Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. február (15. évfolyam, 10-17. szám)

1960-02-03 / 10. szám

I IS KOMÁROM MEGYEI­­ VIlAG PQOLC TÁBJAlEGYESOIXIER XV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. Ara 60 fillér 1960. FEBRUÁR 3. SZERDA HÍRADÁS A ZÁRSZÁMADÁSOKRÓL A nagyigmán Új Élet elnöke közvetlen a zárszám­adó küldöttgyűlés után idézte a tagság véleményét:alábbi egybehangzó : Szövetkezetünkben a fia­talok képezik a lüktető erőt. A tsz fiataljai 1959-ben méltán érdemelték ki a kö­zösség megbecsülését. Hisz derekas munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak ah­hoz, hogy a szövetkezet a kö­zelmúlt napokban több mint 2 261 000 forint részesedést fi­zetett a tagságnak. Ezen felül a kifizetett föld­járadék közel 126 000 forintot tett ki. A fiatalok törekvő erőfeszí­tése is komoly szerepet ját­szott abban, hogy a szövetke­zet múlt évi vagyongyarapo­dása közel az 1959. évi 2­ millió forint, s összes termelési érték több, mint 6 376 000 fo­rintot tesz ki. Jelenleg mintegy 40 fiatalt számlál a közösség, s örven­detes, hogy valamennyien pél­damutató szorgalommal vég­zik munkájukat. Ezt termé­szetesen keresetük is tükrözi. Egy-egy fiatal az elmúlt év­ben, illetve kerek 8 hónap alatt átlag 400 munkaegységet teljesített. Ha számításba ves­­­szük, hogy a tsz-ben 34 forint egy-egy munkaegység értéke, azonnal látható, hogy nem megvetendő jövedelemhez ju­tottak a fiatalok. Többi között például Geller Anna 308 munkaegységet, ifj. Nagy János 452, ifj. Vajkai Lajos 421, Viola Sándor 489 munkaegységet teljesített. Te­hát a mintegy 8 havi kereset 10 472—16 626 forint között váltakozik. Ezért a jövede­lemért valóban érdemes volt dicséretet érdemlő, példás szorgalommal dolgozni a szö­vetkezetben. Az etei Kossuth Tsz a zárszámadás idején kényte­len volt számológépet kérni a kisbéri bankfióktól, annyi volt a számolni való. S mi tagadás, bizony ember, illetve köny­velő legyen a talpán, aki a termelőszövetkezeti község egész évi szorgalmát, akár géppel is, de pontosan számba veszi. Márpedig ezén e téren sem volt probléma. Megtör­tént a zárszámadás és min­denki megkapta illető részesedést,az őt meg­Bodányi János vezetőségi tagja a szövetkezetnek s dol­gos ember hírében ismerik faluszerte. Úgy mondják, hogy mint vezetőségi tag is megtett minden tőle telhetőt az em­berekért, a közös vagyon gya­rapításáért. 10 havi részese­dését közel 300 teljesített munkaegység után kapta, amely csaknem 10 000 forintot tett ki. Természetesen több munkaegységet is elbírt volna Bodányi János, hisz erőteljes, szorgalmas ember. De egy szóval sem említi, hogy társai jóval többet kerestek, őt vi­szont a vezetéssel járó prob­lémák vetették kissé vissza a keresetben. — Meggyőződésem — mond­ja —, hogy az első esztendei fáradozásom gazdagon megté­rül majd a jövőben. Bodányi Jánosnak, a volt 10 holdas gazdának van egy olyan gondolata is, amelyet úgyszólván hónapok óta forgat a fejében: — Tanulni kellene — mond­ja. — Tavaly, évközben még megbirkóztam én is a felada­tokkal, de egyre komolyabb­­ a munka. Egy 3200 holdas­­ gazdaság ugyanis — folytatja ! — több tudást igényel, mint 1­10 hold, számolni...itt milliókban kell Valójában így igaz a dolog, s éppen ezért bizonyos, hogy a tudományhoz vezető utat Bo­dányi János is mielőbb meg­találja majd. A bábolnai Szabad Föld Tsz idén ünnepli tizedik születés­napját s egy év híján tíz esz­tendeje annak is, hogy a tag­ság bizalmat szavazott Né­meth József elvtársnak, a tsz elnökének, aki azóta is be­csülettel helytáll e poszton. Vezetésével évről évre gya­rapodott, gazdagodott a kö­zösség. Íme erről néhány számadat: Az elmúlt évek során 15 hold szőlőt telepítettek, ennek területét idén még 5 holddal növelik. is dicséri 24 hold gyümölcsös kezüket, ebből 12 hold már termőre fordult. Építettek egy körülbelül 500 hektoliter bor tárolására al­kalmas borospincét présház­zal együtt, továbbá három­ dohánypajtát, egy hatalmas sertésfarmot, juhhodályt, stb. A munkák végzése során nemcsak a közösség, hanem az egyes tagok is gyarapod­tak; az elmúlt tíz évben 39 új családi házat építettek. Az idei esztendő azonban nem sikerült úgy, ahogy azt szeret­ték volna. Nem érték el a tervezett munkaegység érté­két. A január 29-én megtartott zárszámadó közgyűlésen egyet­értően hallgatta a tagság az elnököt, amikor ennek okairól szólva elmondotta, hogy a ter­mészeti csapásokon túl közre­játszott ebben egyes tagok ha­nyagsága, valamint a vezető­ség számos hibája is. Aki azonban egész évben szorgal­masan dolgozott, annak nem kellett üres kézzel távoznia a közgyűlésről. Mindemellett azonban je­lentős mértékben tovább gya­rapodott a közösség. Közel 100 000 forint értékű saját be­ruházásból bővítették a vil­lanyhálózatot s állatokat is vásároltak. Idei tervük is el­készült már s ezek a számok ugyancsak arról beszélnek, hogyha szorgalmasan dolgozik a közösség, tovább növelhetik a tsz és a tagság közös és sze­mélyi vagyonát. A vérteskethelyi Petőfi Tsz tagjai január 29-én vetettek számot az elmúlt esztendő eredményeivel. Különösen az asszonyok voltak elemében a dolognak, hisz összesen közel 2 millió forintot hozott a konyhákra ez a hétköznap, amely mégis oly ünnepélyes volt Vérteskethelyen, mintha legalábbis piros betűvel jelöl­te volna a kalendárium. Estefelé a kultúrház nagy­termében hosszú, gazdagon terített asztaloknál összecsen­dültek a poharak a sikeres esztendő eredményeire. Ezt azon nyomban „repeta” követ­te, ugyanis a sokat ígérő idei esztendő sikerére is poharat ürített az összegyűlt tagság. — Jó kis bor, ugye? — kér­dezi Bognár József, a tsz el­nöke, s választ sem várva hozzáteszi: — a szövetkeze­tünk termelte, s ezt a­­ né­hány litert erre a zárszám­adásra tartogattuk. — S a kö­vetkező poharakat már a kö­zösség egészségére emelték az ünneplők. — Mert erő és egészség kell ahhoz, hogy ter­veinket sikeresen valóra vált­suk — mondotta az elnök. Ami a terveket illeti, annyi van, hogy azokról köteteket lehetne írni. A sok közül em­lítjük például azt a premizá­lási rendszert, amelyet az idén vezet be először a szövet­kezet a növénytermesztésben, állattenyésztésben, kertészet­ben, stb. Ennek az új mód­szernek a megvalósítását a zárszámadó közgyűlésen hatá­rozta el a tagság. Többi között említést érde­mel a tervek közül még az állattenyésztés fejlesztése is. Jelenleg 100 holdra 20 szá­mosállat jut a tsz-ben s úgy tervezik, hogy ezt az állat­népességet 24-re emelik. Az istállók korszerűsítése mellett új állatférőhelyek létesítését is tervezi a tagság, s mindezt nagyrészt saját erőből. Tehát a múlt esztendő gazdag ered­ményeiben egyúttal már az idei sikereket is ünnepelte a Petőfi Tsz közössége. A tatai Augusztus 20 Tsz január 30-án a tatai kultúrház nagytermében rendezte zár­számadó közgyűlését. Nehéz lenne hirtelenében összeszám­lálni a tagság bevételét, ame­lyet a közös részesedés s a háztáji jövedelmezett a közös­ségnek. A közgyűlés az elmúlt évi eredmények mellett az idei év terveit is megvitatta. A be­szédes számok felsorolását a tömött széksorok között köz­beszóló hangok szakították meg:­dani. Lassabban kérjük mán­nem tudjuk követni­­ a felsorolást. Valójában arról volt szó, hogy sokan jegyzetelték az is­mertetett tervszámokat, s vég­eredményben nem mindenki gyorsíró... A közös gazdaság programja a gyűlésen élénken foglalkoztatta a tagságot. A nagyszerű tervek közül most néhányat mi is megemlítünk. A kertészet például 15 hol­don megvalósítja az öntözéses veteményezést. Az új öntöző­­berendezésre mintegy 70 ezer forintot fordít a tsz, s ebben az évben mintegy 14 fő ter­ményt állít elő a kertészet. A növénytermesztésben csak­nem 2300 mázsa műtrágyát használ fel idén a szövetkezet. Kizárólag foszfátból 1264 má­zsát szántanak földbe a trak­torok. A műtrágyavásárlás összege amelyből közel 170 000 forint, közel 76 000 forint az állam által nyújtott ked­vezmény. A közös gazdaság­ban összesen 608 000 forint értékű gépi munkát tervez a tagság. Növényvédőszer vásár­lására pedig közel 67 000 fo­rintot költ majd a tsz. ... Említést érdemel még, hogy a szövetkezet mintegy 202 000 forintot fordít az idén gépvá­sárlásra. Többi között sor ke­rül majd egy újabb traktor vásárlására is. A gépvásárlás­hoz több, mint 42 000 forintot saját erőből pótol a tagság. A tagság törekvő szorgalmát ugyan nem vetette papírra a vezetőség, de bizonyos, hogy ennek az idei évben sem lesz híja. Hisz ez az egyik alap­vető pillére annak, hogy 1960 megadja a tagságnak a terve­zett 1 240 000 forint részese­dést. MAI SZÁMUNKBÓL: Nemzetközi szemle 2. old. — Neszmélyen is min­den a nagyüzem mellett szól 3. old. 1— A Dolgo­zók Lapja kulturális melléklete 4—5. old. — A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Országos munkavédelmi tanácskozásának felhívása 6. old. — Ismerjük meg megyénket 7. old. — Asszo­nyoknak — lányoknak 7. old. — Sport $. old. Téli napok kamata Szerelők, traktorosok lelkiismeretesen dolgoznak, hogy az erőgépek javításával határidőre elkészüljenek. Czigány Károly traktoros és Kubala József egy Zetor kompresszor­­ját szerelik Cikk a 3-as oldalon 20 ezer négyzetméter bor terven felül A Budapesti Díszműbőr­gyár — melyhez a tatai dísz­műbőrgyár is tartozik — kommunistái felhívással for­dultak a vállalat dolgozóihoz: fogjanak össze, a hároméves tervet fejezzék be október 31-ig, s takarítsanak meg kö­­zel 1 millió forintot. A tatai bőrgyár dolgozói termelési ta­nácskozáson vitatták meg a kommunisták felhívását és egyöntetűen csatlakoztak hoz­zá. Elhatározták, hogy az idén mintegy 20 ezer négy­­zetméter bőrrel többet készí­­tenek terven felül. A gyár termelését mintegy 40 száza­­lékkal növelik ebben az év­ben. Felújították a régi cser­ző kádakat, közel 40 száza­lékkal növelve kapacitásukat. A kikészített bőrök szárításá­nak idejét egyharmadra csök­kentették egy ésszerűsítéssel. Elhatározták azt is, hogy a tatai gyárban több százezer forintot megtakarítanak. Néphadseregünk egy a dolgozó néppel ELBÚCSÚZTATTÁK AZ „OBSITOSOKAT“ A megye járási székhelyein és városaiban ezekben a na­pokban sok bajt-keserűséget, önfeláldozást megért katona­­bajtárs találkozott. nves előírás szerint A törvé­ugyanis most törlik a hadkötelesek sorából az 1909-es évfolyam­belieket. A találkozások édes-bús emlékeket idéznek fel itt a Tatai­­ Helyőrségi Tiszti Klub színháztermében is, ahol a já­rásban élő 1909-esek gyülekez­nek. Elhangzik az utolsó ka­tonai eligazítás. Gál Lukács százados elvtárs ismerteti a katonai szolgálatnak megfele­lő és egyúttal az öregebb har­cosokat megillető hangon a tennivalókat. Aztán megkezdődik az ün­nepség, mert a néphadsereg nem ridegen búcsúzik az obsi­tosoktól. A leszerelő hadfiak pedig szívesen ünnepelnek, mert életüket nem a bizony­talanság, hanem a jólét és gyermekeik biztos jövője jel­lemzi. A párt nevében Juhász István, a járási pártbizottság titkára szól és nem a búcsúról, hanem a jövőről, az együttes munkáról beszél. Azt hangsú­lyozza, hogy a párt, a dolgozó nép számít a Tanácsköztársa­ság dicső harcosaira és a vi­lágháború igazságtalanságaira egyaránt emlékező nemzedék termelő és nevelő munkájára. Szarka István őrnagy és Ma­gyar Júlia, az úttörők járási titkára is lényegében ezt hang­súlyozta: együtt megyünk a további harcban, a szocializ­mus felépítésében, hiszen nép­hadseregünk egy a dolgozó néppel. A sokat látott harcosok, munkások, parasztok, értel­miségiek rá-rábólintanak szavakra, ők most érzik, mert a tapasztalatból tudják, mennyi­re igaz minden szó, ami a be­szédekben elhangzott. Heiser Mihály foglalja össze néhány mondatban a harcosok gondo­latait. Arra tesz fogadalmat, hogy a gazdag tapasztalato­kat, a sokoldalú gyakorlatot, amit egy fél évszázad lefolyása alatt szereztek, a szocializmus építésére, a fiatalok nevelésé­re fordítják. Aztán a tényleges katonák­nak is díszére való példás rendben veszik át az „obsito­sok” Szarka István őrnagytól bajtársi kézszorítás kíséreté­ben a díszes emléklapot, mely szintén azt hirdeti: néphadse­regünk egy a dolgozó néppel. Az „obsitosok” tapssal köszönik meg az úttörők üdvözlését ÖT BRIGÁD munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Az adminisztratív dolgozók szintén brigádba tömörültek. A raktárszemélyzetből és az anyagkönyvelési osztály dolgo­zóiból alakult brigádnak az a fő célkitűzése, hogy folyamato­san biztosítsa az anyagellátást, és jobb anyaggazdálkodást va­lósítson meg. A műszaki dolgozók brigád­ja vállalta, hogy a terveket úgy készítik el, hogy az a leg­messzebbmenő nyújtsa a munkában.segítséget Az egyes brigádoknak, de főleg a kazánházi brigádoknak lesz alkalmuk a vetélkedésre. A 13-as kazánt hazánk felsza­badulásának 15. évfordulója tiszteletére, április elején üze­meltetni kívánják. Sor kerül a 11-es és 12-es kazánok nagy­mérvű felújítására is. E nagy munkálatok sorá­n a brigádok összemérhetik erejüket, tudá­sukat, és megmutathatják, hogy méltók a megtisztelő cím viselésére­ indult harcba a dorogi erőmű­ben a szocialista munka bri­gádja cím elnyeréséért. A ka­zánházban három, a turbina­üzemrészben egy és a villamos­műhelyben ugyancsak egy bri­gád nevezett be a szocialista ki Oroszlányi Szénbánya Vállalat üzemeiben most tartják a ter­melési tanácskozásokat. Az üzemek dolgozói 335 bányász­nak ítélik oda a „kiváló dol­gozó” oklevelet, jelvényt vagy a 13 hónapi eredményes mun­ka után járó bányászati mun­kazászlót, a megfelelő pénz­jutalommal. A XVI-os aknán 65, a XVII-es aknán 54 bá­nyász részesül ezekből a jut­tatásokból. Ez az utóbbi akna esélyes a harmadik élüzem címre is.

Next