Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. február (10. évfolyam, 10-17. szám)

1955-02-02 / 10. szám

KOMÁROM MEGYEI­ DOLGOZÓK LAPJA A 2 MDP KOMÁROM MEGYEI VÉGRE­HAJTÓ B­I­ZOTTSÁGÁN­AK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. Árf .10 1955 FEBRUÁR 2. Elevenítsük fel a péntek-mozgalmat Szabó Antal tatabányai DISZ-csapatvezető vájár felhívása A bányásztanácskozáson el­hangzott felszólalásokat olvas­va: vájár Szabó Antal tatabányai emlékezetében ismét felevenedtek 1953 májusának napjai, amikor felhívással for­dult az ország bányászaihoz: öt nap alatt teljesítsük heti tervünket indítsuk meg a péntek-mozgalmat. Ez a mozgalom csaknem egy évig jelentős eredményeket is hozott, sokezer csille terven felüli szénnel gazdagította nép­gazdaságunkat, ezrei csatlakoztak a bányászok a mozga­lomhoz, s közülük igen sokan először pénteken, később pedig már csütörtökön jelentették, teljesítették heti tervüket. De a számos sikert hozó péntek­mozgalom — több más mozga­lommal együtt — feledésbe merült a bányákban. Ebben hibásak voltak egyes vezető szervek is, de hibásak voltak a bányák műszaki vezetői is. Megtörtént, hogy a péntek­­mozgalomban részvevő brigá­dot, csapatot fenntartásra osz­tották be, s a versenytáblára kiírták: nem teljesítette pén­tek­ mozgalmi felajánlását. Ez elvette a dolgozók kedvét a mozgalomtól, s mindig keve­sebbet beszéltek róla. Az országos bányásztanács­kozás után — ahol sok szó esett az elfelejtett mozgalmak­ról — ezek jutottak eszébe Szabó Antal tatabányai vájár­nak. — Ha 1353-ban jó vo­lt, eredményeket hozott, ekkor jónak kell lenni most is — gondolta magában. De nem sokáig gondolkodott. Elhatá­­rozta: ismét felhívással fordul­t az ország szénbányászaihoz, hogy a felszabadulási verseny alkaréért folytassák tovább a péntek -mozgalmat, teljesí­tenk öt nap alatt a heti tervet. így született meg az alábbi fel­hívás. ..Kedves Bányász Elvtársa.Se! Az országos bányá­sztanács­­kozáson több felszólaló megemlítette, hogy elhanyagoltá­k a péntek-mozgalmat is. Pedig 1953 májusától 1953 decemberéig­­ ez a mozgalom jelentős eredményeket hozott a népgazdaság­­­­nak. A heti terv 5 nap alatti teljesítésével a mi aknánk, a tata­­i­bányai X-es akna is kiváló aknaüzeme volt ebben az időben a­­ tatai szénmedencének. Mozgalmimus azonban az idők múlásá­­­­val nem talált kellő megértésre. A műszaki vezetés sem segí­tette, de be kell vallanom, hogy jómagam, mint a mozgalom­­ elindítója, sem fordítottam kellő gondot a mozgalom népszerű­sítésére, továbbfejlesztésére. Az akkori sikerek után arra gon­doltam, hogy mozgalmunk most­ már zökkenő nélkül megy tovább. De nem így történt. Sőt! Egyre kevesebbet beszéltünk a heti terv öt nap alatti teljesítéséről. A péntek-mozgalom el­ j feledése is közrejátszott abban, hogy üzemünk, a tatabányai I­X-es akna, 1954 második felében már a sereghajtó üzemek közé tartozott. A felszabadulási verseny — bár a januári adósá­ggal kezdtük — hoz már eredményeket. Január 19 óta rendszeresen túlteljesítjük napi terveinket. A bányásztanácskozáson elhang­zottak után azonban úgy gondolom, hogy a felszabadulási ver­seny eredményeinek növelésére tovább kell folytatnunk a péntek-mozgalmat. Most különösen azokhoz a bányász elvtár­sakhoz szólok, akik 95—110 százalék között termelnek. Fel­­szabadulásunk tizedik évfordulójának méltó megünneplésére már a mai naptól kezdve elevenítsük fel ismét régi mozgalmun­kat. Teljesítsük öt nap alatt heti terveinket, s a nép jólétének emeléséért termeljünk gazdaságosan, olcsóbban, jobban. Bányász Elvtársak, csatlakozzatok felhívásomhoz." Vigyük sikerre a felszabadulási versenyt a péntek-mozgalommal! SZABÓ AN­TAL, a tatabányi X-es akna DISZ-csapatvezető vájára. A csolnoki f­­mtalok csatlakoztak Szabó elvtárs felhívásához A csolnoki I-es akna DISZ fiataljai vállalták, hogy a fel­szabadulási versenyben április 4-ig 3000 tonna szenet termel­nek terven felül. A DISZ-fia­­talok lelkesen harcolnak adott szavuk valóra váltásáért, s az egymásközti nemes vetélkedés­ben január 29-ig vállalásukból már több mint 1500 tonnát a felszínre küldtek. A DISZ-fia­­talok termelési sikerei is lehe­tővé tették, hogy az I-es kol­lektívája januárban még csak­nem minden nap túlteljesítette előirányzatát. S az akna szom­baton reggelig esedékes havi tervében elérte a 110,9 százalé­kot. Ezzel az aknák közötti versenyben a csolnoki I-es akna a Dorogi Szénbányászati Tröszt legjobb aknaüzeme lett. A felszabadulási verseny eredményeinek növelése érde­kében Szabó Antal tatabányai DISZ csapatvezető vasár­na­pokban elhangzott felhívása: ..teljesítsük 5 nap alatt heti tervünket, elevenítsük fel is­mét a péntek-mozgalmat", lel­kes visszhangra talált a dorogi szén­medencében is. A csolnoki X-es akna DISZ fiataljai már szombaton reggel jelentették: hétfőtől részt vesznek a péntek­mozgalomban, heti tervüket 5 nap alatt teljesítik. Balla Sán­dor­, Kiss Károly csapatvezető vájárok után Binder Ferenc DISZ-brigádvezető is kötelezte magát- brigádja minden héten péntekre teljesíti hat napi ter­vét, aminek segítségével az akna bányászai februárban is megtartják január elejétől megszerzett elsőbbségüket. ■ Közös akarattal - közös erővel... Fogataikat, munkájukat ajánlották a mocsaiak a község tervének megvalósításáért Január 20-án dobszó hir­dette Mocsa utcáin: ma dél­után tanácsülés lesz. A ta­nácsülés napirendje, a köz­ségpolitikai terv megvitatá­sa. A meghirdetett időpontra benépesült a tanácsháza. Ott voltak a körzetek képviselői, a Hazafias Népfront bizott­ság tagjai és sokan a község dolgozó parasztjai közül. SÜVEG LAJOS, a mocsai tanács végrehajtó bizottsá­gának elnöke ismertette az egyéves terv programpont­jait: Népfürdőt létesítünk, a kultúrházhoz öltözőt építünk, f­ásítjuk a község bel- és kül­területét, a javításra szoruló utakat, járdákat ruk, az apaállatok rendbehoz­számára karámot építünk, stb. Süveg elvtárs, nem csinál titkot abból, hogy a tervek végrehajtásához kevés anya­gi fedezet áll a tanács ren­delkezésére. De kell az öltö­ző, ideje rendbehozni az uta­kat és a fürdőt sem akarjuk nélkülözni. A maga erejére kell, hogy támaszkodjon a község. Ha a gazdák közül mindenki csa­k egy napot is vállal, kézinapszámmal, akár fuvarral, az év végére nem lesz sáros út, járhatatlan ut­ca, s még a nyáron lubickol­ni lehet, a megépített fürdő friss vizében. A MOCSAIAK vállalták. Ki egy napot, ki kettőt, ki még ennél is többet, vajon, ki gyalogosan,ki le­fel.Elsőnek Bácsi József állott . Én a nyáron a mocsai strandon akarok fürödni. Ha márciusban el tudjuk kezdeni az építését, meg is lesz. Fuvarral, s ha az már nem kell, gyalogosan segéd­kezem. Bán János, Gutai István három-három napi fuvarral segítenek. Mózes Dániel is­kolaigazgató a falu 12 peda­gógusának nevében megígér­te: személyenként kettő-k­et­­tő napot töltenek munkában. A FALU FI­AT­ALL­AI sem. várják más munkáját, hogy elkészüljön az öltöző: „fel­építjük mi magunk!“ hatá­rozta el a DISZ-titkár a mo­csai fiatalok nevében. — Jó, jó ezzel rendben lennénk — szólalt meg Bán János —, de nekünk kora ta­vasztól késő őszig a mezőn a helyünk. Mi lesz akkor a munkával? — Erre is gondoltunk, ami­kor az ütemtervet elkészítet­tük — nyugtatja meg a kér­dezőt Süveg elvtárs. Számí­tásba vettük a mezőgazdasá­gi munkák menetét és más körülményt is. Ezzel nem lesz hiba. A KÖZUTAK JAVÍTÁ­SÁT máris elkezdték. Az út­javítást Vavrik István, végrehajtó bizottság tagja irá­n­­yítja. De nemcsak irányít, s segít két keze munkájá­val is, ahol csak tud. Hogy a tervek végrehajtá­sában fennakadás ne legyen az egyes feladatok megol­dásáért a végrehajtó bizott­ság felelőst jelölt ki. A mun­kákhoz szükséges anyagok beszerzésése folyamatban van. Most már a mocsai la­kosokon a sor, hogy a ta­náccsal karöltve otthono­sabbá tegyék lakóhelyüket. s VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK A MAI SZÁMBAN:■«* Pártkiadványok terjesztése politikai feladat. (2. old.) — ■ [UNK] A gyümölcsfák téli ápolása. (3. old.) — Vita az ifjú­­­­ság neveléséről. (4. old.) — A magyar sajtó napjára. ;* (5. old.) — Külpolitikai jegyzetek. (6. old.) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alaku­lását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipr évi A szocialista ipar az 1954. tejes termelési tervet 101,4 százalékra teljesítette. Az egyes éves tervüket minisztériumok százalékban a következőképpen teljesítették: Az 1954. évi termelési terv teljesítése százalékban: Kohó- és gépipari minisz­térium 100.3 Szénbányászati miniszté­rium­­ J7.5 Vegyipari és energiaügyi minisztérium 99.6 Könnyűipari minisztérium 101.9 Élelmiszeripari miniszté­rium 103.8 Építésügyi iparvállaltai minisztérium 33.2 Közlekedés- és postaügyi minisztérium iparválla­latai 105.7 Országos erdészeti főigaz­gatóság iparvállalatai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövet­kezetek 113.2 százalékra telje­sítették 1954. évi termelési ter­vüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezen belül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyis­ ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek terme­lése 30.2 százalékkal haladta rocsi 'a­­ n­'Ú's. é­vi 'termelés színvonalét. A nehézipar ter­melése 3.1 százalékkal keve­sebb, a könnyűiparé 9.5 száza­lékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkis­iparral együtt) 1954-ben 4,7 százalékkal volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártá­sa. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszük­ségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cik­kek termelése 35,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen ala­kult: Az 1954. évi termelés az 1953. évi termelés százaléká­ban: 1954-ben terven felül a töb­bi között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9700 koronát, 1100 fo­­gatos vetőgépet, 172.000 négy­zetméter húzott üveget, 7 millió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter se­lyemszövetet, 48.000 női kabá­tot, 120.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar­. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítet­ték. Például a szénbányászati minisztérium 650.000 tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165.000 tonna malm­­ acéllal, az építésügyi minisztérium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari misztérium 1,2 millió pár mi­pa­­mutharisnyával, 622.000 mun­karuhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos köz­szükségleti cikk minősége ja­vult: például a fésűs gyapjú­szöveté, selyemszöveté, se­lyemharisnyáé, csizmáé stb. Az férfiöltönyé, élelmiszer- iparban javították a főzőkol­bász, gyulai kolbász, marga­rin, gyümölcsíz stb. minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem kielégítő. Számos fogyasztási cikk vá­lasztéka bővült, így például 1954-ben a női és férfi félcipő­ből 25—30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női ka­bátból 60—70 új modell, illet­ve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép­ és fogyasztási­ cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) kul­ti­­vátoré, a négyzetbevető cso­­roszlyáé, a permetező poroz­ó­­gépé, az árokásó ekéé, a ház­tartási hűtőszekrényé, a por­­szívógépé, a nylon és perion fe­lhasznál­ásával­­ készült férfi­­harisnyáé és fehérnemű anya­goké, újfajta konzerveké stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű­ködését: többi között az ötéves terv olyan fontos létesítmé­nyei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagy kohója, a Szolnoki Szalmacellulózógyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembe helyezték a debreceni Tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év fo­lyamán számos meglévő üze­met bővítettek és korszerűsí­tettek. Több — főleg fogyasz­tási ipari — üzemet korszerű munkásvédelmi és üzemegész­ségügyi berendezésekkel lát­tak el. Az 1954. évre tervezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkal­maztak szélesebb körben fej­­letebb technikai­­ eljárásokat. A műszaki technikai fejlesz­tés az iparban azonban álta­lában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézke­dések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mér­tékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékoságra vonatko­zó intézkedések végrehajtá­sában. Az energiagazdálko­dás terén javulás mutatko­zott. A szocialista iparban 1954- ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 százalékkal ala­csonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csök­kent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. se. A termelékenység csökkené­valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidő­vel való nem megfelelő gaz­dálkodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez ké­pest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamos energia a martinaeélentecs, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A „Csepel”* tehergépkocsi, az aratócséplő­­gép, a penicillin, a szulfi­cel­­lulóze, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csök­kent. Beruházások, építkezések Az 1954. évi tervnek meg­felelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg, mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1934- b­en a beruházások nagyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen ki­elégítését, mint az előző év­ben. Megnövekedett a mező­­gazdasági, a szociális, kulturá­lis és kommunális beruházá­sok és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari és a közlekedési beruházások ará­nya csökkent. A beruházási tervnek meg­felelően csökkent 1954-ben az építőipar termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az épí­tésügyi minisztérium építő­ipari vállalatainak tervteljesí­tése 99,3 százalék volt.­­ Az érintés­ben az előző költségek 1954- évvel szemben nem csökkentek Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban na­gyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elé­gítettek ki és csak kis rész­ben végeztek munkákat köz­vetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégí­tése érdekében az év folyam­­án több ezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évi­nek tizennégyszeresét), 116.006 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét), 87.003 tonna cementet (az előző évi­nek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezé­sek — üteme 1954-ben meg­gyorsult. 1954. évben összesen közel 30.000 lakás épült, mint­egy 65 százalékkal több, mint­ 1953-ban. Az elkészült lakáso­kon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Ma­gánerőből kétszer annyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 szá­zalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakás­­építési tervet nem teljesítet­ték. Mezőgazdaság A párt és a kormány határo­zatainak megfelelően a mező­­gazdaság az elmúlt évben je­lentős segítséget kapott: csök­kent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a ter­melési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédőszerekkel, a mező­­gazdasági kisgépekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több bar’­­házast ka­pott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság terme­lési kedve megnőtt: a tartalék­­területeket hasznosították, na­gyobb gondot fordítottak a nö­vényápolásra, felten«?it­t az ál­­lattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Folytatás a 2. oldalon.) Szén 103.4 Kőolaj 143.9 Martinacél 95.9 Hengereltacél 97.0 Gőzmozdony 114.5 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 230.0 Traktoreke 171.0 Nitrogénműtrágya 109.6 Foszforműtrágya 103.0 Cement 89.3 Égetett tégla 83.8 Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 116.1 Pamutszövet 108.4 Gyapjúszövet 134.0 Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 Férfiöltöny 142.4 Sör 118.0 Szalámik 107.0 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116.0 Szappan 120.3 Édesipari készítmények 139.8

Next