Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1955. november (10. évfolyam, 88-96. szám)
1955-11-02 / 88. szám
2 % Komárom megye? DOICOZÜK LAPJA A genfi külügyminiszteri értekezlet Genfben csütörtökön, közép-európai időszámítás szerint pontosan délután 16 órakor megkezdődött Franciaország, Anglia, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztereinek értekezlete, amelyet, a júliusban megtartott négyhatalmi kormányfői értekezlet határozata alapján hívtak össze. A Szovjetunió küldöttségét az értekezleten V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, külügyminiszter vezeti. Az Amerikai Egyesült Államok küldöttségét Dulles külügyminiszter, az angol küldöttséget Macmillan külügyminiszter, a francia küldöttséget Pinay külügyminiszter vezeti. Iljicsov, a szovjet küldöttség szóvivője sajtóértekezleten ismertette az értekezlet első napjának lefolyását. Bevezetőben elmondotta, hogy az elnöklő Pinay, francia külügyminiszter javaslatára az értekezlet részvevői egyhangúlag elfogadták az Eisenhower amerikai elnökhöz intézendő üzenet szövegét. Ebben az üzenetben a külügyminiszterek mielőbbi teljes felgyógyulást kívántak Eisenhower elnöknek. Iljicsov a továbbiakban ismertette a külügyminisztereknek a napirendi eljárásra vonatkozó megállapodásait. A külügyminiszterek egyhangúlag megállapodtak, hogy munkájuk alapjának a négy kormányfő által meghatározott irányelveket tekintik és alapján tárgyalják meg ezek a napirenden szereplő kérdéseket. A külügyminiszterek elhatározták, hogy szombat és vasárnap kivételével minden nap 15 órakor kezdik üléseiket. A szovjet küldöttség kérésére a külügyminiszterek elhatározták, hogy november 7-én, a Szovjetunió nagy ünnepén nem tartanak ülést. A fenti kérdések mindegyikében egyhangú határozat született. Iljicsov rámutatott: a Szovjetunió képviselője a blakban javasolta, hogy tovább a külügyminiszterek munkájukat a kormányfők által adott irányelveknek általános áttekintésével kezdjék. Ezután sorrendben Pinay francia, Macmillan angol, Molotov szovjet és Dulles amerikai külügyminiszter tett nyilatkozatot. Iljicsov hangsúlyozta: a külügyminiszterek titkban kifejezték nyilatkozóreményeiket, hogy tárgyalásaikon a kölcsönös bizalomnak ugyanaz a szelleme uralkodik majd, mint amely a kormányfők értekezletét jellemezte. A külügyminiszterek kiemelték, hogy a kormányfők által meghatározott irányelvek felelősségteljes feladatot hárítanak rájuk és kijelentették: minden erejüket latba vetik, hogy a konferencia pozitív eredménnyel záruljon. Ezzel kapcsolatban Iljicsov felhívta a sajtótudósítók figyelmét V. M. Molotov nyilatkozatának befejező részére. A Szovjetunió küldöttségének tervezete az általános európai kollektív biztonsági szerződésről Alapelvek A béke és biztonság biztosításának és az európai államok bármelyike ellen irányuló agresszió megakadályozásának céljából, abból a célból, hogy megszilárdítsák a nemzetközi együttműködést az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartása, valamint a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek megfelelően; valamennyi európai állam ama erőfeszítéseinek összeegyeztetését óhajtva, amelyek arra irányulnak, hogy megőrizzék az európai kollektív biztonságot ahelyett, hogy egymással farkasszemet néző csoportokat alakítanának az európai államokból, ami csak nehézségeket és feszültséget teremt az országok közötti kapcsolatokban és növeli a kölcsönös bizalmatlanságot, tekintettel arra, hogy egy biztonsági rendszer létrehozása Európában hozzájárulna a német probléma gyors megoldásához, Németország békés és demokratikus alapon való egyesítése útján; az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának céljaitól és szellemétől áthatva; az európai államok általános európai kollektív biztonsági szerződést kötnek, amely a következő elveken alapul: 1. A szerződésben részt vehet valamennyi európai állam — tekintet nélkül társadalmi rendszerére —, amely elismeri a szerződésben leszögezett célokat és vállalja a szerződésben foglalt kötelezettségeket, valamint az Amerikai Egyesült Államok. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság egyenlő jogú részvevői kell hogy legyenek e szerződésnek, amíg létre nem hozzák az egységes, békés és demokratikus német államot, azzal, hogy Németország egyesítése után az egységes német állam tagja lehet a szerződésnek, a szerződés általános feltételeinek megfelelően. Az európai kollektív biztonsági szerződés megkötése nem csorbítja a négy hatalomnak: a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, Nagy-Britanniának és Franciaországnak illetékességét a német problémával kapcsolatban, melynek rendezése teljes mértékben a fent nevezett hatalmak által megállapított rendelkezések keretei között kell, hogy megtörténjék. 2. A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy kölcsönösen tartózkodnak minden agressziótól, s nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak attól, hogy kényszerítéshez, vagy erőszakkal való fenyegetőzéshez folyamodjanak. Kötelezik magukat továbbá arra, hogy az ENSZ alapokmányának megfelelően békés eszközökkel rendeznek minden olyan viszályt, amely közöttük felmerülhet, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi békét és az európai biztonságot. 3. A szerződésben részt vevő államok tanácskozni fognak minden egyes alkalommal, amikor bármelyikük úgy véli, hogy a szerződésben részt vevő egy vagy több állam ellen fegyveres agresszió veszélye alakul ki Európában, hogy így hathatós intézkedéseket tegyenek e veszély elhárítására és az európai biztonság megőrzésére. 4. Egy európai fegyveres agressziót, amelyet bármely állam vagy államcsoport követ el a szerződésben részt vevő egy vagy több állam ellen, úgy tekintik, mint a szerződésben részt vevő összes államok ellen elkövetett agressziót. Ilyen agresszió esetén valamennyi szerződő fél — élve az egyéni vagy kollektív védelemre vonatkozó törvényes jogával — minden hatalmában lévő eszközzel, beleértve a fegyveres erőhöz való folyamodást is — segítséget nyújt az ilyen agresszió áldozatává vált államnak vagy államoknak, hogy helyreállítsa és fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot Európában. 5. A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy a legrövidebb időn belül közösen tanulmányozni fognak és létrehoznak egy olyan szabályzatot, mely meghatározza azokat a módozatokat, amelyek alapján a szerződésben részt vevő államok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, nevezetesen fegyveres segítséget abban az esetben, ha a helyzet úgy alakulna Európában, hogy kollektív erőfeszítéseket követelne meg a béke helyreállítása és fenntartása érdekében. 6. A szerződésben részt vevő államok az ENSZ alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően ismertetni fogják az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsával azokat az intézkedéseket, amelyeket törvényes védelmi jogukat alkalmazva, vagy az európai béke és biztonság fenntartása érdekében tettek, vagy vettek tervbe. 7. A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan megegyezést, amelynek célja ellentétes lenne az európai kollektív biztonsági szerződés céljával. 8. A szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy hozzájárulnak az egymás közötti, valamint más államokkal való széleskörű gazdasági és kulturális együttműködéshez. a kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a kulturális kapcsolatok kiszélesítése együttműködési útján, az ilyen akadályozó mindennemű megkülönböztetés és korlátozás kizárásával. 9. A szerződésben részt vevő államok között a szerződés által előírt tanácskozások, és az európai biztonság biztosítására vonatkozó kérdések megvizsgálása érdekében tervbe vesznek: a) időszaki értekezleteket és szükség esetén rendkívüli értekezleteket, amelyeken minden egyes államot kormányának egyik tagja, vagy egy külön erre a célra kijelölt megbízottja fog képviselni; b) egy állandó tanácskozó bizottság felállítását, amelynek az lesz a feladata, hogy megfelelő ajánlásokat készítsen el.ő a szerződésben részt vevő államok kormányai számára; c) egy katonai tanácskozó szerv felállítását, amelynek hatáskörét később határoznák meg; 19. Elismerve az Nemzetek Szervezete Egyesült biztonsági tanácsa állandó tagjainak különleges felelősségét a nemzetközi béke és biztonság fenntartása terén, a szerződésben részt vevő államok meg fogják hívni a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy küldjön megfigyelőket a szerződés értelmében létrehozott szervekbe. 11. A jelen szerződés semmiképpen nem hatálytalanítja azokat a kötelezettségeket, amelyek az európai államok között kötött olyan nemzetközi szerződésekből és egyezményekből származnak, amelyeknek elvei és céljai megfelelnek a jelen szerződés elveinek és céljainak. 12. A szerződésben részt vevő államok megállapodnak, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére vonatkozó intézkedések megvalósításának két vagy három évig tartó kezdeti időszakában nem mentesülnek az érvényben lévő szerződések és megállapodások értelmében vállalt kötelezettségeik alól. Ugyanakkor az érvényben lévő katonai kötelezettségeket tartalmazó szerződésekben részt vevő államok tartózkodni fognak a fegyveres erőhöz való folyamodástól és békés eszközökkel fognak rendezni minden közöttük netán felmerülő viszályt. Az illető szerződésekben és egyezményekben részt vevő államok között tanácskozásra kerül majd sor minden olyan nézeteltérés és viszály esetén, amely veszélyeztetheti az európai béke fenntartását. 13. Addig is, amíg szerződést nem kötnek a fegyverzetek csökkentésére, az atomfegyverek betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országok területeiről való visszavonására. a szerződésben részt vevő államok kötelezik magukat, hogy nem tesznek olyan újabb intézkedéseket, amelyek előzőleg kötött szerződések vagy megállapodások értelmében egy másik európai állam területén lévő fegyveres erőik növelését céloznák. 14. A szerződésben részt vevő államok megállapodnak, hogy a jelenlegi szerződés életbe léptetéséin számított meghatározott időszak elteltével az 1955. május 14-én kötött varsói szerződés, az 1954. október 23-án kötött párizsi egyezmények és az 1949. április 4-én kötött Északatlanti Szerződés érvényüket vesztik. 15. A szerződés érvényességének időtartama: 50 (ötven) év. Pártszervezeteink fontos feladata a pártoktatás megszilárdítása Üzemeinkben lezajlott az első oktatási nap. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy néhány dologban máris számottevő fejlődést értünk el a tavalyihoz viszonyítva, így például az előadások, szemináriumok színvonalasabbak, érdekesebbek, mint korábban voltak. Ez elsősorban a propagandisták jobb felkészültségét, a tanulásban részvevő elvtársak fokozott érdeklődését tükrözi. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az első foglalkozási nap korántsem elégített ki bennünket. Nagyon sok olyan jelenséggel találkoztunk, amelyekről szólnunk kell, amelyeken változtatnunk kell, ha nem akarjuk, hogy az idei oktatásban később még súlyosabb hibák jelentkezzenek. Hiba, hogy a párttagok egy része nem tekinti eléggé szívügyének az oktatást, vagy nem érti eléggé a jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy már az első foglalkozásról sokan távolmaradtak. A hibák oka elsősorban pártbizottságnál és a párt a szervezetek vezetőinél keresendő. A jelek azt mutatják, hogy a hallgatók egy részével csak felületesen beszélgettünk el az oktatási év beindulása előtt, csak a beosztásukra, a részükre kijelölt — és általuk elfogadott — tanulási forma ismertetésére fordítottuk a figyelmet. Olyan esetekkel találkozunk, mint például Maller László, vagy Juhász Lajos elvtársaké, akik kijelentették: nem mennek el a foglalkozásra, mert különböző egyéni sérelmeiket nem orvosolta párt. Általában ilyen érvekkel a gyakran és több elvtársnál találkoztunk. Mire figyelmeztet ez bennünket? Mindenek előtt arra, hogy többet kell törődni a párttagok ügyes bajos dolgaival és foglalkoznunk kell azokkal a kérdésekkel, mindamelyek akár a párttagok, akár a pártonkívüli dolgozók magánéletével kapcsolatosak, és ha módunkban áll, segíteni kell a különböző problémák dását. De felmerül az a megalkérdés is, hogy vajon beszélgettünk-e mi a kommunistákkal eleget arról, hogy milyen megtiszteltetés az élcsapat tagjának lenni? Pártbizottságunk és a pártszervezetek vezetői nagyon sokat beszélnek taggyűléseken, értekezleteken a kommunista példamutatás erejéről, fontosságáról. Hozzátehetjük, hogy erre szükség is van és ez viszi előre a párt, a dolgozó nép harcát. De ha fontos a kommunista példamutatás — már pedig fontos — akkor sokszorta inkább nélkülözhetetlen a kommunista vezetők példamutatása. Az első oktatási nap azt mutatta, hogy e téren sincs minden rendben, így például Nagy László, Kovács Lajos, Etz József, Kovács Béláné és Sváb Júlia elvtársak — mind pártvezetőségi tagok — elmulasztották a példamutatást, különböző kifogásokkal, érvekkel elmaradtak az első foglalkozásról. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem is kérhetik számon nyugodt lelkiismerettel a pártvezetőségi tagok a többi hallgatók távolmaradását, hiszen erre nincs meg az erkölcsi alapjuk. Olyan esetek is vannak, ahol a pártvezetőségi tagok része ,,kifelejtette“ magát egy az oktatásból arra való hivatkozással, hogy ők úgy is tanulnak, hiszen hallgatják a rádiót, rendszeresen olvassák az újságot stb. Ezt mondják a vegyesüzem pártvezetőségi tagjai is, mint Zelenyák, Berczy és Hock elvtársak. Kiss: Ez az érv nagyon gyenge. Ilyen alapon a párttagság 99 százaléka kérhetné felmentését a tanulás alól. Hogy mennyire rossz ez az érv, azt éppen példák bizonyítják: aki elhanyagolja a szervezeti szabályzatban lefektetett kötelezettségeket, aki lebecsüli a szervezett oktatást, aki elegendőnek találja képzéséhez az újság elolvasását, éppen az a pártvezetőségi tag feltétlenül szorul rá legjobban az oktatásra, ideológiai tévedéseinek helyrehozására. Hiszen álláspontja is bizonyítja képzetlenségét, bizonyítja, hogy nem ismeri eléggé pártunk politikáját, pártunk tanításait, többek között az elméleti tudás fontosságáról szóló írásokat sem. Természetesen a pártvezetőségi tagok ilyenfajta gondolkodásáért különösképpen a pártbizottság felelős, hiszen nevelésükről elsősorban nekünk kellene gondoskodnunk. Hibát követtünk el abban is, hogy idáig — gondolva az elmúlt évekre — nemigen vontuk felelősségre azokat a pártvezetőségi tagokat és azokat a párttagokat, akik többszöri beszélgetés, figyelmeztetés ellenére sem változtattak magatartásukon, kényelemből elhanyagolták képzésüket. Természetes, hogy az oktatásra való bevonást, a tanulás folyamatosságát elsősorban a nevelőmunka erejével kell biztosítani. De ez nem jelenti azt, hogy liberálisak legyünk, hogy szükség esetén ne éljünk a szervezeti szabályzat adta felelősségrevonási jogkörünkkel. Nem engedhetjük meg, hogy egyes pártvezetőségi tagok, aktivisták, vagy beosztás nélküli párttagok ok nélkül elhanyagolják képzésüket. Ha ezt tűrnénk, akkor az élenjáró kommunista elméletet, ezen keresztül a pártot, a párttagság nagyszerű jelentőségét, fogalmát becsülnénk le. Akadtak szervezési fogyatékosságok is, így például a ,,gépüzemben“ és az „udvartéren” a három szakban dolgozó hallgatókat közös csoportba osztották be. Nyilvánvaló, hogy nem tudott mindenki megjelenni a foglalkozásokon. Ez is arra mutat, hogy helyenként az előkészítő munka nem volt megfontolt, nem volt alapos. A pártbizottság az elmúlt napokban értékelte az üzem oktatásának első tapasztalatait. Élesen feltártuk a hibákat és hozzákezdtünk azok kijavításához. Újra és újra beszélni fogunk az oktatásba beosztott elvtársakkal, arra törekszünk, hogy mielőbb megmagyarázzuk a távolmaradóknak viselkedésük helytelenségét. Élesen vetjük fel majd a személy szerinti beszélgetéseknél a vezetők helyzetét. A pártvezetőknek már beosztásuknál fogva is kötelességük, hogy tanuljanak, mert másképpen nemcsak önmagukra lesz káros képzetlenségünk, hanem érezni fogja azt a pártszervezet egésze. Hiszen az, aki nem tanul, nem tudja megfelelő módon felismerni, még kevésbé megmagyarázni az egyes jelenségeket, az egyes határozatokat, nem is szólva arról, hogy azok végrehajtását is végsősoron a vezetőknek kell megszervezniük, ellenőrizniök. Szabó József, a Tatabányai Cement- és Mészművek PR-titkára Elitélt feketevágók Tizenhárom borjú feketevágásáért, csalásért és üzérkedésért vonta felelősségre megyei bíróság Juhász Ferencet, Birkés Mihályt és Bárány Józsefet. Juhász Ferenc négy évig önálló hentes és mészáros volt. A felszabadulás után már háromszor büntették meg. Egyszer árdrágítás, kétszer a közellátás érdekeit veszélyeztető bűntett miatt, összesen ötévi és kéthónapi börtönbüntetést és 1200 forint pénzbüntetést kapott. Szép pályafutás tíz év alatt! Birkés Mihály 1934-ben csalás miatt hat hónapig börtönben ült s még ugyanebben az évben — ugyancsak csalás miatt — 15 napi fogházbüntetést kapott. 1938-ban csalás miatt hathónapi börtönre ítélték. A harmadik vádlott, Burány József 1950-ben súlyos testi sértés miatt, 1953-ban lopás miatt ítélték el, összesen 20 hónapra. Ezek után nem lehet csodálkozni, hogy a három ember jól megértette egymást. Megbeszélték, hogy Bajóton, Nyergesújfalun és Nagysápon borjút szereznek. Három borjút Juhász Ferenc, hármat pedig Burány József vágott le és a húst magas áron eladták. A megmaradt hét borjút Juhász József eladta, anélkül, hogy erre iparengedélye lett volna. A feketevágások ügye hamarosan kiderült. Az ítélet méltó volt tettükhöz: Juhász Ferenc hétévi börtönbüntetést kapott és öt évre kitiltották a dorogi járás területéről. Birkés Mihályt háromévi börtönre ítélték, Burány büntetése: három év és József hat hónap, 1955. november 2. Mezőgazdasági könyvvásárok megyénkben Október 30-tól november 13-ig rendezik meg országszerte a mezőgazdasági könyvvásárokat. Megyénkben október 30-án délelőtt 10 órakor lesz az ünnepélyes megnyitó az ácsi kultúrotthonban. Az ünnepélyes megnyitón a megyei pártbizottság, a megyei tanács, az állami gazdaságok gépállomások és termelőszövetkezetek kiküldöttei vesznek részt. Délután 3 órakor előadás lesz a cukorrépa termelésről. Ezután kultúrműsor szórakoztatja a hallgatóságot. A kultúrműsort könyvesbállal fejezik be. Nagyigmándon és Bajnán is 30-án nyitják meg a mezőgazdasági könyvvásárt. Mindkét községben előadást tartanak a növénytermesztés gépesítésére. November 2-án Botos József tart előadást a baromfitenyésztésről Szőnyben. November 3-án Gyermelyen a juhtenyésztésről, Bakonyszombathelyen a legújabb agrotechnikai eljárásokról. Tatán a trágyázásról lesz előadás. Komáromban és Banán november 5-én tartanak előadásokat. Komáromban a gyümölcstermesztésről Banán pedig a tenyészállatok tenyésztéséről. 8-án Tálon a takarmánytermesztésről, 9-én Süttőn az öntözésről, 10-én Kisbéren a nagyüzemi állattenyésztésről hallanak majd értékes előadásokat a mezőgazdasági dolgozók. Ugyancsak nagy érdeklődés előzi meg a november 10-én Komlódon és a Bábolnai Állami Gazdaság kultúrtermében rendezendő előadást. Komlódon a télialma termesztéséről, Bábolnán az állattenyésztésről beszélnek az előadók. November 10-én a gyümölcsösök ápolásáról és a növényvédőszerek helyes használatáról Tokodon lesz előadás, 12-én pedig Kocson a sárgarépatermesztésről. A mezőgazdasági könyvvásárok utolsó napján, november 13-án Pilismaróton, az általános állattenyésztésről, Nyergesújfalun a jövedelmező házikertészetről tartanak előadásokat. A előadásokon a helyi népkönyvtárak könyvkiállítást, mezőgazdasági az állami könyvesboltok és a földművesszövetkezetek könyvárusítást rendeznek. Ezeken a könyvvásárokon megtalálják majd a szövetkezeti dolgozók és az egyéni gazdák azokat a hasznos mezőgazdasági szakkönyveket, melyek hozzásegítik őket ahhoz, hogy jövőre kevesebb munkával nagyobb termést takaríthassanak be mint az idén. Azokban a községekben, ahol előadások nem lesznek, szintén megrendezik a mezőgazdasági könyvvásárt, éppúgy, mint a megye 23 ezüstkalászos tanfolyamán. Október 30-a és november 13-a között ismét sok ezer parasztházba jut el a hasznos mezőgazdasági szakkönyv, amelyek sok jó tanácsot adnak a mezőgazdasági munkákban. Klein Ernő