Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. január (15. évfolyam, 1-9. szám)

1960-01-01 / 1. szám

1960. JANUÁR 1. PÉNTEK Komárom megyeI DOLGOZÓK LAPJA Termelőszövetkezeteink 1960. évi terveiről Mint ismeretes, folyó év ta­vaszán megyénk termelőszö­vetkezetei mind számban, mind pedig területben lénye­gesen megnövekedtek. Ebben az időben készített tervek bi­zony — mint azt napjainkban tapasztaljuk — sok irrealitást tartalmaztak. A nagyüzemi megvalósításához gazdálkodás jól átgon­dolt, valóságos lehetőségekkel számoló tervre feltétlenül szükség van. Az 1960. évi ter­melési tervek elkészítésére a termelőszövetkezeti és a taná­csi szervek szakemberei alapo­­­san felkészültek. Az 1960. évi tervek egyik fő jellegzetessége a realitásra való törekvés. Er­re meg is van minden lehető­ség. A termelőszövetkezeti köz­ségekben befejezett föld­rendezés sok kérdést tisz­tázott. Ma már szövetkezeteink pon­tosan ismerik a földterületet, és a nagyüzemi táblákat min­den nehézség nélkül kialakít­hatják. Egy egész sor irány­számot máris ismerünk (beru­házás, állatvásárlás, sertés- és marhahízlalás stb.), s ezek is­meretében a termelőszövetke­zetek biztonságosabban készít­hetik el terveiket. Az 1960. évi termelési ter­vek munkálatai már december első napjaiban megkezdődtek. Lényegében két ütemben folyt a tervezés: első ütemben a termelési terveket készítették el szövetkezeteink, amit de­cember 31-ig illetékesek felül­vizsgáltak. A második ütem­ben pedig a „forintosítás” tör­ténik meg, amikor is forint­mutatóban jelenik meg az 1960-ra tervezett 1 munkaegy­ség értéke. Ezt követően janu­ár végéig tárgyalja meg közgyűlés, és erősíti meg a ter­­­vet a járási tanács mezőgazda­­sági osztálya és a Magyar Nemzeti Bank fiókja. A ter­vezési munkában jelenleg a termelési terv készítése folyik. Az eddig átnézett tervekről az alábbiakban számolunk be: Mindenekelőtt azt említjük meg, hogy a termelőszövetke­zeti­ szakemberek, elnökök ag­­ronómusok, könyvelők, brigád­vezetők nagy lelkesedéssel fog­tak a tervezési munkához. Az állattenyésztési ter­vekben erőteljes törekvés látszik a belterjességre. 1959. évvel szemben nagy a fejlődés a sertéstenyésztés és hizlalás, valamint a baromfi­­tenyésztés irányában, de nö­vekszik az állandó bevételt biztosító szarvasmarha-állo­mány is. A nagyigmándi Új Élet Ter­melőszövetkezet például a je­lenlegi 252 darabos sertésállo­mányát 1960. év végére 960 da­rabra kívánja fejleszteni. A szükséges férőhely felével máris rendelkeznek, a továb­bi szükségletet saját erőből akarják biztosítani. Kocson a Kossuth Tsz szintén lényeges emelkedést tervez a sertésállo­mányban, 198 darabról 543 da­rabra emelik a darabszámot. Az eddigi tapasztalat szerint egyedül a komáromi Jókai Tsz nem tervez sertéstartást, mert — mint mondják — nincs férőhelyük. Ezzel az érvvel ne­hezen lehet egyetérteni, hiszen az állattartás nemcsak a talaj­erő-utánpótlás, hanem a bevé­telek növelése szempontjából is nagy jelentőséggel bír. A jól jövedelmező barom­fitenyésztéssel mind több és több szövetkezet foglal­kozik. A kocsi Kossuth Tsz-ben 3000 darab baromfit, a szendi Uj Tavasz Tsz-ben 3000 da­rab baromfit és 1000 darab ka­csát, a nagyigmándi Uj Élet­ben pedig az 1959. évi 3000 da­rab baromfival szemben 10 ezer darabot akarnak felnevel­ni. Érdemes megemlíteni, hogy megfelelő gondozás esetén da­rabonként 7—8 forint tiszta jö­vedelmet hoz a baromfite­nyésztés. Ezt igazolja a nagy­igmándi Új Élet és az eszter­gomi Micsurin tsz ez évi ered­ménye is. A növénytermelési részter­vek készítésében is látszik megfelelő vetésszerkezetre irá­­­nyuló törekvés. Több szövetke­zetben azonban még különbö­ző okok miatt a kívánatos arány nem megfelelő, így pél­dául a vérteskethelyi Tsz-ben a szántóterület Petőfi 30,2 százaléka kenyérgabona, 8,5 (!) százaléka kukorica, és mint­egy 32 (!) százaléka pillangós. Nem mondható kielégítőnek az arány a komáromi Jókai Tsz­­ben sem, ahol a kenyérgabona a szántóterület 45 százalékát, a kukorica pedig 15 százalé­kát teszi ki. Általában majdnem min­den tervben alacsony a kukorica vetésaránya. Még az állatállományát jelen­tősen fejleszteni kívánó nagy­igmándi Új Életben és a ko­csi Kossuth Tsz-ben is csak 17—18 százalék körül mozog. Pedig a kívánatos arány ke­nyérgabonából 26 százalék, pillangósból pedig 20—25 szá­zalék lenne. Természetesen a helyi adottságot a vetésszerke­zet kialakításánál figyelem­be lehet, sőt, figyelembe is kell venni. Termelőszövetkezeteink ter­veikben a jó jövedelmet bizto­sító aprómag vetésterületét is igyekeznek növelni. A nagyig­mándi Új Élet Tsz például az 1959. évi 234 mázsa aprómag helyett idén 499 mázsa magot kíván termelni. A zöldségtermelés fejlődé­se is látszik a tervekben. Ennek különös jelentősége van a városok ellátása szempont­jából. A szomódi Március 15. Termelőszövetkezet a folyó évi 5 kh-ról 26 kh-ra növeli zöldségterületet, amiből mint­a egy 11 kh öntözéses terület lesz. Kevésnek tartjuk azon­ban a zöldségtermelésre elő­irányzott 11 főt. Ennél a tsz­­nél egy tagra 7 kh körüli föld­terület jut, így a zöldségterme­lési brigád létszámát minden bizonnyal emelni lehet és ez­zel a lehetőségeket jobban ki lehetne használni. A sárgarépa-termelésre ki­válóan alkalmas kocsi földe­ken a kocsi Kossuth Tsz 50 kh-val tervezi csökkenteni a sárgarépa vetésterületét, ugyanakkor borsómagot 60 kh-on akar termelni. Vitatkoz­ni lehetne ezen az elgondolá­son. A borsómag árbevétele körülbelül 160 forint mázsán­ként, míg a sárgarépáé több mint kétszerese. Az eddig látott termelési tervek mérsékelten foglalkoz­nak a szervestrágyázással, pe­dig ennek igen nagy a jelen­tősége. A cél az, hogy négy év alatt minden terület kapjon 150 mázsa szervestrágyát. A nagyigmándi Új Élet Tsz-ben jövő évben az összterület egy­­nyolcad részét fogják csak megtrágyázni. Feltétlenül szükséges itt is, de minden termelőszövetkezetben a szer­vestrágya termelésének növe­lése, és főleg szakszerű keze­lése. Említést kell tenni a munka­erő tervezéséről is. Sokkal reá­lisabban foglalkoznak a terme­­lőszövetkezeti­ szakemberek ez­zel a kérdéssel, mint múlt év tavaszán tették. Nem is lehet­­ jó tervet ké­szíteni, ha nem vesszük figyelembe a rendelkezés­re álló munkaerőt. Gépállomási munkák tervezé­séről csak annyit, hogy a ter­melőszövetkezetek — amit csak lehet — gépi munkára terveznek. Ez a törekvés he­lyes, de jelenleg még a gépál­lomások nem tudnak kielégí­teni minden igényt, így helyes­nek látszik, hogy a szövetkeze­tek már most tárgyalják meg igényüket a gépállomásokkal. Nem is beszélve arról, hogy jelenlegi körülményeink kö­zött — éppen a fentiek miatt — nem szabad elhanyagolni a fogaterő adta lehetőségeket sem. Az eddigi tapasztalatokból az tűnik ki, hogy az 1960. évi termelőszö­vetkezeti tervek megvaló­sítható feladatokat tűz­nek ki és erőteljes törekvés mutat­kozik a belterjesség felé, ami a termelőszövetkezet tagságá­nak jövedelmét jelentősen nö­veli. Ha termelőszövetkezete­ink tagsága minden erejét lat­ba vetve igyekszik majd e ter­veket valóra váltani, bizonyos, hogy gazdag eredményre szá­míthat, s ez nem csupán a ter­melőszövetkezeti parasztság, de a munkásosztály hasznára is válik. Balázs Ferenc megyei tsz-revizor »11 tus JELENTKEZNEK A MEGYEI MÉHÉSZNAP EREDMÉNYEI A méhészek világszövetsé­gének, az APIMONDIA-nak 1958. év augusztusában, Ró­mában tartott XVII. kong­resszusa minden év december 13-át nemzetközi méhésznap­­pá nyilvánította. Ez év decemberében is, szerte a világon, hazánkban és megyénkben is megünne­pelték méhészeink a méhész­napot Erre az ünnepségre — me­gyénkből — mintegy 130—140 méhész utazott a tatabányai Zsdanov Művelődési Otthon­ba, Héregről, Várgesztesről, Császárról, Környéről, Kom­lódról, Dadról és Ágostyánról, hogy ötvös Józsefnek, az EGYCG méhészeti főelőadójá­nak hasznos előadását meg­hallgassa. Ötvös elvtárs elő­adásában érdekes, lekötő és tanulságos figyelmes módon foglalta össze a méhészet tör­ténetét az „őskortól” napjain­kig. A megyei méhésznap hasz­nos szakmai tanáccsal látta el a méhészeket: a megporzás, a viaszpempő és méztermelés, a teleltetés és a tavaszi állo­mányfejlesztés kérdésében tisztáztak minden szakmai problémát. Az előadásokat és a vitákat a „Méhek világa” című film levetítése követte. A megyei méhésznapnak máris mutatkozik az eredmé­nye: hatására a tatabányai méhészek elhatározták, foglalkozásukat ezentúl hogy szö­vetkezeti keretek között foly­tatják tovább; december 20-án hivatalosan meg is ala­kultak s már a téli szakmai és politikai továbbképzésük szervezésén munkálkodnak. ft Hogyan szerepeltek az elmúlt év során a dorogi öklözők? A Dorogi Bányász ökölví­vói december 20-án vívták év­záró versenyüket a Salgótar­jáni Kohász együttesével. Ezen a találkozón 9:7 arányú dorogi győzelem született. A verseny legszebb mérkő­zését a várakozásnak megfe­lelően Baracska vívta. Menet­ről menetre fokozta az iramot. Ha a Dorogi Bányász ököl­vívóinak egész évi szereplését vizsgáljuk, sok jót állapítha­tunk meg, ami a jövő szem­pontjából biztató. A külön­böző egyéni versenyeken a dorogiak megállták helyü­ket. Az Énekes István-em­s végül biztosan győzött. Ker­tész fergeteges horogcsapá­saival tűnt ki. Ellenfelét szinte szóhoz sem hagyta jut­ni. A mérkőzés összképe jónak mondható, csupán Martont kell egy kicsit ni. Igen lassúnak elmarasztal­bizonyult. Mérkőzését el is vesztette. lékversenyen Baracska, Ka­pus, Kotesz értékes helye­zést ért el. A területi ifjú­sági bajnokságban Kapus az első helyezést, Baracska, Haj­dú, Kotesz a második, Vass a harmadik, Marton pedig a negyedik helyezést vívta ki magának. Az országos bányász sportegyesületek bajnokságán ugyancsak több dorogi ver­senyző indult szép sikerrel. Vörös II. első helyezést, Ka­pus, Árgyelán, Kxischneider második helyezést, Csepreghy, Baracska, Hajdú harmadik helyezést ért el. A megyei if­júsági válogatottban ugyan­csak több dorogi versenyző kapott helyet. Ha az egyéni teljesítménye­ket vizsgáljuk, úgy meg kell állapítanunk, hogy határo­zott fejlődés tapasztalható. Vonatkozik ez különösen Ba­­racskára, aki válogatott szin­ten öklözik. Marton most az utóbbi hetekben visszaesett, de múltbeli szereplése ered­ményes és biztató volt Vö­rös I. határozott öklözést sajátított el. Csepreghy ke­mény, gyors, jó reflexű ver­senyzővé fejlődött. Hajdú ugyancsak biztos tagja a csa­patnak. Kertész hosszú ki­hagyás után tért vissza ked­velt sportjához. Neki csu­pán az ütések erősségét kell fejlesztenie. Kapusról, Árgye­­lánról, Krischneiderről, Vö­rös II-ről is jót lehet mon­dani. Eredményességük hét­ről hétre igazolta tudásukat. Radvánszky, a „veterán” ök­lözők közé tartozik, ő a csa­pat kapitánya. Mindig okosan harcolt a csapat győzelméért. Sportfegyelme példamutató a csapat többi tagja számára. A szakosztály vezetőségének és a versenyzőknek egyaránt az a tervük, hogy mielőbb bejussanak az NB II-be. A csapat szelleme, küzdőereje, de nem utolsósorban techni­kai felkészültsége minden okot megad a bizakodásra. Hogy a terv sikerüljön, szük­ség van az elnökség segítsé­gére, támogatására is. A labdarúgás után az ököl­vívás az a sportág, amely a dorogi szurkolók szórakozá­sát az igényeknek megfelelően ki tudja elégíteni. hogy az ökölvívás Reméljük, kedvelői­nek a jövőben sem okoznak csalódást a dorogi fiúi­. Az év mérlege: Komárom város v. sportmozgalmának felemeléséért Komáromban is befejeződ­tek az 1959—60-as bajnoki év őszi küzdelmei. A sportolók megérdemelt pihenőidejüket töltik. A sportkör vezetői vi­szont — kihasználva az arány­lag nyugodtabb légkört — ös­­­szeültek és megvitatták Ko­márom hosszú idő óta vajúdó sportproblémáit. A heteken át tartó tárgyalások során kiala­kult egy álláspont, mely sze­rint szükségesnek mutatkozik Komárom sportját más ala­pokra helyezni, olyan formá­ban, mely a helyi viszonyok­nak, a fejlődésnek jobban megfelel, s amely szerint job­ban kihasználhatók az adott­ságok. A fenti elképzelésből ere­dően a Komáromi MÁV—Tex­tiles AC fúziója ez évben meg­szűnik, s január 1-től romban két sportkör, a Komá­Ko­máromi Vasutas Sport Club és a Komáromi Textiles Sport Club működik majd. Tekintettel arra, hogy Ko­máromban a vasút és a len­gyár a sportmozgalom fő pat­­rónusai, így a két üzem sport­vezetői, saját adottságaikat fi­gyelembe véve, vállalták az egyes szakosztályok működte­tését. A vasút a hosszú utazá­sokat igénylő, a lengyár pedig a többi szakosztályokat vette szárnyai alá, így, az előbbihez az atlétika, kosárlabda, sakk és vívás, az utóbbihoz pedig az asztalitenisz, labdarúgás és a röplabda tartozik. A fúzió szétbontásával kap­csolatban több érdekes határo­zat született. A komáromi sportvezetők úgy érzik, hogy ha mindkét sportkör betartja a 23 pontba foglalt megállapo­dást, akkor rövidesen nagy fejlődésnek indul a ismét vá­ros sportja. A megállapodások közül fon­tos és érdekes például, hogy párhuzamos szakosztályt a két új sportkör nem létesít. Új szakosztályok létrehozásánál a sportkörök vezetői előzetesen megállapodásra jutnak, figye­lembe véve az anyagi lehető­ségeket. Pályabérletet egyik sportkör sem fizet a másiknak, ellenben a sportpályát megfe­lelő időben összehangolás alapján mindegyik használ­hatja. A tömegsport-bajnoksá­gokat közösen bonyolítják le. a Mindkét sportkör fizető hígjai rendezvényeken kölcsönö­sen tag jegyekkel részt. A szakosztályok vehetnek folya­matos működésének biztosítá­sa érdekében az új sportkörök magukkal viszik a vállalt szak­osztályok jelenlegi teljes fel­szerelését. Közösen segítik egy­mást, építési anyagok biztosí­tásával, munkaerővel, az új sportlétesítmények felépítésé­ben stb. Komárom város sportja a fúzió felbontásával új sza­kaszba lép. Remélhetőleg meg­szűnnek az eddigi súrlódások, úgy a sportolók, mint a veze­tőség és a tagság között. Bí­zunk benne, hogy ezek után csak egy cél előtt: a város lebeg mindenki eléggé mély szinten levő sportmozgalmá­nak mielőbbi felemelése. F. F. SZÁNTÓFÖLDI PRIMŐR Különös hangzása van e mondatnak: szántóföldi pri­mőr. Forgatja az ember a szá­jában — mielőtt kimondja —, s közben ízlelgeti, hogy mit is jelenthet e kifejezés. Úgy érzi, mintha azonos volna a sok pénz, a nagy jövedelem fogalmával, így is van. A korán piac­ra adott paprika és paradi­csom darabonkénti, majd ké­sőbb drága kilósárukénti ér­tékesítése tekintélyes hasz­not biztosít a tsz-nek. Bőveb­ben nem foglalkozunk ezzel, hisz’ jól tudja minden elnök, agronómus és tsz-tag, hogy a hollandi vagy a trágyafűtésű melegágyak edzett korán kiültethetők a palántái szántód földekre, szívósak, ellenállnak a tavaszi hűvös éjszakának és jól teremnek. A korai sza­badföldi termelési móddal az évet megduplázhatják a tsz-ek. Mire az eddigi szoká­sos módon termelt primőr­paprikát szüretelik, már a korai szabadföldi termést jó áron értékesítették. Ennek az új és jól jöve­delmező termelési módnak, azonban van egy alapköve­telménye: szakítani kell a ré­gi telepítési móddal és rá kell térni a nagyüzemi táblás zöld­ségtermelési formára. Megyénkben már több tsz ért egyet ezzel. A környei Vö­rös Csillag például 100, az ácsi Újesztendő 50, a kerékte­lei Béke, a szőnyi Szabadság, a táti Vörös Csillag szintén 50—50 kh-on termel zöldséget korszerű nagyüzemi körülmé­nyek között. Államunk minden segítsé­get megad a tsz-eknek ehhez a munkához. A MÉSZÖV, földművesszövetkezetek és a a MÉK a nemes vetőmaggal tör­ténő ellátáson kívül a tsz-ek rendelkezésére bocsátja ag­­ronómusait és szakembereit, az állam a szükséges hitelt is biztosítja. Érdemes elgondolkodni ezen. A nagy jövedelmen kí­vül számos előnyt jelent a nagyüzemi zöldségtermelés. Csak hogy egy-kettőt említ­sek: könnyebb a vetésforgó tervének elkészítése, a mun­kaerő gazdaságos és oksze­rű elosztása, a föld és a gé­pek kihasználása, szerződé­si és szállítási tervek készíté­se stb. Bízunk abban, hogy a tsz-eink megértik és meg­szüntetik saját eredményeiken keresztül megyénknek a töb­bi megyével szembeni hátrá­nyos termelési helyzetét, amely a tsz-ek termelési rend­szertelenségéből, a föld,­munkaerő, a gépek és a szak­a­emberek kihasználatlanságá­­­­ból adódik. TEKE Véget értek a megyei bajnok­csapatok közötti selejtezőmér­­kőzések. Megyénk bajnok teke­csapata az Oroszlányi Bányász* Fejér—Győr—Sopron _ Veszprém és Budapest csoportja­lyezettjével került össze. első hé­A se­lejtezőn az utolsó mérkőzésig nyílt volt a játék. Az utolsó for­duló az Oroszlányi Bányász- Soproni Textiles csapatai között zajlott le. Sopronnak 16, míg Oroszlánynak 11 pontja volt. Az Oroszlányi Bányász rég nem lá­tott hajrával 7:1-re győzött és így feljutott az NB II. bajnok­ságba. A selejtező mérkőzések vég­eredménye pont 1. Oroszlányi Bányász 18 2. Soproni Textiles 17.5 3. Budapesti 21. Ép. 17 4. Székesfehérvári Spar. 16.5 5. Pápai MÁV 11 Sárvári István APN­Ó HIRDÍTIs Tokod-Üveggyárral szemben házhely, Tokod faluban 2 szobás ház eladó. Érdeklődés: Tokod, Kossuth utca 135. Kőműves ipari ta­nuló felvétel, 1960. április 1-én beisko­lázásra kőműves ipari tanulónak le­het jelentkezni. A beiskolázás MVM- képzés alapján tör­­ténik. Intézeti bent­lakással és ellátás­sal. A beiskolázás feltételei 8 általános iskolai végzettség 17 éves korig. Az ipari tanulók részére az intézet munk­a- és védőruhát, munkás­bakancsot biztosít. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban 1960. év március 10-ig a Munkaügyi Minisz­térium 314. számú Ipari zeténél Tanuló Inté­zj város), (Tatabánya­­vagy az £. M. Komárom me­gyei Állami Építő­ipari Vállalatnál (Tatabánya-Kőmű­­veskert) vállalati központban. Tanuló­idő: 2 év. 3 Vilmos kozmetika Tatán megszűnt. A szíves megköszöni pártfogást és bol­­dog új évet kíván. Olcsón eladó egy TV-antenna Buda­pest, Pozsony, Bécs vételre, Almásfüzitő­­felső, Rákóczi u. 6/5. Stocker. 910 Házingatlanért el­vállalom idős házas­pár eltartását és gondozását. Lehet egyedül­álló is, férfi vagy nő. „Jószívű’' jeligére kérem leveleket a kiadóhi­a­vatalba. Jó otthon­ra talál... 6 Modern családi ház Tatán, Baji út 13. szám, az edzőtábor­ral szemben eladó. Érdeklődés Pluher István, Budapest, XIII., Visegrádi utca 19. Köszönetnyilvánítás. Hálás köszönetün­­ket fejezzük ki mindazoknak, akik Szabó Jánosné Czimbalmos temetésén részt vettek és fáj­dalmunkat részvé­tükkel igyekeztek­ enyhíteni Szabó Czimbalmos János családja és rokonsá­ga. 5 600 D-öl házhely, ebből beültetett sző­lő 380 □-öl, eladó. Cím: Tata, Dózsa Béla, Újhegy, Akác­fa u. 7 Komoly férfinek albérletet adok. Ja­pán teáskészlet el­adó. Tatabánya, Rá­kóczi u. 30/2. Családi ház azon­nal beköltözhető.­­Esztergomtábor Te­mesvári út 42. sz. alatt, eladó. A mel­lékhelyiségekkel és pincével ellátott házhoz 600 négy­szögöl telek tarto­zik. A tatai 62. Autóközlekedési sz. Vállalat felvesz szakmásított jogo­sítvánnyal rendel­kező tőket. gépkocsiveze­Jelentkezni lehet a munkásügyi vállalat cso­portjánál: Tata, Agostyáni u. 56. A felvétel ideje ked­den és csütörtökön van. Útiköltséget a vállalat nem térít meg. tás. Köszönet nyilván!­Ezúton mon­dunk köszönetet mindazoknak az elv­társaknak, barátok­nak, ismerősöknek, akik szerető édes­anyám, Fülöp Jó­­zsefné elhunyta Szabó Anna alkalmá­ból mély fájdal­munkban osztoztak. Gyászoló Fülöp csa­lád.

Next