Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. január (14. évfolyam, 1-9. szám)

1959-01-03 / 1. szám

KOMÁROM MEGYEI DOLGOZÓK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ♦AZ MSZMP ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ♦ ára 60 fillér TATABÁNYA, 1959. JANUÁR 3. XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. IPeiiislafain­k az új évben Befejeződött az 1958-as esz­tendő, hároméves ter­vünk első éve. Üzemeinkben, bányáinkban még egy pillan­­tást vetnek hátra a megtett útra, számbavesztik az ered­ményeket, aztán előrenéznek, az új feladatokra, újabb ten­nivalókra. Oroszlányon a szén­bányák vezetői még karácsony előtt összejöttek megbeszélni a jövő évi munkát, s ugyan­ezt megbeszélték a dolgozók­kal is. A dorogi bányákban a hét elején beszélték meg az új év tennivalóit, az ipari üze­mekben ezután kerül rá a sor. Nem volt eredménytelen az elmúlt esztendő. Kitűzött fel­adatát csaknem valamennyi vállalat teljesítette. Ezért nye­reséget is fizetnek Ismét sok új ház épült fel, új utakat adtak át, s új üzemek kezdtek munkához. Kevesebb az ered­mény az egy főre jutó terme­lékenység növekedése terüle­tén, állandó feladat marad to­vábbra is a minőség javítása és az olcsó, gazdaságosabb ter­melés megvalósítása. E célok érdekében még az elmúlt év­ben elkészültek a tervek. Ta­tabányán, Dorogon, és az oroszlányi szénbányákban szá­mos termelést növelő és a munkát könnyítő műszaki in­tézkedést vezetnek be. A szén­felrakó gépek­ ismét előtérbe kerültek a nehéz fizikai erő­kifejtést igénylő kézi rako­dással szemben. Sok új gép érkezik Tatabányára és szá­mos átalakított Kata-kisfelra­kógép kezd munkához. Új gé­pek érkeznek az Esztergomi Szerszámgépgyárba is, az Eter­nit Műveikben újabb pala­gyártó gép beépítését terve­zik, a Komáromi Lenfonógyár­ban új szovjet fonógépeket várnak. A jelentős új tervek megvalósításával a hároméves terv második évének felada­tait kell teljesíteni üzemeink­nek. Kell is ez a nagy­ készülő­dés, hiszen a feladatok nem egyszerűek. Tatabányától több minőségi szenet vár az ország. Oroszlány, bár minő­ségi szén termelési tervét telje­sítette, az elmúlt évben jobb eredményt érhetett volna el, ha néhány üzemében jobb munka folyik. Ez szinte meg­szabja számukra az új év fel­adatait. Igyekeznek új, tiszta szénterületeket feltárni, de feltétlenül eredményt akarnak elérni a munkásokkal való foglalkozásban is. Az elmúlt évben sokat beszéltek a minő­ségi munka fontosságáról, de egyes üzemekben mégis keve­set tettek érte. Mivel a minő­ségi munka feladatai különö­sen a XIX-es aknán párosul­nak a munkafegyelem javítá­sával is, ennél az üzemnél gyakorlatilag sok a tennivaló. De toalüzemeinknek is meg­vannak a maguk feladatai. A szerszámgépgyártól több gé­pet kér az ország, rendel a külföld. Az elmúlt év számos kiállítása újabb hírnevet szer­zett az esztergomi gépnek. Ezt a hírnevet továbbra is tartani kell a gyár dolgozóinak. A timföldgyárban még az elmúlt év végén érdekes kísérlet in­dult meg, s új üzemrész kez­dett dolgozni Az eddig ha­szontalan, szemétbe kerülő, nagy területeket elfoglaló vö­rös iszapot hasznosítják, hogy abból a kohók vasércet von­hassanak ki Ennek a munká­nak az eredménye sok valu­tát takarít meg az országnak. A­z új évben már nemcsak ki­töltetet, hanem üzemszerű munkát fognak végezni a gyár ti. üzemrészében. Mindemel­lett célul tűzték a timföld mi­­nőségének további javítását. Nagy volt a felkészülés, s még Iha is az cementgyáraink­ban. Egyelőre a téli nagyja­vítási­­ munkákat igyekeznek gondosan elvégezni, hogy zök­kenőmentes legyen a tavaszi indulás. Ez évben a nál is több cementet tavalyi­fognak adni az országnak. Az 1959. évi feladatokra könnyebb volt felkészül­ni. Minden bánya és ipari üzem vezetője ismerte már előre azokat, s tájékoztatni tudta a munkásokat is. A tá­jékoztatás azonban egymagá­ban nem elég. A szerszámgép­­gyárban például az új felada­tokhoz kevés a szakmunkás. A dolgozókkal azt is meg kell értetni, hogy a tőlük várt fel­adatok teljesítéséhez jól kép­zett szakmunkásokra is szük­ség van. Még többet kell fog­lalkozni ezért a fiatalokkal, ta­nítani kell, s főleg, ha tanuló­idejük letelik, a gyárban kell tartani őket. Érezzék a fiata­lok, hogy a gyár állandó mun­kahelyük. Szakmunkás­hiány­ban szenvednek már a tervév elején a sportárugyárban is. Sokféle új gépet, különböző autókat fognak gyártani ez évben. De munkáskéz is kell hozzá, elsősorban szakmunkás­­kéz. Itt is az a helyzet, mint a szerszámgépgyárban. S­ik a ta­nulója az üzemnek, egy egész tanműhely dolgozik itt. Ezek­kel a fiatalokkal meg kell sze­rettetni a gyárat, hogy ne gon­doljanak a szakmunkás-vizs­ga után az elmenetelre. szakir­unkáah­iány szinte min­­­den üzemben érezhető. Mivel az ország területéről nemigen várható pótlás, a gyárak veze­tőinek kell gondoskodni meg­felelő szakmunkás beállításá­ról. Enyhit a munkásokkal való foglalkozás gondjain a megyei pártbizottságnak munkásosztály körében vég­­­zett politikai munka megjaví­tására hozott határozata. A határozat számos olyan feladat megoldását tűzi célul, ami ma még néhány helyen hiányzik, és elkedvetleníti a munkáso­kat. Szakemberekből álló cso­port megvizsgálja néhány üzemben a bérgazdálkodást, hogy javaslatot dolgozzon ki a hiányosságok megszüntetésé­re. Különös figyelmet fordít az építő- és építőanyagiparra, a szénbányászatra, ott is a szál­lítócsillés bérekre. A ha­tározati javaslat célja, hogy egy rugalmasabb bérgazdál­kodás nyomán növekedjék üzemeinkben a munka terme­lékenysége. A munkások helyzetének jobbá tételét célozza a nagy­­családosok anyagi gondjainak — a lehetőséghez mérten — könnyítése, a családtagok munkába helyezése, a nagy ipari lakótelepek zöldség- és gyümölcs­ellátásának jobb megszervezése. A párt látja a tennivalókat, de ezek megva­lósításához a munkások se­gítsége is kell. Az elmúlt év­ben teljesültek a kívánságok. Az életszínvonal nem csök­kent, az árak stabilak marad­tak, sőt számos árucikk ol­csóbb lett. Az év végén pedig a kormány ígéretéhez híven rendeletet hozott a nyugdíjak rendezéséről. A munkások éle­tének javítására tehát sok terv. A tervek nálunk a dolgo­­­zók munkája nyomán válnak valóra. Igyekezni kell tehát külüzemeinkben, bányáink­ban az egy főre jutó termelé­kenység növelésével, mert ez­zel alaposan lemaradtunk. Az adottságok adva vannak. Jön­nek a gépek , bt rrgász.í.bt. más iparágakba, s ez nemcsak könnyíti, de gyorsabbá is te­szi az ember munkáját, csak fel kell használni, élni kell ve­le. Előttünk az 1959-es eszten­dő, hároméves tervünk második éve. A megyei párt­­bizottság határozata lehetősé­get lát a terv két és fél év alatti befejezésére. Készüljünk fel tehát, hogy a tennivalókat végrehajtsuk. Adju­ak többet, hogy mi is sokat kaphassunk. Ez év végén olyan számadást akarunk készíteni, hogy az az 1958-as évinél is jobb legyen. Motorkerékpár-alkatrészek műanyagból A Pannónia motorkerékpár egyes alkatrészeit műanyagból akarják előállítani a Csepel motorkerékpár-gyárban. Eddig több motorba építettek be próbaképpen polyamid mű­anyagból tömőszelencét dugattyút. A gép 7500 kilomé­és­tert szaladt már hiba nélkül. Most a szegecselt fékbetétek ragasztással történő rögzítésé­vel kísérleteznek. Hamarosan elkészül az első csepeli típusú műanyaggázosító is, amely a jelenleginél olcsóbb és tartó­­sabb lesz. A kutatók rövide­sen azzal próbálkoznak, ho­gyan lehet a tengelykapcsoló meghajtására műanyag fogas­kereket alkalmazni. Az el­képzelések szerint a kuplung kosarára épített műanyag fo­gaskerék zörejmentesen mű­ködne és így felesleges lenne külföldről kuplungláncokat behozni. SZÁMADÁS DOROGON Az év vége a számadások ideje. December 29-én, azon a napon, amikor a dorogi tröszt az éves tervet befejez­te, tartották meg az évi számvetést a dorogi szénme­dence műszaki, gazdasági, párt- és tömegszervezeteinek vezetői a technika házában. Vértes László elvtárs, a Do­rogi Szénbányászati Tröszt főmérnöke egy küzdelmes esztendő mérlegét vonta meg. A hároméves terv első évét a dorogi bányászok rende­zett gazdasági viszonyok kö­zött kezdték meg. A terv a termelés bővítését, a terme­lékenység növelését, a ter­melés gazdaságosságát állítot­ta az egész évi ténykedés központjába. A dorogi bá­nyászok 1958-ban megfeleltek a velük szemben támasztott követelményeknek. Az év első 9 hónapja egyenletesen felfelé eredményeket hozott. Az ívelő el­ső háromnegyed év gazdasá­gi eredményei alapján 1958. a dorogi bányászok legsike­rültebb évének ígérkezett. A termelékenység és a szén fűtőértéke túlhaladta az el­lenforradalom előtti színvo­nalat. A termelés gazdaságos­sága nyomán nagyobb nye­reségrészesedésre is nyílt le­hetőség. Az utolsó negyedév­ben azonban a sorozatos víz­betörésekkel a tröszt terme­lő területének jelentős része víz alá került. A bajban ös­­szefogott a bányász, a tech­nikus, a mérnök, a teljesít­mények fokozásával, a meg­maradt kapacitás maximális kihasználásával igyekeztek pótolni a veszteséget. A do­rogi tröszt dosítás nélkül minden terv ma­határidő előtt befejezte évi tervét, sőt azon felül több mint 11 ezer ton­na szenet termelt A harmadik negyedévtől jellemző volt a munkahely­hiány. A bányák többsége nem rendelkezett elegendő előkészített szénvagyonnal. Ezért a vágathajtási sebes­ség növelésére 1959-ben több kanalas kisfelrakó gépet és egy körfúrós elővájó gépet is üzemeltetnek, hogy­­ így tartalékterületekről is gon­doskodni tudjanak. 1958-ban a vasanyaggal, betonidomkővel és téglakörív­vel biztosított vágatok hos­­­sza 23,4 százalékról 36,5 szá­zalékra növekedett. Ma már minden dorogi bánya beha­tóan foglalkozik a korszerű vasbiztosítással. Nagy gondot fordított tröszt a gazdaságosság növe­­­lésére is. A termelés önkölt­ségének csökkentésével­­ több mint 1 millió forintos meg­takarítást ért el. Az anyag­­gazdálkodás terén az év ele­jén 52 milliós raktári készle­tet 38 millióra sikerült csök­kenteni. A készletgazdálko­dási versenyben a szénbányá­szati trösztök között első he­lyen Dorog áll A balesetel­hárítási versenyben is sike­rek születtek. Az 1958-as év a kis és nagy beruházások éve volt Dorogon. A bérszínvonal ál­landó tartása mellett sokkal több bútor és kultúrcikk ke­rült a bányászlakásokba, mint az elmúlt években bármikor. Az óév több száz dorogi bányásznak hozta meg álla­mi erőből vagy magánszor­galomból régi vágyának tel­jesülését: az új családi ott­hont. Az 1959-es év perspek­tívája: a tervfeladatok azo­nosak a múlt évivel. arányú kutatás, feltárás vagy­in­dul meg. A legnagyobb fej­lődés előtt a VI-os akna áll. Egész sor új létesítménnyel gazdagodik majd a dorogi szénbányászat Az 1959-es évi tervfeladatok megalapozottak. Csak az kell a megvalósítá­sukhoz, hogy mindenki ké­pessége, tudása szerint igye­kezzen a legtöbbet nyújtani mindennapi munkájában. Új árrendszer — gazdaságosabb term­elés Évi 320 millió forint megtakarítás a lakosságnak Az új év első napján — amiint ezt a napilapok hírül adták — a párt és a kormány újabb fontos intézkedést ho­zott: az iparban és az építő­iparban új termelői árak lép­tek életbe s ezzel együtt ja­nuár 1-től módosul néhány fogyasztási cikk kiskereske­delmi ára is. Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy az alap­­anyagiparban s így a feldol­gozó­iparban is a termelői árak sok esetben megközelí­tően sem tükrözték a gyárt­mányok tényleges önköltségét. A régi termelői árrendszer még a népgazdaság 1950-es termelési feltételeire és szer­kezetére épült. Márpedig azóta úgy a népgazdaság szerkezeté­ben, mint az ipar technikájá­ban, a költségtényezők­ben lé­nyeges változások történtek. Éppen ezért volt már évek óta megoldásra váró feladat az új termelői árrendszer beve­zetése. Ezzel kettős a cél: egy­részt minimumra csökkenteni az iparban az állami dotációt s ugyanak­kor elérni, hogy a ter­melői árak jobban tükrözzék a termékek árrendszer önköltségét. Az új a gazdaságosabb termelést szolgálja. A párt és a kormány újévi intézkedése folytán szükséges­sé vált néhány, a lakosság el­látása szempontjából másodla­gos cikk fogyasztói árának emelése is. A kiskereskedelmi áruforgalom csupán fél­szögen lékát érintő, mintegy 330 mil­lió forint évi kihatású emelést azonban bőségesen ellensúlyoz­za a 650 millió forint évi kis hatású fogyasztói árcsökkentés Csupán a zsír és a szalonna­­félék árának csökkenése, a vendéglátóiparban végrehaj­­tott árrendezés, valamint vidé­­ken az egységes háztartási és világítási áramtarifa bevezeté­sével mintegy 229 millió forin­tot takarít meg évente a lakos­ság. Az árleszállítás a könnyű­ipari cikkek közül is töb­b tex­til, ruházati és cipőipari termé­ket érint, így például a férfi és női nylon holmik ára mint­egy 5—25 százalékkal csökkent. A petróleum 2 forinttal, a benzin 1,80 forinttal lett olcsóbb. Mindezt egybevetve az új ipari termelői árak bevezet­­ése azt jelenti, hogy a fogyasz­tói árak részleges módosításá­val évente mintegy 320 millió forintot takarít meg a lakosság. A most végrehajtott árren­dezés is tovább növeli a lakos­ság, a bérből és a fizetésből élők reáljövedelmét Ez az in­tézkedés is a párt következetes politikáját tükrözi. Ugyanúgy, mint azok az intézkedések, amelyek — többek között a január 1-én életbe lépő nyug­díj­rendezés, a pedagógusok fi­zetésének emelése — eddig is születtek a nép jólétének, élet­­színvonalának emelése érde­kében. ÉPÜL­­ DOROGI-TOKOD! KONCENTRÁCIÓ A dorogi szénmedence bá­nyászatának fejlődési iránya mindjobban déli, délnyugati irányba tolódik el. A már jó­részben kimerülőben levő egyalagutas szállítórendszerbe kapcsolt bányák helyeibe a tokodi, ebszőnyi, sárisápi és nagysápi ikerakna telepítések­kel a dorogi bányászatnak új területe képződik ki. A dorogi központi osztályozótól mind messzebb kerülő bányák ter­­melő­i­nek szállítása, jelentősen megdrágítaná a szén szállítási költségét, a csilleforduló meg­nyújtása pedig nagyobb csille­mennyiség üzembeállítását tenné szükségessé. Ezért logi­kus volt egy új osztályozó lé­tesítése. Tokodaltárón a budapest— bécsi főútvonal mentén kibon­takozóban vannak az új napi 500 vagon széntermelés feldol­gozására méretezett osztályozó­mű körvonalai. Már megépült a vasbetonvázas százvagonos bunker. Ez évben kerül sor a trafóállomás, az­ iparvágányok és a fatelep rendezésére. Felépül a finom és durva osztályozómű, amelyet gu­miszalagok kötnek össze. A Dorogon használt kör­rosták helyett a Német De­mokratikus Köztársaságból kapott rostákat építik be. A koncentráció másik része Annavölgyön épül. A Pálinkás­­táróba­n az alagút által lekötött szénpillérek szabaddá váltak, ezeket is le lehet művelni. Az almnavölgyi bányák szenét nem Dorogra küldlife­l ezután. Ez alagutas hosszú szállítás nélkül Annavölgyön kerül ki a napra. Az annavölgyi bánya jelenlegi udvarán épül fel a feladóállo­más, ide kapcsolódik bánya­­kisvasúton a XVII—XVIII-as akna és a sárisápi, a nagysápi, sőt idővel az ebszőnyi bányák termelése is. Innen 5200 méter hosszú kötélpálya viszi majd a szenet a tokodi osztályozóra, míg a Tokodaltáró XV-ös ak­na és Erzsébet-akna termelése ugyancsak kisvasúton kerül ide. A dorogi—tokodi ráció a közeljövőben koncent­legna­gyobb felszíni beruházása Dorogi Szénbányászati Tröszt­n nek. A terv szerint 3 éven be­lül teljes kapacitással műkö­dik. G. F. Felavatták a sárisápi kaoliniszapolót A sárisápi kaolinos kvarc­­homokból — ásványbányásza­tunk egyik legértékesebb anyagából — eddig nem tud­ták kiiszapolni a kaolint, mert a sárisápi bányának nem volt megfelelő üzeme ehhez. A ki­termelt anyagot csupán dön­gölő masszának használták a kohászatban. A múlt év tava­szán, kezdték meg az iszaptú.­­­mű építését s a 10,5 manó forintos beruházást — a pró­baüzemeltetés befejezése után — hétfőn adták át ren­deltetésének. Az ünnepségen részt vett Haracska Imre, a nehézipari miniszter helyette­se is. Az iszapolómű ma kezdi meg a termelést, s hazánk­ban első ízben állít elő nagy­üzemiig finom kaolint. Éven­te 3000 tonnányit termel majd, s ezzel finomkerámia­­iparunk szükségletének 30—35 százalékát fedezi. Ennyivel lehet tehát csökkenteni az eddig importált kaolin men­­­nyiségét. A visszamaradt ki­mosott kvarchomokot — amely évente mintegy 9000 tonnát tesz majd ki — öntö­dei homokként értékesítik. Öt bányász­fürdő építése és bővítése fejeződik be idén a dorogi szénmedencében A Dorogi Szénbányászati Tröszt üzemeinél 3150 dolgozó részére 5 bányászfürdőt épí­tettek, illetve korszerűsítettek a felszabadulás óta. Az egész­ségvédelem nagyobb arányú fejlesztésére az idén újabb 5 fürdőt adnak át. A XII-es, XV-ös és III-as aknánál 800 személyes, a tröszthöz tartozó pestvidéki brikettgyárnál 100 személyes új fürdőt és öltö­zőt létesítenek és ezenkívül három bányánál összesen 360-nal növelik a férőhelyek számát. Ötven új lakás építését kezdték meg Sárisápon Ötven új lakás építését kezdték meg Sárisápon. A kertes, kétlakásos ikerházakat ebben az évben adják át. Ezenkívül Tokodon is építe­nek húsz lakást. Ezekkel együtt az idén már 1600 fölé emelkedik a felszabadulás óta épített új otthonok száma a dorogi szénmedencében. OROSZLÁNYBAN SPORTSTADION ÉPÜL át Oroszlányban tavaly adtak egy sor új sportlétesít­ményt, röplabda-, kosár- és teniszpályát, nagy strandot versenyúszó-medencével. A napokban újabb nagy munka kezdődött. A régi salakos lab­darúgó pályával szemben levő nagy dombon megkezdték egy sportstadion építését. A domb közepéből mintegy 70 ezer köbméter földet hordanak el. Az új létesítmény kicsinyített Népstadion lesz. Körül beton lelátókkal, füves labdarúgó pályával, valamint futó- és minden atlétikai szám lebo­nyolításához szükséges pályá­val, felszereléssel. A lelátó­kon 10 ezer ember foglalhat helyet. Építésére 6,3 millió forintot költenek és a három­éves terv végén kerül sor az átadására.

Next