Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. május (10. évfolyam, 36-43. szám)

1955-05-04 / 36. szám

2 Összehívták Varsóba az 1954. december 2-i moszkvai nyilatkozatot aláíró államok értekezletét Az európai államok 1954. november 29-től december 2-ig Moszkvában az európai béke és biztonság biztosítása érdekében megtartott értekezlete határozatainak megfe­lelően az utóbbi időben a Szovjetunió, a Lengyel Nép­­köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormányai megfelelő előzetes megbeszé­lést folytattak. E megbeszéléseken érintették először az értekezleten részvevő nyolc állam barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződése megkötésé­nek kérdését, másodszor a szerződésben részvevő államok egyesített katonai parancsnokságának létesítését. Tekintettel a párizsi egyezmények ratifikálására, az említett államok most megállapodtak abban, hogy moszkvai értekezlet határozataiból folyó kérdések megvi­a­tatása céljából második értekezletet hívnak össze ez év május 11-re Varsóba. A varsói értekezleten részt fog venni a Kínai Nép­­köztársaság kormánya is, amely az értekezletre megfigye­lőt küld. Május elseje a moszkvai Vörös téren Moszkva ünnepi díszbe öl­tözött, mindenütt színes transz­parensek pompáznak, az épü­leteken zászlókat lenget a szél. Ünnepélyesen feldíszítet­ték a Vörös teret is. A környe­ző épületek homlokzatán Szovjetunió állami zászlóib­n- a­gének és a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának május 1-i jelmon­datai olvashatók. A Kreml fa­lával szemben emelkedő épü­let homlokzatán Benin és Sztálin arcképe látható a IS szövetséges szovjet köztársa­ság címereitől körülvéve. A Vörös téren és a környe­ző utcákban a május 1-i ka­tonai díszszemle részvevői, a katonai akadémiák hallgatói és a moszkvai helyőrség csapatai helyezkednek el. A Kreml falánál húzódó emelvényeken a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­nak küldöttei, miniszterek, tu­dósok, írók, művészek, az ipar és a mezőgazdaság élenjáró dolgozói foglalnak helyet. Az emelvényeken helyezkedtek el a külföldi országokból érkezett vendégek is: a szakszervezeti és munkásküldöttségek tagjai. Ott vannak a Moszkvában mű­ködő diplomáciai testületek tagjai és a katonai attasék. Tízet üt a Kreml toronyórá­ja. A Lenin—Sztálin-mauzó­­leum mellvédjén megjelennek a kommunista párt és a szov­jet kormány vezetői: N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, G. M. Malen­kov, A. I. Mikojan, V. M. Mo­lotov, M. G. Pervuhin, M. Z. Szaburov, N. Sz. Hruscsov, to­vábbá: P. N. Poszpjelov és M. A. Szuszlov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkárai, ezen­kívül marsallok, tábornokok, tengernagyok. A megjelentek lelkes tapssal fogadják őket. A Szpasszki-torony felől fel­tűnik G. K. Zsukov marsall, honvédelmi miniszter gépko­csija. Zsukov marsall fogadja a díszszemlét. A Vörös tér kö­zepén találkozik a gépkocsin odaérkező K. Sz. Moszkalenko marsallal, a díszszemle pa­rancsnokával. A két marsall megszemléli a csapatokat. Zsukov marsall üdvözli a ka­tonákat és jókívánságait feje­zi ki május 1 ünnepe alkal­mából. A katonák lelkes hur­rával válaszolnak. A csapatok megszemlélése után Zsukov marsall visszatér a Vörös térre, felmegy a mau­zóleum emelvényére és el­mondja beszédét. Zsukov marsall szavaira a megjelentek hatalmas éljen­zéssel válaszoltak. Felzendül a Szovjetunió állami himnu­sza, tüzérségi sortűz dördül. Megkezdődik a katonai dísz­szemle. A díszszemlét a katonai aka­démiák hallgatói nyitják meg. Sokuknak zubbonyán a Szov­jetunió hőse kitüntetés arany­csillaga, harci érdemrendek és érmek csillognak. Egymás után menetelnek a Frunze ka­tonai akadémia, a Lenin kato­nai-politikai akadémia, a tü­zérségi akadémia és más aka­démiák hallgatói. Menetük ra­gyogó katonai kiképzésről tesz tanúságot. Általános lelkese­dést kelt a tengerészakadémia ünnepi menete. Mögötte az OSZSZSZK Legfelső Tanácsá­ról elnevezett katonai akadé­mia növendékei, a Szuvorov katonai akadémia fiatal hall­gatói, a Nahimov akadémia növendékei haladnak. Páncél­autókon halad el a mauzóleum előtt a tamani gárdahadosz­tály, majd megkezdődik a tü­zérség felvonulása. Hatalmas vontatók különböző űrméretű és rendszerű ágyúkat húznak. Felvonulnak a légelhárító tü­zérek, a hírneves aknavetők, a széltében-hosszában ismeretes „katyusákA tüzérség felvo­nulását nagy űrméretű löve­­gek zárják be. A katonai díszszemle után tornászok és sportolók jelentek meg a Vörös téren. Színes kompozíciót formáltak ki, amely a Szovjetunióban élő népek barátságát jelképezte. Ezután került volna sor a moszkvai dolgozók május else­jei felvonulására. A rossz idő­járás miatt azonban a felvo­nulás elmaradt. A durva rendőri erőszak ellenére is ünnepeltek a francia munkások Mivel a kormány betiltotta a hagyományos párizsi május 1-i felvonulást, a párizsi és Párizs környéki dolgozók tíz­ezrei VINCENNES-ben jöttek össze ünnepelni. Párizs népe nagyszerű választ adott a kor­mány tiltó rendeletére; dalok­tól és jelszavaktól voltak hangosak a Vincennes felé vezető utak. A rohammunkával felépített díszemelvényen helyet foglalt a nagygyűlést rendező CGT vezetősége. Jelen voltak a dísztribünön Jacques Duclos és Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt titkárai, Pressouvre, a baloldali szo­cialista párt főtitkára,­­Murent Casanova, a Francia Kommu­nista Párt politikai bizottságá­nak tagja, Léon Feix, a poli­tikai bizottság póttagja, Franciaország csaknem min­den városában hasonló ün­nepségeken ünnepelték meg a dolgozók május elsejét. LILLE-ben a rendőrség meg­kísérelte szétkergetni az észak­afrikai dolgozók menetét. Incidensekre került sor, s mindkét részről többen megsebesültek. A rendőr­ség több tüntetőt letar­tóztatott. MAUBEUGE-ben észak-af­rikaiakból álló menet haladt végig a város fő útvonalain. A rendőrség szét akarta szórni a tüntetőket, s heves összetűzé­sekre került sor. A jelentések szerint 21 ember sebesült meg: kilenc csendőr, illetve rendőr, és tizenkét észak-afrikai. A rendőrök 48 embert tartóztat­tak la, Komárom megyei B9LGŐZÍK UWA Győzelmi műszakot a Szovjetunió segítséget nyújt Magyarországnak az atomerő békés felhasználását célzó kutatásokban tartanak megyénk dolgozói április 20-tól május 9-ig a német fasizmus szétzúzásának évfordu­lójának tiszteletére. Május 9 történelmi évfor­duló. Sok éves harc, a második világháború fejeződött be ezen a napon. Egy ismeretlen szovjet katona kitűzte a Reichstag homlokza­tára a győzelem lobogóját, a szovjet zászlót. A világ figyelme Berlinre szegeződött. A dicső­ségesen harcoló szovjet hadsereg országokon keresztül űzte a fasiszta német hadsereget, és saját barlangjában verte meg véglegesen. A fasiszta kormány, a fasiszta fegyveres erő por­ban hevert. A békéért harcoló népek akarata sújtotta porba. Az a nép verte meg, amelyik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta felépítette a szocializmust, a kizsákmányolás­tól mentes szabad emberek életközösségét. Ezt a napot köszöntik győzelmi műszakkal megyénk dolgozói. Tatabányán a XV-ös akna, Dorogon az Almavölgyi X-es akna hívta ver­senyre a többi aknák dolgozóit. Azóta nem­csak a bányaüzemek, hanem a külüzemek dolgozói is csatlakoztak hozzá. A május 1 meg­ünnepléséért folyó versenyben is a győzelem napját köszöntötték. A felszabadulási műszak győzelmi eredményei áprilisban tovább folyta­tódtak. A Dorogi Szénbányászati Tröszt április 29-ig 101,4 százalékra teljesítette havi tervét. A Tatabányai Szénbányászati Tröszt a hónap közepén lemaradt a tervével, de a győzelmi műszakban, május 1 megünnepléséért folyta­tott versenyben 30-án reggelig a lemaradást 99,1 százalékra csökkentette, s a szombati ün­nepi műszakkal lemaradását behozva, havi tervét teljesítette. Külözemehik dolgozói is jelentős eredményeket értek el. Szombaton sok gyárat tüntettek ki az első negyedévi eredményért élüzem címmel és az élüzem címet még nagyobb eredményekkel köszön­tötték. A győzelmi műszakon a felszabadulási ver­seny tapasztalataiból tanulva, már nemcsak a mennyiségi tervek túlteljesítéséért dolgoznak bányászaink és külüzemeink dolgozói, hanem nagy gondot fordítanak a minőségre és az ön­költségre is. A Komáromi Lenfonógyárban az áprilisi terv 104 százalékos túlteljesítése mel­lett minőségi tervüket 86,5 százalékra teljesí­tették, holott az előirányzott tervük 65 száza­lék volt. Javul a minőség a Nyergesújfalusi Viscosagyárban, az Eternitgyárban, cementgyá­raink pedig kiváló minőségű cementükkel ex­­porttervüket is túlteljesítik. Május 9-e a magyar népnek is győzelmi ün­nepe. A német fasizmus a magyar népet is le­igázta és igában akarta tartani. Ezen a napon a világ békeszerető népeinek ellenségét győzte le a Szovjetunió dicsőséges hadserege. Ezt a napot termelési győzelmeinkkel ünnepelni a kommunisták, a békeszerető dolgozók leg­szebb feladata. Az ázsiai és afrikai népek összefogása a békéért, a szabadságért N­em­régiben ért véget az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezlete. A tanács­kozás rendkívüli jelentőségű állomás abban a küzdelemben, amelyet Ázsia és Afrika népei folytatnak erőik egyesítése érdekében a tartós békéért, a nemzeti függetlenségért, a gyar­mati rendszer felszámolásáért. Miben áll a bandungi értekezlet jelentő­sége? Először fordult elő a történelemben, hogy a gyarmatosítás jelképévé vált két föld­rész — Ázsia és Afrika — országainak kül­döttei a gyarmatosítók kizárásával együttesen beszélték meg közös dolgaikat és közös tenni­valóikat. A­z értekezlet a gyakorlatban mutatta meg ismét, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok között nemcsak szükséges, de lehetséges is a békés együttmű­ködés, a vitás kérdéseknek a tárgyalóasztal melletti megbeszélése. Huszonkilenc ország kormányküldöttsége vett részt a bandungi ta­nácskozáson. De annak ellenére, hogy a zöld­asztal mellett olyan merőben különböző or­szágok képviselői vettek részt, mint például a szocializmus útján haladó Kínai Népköztársa­ságé, a gyarmati sorból csak nemrégen kike­rült Indiáé, vagy a gazdasági és politikai füg­gőség ezernyi szálával behálózott Fülöp-szige­­teké — az egyhangúlag elfogadott záróközle­mény mégis azt bizonyítja, hogy a részvevők közötti különbségeknél erősebbnek bizonyult az, ami valamennyiüket összefűzi. Ez pedig az ázsiai és afrikai népek közös erőfeszítése a nemzetk­özi feszültség enyhítése, a béke vé­delme a gazdasági és kulturális kapcsolatok kifejlesztése és a gyarmati elnyomás meg­szüntetése érdekében. Az értekezlet záróközleménye részletesen vázolja mindazokat a kérdéseket, amelyekben egyhangú megegyezés született. A gazdasági együttműködésről szóló fejezet egy sor javaslatot tartalmaz az ázsiai—afrikai térség gazdaságfejlesztésének előmozdítására, a kölcsönös érdekek és a nemzeti független­ség tiszteletben tartása alapján. A gazdasági fejezet külön is aláhúzza, hogy az atomener­giát békés célokra kell felhasználni. A kulturális együttműködést tárgyaló rész élesen megbélyegzi a gyarmatosítóknak az alapvető emberi jogokat lábbal tipró magatar­tását, amelynek következménye, hogy Ázsia és Afrika számos országában a bennszülött lakosságot szinte teljesen megfosztották a művelődés lehetőségétől. A feladat most az — mutat rá a közlemény —, hogy Ázsia és Afrika országai felújítsák régi kapcsolataikat, megszabaduljanak a gyarmatosítók kulturális rabságából és bekapcsolódjanak a világ kul­turális vérkeringésébe. Az emberi jogokról és az önrendelkezésről szóló rész különös erővel szól azok felé, akik a faji megkülönböztetést prédikálják és dur­ván megsértik a népek és nemzetek önrendel­kezésének az ENSZ alapokmányában lefekte­tett elvét. Az értekezlet teljes egyöntetűséggel nyilvánította ki az ázsiai és afrikai népeknek azt az eltökéltségét hogy kiirtják a faji meg­különböztetés minden még meglevő maradvá­nyát. F­ontos része a záróközleménynek a függő népek, problémáival foglalkozó fejezet, amely egyértelműen megállapítja:: „A gyar­mati rendszer mindenféle megnyilatkozásában bűn, aminek véget kell vetni." Igen nagy súllyal foglalkozik a záróközle­mény a leszerelés kérdésével, valamint a béke biztosításának és a nemzetközi együttműködés előmozdításának problémáival. Hangsúlyo­zottan mutat rá, hogy az ENSZ, amelyre je­lentős szerep hárul a béke biztosítása terén, csak úgy tudja igazán betölteni ezt a felada­tát, ha felveszi mindazokat az államokat, ame­lyek az alapokmány értelmében felvételre jo­gosultak. S amikor a záróközlemény huszon­kilenc ázsiai ország csaknem másfélmilliárd lakosa — tehát az emberiségnek több mint a fele — nevében ünnepélyesen kinyilvánítja, hogy az atom- és más tömegpusztító fegyve­reket be kell tiltani, akkor ezzel — mint a zá­­róközlemény is hangsúlyozza : Ázsia és Af­rika népei a civilizáció iránti szent köteles­ségüknek tesznek eleget. A záróközlem­­ény végül lefekteti az ázsiai és afrikai népek által meghatározott tíz alap­elvet a nemzetközi együttműködés biztosítása érdekében. Az alapelvek lényege: ez alapvető emberi jogok tiszteletben tartása; a népek ön­­rendelkezésének, teljes függetlenségének, te­rületi sérthetetlenségének és önvédelmi jogá­nak elismerése; a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása; együttműködés a kölcsö­nös érdekek és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján; a tárgyalások elvé­nek, mint a vitás nemzetközi kérdések egye­düli megoldási módszerének leszögezése. H­atalmas jelentősége van annak, hogy ilyen nehéz, gyakran kényes kérdések­ben az értekezlet annyira különböző felfogású és világnézetű képviselői egyhangúlag meg tudtak egyezni. A bandungi záróközlemény a békés együtt­élés, a vitás kérdések tárgyalások útján tör­ténő rendezése elvének újabb nagy diadala. A gyarmatosító hatalmak — különösen pedig az amerikai imperialisták — akik abban re­ménykedtek, hogy ha már megakadályozni nem tudták, legalább belülről aknázhatják alá csatlósaik útján az ázsiai—afrikai tanács­kozást — keservesen csalódtak. A bandungi értekezlettel új tényező jelent meg a világ­­politikában: Ázsia és Afrika népeinek szilárd elhatározása, hogy egyesítik erőfeszítéseiket a gyarmati rabság megszüntetéséért, a tartós béke biztosításáért folytatott harcban. Abban, hogy ez a fontos eredmény megszületett, nagy része van a Csen En-laj vezette kínai küldöttségnek, amely egy hatszázmilliós nagy­hatalom erejéből adódó fölénnyel verte vis­­­sza az amerikai imperialisták bábjainak kü­lönböző provokációit, egyben messzemenő együttműködési és tárgyalási készséggel segí­tette elő az értekezlet munkáját. Szemlélte­tően mutatkozott ez meg Csou En-laj elvtárs­nak abban a nyilatkozatában, amely hangsú­lyozta, hogy a távolkeleti légkört jelenleg leg­inkább mérgező tajvani kérdésben Kínának és az Egyesült Államoknak tárgyalásokat kel­lene kezdeniök, hogy megkíséreljék a feszült­ség enyhítését. A bandungi záróközlemény arról tanúsko­dik, hogy Ázsia és Afrika népei kezdik felismerni saját erejüket és azt, hogy milyen súlyt jelent ez az erő a világpolitikában, ha egységesen, közös célok érdekében érvé­nyesül A különböző rendszerű országok gyümöl­csöző együttműködésének két világrészre ki­terjedő példája és az ázsiai—afrikai térség első együttes jelentkezése a világpolitikában — ez a bandungi értekezlet két legfontosabb tanulsága, 1935. május 4. Miután a szovjet kormány felajánlotta, hogy tudományos és műszaki segítséget nyújt a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köz­társaságnak a magfizikai ku­tatások fejlesztését és az atom­­erő békés felhasználását szol­gáló tudományos kísérleti in­tézmények felállításában, ilyen tárgyú megbeszélések céljából folyó év március végén és áp­rilis közepén Moszkvába érkez­tek az említett országok tekin­télyes fizikusokból és mérnö­kökből álló küldöttségei, küldöttségekkel folytatott meg­­­beszéléseken megtárgyalták kí­sérleti atommáglyák, valamint elemirészecske-gyorsítók terve­zésének, elkészítésének és át­szállításának, továbbá a meg­felelő szakemberek kiképzésé­nek konkrét kérdéseit, és más olyan kérdéseket, amelyek az illető országokban megszerve­zendő magfizikai tudományos kutatómunkával, a rádióaktív izotópok orvostudományi, bio­lógiai, valamint egyéb tudomá­nyos és műszaki alkalmazásá­val függenek össze. A küldöttségek tagjainak módot nyújtottak arra, hogy tanulmányozzák a szovjet tu­dományos kutatóintézetekben — Moszkvában, Leningrád­ban, Kievben és Harkovban — az atomerő békés felhasználása területén folyó kutatómunkát, továbbá a már működő kísér­leti atommáglyákat és elemi­­részecske-gyorsítókat. A küldöttségek látogatást tettek az atom-villanytelepen és megismerkedtek a telep munkájával. Szovjet részről is­mert fizikusok és mérnökök vettek részt a megbeszéléseken. A megbeszélések eredménye­képpen aláírt megállapodások értelmében a Szovjetunió 1955 —1956-ban megtervezi és el­szállítja a fent említett orszá­goknak a szovjet ipar által el­készített kísérleti atommág­lyákat és elemirészecske-gyor­­sítókat, minden ellenszolgálta­­­tás nélkül rendelkezésükre bo­csátja a szükséges tudományos és műszaki leírásokat, amelyek ezekre az atommáglyákra és részecske-gyorsítókra vonat­koznak, szovjet szakemberek kiküldésével tudományos és műszaki segítséget nyújt ezek szereléséhez és üzembe állítá­sához, átadja az atommáglyák és a tudományos kutatások céljára szükséges mennyiségű hasadó- és egyéb anyagot, ezenkívül ellátja őket a szüksé­ges mennyiségű radioaktív izo­tóppal, amíg üzembe állítják a Szovjetuniótól kapott kísérleti atommáglyákat. Az említett országok számára a Szovjetunióban fognak az il­lető országok állampolgárai kö­zül kiképezni a magfizika, a rádiókémia, az izotópok tudo­mányos és műszaki felhaszná­lása, valamint az atommáglya­­technika területén dolgozó tu­dósokat és mérnököket. E szakemberek képzése a Szov­jetunióban különleges állomá­sokon, tudományos kutatóintéz­ményeknél és főiskolákon tör­ténik. A megállapodásokban részle­tezett intézkedések végrehajtá­sa révén a megállapodást alá­író mindegyik országban rövid időn belül lehetővé válik a vo­natkozó tudományos kísérleti intézmények felállítása, továb­bá a kutatómunka kibontakoz­tatása a magfizikának és az atomerő békés felhasználásá­nak területén. A szovjet kormány úgy dön­­tött, hogy kibővíti azoknak az országoknak körét, amelyek­nek a Szovjetunió segítséget nyújt az atomerő békés fel­­használását célzó tudományos kutatómunka fejlesztésében. A szovjet kormány felajánlotta ezt a segítséget a Magyar Nép­­köztársaságnak és a Bolgár Népköztársaságnak, amelyek kép­viselőivel a közeljövőben megkezdődnek a tárgyalások a megfelelő megállapodások meg­kötéséről,

Next