Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. október (9. évfolyam, 82-90. szám)

1954-10-02 / 82. szám

IMOMÁROMMEGYEI DOLGOZÓK LAPJA Ix. Évfolyam, 82. szám. VILÁG PROLETÁRJA! A MAI SZÁMBAN: Komáromban megalakult a Hazafias Népszov.­ bizottság. (2. old.) — Az új oktatási év előké­szítéséről. (2. old.) — Bányász pártszervezetek az önköltség csökkentéséért. (3. old.) — Az ün­nepi könyvhét előtt. (4. old.) — Tervszerűen kezdjünk a cukorrépa betakarításához. (5. old 1954 OKTÓBER 2. A KOMAR OMME G Y E I P A RT B IZ O T T S A G 1 A PJA Ára «SO fillér A VERSENY EREJÉVEL A felszabadulás óta sok példa beszél arról, hogy a me­zőgazdaságban is egyik leg­jobb segítője a dolgozóknak, legfontosabb tényezője a mun­ka meggyorsításának az élő, jól szer­vezett, rendszeresen ér­tékelt munkaverseny. Tudják, évek óta tapasztalják már ezt sok­felé a megyében gyakor­lati és elméleti szakemberek egyaránt. Ez a tudat, a gyors, jó munkára, a termelékenység emelésére való törekvés dik­tálta ezekben a napokban a szendi, táti, esztergomi dolgozó parasztok, a szőkepusztai ál­lami gazdaság és a tatai gép­állomás dolgozóinak felaján­lását, versenyfelhívását. Szend község dolgozó parasztjai a községek, a táti Vörös Csillag tsz tagjai a tsz-ek, a tatai gép­állomás dogozói a gépállomá­sok dolgozóit hívták versenyre november 7 és a tanácsvá­lasztás tiszteletére a gyors be­takarítás, az őszi vetés, sírózás, begyűjtés és adófizetés tervé­nek határidő előtti teljesítése érdekében. A verseny jelentőségét szá­mos példa mutatja a megye mezőgazdaságában. Pilismarót *—Dömös, Nyergesújfalu—Süt­­tő, Dunaalmás—Neszmély, Nagyigmánd—Mocsa évek óta tartó párosversenye nagyban hozzájárult, hogy munkában és kötelezettségteljesítésben min­dig ezek közül kerülnek ki a megye legjobb községei. Az említett példák azonban csak növelik azoknak a felelősségét, akik a jó eredményeket hir­dető példák láttán sem sokat törődtek egészen az utóbbi na­pokig a mezőgazdaság dolgo­zóinak versenyével. Mert, bár itt-ott hozott jó eredményeket a verseny, a megye nagy ré­szében pangott, sok helyen csak beszéltek róla, de életre­­keltéséért keveset tettek. Évek óta az év több szaka­szában láttak napvilágot tsz-ek, községek, gépállomá­sok versenyfelhívásai. Ez év kora tavaszán a pilismarótiak, a koppánymonostoriak, a baj­­nai gépállomás és a perjés­pusztai állami gazdaság dol­gozói indítottak el egész évre szóló versenyt. Minden ver­senyszakasz magán viselte azonban azokat a hibákat, melyek lehetetlenné megfelelő eredmények tették eléré­sét. A felhívások szinte vala­mennyi esetben általánosak voltak, sokkal több volt ben­nük a nagy szó, a frázis, mint a konkrét tennivaló. A ver­senyfelhívásoknak még csak biztosítottak bizonyos nyilvá­nosságot, a tanács és a ME­­DOSZ­ szervei, de az értéke­léssel és az eredmények nép­szerűsítésével, a verseny nyil­vánosságával már senki sem törődött. Éppen ezért mindin­kább veszített komolyságából a verseny, kevesebben csatla­koztak a különböző felhívá­sokhoz. Előfordult, hogy egy­­egy hirtelen jött, ötletszerű ér­tékelés esetén olyan község, tsz, vagy gépállomás került a „versenyzők“ élére, amely nem is csatlakozott a felhíváshoz. Ezek azok a komolyabb hibák, melyek megszüntetése első feltétele az egészséges verseny kialakulásának. A tavaszi és nyári nagy ver­senyszakasz után tehát most Szend, Tát, Esztergom, Tata és Szőkepuszta versenyfelhí­vása kelti életre az egész éves versenyszerződéseket. Ezek felhívások már azt mutatják, a­hogy a versenyszakaszt kez­deményezők látják az előző felhívások hibáit. Valamennyi versenyfelhívás konkrét, a legfontosabb végrehajtására feladatok gyors mozgósít. Be­takarításban, szántásban,­ ve­tésben, begyűjtésben és adó­fizetésben egyaránt pontos ha­táridőket szabnak meg a ter­vek teljesítésére. Komoly javulás tapasztal­ható a verseny szervezése te­rén is. A felhívások megjele­nése után a megyei tanács ver­senybizottsága azonnal sok­szorosította azokat és eljuttat­ta a községek, tsz-ek, gépállo­mások, állami gazdaságok és városok vezetőihez azzal, hogy legkésőbb október 4-ig jelent­sék csatlakozásukat mivel a versenyben csak azok­ vesz­nek részt, akik írásban jelen­tik a felhívás elfogadását. Nagy értéke ezeknek a felhívá­soknak, hogy minden esetben tanácsülésen, közgyűlésen, dolgozók széles rétegének be­­­vonásával készültek. A felhívásokat tehát meg­kapták a községek, tsz-ek, gépállomások és állami gaz­daságok vezetői. Ezekben napokban már meg is beszé­­­lik a dolgozókkal, hogy közö­sen szövegezzék meg a csatla­kozást bejelentő leveleket. Az egészséges verseny kialakulá­sának mindez fontos feltéte­le, de sem a helyes szervezés, a konkrét felhívás, sem a dol­gozók széleskörű bevonása nem lesz elég, ha elmarad a rend­szeres értékelés, az állandó, változatos nyilvánosság. A me­gyei tanács versenybizottsága ennek érdekében is megtette a szükséges előkészületeket A Dolgozók Lapja hasáb­jain és röplapokon hetenként hozzák nyilvánosságra a ver­seny állását, a beérkezett, rend­szeres jelentések alapján ér­tékelve az eredményeket. Ha valamikor szükség volt a verseny mozgósító erejére, akkor ma különösen nagy szükség van rá. Az őszi mező­­gazdasági munkák szinte minden területén nagy a le­maradás. Lassan folyik a be­takarítás és ez gátolja a szán­tás-vetés ütemének meggyor­sítását. Ősziárpából 30, rozs­ból 10, búzából pedig mind­össze 2 százalékra teljesítette eddig vetéstervét a megye. Az őszi lucernavetések és takar­mánykeverékek vetése terén még nagyobb a lemaradás. A legjobb községek is, mint Csév, Bajna, Kömlőd, Neszmély, Környe, Ács, Bana vagy Ko­márom, még alig 45—50 szá­zalékra teljesítették árpa- il­letve rozsvetési tervüket. Ta­ta, Oroszlány és Tatabánya határában lucernát még egy­általán nem vetettek. Nagy lemaradások behozá­sára kell tehát, hogy serkent­sen most többek között a ver­seny. Éppen ezért szükséges, hogy most sokkal többet tö­rődjenek a verseny szervezé­sével és az eredmények ér­tékelésével a járási és községi tanácsszervek, a MEDOSZ szervei is, mint eddig tették. Az első feladat, hogy a felhívá­sokat lehetőleg minden köz­ségben, tsz-ben, állami gazda­ságban és gépállomáson meg­beszéljék és elfogadják. Élővé, mindenki ügyévé teszi a ver­senyt az egyéniek közötti pá­rosverseny kiszélesítése. A verseny szervezése, az eredmények értékelése és nyil­vánosságának biztosítása nem lehet a pártszervezetek, járá­si párt-végrehajtó bizottságok feladata. A verseny kereteit azonban politikai tartalom­mal megtölteni elsősorban pártszervek kötelessége. Ha a a pártszervezet mozgósítja erre a népnevelőket, a verseny ide­jén ellenőrzésével, útmutatá­saival segíti a tanácsot, jó lesz­ élni, hatni fog a mezőgazda­ság dolgozóinak széleskörű munkaversenye, amit lelkesen kezdeményeztek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfordulója, november 7 tisz­teletére. MEGYÉNK IVEPE A JÓLÉTÉRT, A HAZA FELVIRÁGZÁSÁÉRT Tatabánya lakossága eddig 10.950.750 forintot kölcsönzött az államnak Tatabányán a bányákban és a város területén a lakóházakban mindenütt népnevelők, jegyez­tetőpárok beszélgetnek a dolgo­zókkal az ötödik Békekölcsön­jegyzés jelentőségéről. A jegy­zési íveken egyre szaporodnak a nevek, az összegek. A X1-es aknai bányászok kedden csaknem 446.000 forintot délig­ köl­csönöztek a hazának Az egész tröszt dolgozói együttesen 1.103.150 forintot jegyeztek, de szívesen írják alá a jegyzési íveket a város lakói is. Tatabá­nya lakói eddig összesen 10.050.750 forint kölcsönt je­gyeztek. Lábatlanon 20 jegyeztetőpár kereste fel a parasztcsaládokat. A jegyeztetőpárok a gazdák kérésére azt is elmondták, hogy a községi tanács mire for­dít­ja majd a dolgozók köl­csöneiből vissza­maradó 25 szá­zalékot. A község minden köl­csönt adó lakosa örül annak, hogy a 25 százalékból átalakít­ják és kifestik a kultúr­otthont. Az anyák is örömmel írták alá az íveket, amikor megtudták, hogy a kölcsönadón forintok néhány százalékából játékokat A dorogi szénmedencében egyre több bányász jegyez bé­kekölcsönt, hogy bányájukban még több bányagép, szenet szállító gumi- és kaparószalag A bányászok többsége nem­csak a jegyzésben, de a terme­lésben is példát mutat. Szabó Sándor, a Keselö-akna kommu­nista vájára például 2300 forin­tot jegyzett és azóta 135 szá­zalékos napi átlaggal dolgozik. Hernádi József párttag, 2000 fo­rintot jegyzett és naponta je­lentősen túlteljesíti tervét. A DISZ-fiatalok közül a XlI-es aknai Horváth Rezső tagú omlasztó­ brigádja kilenc­mutat példát a munkában is, a jegy­zésben is. Kilencen együtt 12.000 forintot adtak kölcsön az államnak. vásárol a tanács az óvodás gyerekeknek és korszerű beren­dezést is kap­ tiz óvoda. Mind­ezekért a község dolgozóinak 90 százaléka jegyzett eddig béke­kölcsönt. összesen több mint 20.000 forint gyűlt össze jegyzési íveken Az elsők között a teljesítette hazafias kötelezett­ségét Tóth Sándor 10 holdas középparaszt, 200 forintot jegy­zett, Csapuka József és Seres Gyula gy­erm­e­g gazdálkodó dolgozt »a­ parasztok , ugyancsak 200—200 forint békekölcsönt je­gyeztek. kerüljön. A dorogi XI-es akna bányászainak 90 jegyzett 740 forintos százaléka A legújabb jelentésekből átlaggal­ kitű­nik, hogy a csolnoki II-es ak­­­na bányászai nemcsak a terme­lésben, hanem a békekölcsön­­jegyzésben is élenjárnak. Ebben a bányában a jegyzési fejá­tlag 939 forint. Dorogon 3508 bá­nyász több mint kétmillió fo­rintot jegyzett. A IX—XIV-es és a XH-es akna dolgozói­ közül Simicska János 1800 forintot, Csömör Ká­roly 1000 forintot, Czene Antal 13­50 forintot jegyzett. Ők mind­hárman a bányász családiház­­építési akció keretében házat A kisbér­battyánpusztai Vi­rágzó termelőszövetkezet tag­sága eleget tett az állammal szembeni kötelezettségének. A termelőszövetkezetnek minden A KOMÁROMMEGYEI ktsz-ek és földművesszövet­kezetek dolgozóinak 80 száza­léka jegyzett eddig békeköl­csönt 427.000 forint Metkovics Imre tarjáni értékben. kádár­mester, amikor 300 forintot jegyzett így szólt: — Sok mindent kaptam már az államtól. Most egy hete megkaptam az iparengedélyt is. Kötelességem, hogy amen­­­­nyivel tudok, hozzájáruljak én is az állam költségeihez. +■ AZ OROSZLÁNYI AKNÁBAN eddig már XVI-OS 485.800 forintot jegyeztek a bányászok. Ebben a bányában a jegyzési átlag 680 forint. ★ A BÁBOLNAI ÁLLAMI GAZDASÁG vezetői példámit­építenek, s ahogy mondották, forintjaikkal legalább részben viszonozzák azt , amit nekik az állam ad­ kölcsönt. Óvári Mátyás idős bányász 000 forintot jegyzett, mert már két világháborút élt át és nem akar többet. Forintjait a béke erősítésére adta. A pártonkívüli dolgozók közül is sokan pél­damutatóan jegyeztek, mint például Lenturai István csúsz­da­mester, aki havi fizetésének 100 százalékát jegyezte tagja jegyzett békekölcsönt. Hodek József, a tsz Kossuth- díjjal kitüntetett elnöke 1000 forintot adott kölcsön a­ nép államának. Hatóan jegyeztek békekölcsönt. Traxler Károly vezető agronó­­mus 4000 forintot, fizetése 100 százalékát, Kocsis Lajosné 1400 forintot, Mandl Gyula gyakorló mérnök 2000 forintot, Gábor Dezső ugyancsak 2000 forintot adott kölcsön az államnak. ★ RÉCSI ISTVÁN, oroszlányi asztalos mester 500 forint béke­­kölcsönt jegyzett. — Szívesen jegyzek béke­kölcsönt — mondta — mert az mindig az én pénzem. Négy gyermekem van. Azt szeretném, ha kölcsönadott forintjaimmár hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Oroszlányon felsőbb tagozatú iskola épüljön, és mire megnő­nek a gyerekek, ne kelljen ne­kik Tatabányára járniok iskolá­ba. Lábatlan községben már a lakosság 110 százaléka jegyzett békekölcsönt A dorogi bányászok több mint kétmillió forint békekölcsönt jegyeztek szerdáig Hodek József Kossuth-díjas tsz-elnök 100O forint békekölcsönt jegyzett A békekölcsön jegyzés hírei A terven felül ígért 120.000 tonna szénért A tatabányai bányászok szombaton nagytermelési napot tartottak. A XIV-es akna kivételével minden bánya túltelje­sítette tervét s így a tröszt 14,8 százalékkal teljesítette túl előirányzatát. Hétfőn — bár a termelés nem érte el a szom­bati nap eredményét — továbbra is eredményesen dolgoztak a bányászok. A VII-es akna 134.5 százalékot ért el kedden, szerdán reggelig 109.3 százalékra teljesítette napi tervét. A Keselő-akna hétfőn 137.9 százalékot ért el, kedden 108.7 százalékot. A legjobb eredményt az oroszlányi Szeptember 6 akna és a XIX-es akna bányászai, a tatabányai XII-es akna bányászai érték el. A XII-es akna dolgozói keményen harcol­nak, hogy az év végéig ne legyen adósságuk. Hétfőn 130.2 százalékot értek el, szerdán reggelig pedig 134.3 százalékot. A lelkes verseny s a terv teljesítéséért folytatott küzdelem eredményeként a Tatabányai Szénbányászati Tröszt szeptember havi tervét 102 százalékra teljesítette. A terven felül ígért 120.000 tonna szénért minden brigád harcba indult. A XII-es aknán Pruzsina Mihály, a szocialista munka hősének frontbrigádja, Oláh János és Árendás Lipót frontbrigádjai vetélkednek a nagyobb eredményekért. A versenyben Oláh János frontbrigádja vezet 134 szá­zalékos havi átlaggal. Építőipari dolgozóink a több lakásért Megyénk építőipari vállala­tainak dolgozói eredménye­sen dolgoznak, hogy a hideg idő beállta előtt minél több lakást adjanak át, vagy hoz­zanak tető alá, hogy a belső munkákat végezhessék. A 47/4-es Építőipari Vállalat dolgozói egy főre eső terme­lési tervüket 112,8 százalék­ra teljesítették az elmúlt hó­napban. Határidő előtt átad­tak Bánhidán nyolc lakást. A dorogi Építőipari Vállalat a Dorogi Erőműben adta át ha­táridő előtt az építkezést. Az egy főre eső termelési érték itt is növekedett 7,5 százalék­kal. A mezőgazdasági gépállo­mások építkezései között is szívós verseny folyik. A ta­tai építési csoport a gépállo­máson 40 nappal a határidő előtt adta át a javítómű­helyt, a pihenőépületet, az útépítési munkákat. A mel­léképületek, a gazdasági la­kások, a derítők építése fo­lyamatban van, s a dolgozók elhatározták, hogy ezt is ha­táridő előtt átadják. A ki­fogástalan munkáért a föld­művelésügyi minisztérium megdicsérte az építő csopor­tot. Az oroszlányi lakásépítők két hónappal előbb adnak át 72 lakást a bányászoknak Oroszlányon a 47/4-es Építőipari Vállalat lakásépí­tő kollektívája Gráczia Ist­ván főépítésvezető irányítá­sával három kétemeletes la­kóház építésén dolgozik. Két épületen, melyben 72 két­szobás, összkomfortos lakás van, már a belső vakolást végzik a kőművesek. Jankovszki József, az épít­kezés párttitkára, aki ugyan­csak mint kőműves dolgozik az építkezésen, Kántor Ist­vánnal kilenctagú vakoló­bri­­gádot szervezett. A vakoló­brigád naponta átlagosan 240—250 százalékos teljesít­ménnyel dolgozik, s 400—500 négyzetméter oldalfalat va­kol be. Az építkezés mű­szaki vezetői szerint a kilenc­tagú vakolóbrigád naponta 30 szakmunkás munkáját végzi el. Az oroszlányi lakás­építők a gépi vakolás beve­zetésével két hónappal előbb adják át mindkét kétemeletes lakóházat. A 2-es jelzésűt no­­vember első napjaiban, az 1-es jelzésűt pedig még ez év végén, így még ebben az esztendőben 72 bányászcsa­lád költözhet be új lakásba Oroszlányon. * * Újabb felajánlást tett Mészáros József Kossuth-díjas vájár Tatabányán Mészáros József, a VI-os akna Kossuth-díjas vájára csatlakozott elsőnek a DISZ Központi Vezetőségének ah­hoz a felhívásához, hogy az ország bányászfiataljai vállaljanak részt a szénbányászat adósságának törlesztéséből, s tervük túltel­jesítésével segítsék azt törleszteni. Mészáros József megígérte, hogy az év végéig tervének 1300 tonnás túlteljesítésével válaszol a felhí­vásra. Egy hónap telt el azóta, hogy a kiváló bányász ígérete el­hangzott, s ez idő alatt 950 tonna terven felüli szén hagyta el Mészáros József munkahelyét. „Az elmúlt egy hónap eredményei alapján úgy látom — mondja a Kossuth-díjas vájár — hogy az első 1300 tonnás vál­lalásom nem is volt nagy, hiszen egy hónap alatt több mint kétharmadát teljesítettük. Kiszámítottuk társammal, Gibás An­tallal, hogy ha 130—140 százalékos átlagteljesítménnyel dolgo­zunk, októberben könnyen teljesíthetjük amit vállaltunk”. Ezért úgy határoztak, megtoldják vállalásukat. Az év végéig 2200 tonna szenet adnak tervükön felül. Megígérték, hogy 900 tonnával többet termelnek.

Next