Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. szeptember (10. évfolyam, 71-78. szám)

1955-09-03 / 71. szám

X. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! KOPROM MEGYEI H ^PJI| AZ MDP KOMÁROM M­EG­YE­I VÉG­RE­HAJTÓ B­I­ZOTTSÁGÁN­AK L­AP­J­A Ár­» 50 fillér 1955. SZEPTEMBER 3. AZ ÖTÖDIK BÁNYÁSZNAPRA írta: Raticza Gyula, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke Az ország ötödször ün­nepli hős bányászain­kat, akik a föld mélyéből hozzák fel iparunk kenyerét, a szenet. Megyénk bányászai még a Horthy-fasizmus évti­zedek alatt nem egyszer ad­ták tanújelét példamutató, haladó szellemüknek, osztály­harcos forradalmi meggyőző­désüknek. Sztrájkok és tün­tetések sorával harcoltak az elviselhetőbb körülményekért, családjaiknak a nagyobb da­rab kenyérért. Pártunk és kormányunk a felszabadulás óta nagy megbecsülésben részesíti bányászokat. Ez a megbecsü­­­lés jut kifejezésre abban is, hogy megyénk bányászainak százai részesültek kormány­­kitüntetésben, s az erkölcsi elismerés mellett az anyagi megbecsülés sem maradt el Erről tanúskodik az a közel 35 millió forint, melyet két bányatrösztünk az ötödik bá­nyásznap alkalmával fizet ki bányászaink hűséges munká­jának elismeréséül. A nehéz testi munka meg­könnyítése érdekében sok millió forintot fordítunk a bányák gépesítésére, korsze­rűsítésére. Megyénk két szén­­bányászati trösztje közel millió forintot költ ebben az 5 évben az egészségesebb és biztonságosabb termelési fel­­tételf„,r. v -^(■)’remt­ésére.­­ Nemcsak a termelés válik biztonságosabbá, hanem egyre több korszerű fürdő, szálló, napközi otthon teszi kelle­messé és egészségesebbé dol­gozóink életét. Új városrészek hirdetik, hogy az egykor lené­­zett bányász ma a legmegbe­csültebb dolgozók közé tarto­zik. Sok száz bányászcsalád­nak teremt otthont a tatabá­nyai Újváros, sok száz bá­nyász életét szépíti a Kertvá­ros és a saját ház akciói ke­retében épített számos kisla­kás Tatabányán és Dorogon­­ is. Rövid két esztendő alatt csupán az akció keretén be­lül 600 tatabányai bányász épített saját házat. Milliókat fordítunk a bá­nyászok kulturális igényeinek kielégítésére. A bányász -kul­­túrotthonok egész sora része­sül tetemes anyagi támoga­tásban, s most is több száz­ezer forint költséggel bővítjük a Zsdanov-kultúrotthont. So­káig lehetne még azoknak a juttatásoknak sorolni so­kaságát, melyek bizonyítják: megbecsüljük bányászaink munkáját. Ai egyénik hős bányászai meg is érdemlik ezt a megbecsülést, hiszen a fel­szabadulás óta sok nehéz és dicsőséges csatát vívtak meg. Nem volt 10 éves fejlődé­sünknek olyan küzdelme, amelyben ne az elsők között harcoltak volna pártunk cél­kitűzéseinek megvalósításáért, az egész dolgozó nép életszín­vonalának emeléséért. A dorogi bányászok jó munkájukkal elnyerték a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Az ország továbbra is sokat vár bányá­szainktól: az ipar gyors üte­mű fejlődése, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és a dolgozók életszínvonalának emelése az ő jó munkájuktól is függ. Sok még a tennivaló a gépi berendezések jobb ki­használása, a technológiai fe­gyelem megszilárdítása, az új módszerek és alulról jövő kezdeményezések felkarolása és meghonosítása érdekében. A gépek jobb kihasználása terén az utóbbi időben sem haladtunk megfelelő mér­tékben előre. Egyes műszaki vezetők még mindig idegen­kednek a gépektől. Még ma is elhangzanak olyan kijelen­tések, hogy: félre a gépekkel, mert ma nagytermelő nap lesz! Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs elegendő munkás, aki ért a gépek kezeléséhez. Ugyanakor gazdasági és moz­galmi vezető szerveink nem sokat tesznek annak érdeké­ben, hogy szakmai tanfolya­mokon növeljék a gépkezelők képzettségét és számát. Sok üzemben bizonygatják, hogy nem kapnak elegendő alkat­részt és amit kapnak, az is rossz, ezért sok baj van a gépekkel. Arról azonban ke­veset beszélnek, hogy mit akarnak tenni a gépek megfe­lelő karbantartásáért, a szállí­tás jó megszervezéséért. Igaz ugyan, hogy sok fizikai dol­gozó is idegenkedik a bánya­gépektől és nem ad meg min­den támogatást azok tökélete­sítéséhez, de a helytelen kar­bantartás következtében elő­forduló gyakori rongálódás sú­lyosan befolyásolja szavuk termelési kedvét.bánya­Komoly felelősség terheli gazdasági és mozgalmi vezető szerveinket pL a millszekun­­dumos robbantás és a Kóta­­féle rásrakodógépek elhanya­golásáért, noha mindkettő Ta­tabányán született meg. A gépek jobb kihasználása, az új módszerek meghonosítása -.„t—■. - elősegítenél az amúgy­­ állámzó tervterje­­sztést és könnyebbé, gazda­ságosabbá teszi a szénterme­lést. A gépek jobb kihasznál­á­­­sa érdekében fel­­ kell karolni minden alulról jövő kezdeményezést. A dolgozók ezrei tesznek jó javaslatokat. Csupán arról van szó, hogy ezeknek az új módszereknek az élére kell állni. Továbbra is szorgalmazni kell a szocia­lista munkaversenyt és ezen belül is a műszakiak verse­nyét. Harcolni kell a maradi­­ság ellen, a gazdaságosabb termelésért. Szembe kell száll­­ni mindazokkal az indokolat­lan nézetekkel, melyek szerint a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a termelés műszaki kultúrájá­nak emelését kizárólag újabb beruházásokkal lehet biztosí­tani. Látni kell, hogy minden üzemben van még, sok olyan tartalék melynek feltárása jóformán minden beruházás nélkül jelentős eredményt hozhat. Igen fontos feladat a gaz­daságos termelés, s pazarlás megszüntetése. Sok üzemben nem kímélik a szállító beren­dezéseket és bányagépeket, de különösen nagy a felelőtlen­ség a kéziszerszámokkal. Még mindig van mit követelni a munkafegyelem megszilárdí­tása, az igazolatlan mulasztá­sok megszüntetése és a mun­kaidő kihasználása terén. Mű­szaki, párt- és tömegszerve­zeti vezetőink gyakran szemet hánynak, nem ritkán védel­mére is kelnek e követelmé­nyek megsértőinek, jóllehet a becsületes dolgozók elítélik ezeket az embereket. B­ányászaink eredményei­­ azt bizonyítják, hogy munkájukban továbbra is bíz­hatunk. Sohasem hátráltak meg a nehéz feladatok elől. A 20 budapesti nagyüzem ál­tal kezdeményezett verseny­ben, az éves terv teljesítésé­ért folyó küzdelemben dere­kasan megállják helyüket. És amikor most ismételten tisz­telettel tekintünk rájuk és ünnepeljük őket, elvárjuk bá­nyászainktól, hogy odaadó, áldozatos munkával küzdje­nek bizalmunk megőrzéséért, MAI SZÁMBÁN: Hogyan dolgozzon a községi pártbizottság? (2­. o.) — Új módszerek a szénbányászatban. (3. o.) — Népünk és államunk megbecsüli a bányák dolgozóit. (4. o.) — Fejlődnek, erősödnek termelőszövetkezeteink. (5. o.) — A világosság terjesztője. (6. o.) —■ Szakmai tanácsadó. (7. o.) — Asszonyoknak. (7. o.) — Sport. (8. o.) A bányásznap előtt A párosversenyben Tatabánya megelőzte Dorogot Dorog és Tatabánya a két városverseny társ között a Bá­nyásznap közeledtével újult erővel indult meg a verseny. A tatabányaiakat fűti az, hogy Dorog elnyerte a Miniszter­tanács és a SZOT vándorzászlaját, a dorogiak pedig méltók akarnak lenni a zászlóhoz. Augusztust mindkét bányatröszt lemaradással kezdte és ez a lemaradás végigkísérte az egész hónapon. A bányásznapi őrségen keddig sikerült az adósság­ból Tatabányának annyit behozni, hogy mindössze három­tized százalék hiányzott már a terv teljesítéséhez. Dorog a versenyben most Tatabánya mögött halad, mert a havi 100 százalékhoz az augusztus 30-i termelés után még 0,7 százalék hiányzik. A bányásznapi őrségen a lemaradó üzemek is felküz­dötték magukat. A VI-os akna az elmúlt héten még nem tel­jesítette havi tervét, a hét elején azonban már 100,9 százalé­kon állt. A VII-es aknai bányászok 111,1 százalékra teljesí­tették eddig tervüket. A X-es aknaiak augusztus hónapban kilenc napon nem teljesítették tervüket. A lemaradás beho­zásáért azonban szívósan versenyeztek a bányászok, s a többi napokon letörlesztették a lemaradás okozta adósságukat, havi tervüket 100,9 százalékra teljesítették. Dorogon a pili­siek, az annavölgyi és a csolnoki bányászok segítik a tröszt adósságának csökkentését. A bányásznapig hátralévő napok­ban Tatabányán és Dorogon minden bányász úgy igyekszik, hogy adósságmentesen üdvözölje a bányásznapot. Ünnepi nagygyűlések a bányászvárosokban A bányásznapi ünnepségre, a felvonulásra megyénk min­den bányájában készülnek. Tatabányán az ünnepi nagy­gyűlésen Végh Béla elvtárs, az MDP Központi Vezetőség tit­kára üdvözli a bányászokat és mond ünnepi beszédet. A gyűlés 10 órakor kezdő­dik, de az üzemek dolgozói jó­val előtte gyülekeznek. Az új­telepi Vásártéren tizenhárom üzem, a Központi Iroda előtt tizenkét üzem, a tárna salakos pályáján nyolc üzem dolgozói gyülekeznek. Az ünnepi nagy­gyűlés a tánctéren lesz Vigh elvtárs ünnepi beszéde után kitüntetéseket, jutalmakat ad­nak át a bányászoknak. Szep­tember 4-én este valamennyi kultúrotthonban táncmulatsá­got rendeznek. Dorogon Hidas István elv­­társ, az MDP Politikai Bizott­ságának tasrja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese tartja az ünnepi beszédet, s adja át Do­rog bányászainak első félévi munkájuk jutalmát: a Minisz­tertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. Oroszlányon Mondi János elvtárs, a SZOT elnökségének tagja, a szervezési osztály ve­zetője tartja a bányásznapi nagygyűlésen az ünnepi beszé­det. Teljesítette 1500 csillés vállalását a Kossuth-díjas Mészáros József brigádja A tatabányai VI- os akna mélyszinti bányamezejében igen nehéz munka­­körülmények kö­zött dolgozik a Kossuth-díjas Mé­száros Józsefnek, a Szocialista Munka Hősének brigádja. A 302-es számú fej­tésben, egy nyolc­órás műszak alatt is többször hegyni a abba kell munka*, mert a közelükben levő bujkáló alatto­mos bányatűz sok­szor elgázosítja a levegőt. A harma­donként egymást 3-­3 fővel váltó Mészáros-bri­­gád azonban a gya­kori félórás kiesé­sek ellenére is pél­damutatóan megáll­ja a helyét, sőt a nagyszerű termelé­si eredményeivel nemcsak a VI-os akna, hanem a tatai szénmedence leg­jobb szenelőcsapa­­tai közé tartozik. Az év egész átlagá­ban 146,5 százalé­kos teljesítménnyel dolgozott, most au­gusztusban 150 szá­zalék a három har­madban dolgozó brigád átlagos tel­jesítménye. A bányásznapra készülve negyedéviA harmad!* tervén felül 1500 csille szenet ígért a bri­gád nevében Mé­száros József, Vigh Miklós és Ács Jó­zsef, a három szak­vezető vájár. ígére­tét mindhárom har­mad teljesítette. Hétfőn az 53,8 csil­lés tervét 78 csillé­re, 146 százalékra teljesítette a Mészá­­ros-brigád, s ezzel az 1500 csillés vál­lalását valóra váltot­­ta. Egyéves tervének is már az utolsó dekádján dolgozik a Mészáros-brigád. Alig több mint 600 csille szén hiány­zik már csak az egész évi 16,570 csillés tervből. Ilyen eredményt a tatabányai Sz­enelő­­brigádok közül egy sem ért el , eddig. A Mészáros-brigád nagyszerű helytál­lásának és munka­sikereinek jelentős része van abban is, hogy az egyszerre tűzzel és vízzel küszködő VI-os ak­na az első dekád­ban elért 94,6 szá­zaléka után egy nappal a hónap vé­ge előtt 100,9 szá­zalékos havi átlag­nál tartott. Komlói bányászokat hívtak versenyre a tatabányaiak A napokban tatabányai kül­döttség kereste­­ fel a komlói -­T.i., a . ,az ár­nyas bányászok magnetofonra vett üdvözletét, amelyben gra­tuláltak a komlóiaknak a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajának elnyerése alkalmából. A tatabányaiak egyben versenyre is szólítot­ták a Kossuth-aknaiakat. Ora­­­vecz György, az oroszlányi „Szeptember 6.“ akna DISZ frontbrigádjának vezetője Vö­rös János DISZ-brigádját szó­lította versenyre. Oravecz György Vörös Já­nost a VIT-en ismerte meg. Jóbarátok lettek. Vörös János alaposan meglepődött, amikor a magnetofonról felcsendült barátja jól ismert hangja: „Kedves János barátom, harcostársam! A brigádom ne­ve­vében versenyre hívlak decem­ber 31-ig. .." A felhívásban Oraveczék vállalták, hogy szeptember 4-től az év végéig 3000 csille szenet adnak ter­ven felül. Kovács József elvtársat, a Kossuth-akna műszaki vezető­jét Széki András, a X1-es ak­na főmérnöke hívta verseny­re. Széki András vállalta, hogy üzeme év végéig terven felül minden hónapban 1700 tonna szenet ad. Vállalta az önkölt­ség csökkentését, a balesetek csökkentését, a meddőtartalom csökkentését is. Maglódi Lász­ló, a X-es akna sztahanovista vájárja Felker János DISZ- brigádjával kötött versenyszer­ződést. Vállalta, hogy havonta 140 százalékot érnek el, csapa­ta fejteljesítményét műszakon­ként az év végéig 1 tonnára növelik. Mészáros Józsefnek, a VI-os akna Kossuth-díjas vá­járjának felhívását Szebényi József DISZ frontbrigádja fo­gadta el. Szerdán délben hallgatták meg a versenyfelhívók a Kos­­suth-aknaiak magnetofonra vett válaszát. Szebényi József ezt üzente: „A mi részünkről örömmel és győzniakarással kapcsolódunk a versenybe. Mi minden hónapban terven felül 250 csille szenet adunk." Ko­vács József, a Kossuth-akna fő­mérnöke hosszabb ideig dolgo­zott Tatabányán. Ezt üzente: „Tudom, hogy a X1-es akna dolgozóival versenyezni nem lesz könnyű, ismerem őket. De mi a győzelemért tudunk hat­Kettős ünnep lesz az ötödik bányásznap a dorogi szénme­dencében. A dorogi tröszt bá­nyászai első félévi munkájuk jutalmaként elnyerték a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A számos ki­tüntetés, jutalmazás és szín­pompás ünnepség mellett a zászló méltó fogadása áll a bá­nyásznapi ünnepségek közép­pontjában. Új termelési sikerek, a bá­­nyásznapi vállalások valóra­­váltásáért folyik a széncsata. Az augusztus 21-től tartó bá­nyászőrségben sok kiváló bri­gád- és aknaeredmény szüle­tett. Különösen a csolnoki I., II., a tokodi XV-ös aknában és Ebszőnybányán értek el szép teljesítményeket, össze­fogott az egész szénmedence, hogy az annavölgyiek, a Vill­ás aknaiak és a borókási IX— XIV-es aknák elmaradását ki­pótolva 100 százalék feletti eredménnyel köszöntse Dorog a Minisztertanács és a SZOT zászlaját. A csolnoki 1-es akna bányászai a vállalt 400 tonna bányásznapra meléssel szemben többreter­­augusztus 29-ig 455 tonnát küldtek fel­színre terven felüki Az üzem dolgozóinak 80 százaléka szta­hanovista szintet meghaladó teljesítménnyel dolgozik. A brigádranglista első helyeit az ifjúságiak foglalják el. Balla Sándor DISZ-brigádja 311 he­lyett 569 csille szenet termelt a bányászőrség alatt. A Bin­der ifjúsági brigád 253 csillé­vel, a Jarcsek-brigád 202 csil­lével, a Hercegfalvi-brigád 124 csillével teljesítette túl a bá­nyászőrségre esedékes elő­irányzatát. A kiváló brigád­teljesítmények révén az 1-es akna napról napra közelebb került az éves 12 370 tonnás vállalásának befejezéséhez, amelyből augusztus 29-ig már 11 125 tonnát adtak meg a bá­nyászok. A hiányzó tonnákat a brigádok már fel is osztot­ták egymás között. A cél az, hogy a bányásznapot az éves vállalás maradéktalan teljesí­tésével köszöntsék. A csolnoki II-es akna a bányásznapi őrségre terven felül vállalt 300 tonna helyett augusztus 29-ig 330 tonna sze­net adott. Itt is az éves 10 580 tonnás vállalás teljesítésével készülnek köszönteni a bá­nyásznapot. Ebből már csak 924 tonna hiányzik. Igen lel­kes a verseny a brigádok kö­zött. A 150 százalékos ered­mények sorozatban ismétlőd­nek. A Pethő-brigád 170, a Holicska-brigád 155, a Kova­­csinszki-brigád 159, a Huber­­brigád 151 százalékos teljesít­ménnyel dolgozik a bányászőr­ség alatt. Ebszőnybányán az első negyedévi 5800 tonnás adósság ledolgozásáért folyik a széncsata. A második ne­gyedévben 108,1 százalékot ért el az üzem, javult az ebszőnyi szén minősége, csökkent az ön­költség. A második negyedévi eredmények alapján Ebszőny­­bánya kiérdemelte az élüzem címet. Júliusban is túlteljesít­tette a tervét az üzem, augusz­tusban pedig két és fél nap­pal korábban, a dorogi üze­mek közül elsőnek fejezte be a tervet. Az első félévi adóst­­ág napról napra csökkent és csak a bányászőrség alatt 400 tonnával apadt az adósság. A dorogi tröszt legfiatalabb üzeme, az ötéves terv szülötte, a vajaskuti XV-ös akna megindulásának első évfor­­dulóját ünnepli az ötödik bá­nyásznapon. A bányászok itt már befejezték az évi terven felüli 3700 tonnás vállalásu­kat. Jó munkájukért méltán viselik az élüzem címet. A bá­nyászok 4000 tonnára akarják szaporítani a terven felüli ton­nák számát. Ebben a harcban legeredményesebbnek a Babai­brigád bizonyult, 1196 csille helyett 1666 csille szenet küld­tek a felszínre. A Faragó if­júsági brigád 296 csillével, Öllé Ernő csapata 303 csillé­vel múlta felül előirányzatát. A dorogi bányászok lelkesen dolgoznak a bányászőrségben. Több, jobb és olcsóbb szénnel viszonozzák népünk megbecsü­lését, pártunk és kormányunk gondoskodását, a sok kor­mánykitüntetést, a miniszteri kitüntetéseket, a 16 millió fo­rint hűségjutalmat, amit a bá­nyásznapon osztanak ki széncsata dorogi harcosai kö­­­zött. colni, s hogy erős versenytár­sunk­ akadt, még nagyobb fél­­megoldását tűzzük re a­­frkc­k elé..." Kovács József vállalta, hogy évi tervüket de­cember 1-re befejezik. Felkér János, Maglódi László verseny­társa szeptember hónapban­ 260 csillét vállalt. A verseny a komlóiak és a tatabányaiak között megindult. A tatabányaiak fogadkoznak, hogy elsők maradnak. A kom­lóiak is elsők akarnak lenni. A következő hónapok eldöntik az elsőséget A Minisztertanács és a SZOT vándorzászlajának méltó fogadására készülnek Dorogon

Next