Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. március (14. évfolyam, 18-25. szám)

1959-03-04 / 18. szám

NEMZETKÖZI SZEMLE Tárgyalás vagy társalgás Hruscsov beszéde Találkozzanak a teljhatalommal felruházott kormányfők — indítványozta Hruscsov miniszterelnök a szovjet választópolgárok előtt mondott beszédében. A szovjet miniszterelnök beszéde voltaképpen válasz volt a nyugati nagyhatalmak néhány nappal előbb nyilvánosságra hozott jegyzékére, amelyben külügyminiszteri négyhatalmi értekezletet javasoltak a német kérdés megvitatására. A külügyminiszteri értekezlet — mutatott rá Hruscsov — „tizennégy évvel ezelőtt indokolt lett volna, de ma már nyilvánvalóan elavult” A kormányfők találkozója a legalkalmasabb bármilyen jellegű nemzetközi probléma megoldására.szovjet kormányfő beszéde további részében javasolta a Moszkvában vendégeskedő Macmillan brit miniszterelnöknek: kössön a Szovjetunió és Nagy-Britannia barátsági és megnemtámadási szerződést „20 esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél hosszabb időre.” Nyugaton rendkívül élénk visszhangot keltettek Hruscsov szavai. Néhány órával a beszéd elhangzása után a londoni esti lapok ilyen címekkel jelentek meg: „Békeegyezmény reménye!” „Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió békében akar élni Angliával”, „Hruscsov: legyünk mindnyájan barátok.” A kezdeti pozitív megnyilatkozásokat azonban már másnap hirtelen hangváltozás követte. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szovjet— angol közeledés „kísértetének" feltűnése a nemzetközi horizonton — azonnali közbelépésre sarkallta Washingtont és Bonnt. A nyugatnémet kormány szóvivője kijelentette, „nagy csalódást keltett” Hruscsov „keményhangú” beszéde. Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke is szokatlan gyorsasággal reagált. „Súlyos hiba lenne összehívni a kormányfők értekezletét”, mondotta, majd azt fejtegette, „nincs szükség megnemtámadási szerződésekre.” Az amerikai és a bonni kormánysajtó tüstént „vette a lapot”, s hirtelen „felfedezte”, hogy a Szovjetunió „új indítványokkal” állt elő s ezzel „megtorpedózta” a német kérdés és a berlini válság megoldását és „hidegzuhanyt” zúdított a tárgyalások híveire. Nem sokkal ezután már a konzervatív angol lapok zöme is a beidegződött „atlanti fe [UNK]gyelemmel” bekapcsolódott a Washington—bonni tengely zajos sajtókoncertjébe. A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspontjamegváltozott Berlinnel és & német kérdéssel kapcsolatban. Az igazság ezzel szemben az, hogy Hruscsov említett beszédében tulajdonképpen csak megerősítette a már ismert szovjet álláspontot. A szovjet álláspont A szovjet kormánynak a német kérdéssel és Berlinnel kapcsolatos állásfoglalásának a legfőbb elvei a következők: 1. A Szovjetunió a berlini kérdés megoldását sürgetőnektartja, mert a város négy hatalmi megszállása új tűzvész veszélyét rejti magában. A megszálló csapatok kivonása és az NDK-területen levő Nyugat-Berlin semlegesítése a legjobb megoldás lenne. A nyugati hatalmak azonban nem megoldást óhajtanak, hanem megszálló csapataikat továbbra is ott akarják tartani Berlinben, mélyen beékelődve a szocialista világ testébe. 2. Németország egyesítéséről csakis a németek tárgyalhatnak. E tárgyalásokon figyelembe kell venni, hogy jelenleg két ellentétes társadalmi rendszerű német állam létezik, így a megbeszéléseket csakis a teljes egyenjogúság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhatalomnak, valamint a náci Németország elleni háborúban részt vett valamennyi országnak az a feladata, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a német békeszerződést. Mindaddig nem lehet a két részre szakadt Németország egyesítéséről beszélni, amíg nem tisztázzák az egységes állam jövőbeni státusát. Ennek a jövőbeni státusnak tartalmaznia kell: a) A német katonai potenciál semlegesítését egyszer s mindenkorra, b) ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy az egységes Németország bármilyen katonai csoportosuláshoz csatlakozzék, c) az újjászületett német államnak le kell mondania minden területi követeléséről. Éppen a békeszerződés lenne hivatott, hogy mindezeket az elengedhetetlen feltételeket a nemzetközi megállapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás szerint Németország egyesítése úgy történnék, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot valamilyen formális választások útján a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan megszületett német államot bekapcsolnák a Szovjetunió ellen irányuló támadó jellegű észak-atlanti tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjetunió ilyesmibe soha nem egyezik bele. 3. A Szovjetunió a német kérdésiről és a berlini problémáról komoly ésszerű tárgyalásokat kíván. Ha a nyugati hatalmaik nem hajlandók ennek megvitatására, a Szovjetunió május 27-ig a berlini rrieg^szalfe·al^káf^salátqs összes jogait átruházza a Német Demokratikus Köztársaság kormányára, amelyet eddig nyugaton nem voltak hajlandók szuverén államként elismerni. A szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a nyugat elavult német politikáját. Feltárultak a nyugati állásfoglalások ellentétei, s ezeknek igen jelentős külső megnyilvánulásai is voltak. Az amerikaiak és a nyugatnémetek mereven ragaszkodnak a jelenlegi hidegháborús berlini helyzet további fenntartásához. Az angol kormány azonban — amelynek a közelgő választásokon alá kell magát vetnie a közvélemény ítéletének — kifejezésre juttatta, hogy hajlandó tárgyalásokra. Így került sor Macmillan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban hideg ellenszenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett volna, hogy a „kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”. Felhasználva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re tervezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött időpontig komoly tárgyalások kezdődnek, javasolták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet. A nyugati hatalmak nem nagyon titkolták, Adenauer pedig nyíltan hangoztatta, hogy a „négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kell tartania, hogy eredményes legyen. Ha az értekezlet gyorsan véget ér, ez azt jelenti, hogy nem tudtak eredményt elérni”. Nyugati elképzelés szerint tehát a külügyminiszteri értekezlet csupán „hosszú ideig tartó“ társalgás lett volna — eredmény nélkül. Hideg zuhany Hruscsov és Macmillan jelenlegi moszkvai tárgyalásának végső eredményei még nem ismeretesek. Az amerikai és bonni kormánykörök azonban már most eleve hiábavalónak és eredménytelennek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterelnök szovjetunióbeli látogatását. Főként ezekben a körökben hangoztatják, hogy Hruscsov’ legutóbbi beszéde „hideg zuhany” volt Macmillan küldetésére. A megegyezéstől félő nyugati körök „takarója’’ alól azonban nagyon is kilátszik a lóláb. Ezt tükrözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: „Macmillan azért ment Moszkvába, hogy nyugodt megbeszéléséket folytasson Hruscsovval. Kitűnő eszme volt! Eisenhower azonban sokezer mérföld távolságiban hivatalosan és tudatosan hideg vizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcstalálkozóhoz fűződött. Eisenhower komoly baklövést követett el. Be kellene látniok, hogy előbbutóbb úgyis csúcstalálkozó lesz.” A VILÁG LEGTISZTÁBB ALUMÍNIUMA Leningrádi tudósoknak sikerült a világ legtisztább alumíniumát előállítaniok. Ennek az alumíniumnak a „hét-silencee alumínium'' nevet adták, a fém tisztasága ugyanis eléri a 99.98999 százalékot. Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA 1959. MÁRCIUS 4. HARCBAN FOGANT BARÁTSÁG Írta: Sz. Birjukov, a Szovjet—Magyar Barátság Társasága vezetőségének tagja, a „Karl Marx” önálló internacionalista zászlóalj egykori parancsnoka A magyar-szovjet barátság hónapján emlékezetembe idézem azokat a dicső napokat, amikor a polgárháború tüzében megszületett elszakíthatatlan barátságunk. 1917 végén a régi cári hadsereg egész frontját összeomlás fenyegette. Ekkor a legöntudatosabb harcosok forradalmi osztagokat szerveztek, hogy fegyverrel védjék meg a világ első szovjet köztársaságát. Az egyik ilyen osztag Kazany városában alakult meg. Tagjait az egykori cári hadsereg katonái és a volt hadifoglyok képezték. Az utóbbiak között nagyon sok magyar volt. Az internacionalista zászlóalj „Karl Marx” nevét vette fel. A kazanyi tartományi pártbizottság engem nevezett ki a zászlóalj parancsnokának. Zászlóaljunk legfőbb erejét a magyar harcosok alkották, akiket állhatatos, bátor magatartásukon, a proletárfogadalom ügye iránti határtalan odaadásukért mindannyian megszerettünk. Szeretet és tisztelet övezte őket, mert készek voltak bármely percben életüket is feláldozni a forradalmi harc szent ügyéért. A „Karl Marx” önálló internacionalista zászlóalj Kazany, Izsevszk, Orenburg és sok más város falai között harcolt,itt edződött a magyar— szovjet fegyverbarátság. A zászlóalj történetével szorosan egybefonódott István László, Imre Ferenc, Szikszói Ferenc és a többi hős magyar önkéntes neve. Negyven évvel ezelőtt, amikor a szovjetek hatalmáért küzdöttünk, a magyarok még nem szocialista hazában éltek. S most büszkék lehetünk a szocializmust építő Magyarországra. Gyakran levelezem harcostársammal, Szikszói Ferenccel. Sokszor találkoztam már a magyar forradalmi mozgalom veteránjaival. Mind a levelezésből, mind pedig a beszélgetésekből kitűnt, hogy a magyar nép sikeresen építi szocialista hazáját. Nekem, két forradalom és a polgárháború veterán harcosának különösen nagy örömet szereznek a magyar nép eredményei. Már több mint egy éve a Szovjet—Magyar Barátság Társaságának vezetőségi tagja vagyok. Legfőbb feladatunknak a népeink közötti barátság és együttműködés további megszilárdítását tartjuk. Mindent megteszünk, hogy a több mint 40 évvel ezelőtt fogant barátság szüntelenül erősödjék. A magyar—szovjet barátság hónapján, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója előtt testvéri üdvözletemet küldöm egykori harcostársaimnak, Szikszói Ferencnek, Bátori Jánosnak, István Lászlónak, Nagy Istvánnak és a többi internacionalistának, akik velünk egy sorban harcoltak a szovjethatalomért. Őszinte szívből kívánok sok sikert a magyar népnek a szocializmus építésének útján, amelyen a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével diadalmasan halad előre. A japán nép atommentes övezetben szeretne élni Japánban igen nagy visszhangra talált Hruscsov elvtárs kongresszusi beszámolójának azon javaslata, hogy a Távol- Keleten és az egész csendesóceáni medencében létesítsenek atommentes békeövezetet. A haladó politikai pártok képviselői, társadalmi a szakszervezetek, a tömegszervezetek támogatták e javaslatot. Az utóbbi napokban ezzel kapcsolatban új erőre kapott az a mozgalom, amelynek célja, hogy Japánba ne hozzanak be nukleáris fegyvert. Az Aszahi című nagy japán lap megírja: a lakosság túlnyomó többsége ellenzi az ország nukleáris felfegyverzését és rendkívül nyugtalan amiatt,hogy„egyes 0TSB^a ° k' tömegpusztító fegyvereket szándékoznak Japánba számtani”. A japán parlament jelenlegi ülésszakán tüstént központi helyet kapott az a probléma, hogy miként lehetne a japán népet megmenteni az atomháború tragédiájának megismétlődésétől. A szocialista párt képviselői a viták során felhívták a figyelmet az Egyesült Államok katonai parancsnokságának azon terveire, hogy Japánt nukleáris fegyverrel látják el, s a konzervatív kormánytól szilárd biztosítékokat követeltek arra, hogy e tervek nem valósulnak meg. Kisz miniszterelnök, bizonyára a néptömegek hangulatára és a felsőházi választások közeledtére gondolva, a feltett kérdésekre olyan értelmű válaszokat adott, mintha teljesen egyetértene a szocialista párt nézeteivel, s mindent hajlandó lenne megtenni, hogy a nukleáris bombák Japánba való behozatalát „Hajlandó-e a megakadályozza miniszterelnök ebben az esetben elhatározását megfelelő parlamenti határozatban megerősíteni?” — tették fel a kérdést az enlenmk padsoraiból. „Igen, teljesen egyetértenék ilyen határozat elfogadásával” — válaszolta Kiss. Amikor azonban a szocialista párt képviselői elkészítették a határozattervezetet, amely szerint Japán teljesen és feltétel nélkül visszautasítja, hogy az ország bármiféle nukleáris területére fegyvert szállítsanak és felszólították az uralkodó liberális-demokrata pártot, támogassa a tervezetet, a konzervatív vezetők visszakozót fújtak. „A liberális-demokrata párt és a kormány egyes tagjai úgy vélik, hogy a jövőben az ország nukleáris felfegyverzése elkerülhetetlen, s ezért meggyőződésük, hogy a parlamenti határozat, amely cselekvésszabadságukat e kérdésben már előre korlátozza, elfogadhatatlan” — írja az Aszahi. A lapok szerint az uralkodó párt vezérei azért nem óhajtják támogatni a szocialista párt határozat tervezetét, mert titokban félnek, nehogy Washingtonban valaki arra gondoljon, hogy készek a japán konzervatívok kedvező visszhangot adni a távol-keleti atommentes övezet létrehozására vonatkozó szovjet javaslatra. Az a tény, hogy az uralkodó párt vezetősége szándékosan szabotálta az említett határozattervezetet, arra késztette a szocialista párt képviselőit, hogy elhagyják a parlament üléstermét és kijelentsék: a parlamenti ülésszak munkájában mindaddig nem hajlandók részt venni, amíg a nép szempontjából e rendkívül fontos kérdésben az uralkodó párt meg nem változtatja álláspontját. A két párt képviselőinek a közös határozattervezet kidolgozására hivatott tanácskozása a konzervatívok negatív álláspontja folytán nem vezet eredményekre. ■: Az atom- és hidrogénfegyverek betiltását követelő bizottság a tömegek hangulatát kifejezve, felhívta a liberális-demokrata, a szocialista és a kommunista pártok parlamenti frakcióinak képviselőit: követeljék, hogy a parlament haladéktalanul hagyja jóvá azt a határozatot, amelyben Japán ^feltétel nélkül visszautasítja a ^nukleáris fegyvereket. Az [•uralkodó párt mesterkedései C fokozódó elégedetlenséget keltenek a munkásszakszervezetekben is. > így tehát a liberális-demokrrata párt vezetőségének azon kísérletei, hogy a japán nép ^egységes akarata ellenére cselekedjék, új, komoly politikai válsággal fenyegetik az országot. A népi demokratikus országok, életéből Gazdaggá vált az egykori „szegény falu“ Nyolc esztendővel ezelőtt „szegény falunak’ nevezték a Keszon melletti Judent, amely akkoriban Li Szin Man uralma alatt sínylődött. A népi hadsereg felszabadította a kerületet s az emberek a föld teljesjogú gazdáivá váltak. Az azóta eltelt évek alatt óriási változások mentek végbe ezeknek az embereknek életében: a falu valamennyi parasztgazdasága vetkezetbe tömörült.termelőszöA falu lakossága idén átlag 6 tonna rizst aratott rendonként. A maximális terméshozam 18,5 tonna volt. Ez az eredmény háromszorosan szárnyalja túl a felszabadulás előtti terméshozamot. A japán megszállás alatt és a Li Szin Manuralom idején mindössze két tonnát takarítottak be tenbonként. A termelőszövetkezet dolgozói idén három évre elegendő termést arattak. A szövetkezeti tagság elhatározta, hogy a jövedelem 20 százalékát a fel nem osztható ’alapba helyezi. A fennmaradó részből egy-egy családnak 70 zsák szemestermény és több mint 12 000 vont készpénz jutott. Az egykori „szegény*’ falu ”gazdaggá, vált. Az elmúlt év telén a szövetkezet vízgyűjtőmedencét, szivattyútelepet és 2 kilométeres öntözőcsatornát épített. Ugyancsak tavaly fejezték be a szövetkezetben az öntözőhálózat kiépítését. Óriási feladatok elvégzésére vállalkozott a szövetkezet. Ernek megvalósítására több mint 90 000 munkáskézre lenne szükség. A megoldást valamennyi mezőgazdasági munka villamosításában és gépesítésében látják. Idén már különböző munkafolyamatoknál megvalósítják a kisgépesítést. Az egyesített szövetkezetek (a kis szövetkezeteket nemrég nagy szövetkezetekké egyesítették) egységes tervének megfelelően a faluban serényen folyik a kulturális építkezés. A szövetkezet tagjai, annak tudatában, hogy csakis a nagyüzemi gazdálkodás vezet a szocializmushoz falun, bátran haladnak boldog jövőjük felé. A lengyel mozdony- és vagongyártás fejlesztése Az 1959—65. években jelentősen kibővítik a lengyel mozdony- és vasúti kocsigyártást. Több mint kétmilliárd zlotyt fordítanak a szóbanforgó iparág üzemei és a velük kooperáló üzemek beruházásaira. Hétmillió rubelért vásárolnak számukra külföldi gépekt és berendezéseket. Az ipar hét év alatt 56 500 áruszállító vagont, több mint 2400 személyszállító vasúti kocsit, körülbelül 300 villanymozdonyt és ugyanannyi úgynevezett háromtagú mozdonyt szállít a lengyel államvasutaknak. Sok vasúti kocsit és mozdonyt gyártanak a bánya- és kohóvasutak számára is. Az exportfeladatok szintén jelentősek. A lengyel vagongyárak legfőbb megrendelői között a Szovjetunió, Kína, Jugoszlávia, Csehszlovákia és az NDK mellett Magyarország is szerepel. Hét év alatt több mint 2500 személyszállító vasúti kocsit, 41600 áruszállító vagont és keskenyvágányú berendezéseket exportálnak. Ami a behozatalt illeti, Magyarországtól például 310 dieselmotoros kocsit vásárol Lengyelország. Bolgár szalmabeton A Pleven-járási Sztaro- Szelci faluban megkezdték egy szalmabeton-gyár építését. A szalmabeton szalmából és magnéziumoxidból készül. Az új anyag faanyagot helyettesíti majd a a mezőgazdasági épületek építésénél. Kezdetben födémeket és padlókat készítenek belőle, később istállókat és más épületeket. Az új anyag önköltsége rendkívül alacsony. Egy négyzetméter szalmabeton padló egyötöd annyiba kerül, mint 1 négyzetméternyi fapadló. Csehszlovákia óriástéglagyárat épít Indiának A Csehszlovák Köztársaság segítségével Indiában felépítik az ország legnagyobb téglagyárát. A korszerűen berendezett, automata irányítású téglagyár évente 8 millió téglát és cserepet biztosít az országnak. A csehszlovák szakemberek a gyár felépítése után megismertetik az indiai dolgozókat és mérnököket az üzem technológiájával. AVj iskolák Romániában A tartományi néptanácsok idei terve értelmében számottevően bővítik az iskolahálózatot, így például Petrosaniban 24 új tantermet építenek, Murgeni, Birlad, Negresti rajonokban és Iasi városban a tantermek száma 81-gyel szaporodik; Sztálin tartományban 86 tantermet építenek, Fetestinben pedig egy középiskola épül. Temesvár tartományban két középiskolát, Resicán pedig egy hétosztályos iskolát létesítenek. Hasonló célkitűzések szerepelnek a kolozsvári, nagybányai, pitesti, bacaui és craiovai néptanácsok terveiben a is. A román fővárosban az iskolák újabb 150 tanteremmel bővülnek. TUDJA-E, HOGY? ... a legszélsőségesebb időjárású vidék Ojmjakon (Szibéria). Télen a hőmérő mínusz 71 C fokot mutat, míg nyáron eléri a plusz 31 Celsius fokot is. A különbözet: 102 Celsius fok. ... 1959-ben 120 ezer darab perionból készült tréningruhát és 300 ezer darab női nyoomkesztyűt 14 féle változatban árusítanak üzleteinkben. .. a brazíliai Espirito Santo állam partvidékén több mint 1000 kilós teknősbékát fogtak. A teknősibékának 500 tojása volt.