Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1959. április (14. évfolyam, 26-34. szám)

1959-04-01 / 26. szám

2 Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA NEMZETKÖZI SZEMLE BAGDAD ÍRíJE a nyugati diplomata leg­­bagdadi paktumot Egy utóbb olyan gépkocsihoz hasonlítot­ta, amelynek ragyogó karos­­­szériája van, de egy „kehes”, öreg motor van benne. Pedig voltaképpen még nem is oly öreg, mindössze négy eszten­dősnek mondható. Tulajdon­képpen 1955. február 24-én született Bagdadban, s anya­könyvében a szülők rubriká­jába az Egyesült Államok és Anglia nevét írták be. Ekkor csak Irak és Törökország kö­tött katonai szerződést, de a kiosztott szerep szerint ápri­lisban Anglia, szeptemberben Pakisztán, novemberben is csatlakozik, s megkötik Irán bagdadi szerződést. Ezzel Ame­­­rika újabb agressziós terve valósult meg. A szocialista tá­bor ellen irányuló háborús terveknek megfelelően a bag­dadi paktum a SEATO-t (délkelet-ázsiai katonai pak­tum) és a NATO-t ta össze az agresszív kapcsol­láncolatban. A bagdadi katonai pak­tum létrehozásának másik cél­ja az volt, hogy az egyre erő­södő arab felszabadulási moz­galmat megfékezze, s megossza az arab világ egyesülésre tö­rekvő erőit. A bagdadi szerző­dés létrejötte óta állandó hi­degháború van ezen a terüle­ten. A nyugati agresszív körök hosszú időn át nagy reménye­ket fűztek ehhez a katonai tömbhöz, valamint a Dulles— Eisenhower-doktrinához. Azt hitték, hogy mindez tartós ala­pul szogálhat arra, hogy ural­mukat a Közel- és Közép- Kelet népeire is kiterjesszék. 1957-től már Amerika is részt vesz a bagdadi paktum katonai és gazdasági bizottságaiban. A formálisan prímhegedűs szerepet játszó Anglia tekin­télye a szuezi kaland kataszt­rofális kudarca után alapjá­ban megrendült,­ s helyébe lé­pett az Egyesült Államok. Az Eisenhower-doktrina­ kiszéle­sítette az utat az amerikai mo­nopóliumok előtt, a bagdadi paktum pedig az amerikai szol­­dateszka széleskörű tevé­kenységét biztosítja. E tevé­kenység központja éppen Bagdad volt. Ezért 1958. jú­lius 14-én, a Kasszem vezette antiimperialista forradalom győzelmének napján nemcsak Nuri Szaid hatalma és Fejszál királysága bukott meg, hanem valójában szétrobbant a bag­dadi paktum is. Nyugati po­litikusok bevallása szerint Irak elvesztése a Nyugat kö­zép-keleti háborús gépezetén b­ltömhetetlen rést ütött. Bár Irak a forradalom pil­lanatától kezdve nem vett részt a tömb tevékenységében, jogi szempontból továbbra is tagja maradt az egyezmény­nek, s így erkölcsi felelősség terhelte a szerződésben rész­vevő országok határozataiért és akcióiért. Egy korábbi idő­ből származó­ szerződés alapján angol—iraki Habbanijá­­ban és Suaibában angol re­pülőtámaszpontok Mivel a köztársaság maradtak, kormá­nya általában nem rúgta fel az Irakkal korábban kötött szerződéseket, ezért maradt a tagok sorában. Ugyanis a bag­dadi szerződés paragrafusai szerint a tagállam csak akkor léphet­­ fel, ha az öt évre szóló szerződés lejárta (1960. II. 24.) előtt hat hónappal írás­ban közli ezt a szándékát. Az Iraki Köztársaság kormányá­nak megalázó kötelessége az imperialista szövetségben sok bírálatra adott lehetőséget a szomszédos országok vezetői részéről. Ezért elsősorban Nasszer támadta, aki hol „az angol imperializmussal való együttműködéssel” vádolta a bagdadi kormányt, hol a „kommunizmus ügynökének” nevezte Kasszemet és kormá­nyának tagjait. Bagdad ereje azonban min­den nehézségen győzedelmes­kedik, mert nem tért le a jú­lius 14-i forradalmi útról. De a Bagdad nélkül marad­t bagda­di paktum országai nem nyu­godtak bele Irak kiválásába. A paktum székhelyét Anka­rába tették át, s az iraki fő­titkár helyett pakisztánit vá­lasztottak. Nagy sietséggel Karacsiban értekezletre gyűl­tek össze, amelyen újabb ag­resszív terv született a füg­getlen arab államok ellen. A kiszivárgott értesülések sze­rint a január végén befejező­dött értekezleten „kimunkált“’ tervekben szerepelt volna egy török támadás az EAK Szí­riai tartománya ellen. nak — az amerikaiak és Irán­az angolok támogatásával — hadműveleteket kell kezdeni az Iraki Köztársaság ellen stb. Amerika nemigen a bagdadi paktumban, bízva már­cius elején kétoldalú szerző­déseket kötött Törökországgal, Iránnal és Pakisztánnal, katonai zsarolás fejében a kö­­­veteléssel arányban nem álló gazdasági segítséget ígért. Az imperialistaellenes arab, nem­zeti mozgalom megosztására semmi sem drága. A múlt év végén Bountré amerikai kül­ügyi államtitkár végigjárta az Arab-Kelet országait, elhint­ve a kétkedés, az ellenséges­kedés magvát. Mint az utóbbi hetek eseményeiből láttuk, a konkolyhintés jó talajra ta­lált a kairói körökben. A si­kertelen moszuli lázadás után Nasszer leplezetlenül támad­ta a népi erőkre támaszkodó Kasszem-kormányt. Az Arab- Keleten azóta feszültté vált a helyzet. Nasszer most már pozitív kommentárokat a nyugati sajtóban. Arról kap ki­áltoznak, hogy „Bagdadban kommunista veszély’“ van Nasszer egyik beszédében pe­dig már odáig ment, hogy az összeesküvések mindaddig megismétlődnek, míg csak meg nem buktatják Kasszem rend­szerét. Kasszem demokratikus kormánya azonban a nép tá­mogatását élvezi, s eleve ku­darcra ítél minden rendbontó kísérletet. Irak nem ellenzi az arab egység létrehozását, de osztja Nasszer „egyetlen nem kor­mány, egy vezető alatt” egye­sítendő arab világról vallott nézetét. Az arab országok év­századokon át külön fejlőd­tek, más és más viszonyok alakultak ki bennük. Irak az arab államok föderációjának a híve, azaz az olyan állam­egyesülésnek, amelyben a tag­államok állami önállóságukat megőrizve hoznak létre ál­lamszövetséget. Az iraki belpolitika meg­erősödését dokumentálja Kas­­­szem miniszterelnöknek, az a bejelentése, hogy Irak kilép a bagdadi szerződésből. Az an­gol támaszpontokat megszün­tetik. Ezzel az iraki nép letép­te a függetlenségét gátló utol­só láncokat is. Bagdad öröm­­ünnepet ül ezekben a napok­ban. A nép ünnepli forradalmi vezetőit, Kasszem haladó kor­mányát, amely utat enged a forradalom újabb­nak, s a tömegekre szakasza­támasz­kodva társadalmi reformokat foganatosít. Mint Kasszem mi­niszterelnök mondotta, az ün­nep óráiban, Irak népe a jö­vőben nemcsak szabad, ha­nem gazdag is lesz. Irak a bagdadi paktum fel­mondásával újabb tanúbi­zonyságát adta, hogy az erő­szakos nyomás, az imperialis­ta fondorlatok, a beavatkozási kísérletek ellenére sem tán­­torodik el a függetlenségi, po­zitív semlegesség­­politika irá­nyától. Az új Irak első nemze­ti ünnepét 1958. július 14-én ülte meg, amikor a forradalom győzelmet aratott az imperia­lista-barát népnyúzó rendszer felett, a második nemzeti ün­nep — 1959. március 24.­­— már a teljes szabadságot je­lenti Irak népének. 1959. Április 1. A Magyar Tanácsköztársaság egészségügye Aki a viszonyokat ismeri, az tisztában van azzal, hogy a régi közegészségüggyel egy új Magyarországot csinálni nem lehetett. A Magyar Ta­nácsköztársaság volt az első olyan Oroszországon kívüli munkáshatalom, amely a Szovjetunió nyomdokába lé­pett. Négy és fél hónapig tar­totta a magyar munkásosz­tály a hatalmat a kezében, szakadatlan harc folytán s így is a magyar nép történetének az egészségügyi vonatkozá­sokban is egyik legfényesebb korszakává lett. A Magyar Tanácsköztársa­ság az egészségügy területén is nagyot alkotott. Hozzáfo­gott ahhoz, hogy a múlt terv­szerűtlen, önös osztálypoliti­kája helyén a dolgozó magyar népet szolgáló tervszerű szo­cialista egészségügyet teremt­sen. Március 26-án kelt rendele­tében kimondja a munkához való jogot és érvényesíti azt az elvet, hogy aki nem dolgo­zik, ne is egyék. A Forradal­mi Kormányzótanács X1-es számú rendelete a munka­­kényszer és a munkához való jogok kimondásával együtt egészségvédelmi is nagyjelentőségű szempontból intézke­déseket tesz a munkaidő és munkabér szabályozásával. Törvénybe iktatta a 8 órás munkaidőt. Megszüntette különbséget fizetés szempont­­­jából a női és férfi munka között. Az ifjúmunkások munkaidejét heti 48 órában szabta meg, mely magában foglalta a tanulási időt is. A munkabérek színvonalát 30 százalékkal emelte. Nézzük meg a következők­ben, mik voltak a­ Tanácsköz­társaság egészségpolitikájá­nak legfőbb elvei. Az egész­ségügyi ellátás állami feladat. Ennek érdekében intézkedik a gyógyszertárak, gyógyszer­­gyárak s üzemek köztulajdon­ba vételéről, majd az anya- és gyermekvédelem, közjóté­konyság, vagy céljára szolgáló hadigondozás intézménye­ket veszi köztulajdonba, vala­mint a gyógyfürdőket, gyógy­forrásokat, ásványvizet fel­dolgozó üzemeket, gyógyfür­dőkben és üdülőkben levő gyógyintézeteket és szállodá­kat. Államosítja a nem álla­mi kórházakat és gyógyinté­zeteket, szanatóriumokat, rendelőket és gondozó intéze­teket. Az állam­­ ingyenes egész­ségügyi ellátásban részesíti a dolgozókat, rendelkezik munkások betegségi és bal­a­eseti biztosításának kiépítésé­ről. Az ingyenes egészségügyi ellátás kiterjesztése együtt jár a biztosítási szervek összevo­násával és államosításával. Ez röviden az egészségügy egységének megteremtését je­lentette. Az ügykörök rende­zése arra vezetett, hogy 1919 júniusában a munkaügyi és népjóléti népbiztosság felada­tával neve is megváltozik. Létrejött a népjóléti és köz­egészségügyi népbiztosság. A megelőzés gondolata alap­­elv, amely nemcsak az egész­ségügyi szervek fő feladata, hanem az állami intézkedések széles rendszerét is jelentet­te, mely a dolgozók munka- és életkörülményeinek gyöke­res megjavítására irányult s amelynek alapja a feudál­­kapitalista rendszer megdön­tése volt. Előtérben állott az üzemek egészségügye, a dol­gozók üdültetésének előmoz­dítása, az anyák és gyerme­kek védelme, az iskolai egész­ségügy, a fertőző betegségek elleni küzdelem, az elmebe­tegségek megelőzése és gyó­gyítása. A Tanácsköztársaság az egészségügy egységesítésére, a vezetésben legfőbb irányítás­ra törekszik. A jó egészség­ügy alapvető feltétele, hogy az egészségügy az egész t­áp ügye­­ legyen, hogy az egészségügy­­­ intézésébe a dolgozó tömegek minél szélesebben bekapcso­lódjanak. Az egészségügy de­mokratizálását szolgálta az egészségügyi olyan kifejlesztése, propaganda amit mi még ma sem valósítottunk meg. Különösen erős volt az antialkoholista propaganda. „Aki szeszesitalt iszik, ellen­sége a Tanácsköztársaságnak!’* — ilyen élesen szólt a propa­gandaanyag. A magas színvonalú egész­ségügyi ellátás biztosítása ér­dekében foglalkoztak az or­vosképzés reformjával, az országos egészségügyi tanács felállításával, a kórházak zsú­foltságának csökkentésével, a gyógyszerellátás biztosításá­val. A Magyar Tanácsköztársa­ság Komárom megyében is ért el eredményeket, melynek sfe­­rán pl. szocializálták a síkvöl­gyi kastélyt szanatórium céljá­ra. Ezt a Tanácsköztársaság bukása miatt csak a felszaba­dulás után, 1948-ban valósít­hatták meg. A Horthy-fasizmus uralom­­ra jutása után összetörte az egészségügy szocialista szerve­zetét. Ezt az megszüntetésével államosítások kezdték, megindult a haladó orvosok, gyógyszerészek és más egész­ségügyi dolgozók üldözése is. Ezzel egyidejűleg megindult egy széleskörű tervszerű rága­­lomhadjá­ra­t a Magyar Tanács­köztársaság nagyszerű eredmé­nyeinek meghamisítására. Sem a terror, sem­ a hazug­sághadjárat a Magyar Tanács­­köztársaság dicső emlékét nem tudta kitörölni a dolgozó emberek szívéből. A felszabadulás után a ma­gyar nép a romba döntött or­­­szágot újjáépítette, igyekezett szocialista egészségügyet megteremteni. Ebben a hősies és céltudatos munkában nagy szerepe van annak a forradal­mi tapasztalatnak, amelyet az első Magyar Tanácsköztársa­ság nyújtott. Dr. Bodor « '•'«» ÉRDEKES DOLGOK A NAGYVILÁGBAN Hogy mondják latinul: futballozni ? A világ egyetlen latin nyel­vű újságja, a Vatikánban meg­jelenő „Latinas” szerkesztősé­ge elhatározta, hogy sportrova­tot nyit. Minthogy a régi Ró­mában a labdarúgás ismeret­len volt, a a szerkesztőség megbízta Cesare Violini vi­lághírű filológust: alkosson új latin szavakat a futball já­tékra. A lap most közzétette Violini professzor fáradságos munkájának eredményét. Labdarúgó játékos latinul lusor, a labda pila, a mérkő­zés pila coriacea, a bíró cer­­taminis judex. Violini pro­fesszor kijelentette: nem kel­lett új latin kifejezéseket ke­resni a labdarúgás különböző szabálytalanságaira és fault­jaira, mert ezek mind megta­lálhatók a gladiátor-viadalok latin nyelvű kódexeiben. Csinos titkárnő nem kell Hassan­ Akhavi iráni földműve­lésügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy csinos titkárnőket és gépíró­nőket nem szabad minisztériumá­ban alkalmazni. Az új rendelkezés értelmében szépségre való hivatkozással el­utasították egy gépírónő felvételi kérelmét, aki pedig 110 jelentkező közül a legrátermettebb lett volna a minisztériumban megüresedett titkárnői állás betöltésére. * így volt ez valaha... Száz évvel ezelőtt — 1859- ben — a cári Oroszország te­rületére érkező minden utas­nak a határon le kellett adnia a nála levő nyomtatott szö­vegeket és azokat csak hóna­pokkal később kapta vissza. A cenzúra még a régi újságpa­pírba burkolt tárgyakat gondosan átcsomagolta a­ fe­ls hér papírba... Amerikai gyermekszáj Hogy az amerikai televízió mű­sora milyen mértékben befolyásol­ja a gyermekek gondolkodásmód­ját, erről legutóbb fényes bizonyí­tékot kapott egy hustoni édes­anya. Hároméves kislányával be­szélgetett és szó­bai került a nagyma­ma. „Hol van most a nagyanyó?” — kérdezte a bájos lás Vicky. Az édesanya megmagyarázta, hogy nagymama már évekkel ezelőtt meghalt. A­­ káölány egy pillanatig gondolkozott, majd megkérdezte: „És mondd anyu, ki lőtte le?” Lottó mint válóok Signore Baldore m­ai lakos üzleti útra alexand­rndult. Elutazása előtt ezer lírát adott át a feleségének, és lelkére kö­tötte, tegye meg a lottón a 16, 57, 5 és 61. számokat, mert „megálmodta”, hogy ezek lesz­nek a jövőheti nyerőszámok. A számokat valóban kihúz­ták és a férfi még útközben ki­számította, hogy húsz millió lírát nyert. A hitetlen feleség azonban nem vásárolt lottó­szelvényt, hanem fodrászra költötte a pénzt. Baldore felháborodásában azonnal a bíróságra rohant és válókeresetet nyújtott be ha­nyag felesége ellen. Tízmillió lakosa van Ausztráliának Március 10-én egész Auszt­rália zászlódíszt öltött. Et­től a naptól kezdve ugyanis tíz­millió lakosa van Ausztráliá­nak. 1789-ben Ausztráliában mindössze 645 fehérbőrű em­ber élt. Számuk 1858-ig egymillióra növekedett, 1900-ban pedig már négymil­lió volt 1949-ben nyolcmillió fehér embert számoltak Auszt­ráliában. A legutóbbi tíz esz­tendő alatt 25 százalékkal nö­vekedett Ausztrália lakossága. Nehéz döntés .. . ■ Mister R. D. Johnson az amerikai Sacramentoban a következő leve­let írta a helyi lap „lelki kliniká­jának”: „Két hete nősültem. Ma bevallot­ta a feleségem, hogy nem 32, ha­nem 47 éves, nem volt kémnő a há­ború alatt, holott ezzel dicsekedett nekem, hanem bárleány. 10 éves kislányán kívül 11 és 15 éves fia is van és nem is özvegy, ahogyan ál­lította, hanem egykori férje vala­hol Texasban él. Ezek után milyen magatartást tanúsítsak vele szem­ben?” Veszedelmes tantárgy Amerikában Ithaca város egyetemén új szaktárgyat ik­tattak be, amelynek elneve­zése „ésszerű gondolkodás­“. A tanulóknak azt ígérték, hogy hároméves­­ tanfolyam elvégzése után képesek lesz­nek önálló véleményt alkot­ni a lapokban megjelent hí­rekről és a világpolitikai ese­ményekről. NAGY TERVEK IRAKBAN Ibrahim Kubba iraki gazda­ságügyi miniszter, az iraki gazdasági küldöttség Moszkvá­ba való elutazása előtt nyilat­kozott a Neues Deutschland cí­mű lap bagdadi tudósítójának. Arra a kérdésre, milyen tervei, célkitűzései vannak a minisz­tériumnak a közeljövőre, a következőkben foglalta azokat össze: A kereskedelemből elvonnak tőkét és a rendelkezésre álló nemzeti tőkét ipari befekteté­sekre orientálják. Ezt vám- és adókedvezményekkel, piacku­tatással és annak kimutatásá­val akarják elérni, milyen elő­nyökkel jár, ha ipari berende­zéseket hoznak be külföldről. A kereskedelemben körülbe­lül 30 luxuscikkfajta behozata­lát teljesen eltiltják. További árufajták behozatalát korlátoz­zák, hogy hazai termelésüket védjék. Elvből előnyben része­sítik a behozatalt olyan baráti országokból, amelyek Irak ter­meléseiből átvesznek. Egy új hatóság létrehozását tervezik, amely operatívan és bürokráciamentesen folytatja az olajjal kapcsolatos politikát. Ennek az új hatóságnak a ha­táskörébe tartoznak majd a kapcsolatok, a tárgyalások és a megállapodások az olajtársa­ságokkal, továbbá a hatályukat vesztett koncessziók, a kutatási jogok a 12 mérföldes tenger­parti övezetben s mindazok a problémák, amelyek az olaj további feldolgozásával (desz­­tilláció, finomítás, vegyészet), összefüggnek. Egy állami ipari igazgatósá­got létesítenek, amely a két moszuli állami üzemet, — egy cukorgyárat és egy pamutfono­­ttát — irányítani fogja. Államosítják az egész dato­­lyaexportot (Irak tudvalevőleg 81 millió datolyapálmájával a világ legjelentősebb termelője). A két eddig datolya­félig magántulajdonban levő, félig állami exporttársaságot — a a Dates Trading Companyt és Middle Euphrates Dates Companyt — feloszlatják. A datolyák felvásárlására, ki­választására és feldolgozá­sára a termelők, tehát a pa­rasztok, két szövetkezetét hoz­­zák létre. Ezeknek a szövetke­zeteknek minden faluban lesz kirendeltségük. Ez jó kiegészí­tése lesz a földreformnak és segítségére lesz a parasztoknak az értékesítésnél. A ..gabonahivatal“ hatáskö­rét kiterjesztik A búzakeres­kedelem jelenleg hatályban le­vő ellenőrzése mellett az or­szág egész gyapotját is fel fogja­­vásárolni és megszervezi annak eladását belföldi feldolgozás céljára és exportra. Az első gyapot-megállapodások már létre is jöttek a Szovjetunió­val, továbbá egy cukorüzlet is. A „gabonahivatal" átveszi az egész tartalékolást és tárolást. A Szovjetunióban megrendel­tek két, egyenként 25 000 ton­na befogadóképességű silót, to­­váb­bi körülbelül 500 tonna űr­­tart­almú silókat pedig más or­szágok fognak szállítani. A dohányipar minden kér­désének intézésére — a terme­­léstől a fogyasztásig — do­hánybizottságot hoznak létre a fogyasztók (parasztok és föld­birtokosok­, a kereskedők, gyártulajdonosok, a vám- és a pénzügyi hatóságok képviselői­ből. Ez a bizottság a jelenleg érvényben levő törvénykezést is felül fogja vizsgálni és új javaslatokat tesz e gazdasági ágra nézve. Koncsek László: RENNGASSEI ÖSSZEESKÜVÉS Negyven esztendővel ezelőtt, 1919 tavaszától az emigráns magyar arisztokrácia a Ste­nn­­gasse 4. számú házból, a Schön born-Bucheim grófok palotájából szőtte hálóját, amellyel meg akarta fojtani a Magyar Tanácsköztársasá­got. Az összeesküvés szálai nagyon messzire, nagyon sok­felé elértek: az antant-diplo­maták előszobáiba éppen úgy, mint Párizsba, Londonba. tanulmány feltárja az emigrá­­­ció és a dunántúli ellenforra­dalmi mozgalmak, a nemzet­közi diplomácia közötti csel­szövéseket, titkos szervezke­déseket. A Magyar Tanácsköztársa­ság történetének eddigi isme­retlen részleteit ismerteti szerző színesen, népszerű fel­a­dolgozásában.

Next