Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. június (13. évfolyam, 45-52. szám)

1958-06-04 / 45. szám

2 Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Az elmúlt MOSZKVA ÉS PÁRIZS hét szokatlanul mozgalmas eseményei közül a varsói szerződés országainak moszkvai tanácskozása és a franciaországi események kerültek a nemzetközi érdeklődés középpontjába, bár éber figyelemmel kíséri a közvélemény az imperialista provokációk indonéziai és libanoni „eredményeit“ is. Újabb béke-dokumentum Moszkvában egymást követően két nagy jelentőségű tanácskozás zajlott le. A kölcsönös gazdasági segítség tanácsának háromnapos értekezlete új fejezetet nyitott a szocialista országok közötti együttműködés történetében. A közzétett okmány bizonyítja: a szocialista világrendszer ipari, mezőgazdasági, valamint nyersanyagbázisa oly mértékben szélesedett ki, hogy ma már a KGST-hez tartozó országok semmilyen tekintetben nem függnek a tőkés országoktól. Ez természetesen nagymértékben bővíti az egyes népi demokratikus országok fejlődési lehetőségeit, sőt, gazdasági kapcsolatokat építhetnek ki azokkal az országokkal is, amelyek nemrég nyerték vissza nemzeti önállóságukat, de gazdaságilag még nem tudnak talpra állni, s szabadulni szeretnének a tőkés érdekszférából. Még nagyobb érdeklődés kísérte a varsói szerződés politikai tanácskozó testületének Moszkvában összehívott ülését, amely egynapos vitában, kormányfői szinten vitatta meg a nemzetközi helyzet legégetőbb kérdéseit. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat a szocialista tábor nyílt, határozott állásfoglalása a béke mellett a legkuszáltabb nemzetközi körülmények között. Ez a békenyilatkozat meglepte Nyugatot is. Valamiféle háborús katonai szenzációt vártak, amit közvéleményük elé tehettek volna igazolásképpen, esztelen háborús készülődésük megindokolására. Igen, mert a NATO vezérkolomposai sorra követik el a bűnöket a népek milliói ellen. Nyugat-Németországban parlamenti határozatot hajszoltak keresztül az atomfegyverkezés „törvényes alapjának“ megteremtéséhez, az Egyesült Államok és Anglia pedig a népek százmillióinak tiltakozása ellenére még most sem szünteti meg a nukleáris fegyverkísérleteket, amikor a Szovjetunió már rég megszüntette azokat. A Nyugat azzal félemlíti közvéleményét, hogy kommunista veszedelemről fest háborús rémképeket, s remélik, ha sokat mondogatják, hisznek is benne az emberek. A nyugati közvélemény azonban ezúttal is kellemesen csalódott. A „bolsevista veszedelem“ fellegvárából, Moszkvából a háború tüzének szítása helyett újabb békeüzenet szállt a világ felé. Nem fegyverkezésről, hanem leszerelésről adtak újabb hírt, arról, hogy az eddigi 2,5 millió katona leszerelése után újabb, majd félmillió szovjet harcos áll a munkapadok mellé. Kivonják a szovjet csapatokat Romániából, s Magyarországról is visszavonnak egy teljes hadosztályt. Joggal merül fel Nyugaton az emberekben, hogy jó lenne, ha végre Amerika és Anglia is megszólalna, s leülnének a tárgyalóasztal mellé a szovjet vezetőkkel, hiszen a NATO-államoknak ismételten felajánlott megnemtámadási egyezmény megkötése fordulatot hozhatna a világpolitikában. A fegyverek versenye helyett mindenütt a világon szebben hangzana a gazdasági, kulturális téren folyó békés versengés, amely az amerikai és a szovjet, az afrikai és az ázsiai embernek egyaránt a jobb élet örömét jelentené a rettegés helyett. A politikai erők küzdelme Franciaországban Alig másfél hete, hogy a párinsi katonatisztek és a hétpróbás gyarmatosítók a francia anyaország ellen katonai puccsot hajtottak végre Algériában, s ma már arról kapunk híreket, hogy a IV. Francia Köztársaság törvényes alapjait aknázzák alá Párizsban Olyan ember köré gyűlik a törvényes rend ellenséges gyűrűje, akinek alapvető feltétele a nép választott képviselőinek szétkergetése, az alkotmány felrúgása, a személyes hatalom korlátlan gyakorlása. De Gaulle tábornok nagy politikai játszmájának nyitánya az algériai puccs volt, majd legrajongóbb hívei, a hírhedt ejtőernyősök Korzika szigetét vették hatalmukba. S e döbbenetes törvénysértések közepette De Gaulle tábornok rejtekéből előlépve „felajánlotta szolgálatait“ a nemzetnek. A tehetetlenség politikáját folytató Pfumlin-kormány csak lavírozott az erőszakoskodások láttán, de nem cselekedett, pedig a baloldali erő, a kommunista párt, a szocialisták és rajtuk kívül igen sokan a különböző pártokból, a köztársaság megmentésére fújtak riadót. De a kormány nem a fasiszta tisztek ellen hozott intézkedéseket, hanem a sajtó ellen, nehogy megírhassák az igazságot De Gaulle cinkosairól és a népet eláruló kormány manővereiről. Példa nélkül áll, ahogyan Pflimlin saját magát és kormányát megbuktatta, hogy a szélsőjobboldal politikusainak adja át a kulcspozíciót, a népfront-kormányt követelő francia nép becsapására. Az Algériában hatalmat bitorló Massu tábornok legényei, az ejtőernyősök Párizs elleni bevetésével, alattomos katonai puccsal fenyegetődztek, ha kedvencüket, De Gaulle tábornokot nem teszik meg az anyaország korlátlan urává. Az egész világ feszült figyelemmel tekintett Párizsra, várta a kibontakozást. Hivatalos kormánynyilatkozatok jóideig nem is befolyásolták a francia helyzetet, sőt Párizs véleménye is az volt, hogy barátai akkor tesznek jó szolgálatot, ha hallgatnak. Persze a sajtóra ez nem vonatkozott, s az amerikai és az angol lapok túlnyomó része a köztársaságra veszélyes embert látott De Gaulle tábornok személyében. Ezen túlmenően a NATO ellenségének mondták, s olyannak, aki komoly problémákat fog okozni szövetségeseinek. Diktátori hajlamairól, politikai módszereinek veszélyeiről a cikkek százai jelentek meg. Sok lap világos párhuzamot vont Hitler és De Gaulle, valamint Franco és De Gaulle között. Sok a hasonlóság hatalomratörési módszereik között, hiszen politikájuk a fasizmus talajából fakadt. Az Il Tempo is leszögezi: „Franciaország most elérkezett az olasz 1922. október 2S-hoz, amikor a parlament minden hatalmát a fasisztákra és Mussolinire ruházta. Isten óvja Franciaországot!" A legizgalmasabb parlamenti harcok idején Washington tömör véleményt fogalmazott meg. Eisenhower elnök ennyit mondott: „I like Gaulle“, (kedvelem De Gaullet-t) és ez nem maradt nyomtalanul a nemzetgyűlési képviselők szolgai lelkében. A legtöbb franciát képviselő kommunisták a köztársaság megmentéséért harci szövetségre hívták a szociallistákat, s együtt is tiltakoztak a fasizmus térhódítása ellen. Coty elnök rendkívüli üzenete után tiltakozással egy De Gaulle-kormány kierőszakolása ellen együtt énekelték a Marsillaise-t, s rá néhány órára a parlament folyosóin ezt a rövid angol mondatot ismételgette már több szocialista képviselő is, „I like Gaulle“, pénteken éjszaka pedig már alkudozásokba bocsátkoztak a szocialista párti vezetők De Gaulle-lal. Nehéz órák előtt áll Párizs, veszély fenyegeti a Francia Köztársaságot. Mint az Unita írja, a francia demokráciát megtámadták és becsapták. A lazító tábornokok, akik képtelenek háborút nyerni és akiknek vérbe borul a szemük a béke minden kilátására, támadásba mentek át. Azok az emberek, akik mindig azt állították, hogy a fenyegetés balról jön, azok az emberek, akik az antikommunizmust tették politikájukká és írták zászlajukra — inkább a fasiszta puccsot egyengetik, semhogy a munkásosztállyal és pártjával együtt megvédelmezzék a köztársaságot. A FRANCIA VÁLSÁG A francia reakciós katonai megmozdulás által uralt területek 1958. május 29-én. Jelmagyarázat: 1. Észak-Algéria, melynek 10 millió lakosából közel egy millió a francia telepes, a többi arab és berber. A helyi lakosság 120 ezer főnyi szabadságharcos csapatai ellen a francia kormányzat a francia hadsereg nagyobb részét, 600 ezer katonát vetett be. Ez a hadsereg a reakciós puccsisták támasza. 2. Dél-Algéria (Szaharai Területek) és Korzika szigete. 3. A fekete négyzetek a francia anyaország és Algéria lakosainak arányát érzékeltetik. Míg a 2 224 000 négyzetkilométer nagyságú Algériának mint fentebb említettük — 10 millió lakosa van — az 551 ezer négyzetkilométer — tehát Algériánál négyszer kisebb területű anyaország — lakosainak száma 45 millió fő, azaz négy és félszer több mint Algériáé. A francia hadseregből megmaradó 400 ezer katona közül 45 ezer fő Nyugat-Németországban, 40 ezer fő Marokkóban, ezer fő Tuniszban, a többi az anyaország területén állomásé 15 r’k. 4. A Varsói Szerződés tagállamai. 5. A francia Földközi-tengeri flotta mozdulata. 1958. JÚNIUS 4. „Demokrácia" az ejtőernyősök árnyékában De Gaulle-t beiktatta a parlament A francia dolgozók Párizsban és vidéken viharosan tiltakoztak. Nem titkolták véleményüket, nem kérnek a diktatúrából. A FKP nevében Jacques Duclos bélyegezte meg a parlamentben a „hős” tábornokot, mondva: „Elfogadhatatlan, hogy a kijelölt miniszterelnök meg se jelenjék beiktatási vitáján." De Gaulle nem szívesen állt a nagy hagyományú francia parlament elé. Az ő „demokráciájának” segédcsapatai az elnyomásban kitűnt és futásban nem egyszer kipróbált algériai ejtőernyősök. A francia nemzeti „hősnek” kikiáltott tábornok nem habozott a francia szabadságharcosok hóhérával tanácskozni. A hatalom megszerzésének receptjét Speideltől kaphatta, aki hűségesen közvetített De Gaulle és Adenauer között. Adenauerék szívesen látják a „demokrácia” új bajnokát a francia miniszterelnöki székben. A nyugatnémet tőkét biztosan zavartalanul hagyja majd harácsolni Algériában az a francia kormányfő, aki Speidellel is tárgyalt, mielőtt a bársonyszékbe került. Le kell vonnunk e tényekből a következtetéseket. Mégpedig: a nyugatnémet tőkét az amerikai állította talpra a második világháború után. Nem önzetlenül tette ezt, hiszen egyúttal befészkelte magát a legjelentősebb német monopóliumokba. De Gaulle ejtőernyőseinek és az alkotmányos államcsínynek színfala mögött a burzsoázia mesterkedései húzódnak meg. Természetes, hogy Eisenhower baráti hangon emlékezett meg katona bajtársáról. A francia tábornok pedig teljhatalmat kér és szabadságolni akarja a parlamentet. A módszerek lényegükben találkoztak. A burzsoázia az alkotmányosságnak még a maradékát is összetiporhatja, ha az nem az ő osztályérdekeit szolgálja. Guy Mollet és a szocialista párt több képviselője adta a kísérőzenét ehhez az alkotmányossághoz. Nem tudhatjuk még, hová fejlődnek a francia események. A szocialista párt eddigi magatartása gyászos emlékeket idéz fel. Franciaország szomszédságában a II. világháború kirobbantóját támogatta alig egy negyed évszázada a szocialisták hasonló magatartása. A háborús gyújtógátaknak ma — szerencsére — nehezebb a helyzete. A világ békeharcosai, akik egyszerű aláírásokkal kezdték harcukat, számottevő erőt képviselnek. E békeharcosok erőfölényét mutatja — többek között — Hruscsov elvtársnak Eisenhower elnöknek adott válasza. A legújabb levéllel ismét bebizonyosodott, hogy a szocializmus országa az emberiség boldogulásának szolgálatába állította technikai, katonai fölényét. A szovjet válasz a legmesszebbmenőkig hozzájárul most is az atomhajsza megszüntetéséhez. De Gaulle-féle törpék, bármilyen hosszúra is nőnek, nem lesz módjuk gonosz természetüket diadalra juttatni. A Francia Kommunista Párt nem feledkezett meg erről. Ma a kommunisták jelentik az egyetlen erőt Franciaországban, akik a demokráciát féltő embereket a köztársaság védelmében egyesíteni tudják. Jacques Duclos elvtárs, az FKP megbízásából félreérthetetlenül kijelentette: „Ma De Gaulle győzhet, de holnap a népé lesz az utolsó szó!” B. M. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA VILÁGÁBÓL Műanyagból készült állati csont Egy London melletti állatkórházban néhány héttel ezelőtt jelentős operációt végeztek. Egy agárkutya törött csontja helyébe műanyagból készült „csontot” helyeztek. Ugyanez a kutya a napokban megnyerte a balesete utáni első futóversenyét. Sok más országhoz hasonlóan, Angliában is minden héten kutya-futóversenyeket rendeznek, amelyeken nagy téteket helyeznek az egyes versenykutyáikra. Viszonylag gyakran előfordul, hogy egyikmásik versenyző kutya a versenypálya baloldali kanyarjaiban többszörös törést szenved a jobboldali hátsó lábán, mivel ez a csont nem bírja el a túl nagy megterhelést. A kutyák 50 százalékánál a törés magától meggyógyul, úgy hogy ismét részt vehetnek versenyeken — noha soha többé nem érik el korábbi formájukat. A versenykutyák másik felénél nem gyógyulnak a csontok, ezeket a kutyákat ezideig kivégezték. A szóbanforgó agár a második kategóriába tartozott. Mivel nagyon súlyos volt a sérülése, s minden körülmények között ki kellett volna végezni, a kutya-futóversenyeket szövetség állatorvosa rendező újfajta operációval kísérletezett a beteg állatnál. Az eltört lábszárcsontot egy akryl nevű műanyagból készült csonttal helyettesítette. Ezt az anyagot azért választotta, mert a rozsdamentes acél, amelyet a versenykutyák törött mellső lábainak gyógyításánál néha alkalmaztak, a hátsó lábcsont pótlására túl súlyos lenne. Másrészről azonban elég erősnek kellett lennie a pótanyagnak, hogy elbírja egy felnőtt agár súlyát, amely elérheti a 36 kilogrammot is, s eléggé ellenállónak a kanyaroknál jelentkező hirtelen nagy megterhelés elviselésére. Kétségtelen bizonyítéka az operáció sikerének az, hogy a kutya amelynek hátsó lábában műanyaggal pótolták a csontot, ismét versenyt nyert. Egyelőre még nem ismeretes, vajon más értékes háziállatok és esetleg emberek csontjait is pótolhatják-e szükség esetén műanyaggal. A napprotuberanciák befolyásolják a gépeket Azt már régen tudjuk, hogy a a napprotuberanciák,a napfoltok** a rádióvételre népiesen és a szikratávíróra káros kihatással vannak. Most az amerikai fizikusok megállapították, hogy a napprotuberanciák a fémeket és fémötvözeteket kohéziójukban, molekuláris szervezetükben és fizikai funkciókban is befolyásolják s így minden fémből előállított gép működését, ha nem is nagymértékben, de mindenképpen megváltoztatják. Ha gyenge a protuberancia-tevékenység, az autómotorok állítólag jobban futnak, a szerszámgépek pontosabban működnek és az erőművek az áramtermelésnél kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. Ha erősödik vékenység, a napprotuberancia tekimutatható fémkiterjedés lép mikroszkóppal fel, amely elektronmérhető. Ennek következtében minden gép rosszabbul működik. Az igazán jelentős napgázkitöréseknél alig akad olyan gép, amely hibátlanul funkcionálna. A túlzott D-vitamin fogyasztás ártalmas A világon mindenütt becsülik a vitaminokat, s már általános szokássá vált, hogy bizonyos élelmiszerek vitamintartalmát mesterségesen fokozzák. Ezt néha túlzásba is viszik. Az élelmiszerek vitamindúsítása nem tanácsos, különösen az olyan élelmiszernél nem, amely természetétől fogva nem tartalmaz vitamint. Nyugat-Németországban kórházakban, egyetemeiben és a élelmiszer kutatóintézetekben folytatott kísérletek alapján megállapították, hogy a túlzott D-vitamin fogyasztás étvágytalanságot, vesebántalmakat, székrekedést, lelki depressziót okoz és elősegíti az érelmeszesedést. Az utóbbi években egyre több olyan betegségi tünetet állapítottak meg, amelyet az orvostudomány „vitamin túladagolás” néven foglal össze. Kimutatták, hogy ártalmas a tej ibolyántúli sugarakkal való kezelése, mert a tejben lévő ergosterin a besugárzás következtében D-vitaminná alakul át. Megállapították, hogy többi vitaminfajta még akkora sem ártalmas, ha túlzott mértékben fogyasztják. Azt ajánlják, hogy a vitaminszükségletet az élelmiszerek helyes kiválasztásával és elkészítésével fedezzék. A legújabb élelmiszertudományi kutatások megállapították, hogy az úgynevezett teljesértékű étkezés feleslegessé teszi az ezen felüli vitaminfogyasztást. A teljes értékű koszt abból áll hogy a napi étkezéseknél rendszeresen gyümölcsöt, zöldségféléket, gyümölcsleveket és tejet fogyasztunk. Ebben az esetben nem fordulhat elő C és A-vitamin hiány. Az emberi szervezet B-1 vitamin szükségletét úgy lehetne teljesen fedezni, ha több rozskenyeret nnyasztanának. Elképzelhető, hogy a szervezet vitaminszükségletét különböző tabletták togyasztásával lehetne fedezni. Ebben az esetben azonban a szervező elesne attól a fontos fizioiógiai folyamattól, amely ételek megrágásával és emészetésével jár. Tejkombájn A Szovjetunióban nemrégen úgynevezett „tejkombájnt” készítették. A tejkombájnt a barnauli gépgyár gyártotta és főként a nagykiterjedésű legelőgazdaságoknak szánták. A tejkombájn tulajdonképpen egy hatalmas közlekedő gép, amely feji a teheneket, tisztítja, huti és pasztörizálja, s ugyanakkor szállítja is a tejet. A tejkombájn után külföldön deklődés is igen nagy az ér --- Semmi sem új a nap alatt — még az ázsiai influenza sem Egy amerikai specialista, Fred Davenport orvos több idős ember vérében megtalálta az ázsiai influenza-vírust, a „Singapur A” antitesteit. Davenport doktor véleménye szerint ezek az idős emberek még az 1889. évi járvány idején kaptak influenza-fertőzést. Túrákon is használható villanyborotva Angliában olyan porszívókat és borotvakészülékeket szerkesztettek, amelyek túrákon is használhatók. A készülékekbe beépített elemek lehetővé teszik, hogy a porszívókat, illetve a borotvakészülékeket 150 órán át használják. Ha az elem kimerül, egy konnektorba dugják és újra töltődik. Cigány ábécé A 24 éves Fragina Sajti, egy Jugoszláviában élő cigány fiatalember szinte egyik napról a másikra bejutott a Szerb Tudományos Akadémia előadói termébe, ahol olyan művet mutatott be, amelynek alapján méltán nevezték el a „Cigány Danténak”. Fragina Saji összeállította a cigány ábécét, elkészítette a cigány nyelv nyelvtanát, szántói cigány verset és dalt gyűjtött össze és 25 000 szavas szótárt készített. 19»1-ben támadt az a gondolata, hogy hozzálásson a munkához. Ebben az évben ugyanis véletlenül kezébe került egy szerb—cigány szótár amelyben a cigány szavakat is cirill betűkkel nyomtatták. Az ifjú hossza»dalmas munkával latin betűs cigány ábécét készített, amelynél egy részét saját bevallása szerint maga készítette, más részét pedig megtalálta. Ennek az ábécének 31 betűje van. A legnagyobb munkát azonban a 25 001 szavas szótár összeállítása okozta mivel egy-egy cigány átlagosat ’ ooo szót ismer, de mindenn»n‘ életében legfeljebb 300-at hasz* nál. Az ifjúnak be kellett jár* nia egész Jugoszláviát és egy» egy cigány törzsnél hónánokat •s eltöltött, hogy minél gazda*gabb szókincset gyűjtsön össze. Fragina Sain és eddigi munkája rendkívül résre talált a Szerb nagy* érdeklő Tudományos Akadémiánál és később a Szerb Töztársaság tudományos tanácsánál is. Fragina Sain most be akar iratkozni az egyetemre, hogy hindu nyelvet tanuljon, mivel szilárd meggyőződése, hogy a cigányok Indiából származnak.