Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. január (15. évfolyam, 1-9. szám)
1960-01-01 / 1. szám
1960. JANUÁR 1. PÉNTEK Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Termelőszövetkezeteink 1960. évi terveiről Mint ismeretes, folyó év tavaszán megyénk termelőszövetkezetei mind számban, mind pedig területben lényegesen megnövekedtek. Ebben az időben készített tervek bizony — mint azt napjainkban tapasztaljuk — sok irrealitást tartalmaztak. A nagyüzemi megvalósításához gazdálkodás jól átgondolt, valóságos lehetőségekkel számoló tervre feltétlenül szükség van. Az 1960. évi termelési tervek elkészítésére a termelőszövetkezeti és a tanácsi szervek szakemberei alaposan felkészültek. Az 1960. évi tervek egyik fő jellegzetessége a realitásra való törekvés. Erre meg is van minden lehetőség. A termelőszövetkezeti községekben befejezett földrendezés sok kérdést tisztázott. Ma már szövetkezeteink pontosan ismerik a földterületet, és a nagyüzemi táblákat minden nehézség nélkül kialakíthatják. Egy egész sor irányszámot máris ismerünk (beruházás, állatvásárlás, sertés- és marhahízlalás stb.), s ezek ismeretében a termelőszövetkezetek biztonságosabban készíthetik el terveiket. Az 1960. évi termelési tervek munkálatai már december első napjaiban megkezdődtek. Lényegében két ütemben folyt a tervezés: első ütemben a termelési terveket készítették el szövetkezeteink, amit december 31-ig illetékesek felülvizsgáltak. A második ütemben pedig a „forintosítás” történik meg, amikor is forintmutatóban jelenik meg az 1960-ra tervezett 1 munkaegység értéke. Ezt követően január végéig tárgyalja meg közgyűlés, és erősíti meg a tervet a járási tanács mezőgazdasági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank fiókja. A tervezési munkában jelenleg a termelési terv készítése folyik. Az eddig átnézett tervekről az alábbiakban számolunk be: Mindenekelőtt azt említjük meg, hogy a termelőszövetkezeti szakemberek, elnökök agronómusok, könyvelők, brigádvezetők nagy lelkesedéssel fogtak a tervezési munkához. Az állattenyésztési tervekben erőteljes törekvés látszik a belterjességre. 1959. évvel szemben nagy a fejlődés a sertéstenyésztés és hizlalás, valamint a baromfitenyésztés irányában, de növekszik az állandó bevételt biztosító szarvasmarha-állomány is. A nagyigmándi Új Élet Termelőszövetkezet például a jelenlegi 252 darabos sertésállományát 1960. év végére 960 darabra kívánja fejleszteni. A szükséges férőhely felével máris rendelkeznek, a további szükségletet saját erőből akarják biztosítani. Kocson a Kossuth Tsz szintén lényeges emelkedést tervez a sertésállományban, 198 darabról 543 darabra emelik a darabszámot. Az eddigi tapasztalat szerint egyedül a komáromi Jókai Tsz nem tervez sertéstartást, mert — mint mondják — nincs férőhelyük. Ezzel az érvvel nehezen lehet egyetérteni, hiszen az állattartás nemcsak a talajerő-utánpótlás, hanem a bevételek növelése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A jól jövedelmező baromfitenyésztéssel mind több és több szövetkezet foglalkozik. A kocsi Kossuth Tsz-ben 3000 darab baromfit, a szendi Uj Tavasz Tsz-ben 3000 darab baromfit és 1000 darab kacsát, a nagyigmándi Uj Életben pedig az 1959. évi 3000 darab baromfival szemben 10 ezer darabot akarnak felnevelni. Érdemes megemlíteni, hogy megfelelő gondozás esetén darabonként 7—8 forint tiszta jövedelmet hoz a baromfitenyésztés. Ezt igazolja a nagyigmándi Új Élet és az esztergomi Micsurin tsz ez évi eredménye is. A növénytermelési résztervek készítésében is látszik megfelelő vetésszerkezetre irányuló törekvés. Több szövetkezetben azonban még különböző okok miatt a kívánatos arány nem megfelelő, így például a vérteskethelyi Tsz-ben a szántóterület Petőfi 30,2 százaléka kenyérgabona, 8,5 (!) százaléka kukorica, és mintegy 32 (!) százaléka pillangós. Nem mondható kielégítőnek az arány a komáromi Jókai Tszben sem, ahol a kenyérgabona a szántóterület 45 százalékát, a kukorica pedig 15 százalékát teszi ki. Általában majdnem minden tervben alacsony a kukorica vetésaránya. Még az állatállományát jelentősen fejleszteni kívánó nagyigmándi Új Életben és a kocsi Kossuth Tsz-ben is csak 17—18 százalék körül mozog. Pedig a kívánatos arány kenyérgabonából 26 százalék, pillangósból pedig 20—25 százalék lenne. Természetesen a helyi adottságot a vetésszerkezet kialakításánál figyelembe lehet, sőt, figyelembe is kell venni. Termelőszövetkezeteink terveikben a jó jövedelmet biztosító aprómag vetésterületét is igyekeznek növelni. A nagyigmándi Új Élet Tsz például az 1959. évi 234 mázsa aprómag helyett idén 499 mázsa magot kíván termelni. A zöldségtermelés fejlődése is látszik a tervekben. Ennek különös jelentősége van a városok ellátása szempontjából. A szomódi Március 15. Termelőszövetkezet a folyó évi 5 kh-ról 26 kh-ra növeli zöldségterületet, amiből minta egy 11 kh öntözéses terület lesz. Kevésnek tartjuk azonban a zöldségtermelésre előirányzott 11 főt. Ennél a tsznél egy tagra 7 kh körüli földterület jut, így a zöldségtermelési brigád létszámát minden bizonnyal emelni lehet és ezzel a lehetőségeket jobban ki lehetne használni. A sárgarépa-termelésre kiválóan alkalmas kocsi földeken a kocsi Kossuth Tsz 50 kh-val tervezi csökkenteni a sárgarépa vetésterületét, ugyanakkor borsómagot 60 kh-on akar termelni. Vitatkozni lehetne ezen az elgondoláson. A borsómag árbevétele körülbelül 160 forint mázsánként, míg a sárgarépáé több mint kétszerese. Az eddig látott termelési tervek mérsékelten foglalkoznak a szervestrágyázással, pedig ennek igen nagy a jelentősége. A cél az, hogy négy év alatt minden terület kapjon 150 mázsa szervestrágyát. A nagyigmándi Új Élet Tsz-ben jövő évben az összterület egynyolcad részét fogják csak megtrágyázni. Feltétlenül szükséges itt is, de minden termelőszövetkezetben a szervestrágya termelésének növelése, és főleg szakszerű kezelése. Említést kell tenni a munkaerő tervezéséről is. Sokkal reálisabban foglalkoznak a termelőszövetkezeti szakemberek ezzel a kérdéssel, mint múlt év tavaszán tették. Nem is lehet jó tervet készíteni, ha nem vesszük figyelembe a rendelkezésre álló munkaerőt. Gépállomási munkák tervezéséről csak annyit, hogy a termelőszövetkezetek — amit csak lehet — gépi munkára terveznek. Ez a törekvés helyes, de jelenleg még a gépállomások nem tudnak kielégíteni minden igényt, így helyesnek látszik, hogy a szövetkezetek már most tárgyalják meg igényüket a gépállomásokkal. Nem is beszélve arról, hogy jelenlegi körülményeink között — éppen a fentiek miatt — nem szabad elhanyagolni a fogaterő adta lehetőségeket sem. Az eddigi tapasztalatokból az tűnik ki, hogy az 1960. évi termelőszövetkezeti tervek megvalósítható feladatokat tűznek ki és erőteljes törekvés mutatkozik a belterjesség felé, ami a termelőszövetkezet tagságának jövedelmét jelentősen növeli. Ha termelőszövetkezeteink tagsága minden erejét latba vetve igyekszik majd e terveket valóra váltani, bizonyos, hogy gazdag eredményre számíthat, s ez nem csupán a termelőszövetkezeti parasztság, de a munkásosztály hasznára is válik. Balázs Ferenc megyei tsz-revizor »11 tus JELENTKEZNEK A MEGYEI MÉHÉSZNAP EREDMÉNYEI A méhészek világszövetségének, az APIMONDIA-nak 1958. év augusztusában, Rómában tartott XVII. kongresszusa minden év december 13-át nemzetközi méhésznappá nyilvánította. Ez év decemberében is, szerte a világon, hazánkban és megyénkben is megünnepelték méhészeink a méhésznapot Erre az ünnepségre — megyénkből — mintegy 130—140 méhész utazott a tatabányai Zsdanov Művelődési Otthonba, Héregről, Várgesztesről, Császárról, Környéről, Komlódról, Dadról és Ágostyánról, hogy ötvös Józsefnek, az EGYCG méhészeti főelőadójának hasznos előadását meghallgassa. Ötvös elvtárs előadásában érdekes, lekötő és tanulságos figyelmes módon foglalta össze a méhészet történetét az „őskortól” napjainkig. A megyei méhésznap hasznos szakmai tanáccsal látta el a méhészeket: a megporzás, a viaszpempő és méztermelés, a teleltetés és a tavaszi állományfejlesztés kérdésében tisztáztak minden szakmai problémát. Az előadásokat és a vitákat a „Méhek világa” című film levetítése követte. A megyei méhésznapnak máris mutatkozik az eredménye: hatására a tatabányai méhészek elhatározták, foglalkozásukat ezentúl hogy szövetkezeti keretek között folytatják tovább; december 20-án hivatalosan meg is alakultak s már a téli szakmai és politikai továbbképzésük szervezésén munkálkodnak. ft Hogyan szerepeltek az elmúlt év során a dorogi öklözők? A Dorogi Bányász ökölvívói december 20-án vívták évzáró versenyüket a Salgótarjáni Kohász együttesével. Ezen a találkozón 9:7 arányú dorogi győzelem született. A verseny legszebb mérkőzését a várakozásnak megfelelően Baracska vívta. Menetről menetre fokozta az iramot. Ha a Dorogi Bányász ökölvívóinak egész évi szereplését vizsgáljuk, sok jót állapíthatunk meg, ami a jövő szempontjából biztató. A különböző egyéni versenyeken a dorogiak megállták helyüket. Az Énekes István-ems végül biztosan győzött. Kertész fergeteges horogcsapásaival tűnt ki. Ellenfelét szinte szóhoz sem hagyta jutni. A mérkőzés összképe jónak mondható, csupán Martont kell egy kicsit ni. Igen lassúnak elmarasztalbizonyult. Mérkőzését el is vesztette. lékversenyen Baracska, Kapus, Kotesz értékes helyezést ért el. A területi ifjúsági bajnokságban Kapus az első helyezést, Baracska, Hajdú, Kotesz a második, Vass a harmadik, Marton pedig a negyedik helyezést vívta ki magának. Az országos bányász sportegyesületek bajnokságán ugyancsak több dorogi versenyző indult szép sikerrel. Vörös II. első helyezést, Kapus, Árgyelán, Kxischneider második helyezést, Csepreghy, Baracska, Hajdú harmadik helyezést ért el. A megyei ifjúsági válogatottban ugyancsak több dorogi versenyző kapott helyet. Ha az egyéni teljesítményeket vizsgáljuk, úgy meg kell állapítanunk, hogy határozott fejlődés tapasztalható. Vonatkozik ez különösen Baracskára, aki válogatott szinten öklözik. Marton most az utóbbi hetekben visszaesett, de múltbeli szereplése eredményes és biztató volt Vörös I. határozott öklözést sajátított el. Csepreghy kemény, gyors, jó reflexű versenyzővé fejlődött. Hajdú ugyancsak biztos tagja a csapatnak. Kertész hosszú kihagyás után tért vissza kedvelt sportjához. Neki csupán az ütések erősségét kell fejlesztenie. Kapusról, Árgyelánról, Krischneiderről, Vörös II-ről is jót lehet mondani. Eredményességük hétről hétre igazolta tudásukat. Radvánszky, a „veterán” öklözők közé tartozik, ő a csapat kapitánya. Mindig okosan harcolt a csapat győzelméért. Sportfegyelme példamutató a csapat többi tagja számára. A szakosztály vezetőségének és a versenyzőknek egyaránt az a tervük, hogy mielőbb bejussanak az NB II-be. A csapat szelleme, küzdőereje, de nem utolsósorban technikai felkészültsége minden okot megad a bizakodásra. Hogy a terv sikerüljön, szükség van az elnökség segítségére, támogatására is. A labdarúgás után az ökölvívás az a sportág, amely a dorogi szurkolók szórakozását az igényeknek megfelelően ki tudja elégíteni. hogy az ökölvívás Reméljük, kedvelőinek a jövőben sem okoznak csalódást a dorogi fiúi. Az év mérlege: Komárom város v. sportmozgalmának felemeléséért Komáromban is befejeződtek az 1959—60-as bajnoki év őszi küzdelmei. A sportolók megérdemelt pihenőidejüket töltik. A sportkör vezetői viszont — kihasználva az aránylag nyugodtabb légkört — összeültek és megvitatták Komárom hosszú idő óta vajúdó sportproblémáit. A heteken át tartó tárgyalások során kialakult egy álláspont, mely szerint szükségesnek mutatkozik Komárom sportját más alapokra helyezni, olyan formában, mely a helyi viszonyoknak, a fejlődésnek jobban megfelel, s amely szerint jobban kihasználhatók az adottságok. A fenti elképzelésből eredően a Komáromi MÁV—Textiles AC fúziója ez évben megszűnik, s január 1-től romban két sportkör, a KomáKomáromi Vasutas Sport Club és a Komáromi Textiles Sport Club működik majd. Tekintettel arra, hogy Komáromban a vasút és a lengyár a sportmozgalom fő patrónusai, így a két üzem sportvezetői, saját adottságaikat figyelembe véve, vállalták az egyes szakosztályok működtetését. A vasút a hosszú utazásokat igénylő, a lengyár pedig a többi szakosztályokat vette szárnyai alá, így, az előbbihez az atlétika, kosárlabda, sakk és vívás, az utóbbihoz pedig az asztalitenisz, labdarúgás és a röplabda tartozik. A fúzió szétbontásával kapcsolatban több érdekes határozat született. A komáromi sportvezetők úgy érzik, hogy ha mindkét sportkör betartja a 23 pontba foglalt megállapodást, akkor rövidesen nagy fejlődésnek indul a ismét város sportja. A megállapodások közül fontos és érdekes például, hogy párhuzamos szakosztályt a két új sportkör nem létesít. Új szakosztályok létrehozásánál a sportkörök vezetői előzetesen megállapodásra jutnak, figyelembe véve az anyagi lehetőségeket. Pályabérletet egyik sportkör sem fizet a másiknak, ellenben a sportpályát megfelelő időben összehangolás alapján mindegyik használhatja. A tömegsport-bajnokságokat közösen bonyolítják le. a Mindkét sportkör fizető hígjai rendezvényeken kölcsönösen tag jegyekkel részt. A szakosztályok vehetnek folyamatos működésének biztosítása érdekében az új sportkörök magukkal viszik a vállalt szakosztályok jelenlegi teljes felszerelését. Közösen segítik egymást, építési anyagok biztosításával, munkaerővel, az új sportlétesítmények felépítésében stb. Komárom város sportja a fúzió felbontásával új szakaszba lép. Remélhetőleg megszűnnek az eddigi súrlódások, úgy a sportolók, mint a vezetőség és a tagság között. Bízunk benne, hogy ezek után csak egy cél előtt: a város lebeg mindenki eléggé mély szinten levő sportmozgalmának mielőbbi felemelése. F. F. SZÁNTÓFÖLDI PRIMŐR Különös hangzása van e mondatnak: szántóföldi primőr. Forgatja az ember a szájában — mielőtt kimondja —, s közben ízlelgeti, hogy mit is jelenthet e kifejezés. Úgy érzi, mintha azonos volna a sok pénz, a nagy jövedelem fogalmával, így is van. A korán piacra adott paprika és paradicsom darabonkénti, majd később drága kilósárukénti értékesítése tekintélyes hasznot biztosít a tsz-nek. Bővebben nem foglalkozunk ezzel, hisz’ jól tudja minden elnök, agronómus és tsz-tag, hogy a hollandi vagy a trágyafűtésű melegágyak edzett korán kiültethetők a palántái szántód földekre, szívósak, ellenállnak a tavaszi hűvös éjszakának és jól teremnek. A korai szabadföldi termelési móddal az évet megduplázhatják a tsz-ek. Mire az eddigi szokásos módon termelt primőrpaprikát szüretelik, már a korai szabadföldi termést jó áron értékesítették. Ennek az új és jól jövedelmező termelési módnak, azonban van egy alapkövetelménye: szakítani kell a régi telepítési móddal és rá kell térni a nagyüzemi táblás zöldségtermelési formára. Megyénkben már több tsz ért egyet ezzel. A környei Vörös Csillag például 100, az ácsi Újesztendő 50, a keréktelei Béke, a szőnyi Szabadság, a táti Vörös Csillag szintén 50—50 kh-on termel zöldséget korszerű nagyüzemi körülmények között. Államunk minden segítséget megad a tsz-eknek ehhez a munkához. A MÉSZÖV, földművesszövetkezetek és a a MÉK a nemes vetőmaggal történő ellátáson kívül a tsz-ek rendelkezésére bocsátja agronómusait és szakembereit, az állam a szükséges hitelt is biztosítja. Érdemes elgondolkodni ezen. A nagy jövedelmen kívül számos előnyt jelent a nagyüzemi zöldségtermelés. Csak hogy egy-kettőt említsek: könnyebb a vetésforgó tervének elkészítése, a munkaerő gazdaságos és okszerű elosztása, a föld és a gépek kihasználása, szerződési és szállítási tervek készítése stb. Bízunk abban, hogy a tsz-eink megértik és megszüntetik saját eredményeiken keresztül megyénknek a többi megyével szembeni hátrányos termelési helyzetét, amely a tsz-ek termelési rendszertelenségéből, a föld,munkaerő, a gépek és a szakaemberek kihasználatlanságából adódik. TEKE Véget értek a megyei bajnokcsapatok közötti selejtezőmérkőzések. Megyénk bajnok tekecsapata az Oroszlányi Bányász* Fejér—Győr—Sopron _ Veszprém és Budapest csoportjalyezettjével került össze. első héA selejtezőn az utolsó mérkőzésig nyílt volt a játék. Az utolsó forduló az Oroszlányi Bányász- Soproni Textiles csapatai között zajlott le. Sopronnak 16, míg Oroszlánynak 11 pontja volt. Az Oroszlányi Bányász rég nem látott hajrával 7:1-re győzött és így feljutott az NB II. bajnokságba. A selejtező mérkőzések végeredménye pont 1. Oroszlányi Bányász 18 2. Soproni Textiles 17.5 3. Budapesti 21. Ép. 17 4. Székesfehérvári Spar. 16.5 5. Pápai MÁV 11 Sárvári István APNÓ HIRDÍTIs Tokod-Üveggyárral szemben házhely, Tokod faluban 2 szobás ház eladó. Érdeklődés: Tokod, Kossuth utca 135. Kőműves ipari tanuló felvétel, 1960. április 1-én beiskolázásra kőműves ipari tanulónak lehet jelentkezni. A beiskolázás MVM- képzés alapján történik. Intézeti bentlakással és ellátással. A beiskolázás feltételei 8 általános iskolai végzettség 17 éves korig. Az ipari tanulók részére az intézet munka- és védőruhát, munkásbakancsot biztosít. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban 1960. év március 10-ig a Munkaügyi Minisztérium 314. számú Ipari zeténél Tanuló Intézj város), (Tatabányavagy az £. M. Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál (Tatabánya-Kőműveskert) vállalati központban. Tanulóidő: 2 év. 3 Vilmos kozmetika Tatán megszűnt. A szíves megköszöni pártfogást és boldog új évet kíván. Olcsón eladó egy TV-antenna Budapest, Pozsony, Bécs vételre, Almásfüzitőfelső, Rákóczi u. 6/5. Stocker. 910 Házingatlanért elvállalom idős házaspár eltartását és gondozását. Lehet egyedülálló is, férfi vagy nő. „Jószívű’' jeligére kérem leveleket a kiadóhiavatalba. Jó otthonra talál... 6 Modern családi ház Tatán, Baji út 13. szám, az edzőtáborral szemben eladó. Érdeklődés Pluher István, Budapest, XIII., Visegrádi utca 19. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik Szabó Jánosné Czimbalmos temetésén részt vettek és fájdalmunkat részvétükkel igyekeztek enyhíteni Szabó Czimbalmos János családja és rokonsága. 5 600 D-öl házhely, ebből beültetett szőlő 380 □-öl, eladó. Cím: Tata, Dózsa Béla, Újhegy, Akácfa u. 7 Komoly férfinek albérletet adok. Japán teáskészlet eladó. Tatabánya, Rákóczi u. 30/2. Családi ház azonnal beköltözhető.Esztergomtábor Temesvári út 42. sz. alatt, eladó. A mellékhelyiségekkel és pincével ellátott házhoz 600 négyszögöl telek tartozik. A tatai 62. Autóközlekedési sz. Vállalat felvesz szakmásított jogosítvánnyal rendelkező tőket. gépkocsivezeJelentkezni lehet a munkásügyi vállalat csoportjánál: Tata, Agostyáni u. 56. A felvétel ideje kedden és csütörtökön van. Útiköltséget a vállalat nem térít meg. tás. Köszönet nyilván!Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak az elvtársaknak, barátoknak, ismerősöknek, akik szerető édesanyám, Fülöp Józsefné elhunyta Szabó Anna alkalmából mély fájdalmunkban osztoztak. Gyászoló Fülöp család.