelem. 3. old. — A csolnoki II-es akna felhívása. 3. old. — Móricz Zsigmond: Interjú a favágóval. 4. old. — A kisbéri begyűjtési állandó bizottság mun­kája. 5. old. IX. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM KOMÁROMMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA Ára .10 fillér 1051 S7.PPTEMRF.ll 4 A negyedik bányásznapra írta: Seregi János, a megyei pártbizottság titkára Szeptember 5-én ünnepeljük negyedszer a bányásznapot. Az idei bányásznap azonban különbözik az eddigiektől, jelentősége nagyobb az eddigiekénél. Jelentőségét az adja meg, hogy a Központi Vezetőség 1953 júniusi, októ­beri és decemberi határozatait jóváhagyó és megerősítő III. kongresszus utáni időben ün­nepeljük, a kongresszus határozatai végrehaj­tásának jegyében zajlik le. Bányászaink tudják, hogy a kongresszus ha­tározatainak végrehajtása a kormánypro­­gramm megvalósítását, az új szakasz politiká­jának megvalósítását jelenti, amely politika fokozottabb gondoskodást biztosít bányászaink anyagi és kulturális szükségleteinek kielégíté­sére. Bányászaink megértették, hogy pártunk 111. kongresszusa jelentős lépés országunk éle­tében, megértették, hogy a bányászok élet­színvonalának emelését segíti elő. Ezért kap­csolódtak be soha nem látott mértékben a kongresszusi versenybe, ezért köszöntötték ki­magasló eredményekkel a kongresszust. Ennek tudatában indultak bányászaink a május havi tervteljesítésnek és ez a tudat biztosította, hogy május havi terveiket bányászaink túltel­jesítették. A jók között is a legjobbak voltak a csolnoki bányászok, a tatabányai XI. akna, az oroszlányi­ XVIII. akna bányászai, akik fel­ajánlásukat teljesítve, terveiket túlteljesítve köszöntötték a kongresszus napját. A kongresszus után bányászaink harcba in­dultak a kongresszus határozatainak végre­hajtásáért, a bányásznap méltó megünneplésé­re. A tatabányai szénmedence dolgozói több mint egy éve hónapról hónapra teljesítik ter­veiket és augusztus hónapban is 104 százalék­ra teljesítették. Ezt a tervteljesítést elősegítet­ték mérnökeink, műszaki vezetőink, bányá­szaink odaadó, hűséges munkájukkal. Főmérnökeink és üzemvezetőink, Csanády Miklós, Nagy János, Széki András, Jakab Gyula, Mátrai Alajos és a többiek a műszaki feltételek biztosításával segítették üzemük tervteljesítését. Honvári, Garamszegi, Vicsai és Herendi elvtársak körletük tervének túltel­jesítésével, Prusssina, Zalai, Mi­krám, Simon elvtársak frontbrigádjuk tervének teljesítésé­vel segítették a trösztöt ennek az eredmény­nek az elérésében. Bányászaink az egész dolgozó nép megbe­csülését azonban nemcsak munkájukkal érde­melték ki, hanem forradalmi magatartásukkal, harcos múltjukkal, a haza és a párt iránti szeretetükkel is. Rákosi elvtárs mondotta az első bányásztanácskozáson, hogy a Magyar Kommunista Párt története a bányászsággal elválaszthatatlanul össze van fűződve. A bá­nyász kommunistákra a legnehezebb helyzet­ben is számíthat népünk és pártunk. Bányá­szaink már a Tanácsköztársaság kivívása ide­jén elsőkként sorakoztak pártunk zászlaja alá és életüket nem kímélve harcoltak a Tanács­­köztársaság megvédéséért. A Tanácsköztársaságot elárulták, a nagyobb kenyeret követelő tatabányai bányászoknak Réhlingék csendőrsortűzzel válaszoltak, de az ellenforradalmi terror a legkíméletlenebb módszerekkel sem tudta bányászainkat meg­törni és pártunktól eltávolítani. Bányászaink életében is, mint az ország valamennyi dolgozójának életében, a felszaba­dulás hozta meg a változást. Bányászaink ma már nem a Vidáék, Réhlingék és a többi bánya­báró érdekeit szolgálják, hanem saját orszá­gukat építik, saját jobblétükért dolgoznak. Ez a felszabadult érzés sarkalta bányászainkat a nagy széncsatában, ezzel az érzéssel harcoltak bányászaink a hároméves és az ötéves tervek teljesítéséért, ebben a tudatban harcolnak jelenleg is a kongresszus határozatainak vég­rehajtásáért. Ehhez a harchoz pártunk és kormányunk minden erkölcsi és anyagi támogatást megad bányászainknak. Ennek a megbecsülésnek ad kifejezést, hogy megyénkben 1519 bányászt tüntettek ki sztahanovista jelvénnyel. 7 bá­nyász kapott Kossuth-díjat, több mint 10 ezer bányász kapott különböző kormánykitüntetést, a tatabányai tröszt dolgozói elnyerték a Mun­ka Vörös Zászlórend kitüntetést és tulajdono­sai a KV kongresszusi zászlajának. A bányásznapon osztják ki a becsületes bá­nyászoknak az egészévi hűséges munkájuk jutalmát, a hűségpénzt. Megyénkben ez évben 22.705.000 forint hűségpénzt fizetünk ki, ami több mint ötszöröse az 1951-ben kifizetett ös­­­szegnek. A bányásznapra való készülés a szénterme­lésben fejlődést jelentett. A tatabányai tröszt tervét ismét túlteljesítette és a dorogi tröszt termelése is fejlődött. Ezekkel az eredmények­kel azonban korántsem lehetünk elégedettek. A kongresszus felhívta figyelmünket a szén­termelés fontosságára, a tervek maradéktalan teljesítésére. Mégis, ezen a téren nem sikerült lényegesen előbbre mennünk. Míg a tatabá­nyai bányászok a terven felüli tonnák ezreivel köszöntik a negyedik bányásznapot, addig me­gyénk másik szénmedencéjének bányászai, a dorogi bányászok közel 100.000 tonnával adó­sai a népgazdaságnak, ami az ország bányai adósságának közel egyharmadát teszi ki. Nem lesz teljes a dorogi bányászok ünnepe, ha nem azzal a —lárd elhatározással fognak ünnepelni, hogy az év hátralévő időszakában törlesztik adósságukat. A dorogi bányászok már számtalanszor bebizonyították, hogy tud­nak tervet teljesíteni. Megyénk dolgozói bíz­nak is a dorogi bányászokban és most rajtuk a sor, hogy terveik túlteljesítésével, az adós­ság törlesztésével segítsék a kongresszus szab­ta feladatok végrehajtását. A tervek teljesítése mellett azonban Tata­bányának és Dorognak is fel kell készülni a télre, fel kell készülni az elkövetkezendő évek feladatainak végrehajtására. Szénre nemcsak az idén, hanem a jövő és az azt követő évek­ben is szükség lesz. Ennek a követelménynek csak úgy tudnak bányászaink megfelelni, ha időben hozzáfognak a rendelkezésre álló szén­­vagyon feltárásához és előkészítéséhez, javít­ják a bányák állapotát, egészségesebbé és könnyebbé teszik a bányamunkát. Nem mindegy a népgazdaság számára az sem, hogy megyénk bányászai mennyiért ter­melik a szenet. A kongresszus is megállapí­totta, hogy a termelékenység emelkedése és az önköltség csökkenése elmarad a fejlődés­től. Ez a megállapítás a mi bányászainkra is vonatkozik, mert nem emelkedett a termelé­kenység és nem csökkent az önköltség. Ellen­kezőleg. Drágábban termeltünk, s ezzel aka­dályozzuk az életszínvonal további emelését. A KV kongresszusi beszámolója leszögezte: „A dolgozók, elsősorban az ipari munkások anyagi életszínvonala emelésének legfontosabb eszköze a jövőben is az árleszállítás lesz. Az árakat azonban csak akkor lehet leszállítani, ha előzőleg nőtt a termelékenység és csökkent az önköltség.“ Az önköltség alakulását igen károsan befo­lyásolja tg. a nagyfokú pazarlás és anyagpocsé­­kolás, ami bányáinkban még ma is tapasztal­ható. Szinte mindennapos jelenség, hogy sú­lyos ezreket jelentő gépek, motorok, fúrógé­pek, fejtőkalapácsok és turbók kerülnek víz alá, vagy éppen iszapolás és omlás alá. De ez nemcsak értékben jelent kiesést a népgazda­ság számára, hanem visszaüt a bányászatra is, mert ezeknek hiányában nehezebb a munka. Hasonló lazaság tapasztalható a fával való gazdálkodás területén is. Itt nemcsak arról van szó, hogy bányászaink a jó fát elfűrészel­ve hordják haza tüzelőnek * a bányából — amiből kb. egy havi faszükségletet tudnánk biztosítani — hanem arról is, hogy helyenként vagonszámla megy tönkre a fa a bányában. Míg a múltban szinte rendszeres volt a töme­dékelés előtt a fa visszarabolása, addig ma szinte nem is találkozunk ezzel. Bányászainknak a mostani bányásznapon ezekre a jelenségekre is gondolniok kell és arra az elhatározásra kell jutniok, hogy eze­ket a lazaságokat minél előbb felszámolják. Ahhoz azonban, hogy ezt meg tudják való­sítani, elengedhetetlenül szükséges, hogy meg­szilárdítsák a fegyelmet vezetőknél és dolgo­zóknál egyaránt. Becsületes bányászaink nem nézhetik tétlenül, hogy napról napra emelke­dik az igazolatlanul és igazoltan távollévők száma, a munkaidő jelentékeny része nincs kihasználva, sorozatos az utasítások és elő­írások be nem tartása és egyesek a kapálás, vagy mulatozás fáradalmait a bányában pihe­nik ki. Ez ellen kommunistáinknak és veze­tőinknek a legerélyesebben fel kell lépniök. Nem kell félniök attól, hogy népszerűségük csorbát szenved, ha a törvény szigorával lép­nek fel a notórius fegyelemlazítók ellen, mert ez a becsületes dolgozók tetszésével fog talál­kozni. Pártszervezeteinkre és tömegszervezeteink­re a szénbányászat előtt álló feladatok meg­oldásában igen nagy feladat hárul. Nekik kell lankadatlanul és szívósan küzdeniük a tervtel­jesítés feltételeiért, a fegyelem megszilárdítá­sáért. Nekik kell a párttagság példamutatásá­nak biztosításával, a dolgozók széles tömegei­nek mozgósításával a gazdasági vezetők cél­kitűzéseit megvalósítani. Szem előtt kell azon­ban tartaniok a KV 1953 júniusi határozatának figyelmeztetését: a tervteljesítés elválasztha­tatlan a dolgozókról való gondoskodástól és a munkavédelem megjavításától, mert a mun­kaverseny csak ott lehet igazán sikeres, ahol a bányászok nap-nap után érzik, hogy mun­kájukat szerető gondoskodással és figyelem­mel segítik, s olyan körülményeket teremte­nek számukra, melyben tessőbb tudásuk latba­­vetésével küzdhetnek a termelés fokozásáért. A negyedik bányásznapon fogadja meg min­den bányász, hogy tudása és szorgalma teljes latbavetésével fog harcolni tervének teljesíté­séért. Ne felejtse el senki, hogy a szén az ipar kenyere, és a bányászok munkája nagyban befolyásolja a kongresszus határozatainak végrehajtását; A BÁNYÁSZNAP ELŐTT­­ bányásznapig felszínre küldik a százezredik tonna terven felül termelt szenet a tatabányai bányászok A Tatabányai Szénbányászati Tröszt bányái ez év nyolc hónapjában, január 1-től szeptember 1-ig 97.587 tonna szenet adtak tervükön felül. Ezek az eredmények nagyon szépek. De a tatabányai bányászok nem elégednek meg vele. Elhatározták, hogy a bányásznapi hét utolsó napjáig felszínre küldik az évi tervükön felül a 100.000 tonna szenet. Minden bányász lelke­sen dolgozik, hogy ezt a felajánlást teljesítsék. A Szeptember 6.­akna dolgozói augusztusi tervüket 120,8 százalékra teljesítették. A XV-ös akna dolgozói pedig 119,8 százalékos havi tervteljesítést értek el a bányásznapi versenyben. A frontbrigádok versenyét kezdeményező Pruzsina Mi­hály brigádja 172 százalékos átlaggal dolgozik a bányásznapi versenyben. Ennek a versenynek olyan hősei vannak, mint az oroszlányi XVIII-as akna Zalai frontbrigádja, amely 200 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozik. A XIV-es aknában dolgozó Stock-brigád 138 százalékos átlagos teljesítményével huszadik a frontbrigádok versenyében. A bányásznapig hátra­lévő egy-két napban ezeket az eredményeket még tovább növelik Tatabánya bányászai. Megjavították a fenntartás munkáját a csolnoki 1-es akna fenntartó csapatai Ha egy bányaüzem elhanya­golja a fenntartási munkát, a bánya sínyli meg. De ahol a fenntartómunka jelentőségét megértik, ott a fenntartási csa­patok nagyszerű eredményeket érnek el. A csolnoki I-es ak­nában dolgozó fenntartó vájá­rok felelősnek érzik magukat bányájukért. A 464-es csapat Bajkai András vezetésével vállal­ta, hogy a bányásznapig 100 folyóméter hosszú fo­lyosót ácsol ki egy hónap alatt. A csapat már befe­jezte munkáját. Augusztus végéig kiácsolta a 100 méter hosszú folyosót. Galszter József fenntartó vá­jár a bányásznapra 45 folyó­méter kerülővágat kiácsolását vállalta. Vállalását teljesítette. A tatabányai V/a akna dolgozói 1592 tonna szenet adtak tervükön felül a bányásznapi versenyben A tatabányai V/a akna dol­gozói a bányásznap előtti na­pokban minden eddigi ered­ményeiket túlszárnyalják. Vi­­da István vájár csapata na­ponta 260 százalékos ered­ményt ér el. Gyémánt György vájár csapata 249 százalékra tel­jesíti tervét A körzetvezetők mindent meg­tesznek, hogy a dolgozóknak biztosítsák a jó munka előfel­tételét. Az eredmény nem marad el, mert Somhegyi Já­nos körzetvezető augusztus 31-én 193 százalékra teljesí­tette napi előirányzatát, Resz­­ter József körzetvezető pedig 173,5 százalékra. A frontmesterek egymással versenyben dolgoznak. Gosztenchnik József DISZ- brigádja a bányásznapi hét első napjaitól kezdve kimagasló eredményt ér el. Teljesítése napi 216 százalék. A Zalaba-testvérek elővárosi versenyre hívták ki Tatabá­nya összes bányaüzemeinek elővárosi csapatait. Az 5-ös elővárosi munkahelyen dolgoz­nak. Nagyszerű eredményt ér­tek el, mert augusztus 1-től 30-ig 107.6 métert hajtottak ki.­­ Ezt a kimagasló teljesítményt millszekundos robbantás állandó alkalmazásával és a Sz—153-as szovjet rakodógép segítségével érte el. Az V/a aknai dolgozók nagyszerű munkája eredmé­nyeként üzemük augusztus havi tervét 3158 tonna szénnel teljesítette túl, a bányásznapi versenyben pedig augusztus végéig a vállalat 600 tonna he­lyett, 1592.1 tonna szenet ter­melt tervén felül, Putz Keresztély frontbrigádja a bányásznapi versenyben több mint 500 csille szenet termelt terven felül A dorogi frontbrigádok versenyében a csolnoki II-es akna frontbrigádja jár az élen. Putz Keresztély frontbrigádvezető 21 társával az alkotmány-dekádban 886 csille helyett 1715 csille szenet termelt, így augusztusban 11-től 20-ig beütemezett tervét 193,5 százalékra teljesítette. Ugyanebben az időszakban a boró­­kási XII-es aknán az Eichardt front 920 csille helyett 1190 csil­lét adott. Ez 130 százalékos tervteljesítést jelent. Sokat segített ez a két front saját üzemének. Ezért került az első helyre a csolnoki II-es akna 122.8 százalékkal, a borókási XII-es akna pedig 113.2 százalékkal a második helyre. A frontbrigádok beosztják a munkát, kihasználják a 480 percet, tanítják a hozzájuk beosztott fiatal bányászokat. Ez az eredményeik titka. Ehhez hozzájárul még a front gépeinek ki­használása és a brigádvezetők személyes példamutatása is. Augusztus 21-től 27-ig, a bányásznapi őrség ideje alatt a Putz-front 500 csille helyett 1010 csillét termelt. Ez azt jelenti, hogy 202 százalékra áll jelenleg a brigád. Ugyanebben az idő­ben 136 százalékra teljesítette tervét az Eichardt-front, A IV. bányásznapon ünnepi nagygyűlést tartanak Tatabányán, Oroszlányon és Dorogon Lelkes készülődés folyik Ta­tabányán, hogy a IV. bányász­napot tartalmassá, hosszú ideig emlékezetessé tegyék a bá­nyászoknak. A bányásznap ün­neplésének megkezdése előtt, 4-én a város bányászainak képviselői díszőrséget állnak és megkoszorúzzák az 1919-es csendőrsortűzben hősi halált halt tatabányai bányászok sír­ját. A hagyományos ünnep elő­­estélyén a város több magas dombján a fiatalok örömtüzek gyújtásával, jelszavak kivilá­gításával, és lampionos felvo­nulással köszöntik a bányá­szok ünnepét. 5-én már kora reggel zene­karok járják az utcákat, pat­togó indulókkal ébresztik a széncsata győztes bányászait. Az üzemi ünnepségeken több mint tizenhárom millió forint hűségjutalmat osztanak ki. Ez alkalommal sok bányászt „ki­váló bányász”, a „bányászat kiváló dolgozója” jelvénnyel és sztahanovista oklevéllel tüntetnek ki. Az üzemi ünnep­ségek után az ünnepi nagy­gyűlés színhelyére — a fákkal körülvett épülő vidámparkhoz — vonulnak a bányászok. Ezután kezdetét veszi majd a színes, gazdag sport- és kul­túrbemutató. A bányász népi együttes a Budapesti Gyapjú és Finomposztógyár kultúrcso­­portjával közös műsorral szó­rakoztatja a bányászokat. A megyei pártbizottság díszter­mében az élenjáró bányászok­nak hangversenyt rendeznek. A központi ünnepség színhe­lyén — az épülő vidámparknál — szabadtéri filmvetítést is tartanak. Ugyancsak a sza­badban, kiállításon mutatják be, hogy hogyan válik a szén az ország vérkeringésévé. Petőfi filmszínházban ezen a napon ünnepi előadáson mu­­­tatják be a nyert „Életjel” „Munkadíjat” című új ma­gyar filmet. A díszelőadáson a filmben szereplő egy-egy mű­vész is részt vesz. Tatabánya több helyén térzenét, klubok­ban, kultúrotthonokban és va­lamennyi vendéglátó helyisé­gében táncmulatságot rendez­nek. A kiskereskedelmi vállalat és az állami áruház a bányász­napon kirakodó vásárt tart. Egyedül a kiskereskedelmi vállalat ötmillió forint értékű árucikket árusít. Nagy­­mennyiségű motorkerékpár, zománcozott edény áll a vá­sárlók rendelkezésére. A központi ünnepség szín­helyén és a város több részé­ben már folyik az előkészület. A vidámparknál pl. felépült a szabadtéri színpad, kiépített­­ék a villanyhálózatot és a vízvezetéket. Dorogon: Szeptember 5-én reggel hat órakor zenés éb­resztő köszönti a bányászokat. A nagygyűlés 10 óra 30 perc­kor kezdődik a kultúrotthon előtt. Délután 3 óra 30 perckor Vörös Lobogó—Dorogi Bá­nyász bajnoki mérkőzést ját­­szik, három órától este 7 óra 30 percig a kultúrotthon előtti teraszon szabadtéri kultúrmű­sor lesz. A dorogi kultúrott­hon énekkara, zenekara, szín­játszói, tánccsoportja, a csol­noki nemzetiségi együttes és a dorogi szénosztályozó kul­­túrcsoportjának tagjai szere­pelnek. félig tánc.Este nyolc órától és­Oroszlányon. Reggel hat órakor zenés ébresztő. Az ün­nepség 10 órakor kezdődik. Utána kiosztják a kitüntetése­ket, jutalmakat, okleveleket. A kultúrműsor délután 3 óra­kor kezdődik a központi ün­nepség színhelyén. A kultúrműsorral egyidőben a sportpályán sportbemutatók lesznek.

Next