Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1958. december (13. évfolyam, 97-104. szám)

1958-12-03 / 97. szám

KOMAROM MEGYEI DOLGOZOK LAPJA VILÁG PROLETACJAI EGYESÜLETEK! * AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA* Kill. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM. Ara 00 fillér TATABANYA, 1958. DECEMBER 3. A „frontváros“ és a német kérdés A most lezárult hónapról a diplomáciai évkönyvek feljegyzik majd, hogy a nem­zetközi erők mérkőzésének súlypontja, hosszabb szünet után — ismét áttevődött Eu­rópába. A szocialista, illetve az imperialista világ erőátcso­portosításának és újabb fel­­sorakozásának ezt a folyama­tát N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió­nak november miniszterelnöke­10-i beszéde vezette be. Vitássá téve a potsdami szerződés berlini négyhatalmi státusára vonat­kozó pontját, a szovjet mi­niszterelnök voltaképpen az egyre égetőbbé váló kérdés egészét vetette fel.német Amikor pen Berlinre Hruscsov a térke­tette ujját, a gyakorlott orvos biztonságá­val tapintott rá Európa leg­érzékenyebb pontjára. A ,,frontváros” elnevezés, aho­gyan a nyugati szóhasználat­ban emlegetik a német fővá­rost, a berlini kérdés lénye­gére utalt A szocialista világ testében mélyen beékelődő Nyugat-Berlin ugyanis a szó szoros értelmében a frontvá­ros szerepét tölti be a nyugati tábornokok és politikusok stratégiai számításaiban. Ameddig a NATO-vezérkar előretolt hadállásnak tekint­heti Nyugat-Berlint, addig Európának ezen a legérzéke­nyebb pontján szüntelenül je­lenvaló a konfliktus veszélye. Meggyőzően tanúskodott er­ről az 1953-as berlini provo­káció is. Nem nehéz elképzel­ni, hogy valami ehhez ha­sonló újabb nyugati ma sokkal súlyosabb kísérlet veszé­lyeket idézne fel, mint öt esz­tendővel ezelőtt. Azután, hogy Nyugat-Németországot be­kapcsolták a NATO katonai rendszerébe, s hogy erre fele­letként megkötötték a varsói védelmi szövetséget , ma hasonlíthatatlanul lenne egy esetleges nehezebb konflik­tust lokalizálni. Mindenkép­pen indokolt tehát a csütörtö­kön közzétett szovjet jegyzék­nek az a megállapítása, hogy véget kell vetni­e a rendelle­nes és veszélyes berlini hely­zetnek, amely annak követ­kezménye, hogy e város nyu­gati övezeteit még mindig megszállva tartja az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Úgy kell eljár­ni, hogy Nyugat-Berlin ne le­hessen többé ugródeszka szocialista országok, a Német a Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió elleni kémtevé­kenységhez, kártevéshez és egyéb aknamunkához”. Elegendő érv szól tehát amellett, hogy a megosztott Berlin nyugtalanító problé­máját elmozdítsák végre holtpontról. De miért éppen a most tűzte napirendre a szov­jet diplomácia a berlini kér­dést? Miért nem tette ezt ko­rábban, vagy talán lehetett­ volna későbbre is halasztani? Nos, minden bizonnyal lehe­tett volna — szűk időhatárok között — előbb vagy kicsit ké­sőbb szóvá tenni a berlini helyzetet. Ámde az bizonyos, hogy napjainkban már rend­kívül sürgetővé vált megra­gadni azt a láncszemet, amely jószerivel maga után vonhat­ja a német kérdés egészének felgöngyölítését. Ami a probléma magvát il­leti, azt Európa népei túl­ságosan is jól ismerik. Immár fél évszázada, hogy a német finánctőke, s elsőszülötte a német militarizmus kontinen­­­sünk legveszedelmesebb kór­okozója. Ez a fertőzés külö­nösen virulenssé vált a leg­utóbbi fél évben. Közismert, hogy az Elbától nyugatra amerikai segédlettel meg­kezdték a Bundeswehr atom­fegyver-kiképzését. Szerve­zik már a rakétafegyver-zász­­lóaljakat, s atomháborúra ké­szítik fel a nyugatnémet légi­erőt is. Európa uralkodó kérdése ma ez: sikerül-e a 12. órában megállítani azt a végzetes fo­lyamatot, sikerül-e megaka­dályozni, hogy a poraiból fel­támadt militarista nyugatné­met állam atomhatalommá váljék? Ez az igazi tétje an­nak a diplomáciai offenzívá­­nak, amelynek — a jelek sze­rint — csupán nyitánya az a követelés, hogy mindenekelőtt f­ormalizálják a berlini hely­zetet. Feltehető a kérdés, mikép­pen egyengetheti a német probléma megoldását státusának napirendre Berlin tűzé­se? Nos, közel járhat az igaz­sághoz a tekintélyes londoni Times, amikor rámutat: „A Szovjetunió egyik célja való­színűleg az, hogy a nyugati ha­talmakat hozzászoktassa a ke­letnémet hatóságokkal való tárgyalásokhoz”. Egyes meg­nyilatkozásokból ítélve, szovjet diplomáciai kezdemé­n­­yezésnek máris megvan az a jótékony hatása, hogy a nyugati politikai gondolko­dást kezdi „hozzászoktatni” a Német Demokratikus Köztár­saság létezésének reális té­nyéhez. „El kell ismerni — ál­lapítja m­eg az Economist cí­mű befolyásos angol hetilap —­, hogy a nyugati hatalmak és a nyugatnémetek a potsda­mi egyezmény évek óta tartó gyakorlati lebecsülése folytán lehetővé tették a Kreml poli­tikusainak, hogy úgy lépjenek fel a színtéren, mint aho­gyan most Hruscsov teszi... Most aztán a nyugat azzal a kellemetlen feladattal áll szemben, hogy le kell von­nia a végkövetkeztetéseket a két német állam létezéséről. Jó lenne, ha ezeket a követ­keztetéseket önként vonná le, nehogy olyan kényszerhelyzet­be kerüljön, amelyben a Szov­jetunió fogja erre rábírni! Ta­lán éppen e következtetések le­vonásának első jele, hogy Dul­les amerikai külügyminiszter — Bonn legnagyobb megrökö­nyödésére — szerdán kijelen­tette: a nyugati hatalmak szükség esetén ,esetleg„ érint­kezésbe lépnek a keletnémet hatóságokkal”. A szovjet jegyzék első nyu­gati visszhangjai arra vallanak, hogy a szovjet dip­lomácia a legalkalmasabb ponton ragadta meg a német kérdés láncolatát. Igaz ugyan, hogy a nyugati fővárosokban „elfogadhatatlannak” minősí­tik a szovjet álláspontot, de a hírügynökségi jelentések szerint — „megkönnyebbülés­sel” fogadták a féléves határ­időt. A nyugatnémet kormánykö­rökben mindinkább felülkere­kedik az a nézet, hogy ezt a fél évet komoly tárgyalásokra kell kihasználni. legutóbbi években Miután a annyiszor elutasították a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság ilyen irányú kezde­ményezéseit, most az angol kormány — az AFP londoni jelentése szerint — „hajlandó kihasználni a Szovjetunió ál­tal felajánlott hat hónapi időt, talán oly módon, hogy elősegí­tené egy négyhatalmi értekez­let megvalósulását. Ezen a né­met között kérdés átfogó­­­ keretei fontolóra vehetnék Berlin jövőjének problémáját is”. Az AFP washingtoni je­lentése szerint „az amerikai főváros tájékozott köreiben nem tévesztik szem elől, hogy a szovjet javaslat nyilvánva­lóan békülékeny hangja ok­­­vetlenül hatással­ lesz bizto­­nyos országok közvéleményé­re. Feltehető tehát, ... hogy a nyugati hatalmak olyan for­mulát keresnek, amely nem vágja be az ajtót a tárgyalá­sok előtt... az elkövetkezen­dő hetekben, sőt hónapokban, számítani lehet arra, hogy új­ból megindulnak a tárgyalá­sok nemcsak Berlin, hanem egész Németország jövőjéről is”. A­z első visszhangok tehát n­ arról tanúskodnak, hogy a szovjet kezdeményezés már­is elérte első célját: kimozdí­totta a német kérdést a re­ménytelenség állapotából. Az érdekelt nyugati hatalmak most még egyszer számot vet­hetnek a mai világ reális erő­viszonyaival, s a 12. óra előtt 5 perccel megfontolhatják, ér­demes-e megkockáztatni, hogy kétélű atomfegyvert adjanak Speidel és társai kezébe? MAI SZÁMUNKBÓL: A barázság erőműve épül a Duna-kanyarban 2. old. — Együtt könnyebb 3. old. — A társadalmi tulajdon megvédése következetes, meg nem alkuvó munkát kíván 4. old. — Megkezdődtek a zárszámadási közgyűlések a megye termelő­­szövetkezeteiben 5. old. — „Nem akarok el­menni.” 6. old. — Faluról falura 7. old. Közel egymillió forintos forgalom az András napi vásáron Szombaton András napi vá­sárt rendeztek a kiskereske­delmi vállalatok Tatán. A vá­sárt elsősorban a parasztság­nak rendezték, ezért ilyen árukat is vittek ki. A forga­lom minden várakozást felül­múlt, bár a kereskedelem nem túlságosan nagy választékkal vonult a vásárra. Míg más szombati napok kereskedelmi forgalma Tatán általában 400 000 forint, szombaton 900 000 forintra emelkedett a kereskedelem forgalma. jén Az András napi vásár ide­nyitották meg Tatán a megye első tejcsárdáját is. A gyönyörűen berendezett tej­csárda, ahol a tejen, kakaón kívül más hideg ételt is lehet kapni, nagy forgalmat bonyo­lított le. A tejcsárda reggel 6 órától estig tart nyitva. Az András napi vásár sikere nyo­mán minden évben megren­dezik a parasztság számára az ilyen kirakodó vásárokat. A megyei tanács kereske­delmi osztályának terve sze­rint rövidesen megnyitják Tatán a megye első női kalap boltját. A boltban kalapon kívül sálakat és bizsu tárgya­kat is árusítanak majd. 500 személyes üzemi konyha és étkezde nyílt Bábolnán Néhány nappal ezelőtt volt az első ebéd a Bábolnai Ál­lami Gazdaság új, nagy­üzemi étkezdéjében. Ez a nap ünnep­ségszámba ment, hiszen kevés állami gazdaság dicsekedhet ilyen nagyszerű, korszerűen be­rendezett étkezdével. Egy nagy, 120 személyes étterem, több ki­sebb étkezőhelyiség, modern konyha, edénymosogató, hi­­génikus raktár, olvasóhelyi­ség, öltöző, hideg-melegvizes zuhanyozó, a helyiségekben gőzelvonó berendezés: mindez az állami gazdaság dolgozói­­nak kényelmét és a konyha­személyzet egészséges munka­­körülményeit szolgálja. Az új étkezde, konyha felépítése és berendezése 1 100 000 forintba került. A pótválasztás eredménye A november 16-i választá­son Suron a 17, 24 és 23-es községi választókerület jelölt­jeit nem választották meg. A törvényes előírásoknak meg­felelően a Hazafias Népfront községi elnöksége újból jelölő­­gyűléseket szervezett és újabb­­ jelöltekre tett javaslatot. Az elfogadott javaslatok alapján november 30-án meg­tartották a pótválasztást. A szavazáson a választópolgárok teljes számban részt vettek. A Hazafias Népfront jelölt­jeit megválasztották, Hírek a Duna menti üzemekből­ ­i Eternit Művekben hozzákezdtek az S es számú palagyártó gép építéséhez Az Eternit Művekben ez évben 2 százalékkal teljesítik túl az éves tervet. Nemrég megkezdték a téli nagyjaví­tást. Jelenleg az 1-es csőgép karbantartása folyik, de de­cember végéig valamennyi gépegység nagyjavítását be­fejezik. A téli karbantartás ideje alatt hozzákezdtek az 5-ös számú gép megépítéséhez. Je­lenleg az előkészületi munkák folynak. Az új gép évente 1,5 millió négyzetméternyi palát gyárt. Sikeres az Esztergomi Fémszerelvényárugyár ón bronz takarékossági mozgalma Az ónbronz fém, valutáért értékes színes szerezzük be külföldről. Tonnája: 30 000 forint. A gyár dolgozói ez év közepén felhívást intéztek több mint 70 hazai üzemhez, hogy az ónbronz-alkatrészek helyett készíttessenek alumí­niumbronz öntvényeket. Fel­ajánlották, hogy ezeket az al­katrészeket a Fémszerelvény­­árugyárban elkészítik. Számos hazai üzemben felfigyeltek az esztergomiak hasznos kezde­ményezésére, mely nyomán nagy mennyiségű színes­fémet lehet megtakarítani. A Miskolci Könnyűgépgyár számára most több tonna súlyban szivattyúalkatrészeket készítenek alumíniumbronz­ból. Ugyanígy a kőbányai sör­gyáraknak is. Az alkatrésze­ket mély ön­téssel készítik és így a megmunkálás is kön­­­nyebb a ráhagyás miatt. Az Esztergomi Fémszerel­vényárugyár dolgozói részt vesznek a dieselesítési prog­ramban is. A Ganz Vagon­gyárral tárgyalásokat folytat­nak a kis dieselmozdonyokhoz szükséges alkatrészek öntésé­ről. 1958-ban még hiánycikk a konyhai vízcsap. A jövő év­ben már bővebben kapható majd, mert az Esztergomi Fémszerel­vény árugyárban héj­öntéssel 200 000 darabot készí­tenek. 11­ nap alatt 30 000 köbméter kavics­­ a Lábatlani Épüü­letelemgyár részére A Lábatlani Épületelemgyár Duna-parti szakaszára 10 nap alatt 30 000 k­öbméter Duna­­kavicsot raktak ki. Ez a mennyiség elegendő áprilisig a betonelemek gyártásához. Télre biztosított a munka. Megvásárolta a gyár vezető­sége a lábatlani vasútállo­másnál levő Marsik-féle vil­lát, ahol 40 fős üzemi óvodát rendeznek be. A nyerges­­újfalui iskolába járó gyerme­keket autóbusszal szállítják a községi iskolába. November hónapban 35 dol­gozót Budapestre vitt dulnt a gyár vezetősége. kirán­Vé­gigizgulták a belga—magyar mérkőzést, utána az Aeros­­cirkusz műsorán szórakoztak Decemberben a gyár dolgozói­nak egy újabb csoportja megy budapesti sétára. A hároméves tervben 51 millió forintot fordítanak a Tatabányai Cementgyár további fejlesztésére Az ország egyik legjelentő­sebb cementipari üzemében, a Tatabányai Cement- és Mész­­művekben a felszabadulás óta 102 millió forintot fordítottak a berendezések bővítésére, kor­szerűsítésére. Ennek eredmé­nyeként az utolsó békeév, 1938 óta cementtermelésük 294, mésztermelésük pedig 115 szá­zalékkal emelkedett. Most még nagyobb ütemben folytatják a gyár fejlesztését. A hároméves tervben újabb 51 millió forin­tot kap az üzem. Az idén fe­jezték be a kőbánya teljes gé­pesítését. Erre a beruházásra 30 millió forintot fordítottak, s ez a bánya lett az ország leg­jobban gépesített cementgyári kőbányája. Nemrég helyezték üzembe a 2300 köbméteres új iszapkeverőt és tárolót, amely egymaga annyi nyersanyagot termel, mint a gyár eddigi 12 darab keverője együttvéve. Az új, korszerű keverő segítségé­vel három napra nyersanyagot tudnak elegendő tartalé­kolni. November végén helye­zik üzembe a 10 000 tonnás, korszerű klinkercsarnokot, s ugyancsak befejezés előtt az új 80 tonnás széntörő­ áll és osztályozó-berendezésük. Még a hároméves tervben megkez­dik a márgabánya gépesítését, és korszerűsítik a gyár villa­mos berendezését. Ugyancsak megkezdik a hat darab mész­­körkemence helyett az új mész­­aknakemencék építését. Ezek üzembehelyezésével egyharma­­dával csökkentik a szénfo­gyasztást. Távlati terv készült Esztergom belvárosának átalakítására Érdekes tárgyalás zajlott le Esztergomban a városi tanács­nál. A városi tanács és a városi párt-végrehajtó bi­zott­­ság a várostervező vállalat képviselőivel tárgyalták meg Esztergom távlati fejlesztési tervét. A pénteki tárgyalást már sok más tárgyalás és sok terv bemutatása előzte meg. A pénteken bemutatott tervet elfogadta a városi tanács. A terv a Széchenyi és a Rákóczi teret szabályozza. A Rákóczi tér szabályozása már az el­múlt években megkezdődött. A télre kiforduló keskeny utcát, az éles, veszélyes kanyart megszüntették. A kanyarban álló házakat lebontották és mögötte építették fel az új emeletes házakat, amelyeknek stílusa belesimul a régies kör­nyezetbe. A távlati terv sze­rint 740 lakás épül majd a belvárosban. Az első házak 240 lakása a foghíjas területe­ként épül majd fel. Az öreg házak egy részét lebontják, hogy az utakat is szélesíteni tudják. A Rákóczi térre egy hatemeletes ház is épül, tető­teraszáról gyönyörű kilátás nyílik majd a városra. A je­lenlegi kenyérgyár helyére pedig egy kétemeletes ház ke­rül, amelyben elhelyezik a 600 személyes mozit is. A műemlék-jellegű épületek megóvására nagy gondot for­dítanak. A Rákóczi téri gyógy­szertár renoválását nemrég kezdték meg. Az emeletes épületet az eredeti formájára alakítják át, illetve hozzák helyre. A gyógyszertár mel­letti épület renoválása már el­készült. A Rácz-templomot is szabaddá teszik a körülötte levő épületektől. Kiszélesítik az Arany János utcát a kórház felé, a lovaskocsik számára terelő utat létesítenek, hogy a belváros forgalmát mentesít­sék tőlük. E városfejlesztési tervekre azért van szükség, hogy a városi tanács tudja, ismerje a város fejlesztésének irányát és olyan helyekre építési engedélyeket, adjon ki ahol az építkezés a város összhangját nem zavarja meg. A város belterületén főleg állami épít­kezések mennek majd. Az új épületeknél figyelembe veszik Esztergom történelmi hangu­latát, műemlék-jellem­ű házait, a szélesebb utcákkal pedig megoldódik a belváros kocsi­forgalma is. Tizenöt éves kommunális terv készült Dorogon A Dorogi Szénbányászati Tröszt vezetői a szénmedence fejlődését és a dolgozók szük­ségleteit figyelembe véve, 15 a éves távlati tervet készítettek szociális, kulturális és egészségügyi ellátottság növe­lésére. A legnagyobb gondot az egészségvédelemre fordít­­ják Hét új orvosi rendelő lé­tesítését irányozták elő, ame­lyekben összesen 23 000 dol­gozó kezelését lehet biztosí­tani. A gyermekek részére 68 tanterem, 10 óvoda és hat bölcsőde építését tervezik. Művelődési házak létesítésé­vel a táti, esztergomi és a nagysápi bányászok szórako­zási lehetőségét bővítik. Ezen­kívül 25 új üzlet, 5 vendéglő és 2000 személyes étterem építése szerepel a 15 éves távlati fejlesztési tervben.

Next