Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. október (9. évfolyam, 82-90. szám)
1954-10-02 / 82. szám
IMOMÁROMMEGYEI DOLGOZÓK LAPJA Ix. Évfolyam, 82. szám. VILÁG PROLETÁRJA! A MAI SZÁMBAN: Komáromban megalakult a Hazafias Népszov. bizottság. (2. old.) — Az új oktatási év előkészítéséről. (2. old.) — Bányász pártszervezetek az önköltség csökkentéséért. (3. old.) — Az ünnepi könyvhét előtt. (4. old.) — Tervszerűen kezdjünk a cukorrépa betakarításához. (5. old 1954 OKTÓBER 2. A KOMAR OMME G Y E I P A RT B IZ O T T S A G 1 A PJA Ára «SO fillér A VERSENY EREJÉVEL A felszabadulás óta sok példa beszél arról, hogy a mezőgazdaságban is egyik legjobb segítője a dolgozóknak, legfontosabb tényezője a munka meggyorsításának az élő, jól szervezett, rendszeresen értékelt munkaverseny. Tudják, évek óta tapasztalják már ezt sokfelé a megyében gyakorlati és elméleti szakemberek egyaránt. Ez a tudat, a gyors, jó munkára, a termelékenység emelésére való törekvés diktálta ezekben a napokban a szendi, táti, esztergomi dolgozó parasztok, a szőkepusztai állami gazdaság és a tatai gépállomás dolgozóinak felajánlását, versenyfelhívását. Szend község dolgozó parasztjai a községek, a táti Vörös Csillag tsz tagjai a tsz-ek, a tatai gépállomás dogozói a gépállomások dolgozóit hívták versenyre november 7 és a tanácsválasztás tiszteletére a gyors betakarítás, az őszi vetés, sírózás, begyűjtés és adófizetés tervének határidő előtti teljesítése érdekében. A verseny jelentőségét számos példa mutatja a megye mezőgazdaságában. Pilismarót *—Dömös, Nyergesújfalu—Süttő, Dunaalmás—Neszmély, Nagyigmánd—Mocsa évek óta tartó párosversenye nagyban hozzájárult, hogy munkában és kötelezettségteljesítésben mindig ezek közül kerülnek ki a megye legjobb községei. Az említett példák azonban csak növelik azoknak a felelősségét, akik a jó eredményeket hirdető példák láttán sem sokat törődtek egészen az utóbbi napokig a mezőgazdaság dolgozóinak versenyével. Mert, bár itt-ott hozott jó eredményeket a verseny, a megye nagy részében pangott, sok helyen csak beszéltek róla, de életrekeltéséért keveset tettek. Évek óta az év több szakaszában láttak napvilágot tsz-ek, községek, gépállomások versenyfelhívásai. Ez év kora tavaszán a pilismarótiak, a koppánymonostoriak, a bajnai gépállomás és a perjéspusztai állami gazdaság dolgozói indítottak el egész évre szóló versenyt. Minden versenyszakasz magán viselte azonban azokat a hibákat, melyek lehetetlenné megfelelő eredmények tették elérését. A felhívások szinte valamennyi esetben általánosak voltak, sokkal több volt bennük a nagy szó, a frázis, mint a konkrét tennivaló. A versenyfelhívásoknak még csak biztosítottak bizonyos nyilvánosságot, a tanács és a MEDOSZ szervei, de az értékeléssel és az eredmények népszerűsítésével, a verseny nyilvánosságával már senki sem törődött. Éppen ezért mindinkább veszített komolyságából a verseny, kevesebben csatlakoztak a különböző felhívásokhoz. Előfordult, hogy egyegy hirtelen jött, ötletszerű értékelés esetén olyan község, tsz, vagy gépállomás került a „versenyzők“ élére, amely nem is csatlakozott a felhíváshoz. Ezek azok a komolyabb hibák, melyek megszüntetése első feltétele az egészséges verseny kialakulásának. A tavaszi és nyári nagy versenyszakasz után tehát most Szend, Tát, Esztergom, Tata és Szőkepuszta versenyfelhívása kelti életre az egész éves versenyszerződéseket. Ezek felhívások már azt mutatják, ahogy a versenyszakaszt kezdeményezők látják az előző felhívások hibáit. Valamennyi versenyfelhívás konkrét, a legfontosabb végrehajtására feladatok gyors mozgósít. Betakarításban, szántásban, vetésben, begyűjtésben és adófizetésben egyaránt pontos határidőket szabnak meg a tervek teljesítésére. Komoly javulás tapasztalható a verseny szervezése terén is. A felhívások megjelenése után a megyei tanács versenybizottsága azonnal sokszorosította azokat és eljuttatta a községek, tsz-ek, gépállomások, állami gazdaságok és városok vezetőihez azzal, hogy legkésőbb október 4-ig jelentsék csatlakozásukat mivel a versenyben csak azok vesznek részt, akik írásban jelentik a felhívás elfogadását. Nagy értéke ezeknek a felhívásoknak, hogy minden esetben tanácsülésen, közgyűlésen, dolgozók széles rétegének bevonásával készültek. A felhívásokat tehát megkapták a községek, tsz-ek, gépállomások és állami gazdaságok vezetői. Ezekben napokban már meg is beszélik a dolgozókkal, hogy közösen szövegezzék meg a csatlakozást bejelentő leveleket. Az egészséges verseny kialakulásának mindez fontos feltétele, de sem a helyes szervezés, a konkrét felhívás, sem a dolgozók széleskörű bevonása nem lesz elég, ha elmarad a rendszeres értékelés, az állandó, változatos nyilvánosság. A megyei tanács versenybizottsága ennek érdekében is megtette a szükséges előkészületeket A Dolgozók Lapja hasábjain és röplapokon hetenként hozzák nyilvánosságra a verseny állását, a beérkezett, rendszeres jelentések alapján értékelve az eredményeket. Ha valamikor szükség volt a verseny mozgósító erejére, akkor ma különösen nagy szükség van rá. Az őszi mezőgazdasági munkák szinte minden területén nagy a lemaradás. Lassan folyik a betakarítás és ez gátolja a szántás-vetés ütemének meggyorsítását. Ősziárpából 30, rozsból 10, búzából pedig mindössze 2 százalékra teljesítette eddig vetéstervét a megye. Az őszi lucernavetések és takarmánykeverékek vetése terén még nagyobb a lemaradás. A legjobb községek is, mint Csév, Bajna, Kömlőd, Neszmély, Környe, Ács, Bana vagy Komárom, még alig 45—50 százalékra teljesítették árpa- illetve rozsvetési tervüket. Tata, Oroszlány és Tatabánya határában lucernát még egyáltalán nem vetettek. Nagy lemaradások behozására kell tehát, hogy serkentsen most többek között a verseny. Éppen ezért szükséges, hogy most sokkal többet törődjenek a verseny szervezésével és az eredmények értékelésével a járási és községi tanácsszervek, a MEDOSZ szervei is, mint eddig tették. Az első feladat, hogy a felhívásokat lehetőleg minden községben, tsz-ben, állami gazdaságban és gépállomáson megbeszéljék és elfogadják. Élővé, mindenki ügyévé teszi a versenyt az egyéniek közötti párosverseny kiszélesítése. A verseny szervezése, az eredmények értékelése és nyilvánosságának biztosítása nem lehet a pártszervezetek, járási párt-végrehajtó bizottságok feladata. A verseny kereteit azonban politikai tartalommal megtölteni elsősorban pártszervek kötelessége. Ha a a pártszervezet mozgósítja erre a népnevelőket, a verseny idején ellenőrzésével, útmutatásaival segíti a tanácsot, jó lesz élni, hatni fog a mezőgazdaság dolgozóinak széleskörű munkaversenye, amit lelkesen kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója, november 7 tiszteletére. MEGYÉNK IVEPE A JÓLÉTÉRT, A HAZA FELVIRÁGZÁSÁÉRT Tatabánya lakossága eddig 10.950.750 forintot kölcsönzött az államnak Tatabányán a bányákban és a város területén a lakóházakban mindenütt népnevelők, jegyeztetőpárok beszélgetnek a dolgozókkal az ötödik Békekölcsönjegyzés jelentőségéről. A jegyzési íveken egyre szaporodnak a nevek, az összegek. A X1-es aknai bányászok kedden csaknem 446.000 forintot délig kölcsönöztek a hazának Az egész tröszt dolgozói együttesen 1.103.150 forintot jegyeztek, de szívesen írják alá a jegyzési íveket a város lakói is. Tatabánya lakói eddig összesen 10.050.750 forint kölcsönt jegyeztek. Lábatlanon 20 jegyeztetőpár kereste fel a parasztcsaládokat. A jegyeztetőpárok a gazdák kérésére azt is elmondták, hogy a községi tanács mire fordítja majd a dolgozók kölcsöneiből visszamaradó 25 százalékot. A község minden kölcsönt adó lakosa örül annak, hogy a 25 százalékból átalakítják és kifestik a kultúrotthont. Az anyák is örömmel írták alá az íveket, amikor megtudták, hogy a kölcsönadón forintok néhány százalékából játékokat A dorogi szénmedencében egyre több bányász jegyez békekölcsönt, hogy bányájukban még több bányagép, szenet szállító gumi- és kaparószalag A bányászok többsége nemcsak a jegyzésben, de a termelésben is példát mutat. Szabó Sándor, a Keselö-akna kommunista vájára például 2300 forintot jegyzett és azóta 135 százalékos napi átlaggal dolgozik. Hernádi József párttag, 2000 forintot jegyzett és naponta jelentősen túlteljesíti tervét. A DISZ-fiatalok közül a XlI-es aknai Horváth Rezső tagú omlasztó brigádja kilencmutat példát a munkában is, a jegyzésben is. Kilencen együtt 12.000 forintot adtak kölcsön az államnak. vásárol a tanács az óvodás gyerekeknek és korszerű berendezést is kap tiz óvoda. Mindezekért a község dolgozóinak 90 százaléka jegyzett eddig békekölcsönt. összesen több mint 20.000 forint gyűlt össze jegyzési íveken Az elsők között a teljesítette hazafias kötelezettségét Tóth Sándor 10 holdas középparaszt, 200 forintot jegyzett, Csapuka József és Seres Gyula gyermeg gazdálkodó dolgozt »a parasztok , ugyancsak 200—200 forint békekölcsönt jegyeztek. kerüljön. A dorogi XI-es akna bányászainak 90 jegyzett 740 forintos százaléka A legújabb jelentésekből átlaggal kitűnik, hogy a csolnoki II-es akna bányászai nemcsak a termelésben, hanem a békekölcsönjegyzésben is élenjárnak. Ebben a bányában a jegyzési fejátlag 939 forint. Dorogon 3508 bányász több mint kétmillió forintot jegyzett. A IX—XIV-es és a XH-es akna dolgozói közül Simicska János 1800 forintot, Csömör Károly 1000 forintot, Czene Antal 1350 forintot jegyzett. Ők mindhárman a bányász családiházépítési akció keretében házat A kisbérbattyánpusztai Virágzó termelőszövetkezet tagsága eleget tett az állammal szembeni kötelezettségének. A termelőszövetkezetnek minden A KOMÁROMMEGYEI ktsz-ek és földművesszövetkezetek dolgozóinak 80 százaléka jegyzett eddig békekölcsönt 427.000 forint Metkovics Imre tarjáni értékben. kádármester, amikor 300 forintot jegyzett így szólt: — Sok mindent kaptam már az államtól. Most egy hete megkaptam az iparengedélyt is. Kötelességem, hogy amennyivel tudok, hozzájáruljak én is az állam költségeihez. +■ AZ OROSZLÁNYI AKNÁBAN eddig már XVI-OS 485.800 forintot jegyeztek a bányászok. Ebben a bányában a jegyzési átlag 680 forint. ★ A BÁBOLNAI ÁLLAMI GAZDASÁG vezetői példámitépítenek, s ahogy mondották, forintjaikkal legalább részben viszonozzák azt , amit nekik az állam ad kölcsönt. Óvári Mátyás idős bányász 000 forintot jegyzett, mert már két világháborút élt át és nem akar többet. Forintjait a béke erősítésére adta. A pártonkívüli dolgozók közül is sokan példamutatóan jegyeztek, mint például Lenturai István csúszdamester, aki havi fizetésének 100 százalékát jegyezte tagja jegyzett békekölcsönt. Hodek József, a tsz Kossuth- díjjal kitüntetett elnöke 1000 forintot adott kölcsön a nép államának. Hatóan jegyeztek békekölcsönt. Traxler Károly vezető agronómus 4000 forintot, fizetése 100 százalékát, Kocsis Lajosné 1400 forintot, Mandl Gyula gyakorló mérnök 2000 forintot, Gábor Dezső ugyancsak 2000 forintot adott kölcsön az államnak. ★ RÉCSI ISTVÁN, oroszlányi asztalos mester 500 forint békekölcsönt jegyzett. — Szívesen jegyzek békekölcsönt — mondta — mert az mindig az én pénzem. Négy gyermekem van. Azt szeretném, ha kölcsönadott forintjaimmár hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Oroszlányon felsőbb tagozatú iskola épüljön, és mire megnőnek a gyerekek, ne kelljen nekik Tatabányára járniok iskolába. Lábatlan községben már a lakosság 110 százaléka jegyzett békekölcsönt A dorogi bányászok több mint kétmillió forint békekölcsönt jegyeztek szerdáig Hodek József Kossuth-díjas tsz-elnök 100O forint békekölcsönt jegyzett A békekölcsön jegyzés hírei A terven felül ígért 120.000 tonna szénért A tatabányai bányászok szombaton nagytermelési napot tartottak. A XIV-es akna kivételével minden bánya túlteljesítette tervét s így a tröszt 14,8 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. Hétfőn — bár a termelés nem érte el a szombati nap eredményét — továbbra is eredményesen dolgoztak a bányászok. A VII-es akna 134.5 százalékot ért el kedden, szerdán reggelig 109.3 százalékra teljesítette napi tervét. A Keselő-akna hétfőn 137.9 százalékot ért el, kedden 108.7 százalékot. A legjobb eredményt az oroszlányi Szeptember 6 akna és a XIX-es akna bányászai, a tatabányai XII-es akna bányászai érték el. A XII-es akna dolgozói keményen harcolnak, hogy az év végéig ne legyen adósságuk. Hétfőn 130.2 százalékot értek el, szerdán reggelig pedig 134.3 százalékot. A lelkes verseny s a terv teljesítéséért folytatott küzdelem eredményeként a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szeptember havi tervét 102 százalékra teljesítette. A terven felül ígért 120.000 tonna szénért minden brigád harcba indult. A XII-es aknán Pruzsina Mihály, a szocialista munka hősének frontbrigádja, Oláh János és Árendás Lipót frontbrigádjai vetélkednek a nagyobb eredményekért. A versenyben Oláh János frontbrigádja vezet 134 százalékos havi átlaggal. Építőipari dolgozóink a több lakásért Megyénk építőipari vállalatainak dolgozói eredményesen dolgoznak, hogy a hideg idő beállta előtt minél több lakást adjanak át, vagy hozzanak tető alá, hogy a belső munkákat végezhessék. A 47/4-es Építőipari Vállalat dolgozói egy főre eső termelési tervüket 112,8 százalékra teljesítették az elmúlt hónapban. Határidő előtt átadtak Bánhidán nyolc lakást. A dorogi Építőipari Vállalat a Dorogi Erőműben adta át határidő előtt az építkezést. Az egy főre eső termelési érték itt is növekedett 7,5 százalékkal. A mezőgazdasági gépállomások építkezései között is szívós verseny folyik. A tatai építési csoport a gépállomáson 40 nappal a határidő előtt adta át a javítóműhelyt, a pihenőépületet, az útépítési munkákat. A melléképületek, a gazdasági lakások, a derítők építése folyamatban van, s a dolgozók elhatározták, hogy ezt is határidő előtt átadják. A kifogástalan munkáért a földművelésügyi minisztérium megdicsérte az építő csoportot. Az oroszlányi lakásépítők két hónappal előbb adnak át 72 lakást a bányászoknak Oroszlányon a 47/4-es Építőipari Vállalat lakásépítő kollektívája Gráczia István főépítésvezető irányításával három kétemeletes lakóház építésén dolgozik. Két épületen, melyben 72 kétszobás, összkomfortos lakás van, már a belső vakolást végzik a kőművesek. Jankovszki József, az építkezés párttitkára, aki ugyancsak mint kőműves dolgozik az építkezésen, Kántor Istvánnal kilenctagú vakolóbrigádot szervezett. A vakolóbrigád naponta átlagosan 240—250 százalékos teljesítménnyel dolgozik, s 400—500 négyzetméter oldalfalat vakol be. Az építkezés műszaki vezetői szerint a kilenctagú vakolóbrigád naponta 30 szakmunkás munkáját végzi el. Az oroszlányi lakásépítők a gépi vakolás bevezetésével két hónappal előbb adják át mindkét kétemeletes lakóházat. A 2-es jelzésűt november első napjaiban, az 1-es jelzésűt pedig még ez év végén, így még ebben az esztendőben 72 bányászcsalád költözhet be új lakásba Oroszlányon. * * Újabb felajánlást tett Mészáros József Kossuth-díjas vájár Tatabányán Mészáros József, a VI-os akna Kossuth-díjas vájára csatlakozott elsőnek a DISZ Központi Vezetőségének ahhoz a felhívásához, hogy az ország bányászfiataljai vállaljanak részt a szénbányászat adósságának törlesztéséből, s tervük túlteljesítésével segítsék azt törleszteni. Mészáros József megígérte, hogy az év végéig tervének 1300 tonnás túlteljesítésével válaszol a felhívásra. Egy hónap telt el azóta, hogy a kiváló bányász ígérete elhangzott, s ez idő alatt 950 tonna terven felüli szén hagyta el Mészáros József munkahelyét. „Az elmúlt egy hónap eredményei alapján úgy látom — mondja a Kossuth-díjas vájár — hogy az első 1300 tonnás vállalásom nem is volt nagy, hiszen egy hónap alatt több mint kétharmadát teljesítettük. Kiszámítottuk társammal, Gibás Antallal, hogy ha 130—140 százalékos átlagteljesítménnyel dolgozunk, októberben könnyen teljesíthetjük amit vállaltunk”. Ezért úgy határoztak, megtoldják vállalásukat. Az év végéig 2200 tonna szenet adnak tervükön felül. Megígérték, hogy 900 tonnával többet termelnek.