Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. július (13. évfolyam, 53-61. szám)

1958-07-02 / 53. szám

M­EGYE> * világ im^iítoAiomsamK.1 XIII. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. Ara 60 fillér TATABANYA, 1958. JÚLIUS 2 WEM KXECItfl ÜGYEK... A BÉKEKÖLCSÖN-SORSOLÁSOK NYEREMÉNYJEGYZÉKEI A NOTÓRIUS LAKÁSVÁLTOZTATÓKRÓL Pótolták a szivattyúk leállása miatti termeléskiesést a dorogi VIII-as aknán A dorogi VIII-as akna már kiheverte a szivattyúk leállása miatti termeléskiesést. Ma már mennyiségileg első a dorogi tröszt aknáinak versenyében. Júniusi havi tervét az elmúlt hét végéig 105,3 százalékra teljesítette. A bánya félévi eredményei alapján esélyes volt az élüzem cím elnyerésé­re, ez azonban az áprilisi víz­betörés és a júniusi szivattyú­leállás miatt veszélybe került A bányában úgy számolják, ha még 12 000 tonna szenet tud­nak termelni, akkor már is­mét esélyesek az élüzem címre. Több mint másfél millió forint ér’ékű társadalmi munka megyénkben Megyénkben szinte alig van olyan község, ahol kisebb-na­­gyobb társadalmi munkával ne segítenék a községfejlesz­tési tervek megvalósítását. A legnagyobb összeggel az utak építését segítik. A megyében az idén több mint 65 000 négyzetméter új út készül és csaknem 600 000 forint ér­ér­tékű munkát végeznek el eh­hez a falusi dolgozók. Hét művelődési ház létrehozásá­ban is nagy szerepe van a társadalmi munkának. A köz­ségek közül Nyergesújfalu la­kói veszik ki legnagyobb ré­szüket a segítésből. Itt több mint 71 000 forint értékű a vízvezetékek lefektetéséhez készülő árkok kiásása. Ezzel csaknem befejeződik a község vízvezeték-hálózatának kiépí­tése. Vértessomló kis község, alig hatezer lakosa van, s mégis 32 000 forint értékű munka elvégzésére vállalkoz­tak a dolgozó parasztok azért, hogy mielőbb felépüljön az orvosi rendelő. A megyei ta­nács idei költségvetésében ti­­zenhárom millió forint jut községfejlesztésre, és ebből a lakosság több mint 1,5 millió forintot társadalmi munkával hoz létre. A tatabányai tröszt szombat reggelre teljesítette második negyedéves tervét i­ A Tatabányai Szénbányásza­Tröszt szombat reggelre teljesítette második negyedéves tervét. A szép eredményekhez egy-két kisebb aknát kivéve­­ valamennyi hozzájárult. Ered­ményeik értékét növeli, hogy az elmúlt három hónapban minőségük s önköltségük is kedvezően alakult. A minőségi széntermelés arányában nem­csak pótolták az előző, mint­egy 700 vagonos lemaradásu­kat, hanem 340 vagonnal töb­bet is adtak. Ugyanakkor ön­költségük alatta maradt a ter­vezettnél. M­­ár négy baráti ország szakemberei tanulmán­yozták­ a tatabányai palahányóü­zem működését A tatabányai üzem, ahol a meddő palahányó anyagá­ból a még jól hasznosítható szenet kitermelik, két éves fennállása óta már több mint 400 000 tonna jó minőségű fű­tőanyagot adott az erőművek­nek. Az üzem termelési költsé­ge alig fele bányákénak, a mélyművelésű s az idén még tovább csökkentik az önköltsé­gét. A palabányó iránt nagy az érdeklődés a baráti orszá­gokban. Már többízben jártak itt szovjet, román, lengyel szakemberek, most pedig a Csehszlovák Bánya­kutató In­tézet munkatársai tekintették meg. Az ÉM 4. sz. Épületelem­­gyárában eredményesen fo­lyik a fiatalok versenye. Ul­­viczki Erzsébet egy műszak alatt például kettőezer ken­gyelvasat hajlít. Tóth Juli­anna és Német Edit ugyan­ennyit. A ponthegesztő gép­pel Horváth Györgyné 5600 kengyelvasat hegeszt. Nem maradnak le az aljvázkötö­­zők sem. A képen Nyitrai Mária al­ivázkötöző Egy mű­szak alatt hatvan darab hat tonnás kisvasúti alj vasvázát kötözi. A­z aliváz valamivel nagyobb, ezért ebből keve­sebbet kötöz. Átadták az első idén készült lakóépületet Oroszlányban Az oroszlányi bányaváros­ban az elmúlt évek során több mint 2500 új lakást kaptak a dolgozók. Az idén készülő épü­letekből pedig hétfőn adta át az első 12 lakásos házat a Ko­márom megyei Építőipari Vál­lalat. Délután már a költözkö­dést is megkezdték a bányá­szok. Az év végéig még 198 új otthont alapíthatnak a boldog lakástulajdonosok. Mi újság Piliscséven? A csévi úttörők rendbehoz­ták a szovjet sírokat. A mun­kában nagyon sok gyermek vett részt, Bálint Mihály pe­dagógus vezetésével. ★ A tanács hidat építtetett az állo­mással szemben lévő 5 méteres árok fölé. A híd 15 ezer forintba került. A lakosok fuvarral és ács­munkával segítették az építést. k Kibővítették a község vil­­lanyh­álózatát. Két utca — a Kálvária és Béke utca — ahol eddig nem volt villany, most világításhoz jutott. Ez a m­un­­­ka 28 ezer forintba került, ár Halottasházat építenek né­ven. Már csak a tégla hiány­zik a munkálatok megkezdé­séhez. Az Esztergomi Tégla­gyár megígérte, hogy a szük­séges anyagot rövidesen le­szállítja.­ Jól halad a burgonyabogarak elleni védekezés. A község dolgo­zó parasztjai és az úttörők rend­szeresen irtják a tanács három darab kártevőket. A porozógépet kölcsönzött a burgonyaföld-tulaj­donosoknak, hogy az irtást gyor­sabban végezhessék. A községben­­ megkezdődött az aratás. Az eddigi jelek sze­rint őszi árvából körülbelül 10 —11 méter mázsás átlagtermés várható.A Cséven szerepelt a bánhidai szlovák kultúregyüttes. A ní­vós, nagy tetszést arató elő­adást igen sokan nézték végig.­­ Megalakult a KISZ-szervezet, 38 taggal. A KISZ-en belül létrejött a sportszakosztály is. Egyelőre a labdarúgó-csapatot alakították meg. A nemrégen rendezett bál bevételéből a fiatalok kétnapos ki­rándulást szerveznek a Balaton mellé.k az ■ A községben g­yengén megy adófizetés. A negyedévi adónak csak 92 százaléka folyt be Ugyanígy elmaradás van a 1c százalékos községfej­­lesztési adó befizetésénél is. Előre összeszerelt aknatornyot emeltek a helyére a tatabányai Xll­ a aknán Tatabányán az épülő Xll­ a aknánál az I. számú Gépszerelő Vállalat dolgozói helyére emelték a harminchárom méter ma­gas, negyvennyolc tonna súlyú, előre összeszerelt aknatornyot. Az országban ez a tizedik ilyen típusú aknatorony. ­ Szovjetunió Építésügyi Hivatalának elnökhelyettese meglátogatta a Lábatlani Cementgyárat A Szovjetunió Miniszterta­nácsa mellett működő Építési Hivatal elnökhelyettese ma­gyarországi látogatása során meglátogatta a Lábatlani Ce­ment- és Mészműveket is. Elsősorban a cementüzem ér­dekelte, s a szerelés alatt ál­ló klinkerégető kemence. A lábatlani klinkerégető kemen­ce 103 méter hosszú és 42 va­gon kankert termel naponta. A szovjet vendég elmondta, hogy a Szovjetunió a háború óta 70 százalékkal növelte a cement termelését anélkül, hogy új gyárat épített volna, csupán a régieket bővítették, korszerűsítették. Jelenleg egy napi 250 vagon­­ánkért merő kemence szerelése tel­fo­lyik. A kemence 5,80 méter átmérőjű és 180 méter hosszú. Az Építési Hivatal elnökhe­lyettese sokáig beszélgetett a gyár műszaki vezetőivel és egyes kérdések megoldására hasznos tanácsokat adott. líj díszm­űtárgyakat gyártanak a Módi Üveggyárban Érdekes kísérletek folynak a Tokodi Üveggyárban. A gyár üvegcsőhúzó üzeme ed­dig csak fehér csöveket gyár­tott. Az elmúlt héten tértek rá kísérletképpen a cső­húzásra. A kísérlet barna­­meg­kezdése után három nap múl­va már szállítóképes üveget húztak. Rövidesen új automata­ gép­pel bővül a gyár gépparkja. A gép naponta 30 000 gyógy­szeres­ üveget gyárt majd. A kemencét és gépházat már építik az új automata Pötting­­géphez. Hosszú kísérletek után megindult az absztrakt ólom­kristály dísztárgyak folya­matos gyártása. A mintadara­bokat már átadták a kereske­delemnek. A hamutartókat és a vázákat rövidesen az üzle­tekben is megvehetjük. ÚJJÁÉPÍTETTÉK A TÁT! MOZIT Tát község arculatát a fel­épült Kertváros és lakói telje­sen megváltoztatták. Az átala­kuló község igényeit a régi mozi már nem elégítette ki. A július 4-én megnyíló, újjáépí­tett korszerű filmszínház már megfelel a követelményeknek. A vetítés folyamatosabb lesz, mert két géppel dolgoznak. Az átalakítás eredményeként 56- tal növekszik a férőhelyek száma Az új pénztár s a szebb előcsarnok a látogatók­ kényel­mét szolgálja. A község lakói nagy várako­zással tekintenek a „Duna“ mozgó előadásai elé. Akucs László elvtárs, a Komárom megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója adja át és Paróczai László elvtárs, tanácselnök ve­szi át a község dolgozói nevé­ben pénteken a filmszínházat az ünnepi előadáson. A meg­nyitón a Vasvirág című filmet vetítik. Júniusig 13000 látogatója volt az esztergomi Keresztény Képzőművészeti Múzeumnak . Évről évre látogatottabb az esztergomi­­ Keresztény Múzeum. A prímás­ palota má­sodik emeleti termeit elfoglaló gyönyörű kép­tárat ezrek és ezrek keresik fel. A napokban­­ szakadó esőben kerékpárral az országot járó­­ diákok kanyarodtak a múzeum elé, hogy kó­­­dex-kiállításában és képeiben gyönyörköd­jenek, s tanulmányozzák azt. Az Esztergomot­­ meglátogató külföldi túristák sem kerülik el­­ a múzeumot. Nemrégen francia, majd szov­jet turisták jártak az épület termeiben.­­ A Keresztény Múzeumot 1876-ban Simon­­ János prímás alapította. Magángyűjteménye ’volt az ország első képzőművészeti múzeuma.­­A múzeum képtára később Ipalyi Albert ’nagyváradi püspök ajándékaival bővült. ’Régi magyar és külföldi mestereik műveit ’gyűjtötték össze. A háború alatt nem érte ’semmi kár a múzeumot, minden kép a he­­’lyén maradt. A képtárnak azonban 1954-ig ’kevés volt a látogatója. Főleg az egyházon ’belül működött. 1954-ben állami támogatás­sal a múzeumot helyrehozták és a mai­­ múzeumtechnikának megfelelően felújítot­­­­ták. 1154 új korszakot nyitott meg a mú­­­zeum életében, amely ekkor teljesen a nyil­vánosság elé lépett.­­ A múzeumot ma az állam és az egyház kö­­­zös erővel tartja fenn. A raktározást a leg­korszerűbben oldották meg. Sodronyos fa­laikra helyezik a képeket. A régi képeket res­taurálják, felújítják. A képtárban az elmúlt évig kevés volt a teremőr, s ezt kihasználva egy nagyértékű képet elloptak. Az eseten okulva állami támogatással növelték a te­remőrök létszámát. A képtár látogatottsága állandóan nő. Az IBUSZ sok különvonatot indít a városba, TTIT országjárásokat szervez, s a látogatók a mindannyiszor megnézik a múzeumot is. A képtár látogatottságát növeli a városi tanács propagandája is. Először jelentek meg az esztergomi plakátok budapesti autóbuszokon és a földalatti villamoson. A múzeum hírét növeli a tavaly Esztergomban forgatott film is, amely Esztergom kincsei címen mutatja meg a nagyközönségnek a város műemlékeit. Időszakos kiállítási termet is létesítettek a múzeumban, ahol mindig a legújabb anyago­kat mutatják be. Az ország más területén lévő egyházi tulajdonban lévő műemléke­ket is felkutatják, s bemutatják a nagyközön­ségnek. A Keresztény Múzeum világhírű külföldi múzeumokkal fénykép-, katalógus- és kiad­ványcserét folytat. Látogatottságára jellem­ző, hogy amíg tavaly júniusig 7000, az idén júniusig már 13 000 látogatója volt.

Next