Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1961. május (16. évfolyam, 34-42. szám)

1961-05-03 / 34. szám

1^0m/ mOM MEGYEI VRÁG PDOLCTÁCJAlOWCOIXTEK! XVI. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM. * Ara: 50 fillér * 1961. MÁJUS 3. SZERDA A termelőszövetkezetek jövő évi terveinek készítése elé Az előző évek gyakorlatától eltérően kollektív gazda­ságaink jövő évi terveinek ké­szítése már most a közeli na­pokban megkezdődik. Bár so­ha nincs olyan időszak a mező­­gazdaságban, amikor a veze­tőknek ne lenne elegendő el­foglaltságuk, mégis talán a most következő két-három hét az az időszak, amikor több energiát lehet a tervezés mun­kájára fordítani. Előrelátható­lag könnyebben is megy majd e feladat végrehajtása, mint az e­őző években. Termelőszövet­kezeti vezetőink többsége meg­felelő gyakorlattal rendelke­zik e munkához. Idei terveiket jó ütemben — s a legtöbb helyen — a tag­ság véleményének időközbeni meghallgatásával készítették el, kollektív gazdaságaink. Az előző évekhez viszonyítva job­ban figyelembe vették a lehe­tőségeket és azt is, amit az ország népe vár az egyes tiz­­ektől és az egész magyar me­zőgazdaságtól. Nem kétséges, hogy jövő évi terveik elkészí­tésénél is elsősorban ezt kell termelőszövetkezeti vezetőink­nek és a tagságának termelőszövetkezet is szem előtt tartani. Második ötéves tervünk má­sodik évében tovább emelke­dik népünk életszínvonala, növekszik vásárlóereje és igé­nye is. A növekvő igényeket ki kell elégíteni. Többet, jobbat és olcsóbban kell termelni. Fő­ként azoknál a növényfélesé­geknél kell a hozamokat és esetenként a tenyészterületet is gyorsabb ütemben növelnünk, amelyekből megyei és országos viszonylatban hiány tapasztal­ható. Főként a kenyérgabona ter­melékenységét kell gyara­­pítani. A hagyományos búza­­fajták is gazdagabb termést adnak a jelenleginél korsze­rűbb talajműveléssel, a legked­vezőbb elővetemény biztosítá­sával, a talajerő szakszerű vis­­­szapótlásával. Nagy lehetősé­get rejteget a nagyhozamú bú­zafajták nagyobb területen va­ló termesztése. Nem lehet kö­zömbös egyetlen tsz számára sem, hogy 11 mázsás, vagy 18— 20, esetleg 25 mázsás búzater­mést takarít be. A nagyhoza­mú búzákkal — a műtrágya árának önköltség növelő szere­pétől eltekintve —, a hagyo­mányostól eltérő különösebb munka, gond nincs. Kenyérga­bona gondjaink megoldására való törekvéssel egyidőben növelnünk kell az olajos mag­vak­­ tenyészterületét. Különö­sen vonatkozik ez a naprafor­góra. Nagyobb tömegben és jobb minőségben kell előállí­tanunk a növekvő álattenyész­­tés igényeit kielégítő takarmá­nyokat is. A keverő üzemek életrehívása ehhez jelentős se­gítséget nyújt. A koncentrátumok cseréje lehetővé teszi, hogy egy-egy termelőszövetkezet megkezdje takarmánytermesztésének spe­­cializálását. Abból a szemes­­takarmányból termeszthet töb­bet, amelyhez a talaj­, a mun­kaerő adottságai a legjobbak, amelyből a legnagyobb termést tudja betakarítani. Jóllehet, hogy a specializálásnak e terü­letén is vannak még akadá­lyai, mégis meg kell kezdeni a munkát. Az 1962. évre szóló üzemterv valamennyi terme­lőszövetkezetben megkívánja, hogy legalább nagyvonalak­ban tisztázza a kollektíva: mi­lyen irányban kíván a termelő­­szövetkezet gyorsabban fejlőd­ni. Meg kell határozni, hogy az állattenyésztés, vagy a növény­termesztés mely ágazatát kí­vánják az átlagnál erőteljesebb ütemben fejleszteni. Nem vi­tás, hogy a termelőszövetkezet jövő útjának megjelölésénél több tényezőt kell figyelembe venni. Gondolni kell a váro­sok zöldséggel, friss tejjel, ba­romfival, tojással, stb eddiginél jobb, s a jövőben zavartala­nabb ellátására. Figyelembe kell venni munkaerőhelyzetet, a talaj és a éghajlati viszonyokat. Mulasz­tás lenne, ha Esztergom déli fekvésű hegyoldalain és a ha­gyományos borvidékeken nem kapna helyet a kincset érő sző­lő, vagyis ha e termelőszövet­kezetek szem elől tévesztenék a szőlő- és gyümölcstermesztés nagyüzemi fejlesztésének lehe­tőségét. Ugyancsak megfelelő helyet kell kapnia a dömösi, a pilismaróti és néhány bakonyi tsz tervében az értékes bogyós­gyümölcs telepítésének. Nem szabad lemondani arról a gaz­dasági lehetőségről, amit az említett területeken ez a kul­túra nyújtani tud. Széljén ös­­­szeegyeztethető ez a növény­­termesztésénél az állattenyész­tésnél és az áruértékesítésnél egyaránt. A területfelosztással és a premizálással köztes ter­méshez, vagy annak egy részé­hez és nagyobb mennyiségű ta­karmányhoz juthat a termelő­­szövetkezet és a tsz-tag is. Két­szer jár jól ez esetben a kol­lektíva tagja, hiszen ha na­gyobb a termelőszövetkezet be­vétele, akkor a munkaegység értéke is növekszik. Nagy a lehetőség a baromfi­­állomány fejlesztésére is. A nyáron felszabadítható istál­lókban, juhhodályokban a volt egyéni állatférőhelyek, udva­rok százaiban több tízezer da­rab baromfit lehet felnevelni. Ahol lehetőség van erre, ott a tsz biztosítson naposcsibét, ad­jon takarmányt és a munka­egység értékén túl természet­beni részesedéssel is tegye ér­dekeltté a tagokat az áruba­romfi nevelésében. Hasonlók a lehetőségek a sertéshízlalásnál. A jövő évi tervekben minden eddiginél megfontoltabban és határozottabban kell törekedni az olcsó, szerfás, saját brigád­dal kivitelezendő építkezések­­­re. Meg kell teremteni ehhez megfelelő lehetőségeket. Gondolni kell a tervkészítésnél a közös gazdaság további gé­pesítésére is. Az árutermelés, a beruházás, az áruértékesítés formába öntése maga a terv. Csakis ott készülhet jó terv, ahol az egész vezetőség, sőt a vezetőség mellett a tagság is részt vesz a fontosabb felada­tok meghatározásában. A lé­nyegesebb kérdéseket helyes brigádonkint, mumik a csapatok­­kint már menet köziben megvi­tatni, megtárgyalni. Nem sza­bad arról megfeledkezni, hogy sok ember bölcsességét soha­sem pótolhatja egy-két ember elgondolása. A jövő évi tervek készíté­séhez nyújtsanak messzemenő segítséget termelőszövetkezeti pártszervezetek, a helyi taná­csok, a helyi társadalmi szer­vek vezetői. Együttes erővel, közös felelősségtudattal, a ter­melőszövetkezeti tagság és az ország érdekét szem előtt tart­va határozzák meg a termelő­­szövetkezti tagság tennivalóit és a végrehajtás módjait, mód­szereit. Kollektív gazdaságaink túl­nyomó többsége rendelke­zik mindazokkal a feltételek­kel, amelyek jó munkával pá­rosulva az eddiginél gyorsabb előrehaladást biztosítanak. Ké­szüljenek a következő évre olyan tervek, amelyek a lehe­tőségek jobb kihasználásával előbbre viszik megyénk ter­melőszövetkezeti gazdaságait is a gyarapodás, a felemelke­dés útján. TARTALOMBÓL Nemzetközi szemle 2. old. — Eloszlik a köd 3. old. — Aranykalitka 4. old. — Asszonyoknak, lányoknak 5. old­. — Két sportoló, egy akarat 6. old. — Két és fél tonna vér 6. old — Szórakozva, vigadva ünnepeltek megyénk dolgozói május elsején Hagyományainkhoz híven üzemeink dolgozói ez évben is munkaversennyel ünnepel­ték május 1-ét, a nemzetkö­zi munkásosztály nagy nap­ját. A szénbányászati trösz­tök túlteljesítették tervüket. Oroszlányban április utolsó hetében 320 vagon szenet termeltek előirányzatukon fe­lül a vállalat bányászai. A Tatabányai Szénbá­nyászati Palékkal Tröszt 102 szá­fejezte be áp­rilis havi tervét, Dorog ugyancsak többet adott előirányzatánál­ tartozó borókási A tröszthöz üzem pél­dául egész évi vállalását teljesítette. Tatabányán Xl-es akna tűnt ki egyen­­­letes munkájával. De a bá­nyák mögött nem maradtak el ipari üzemeink sem. Mennyiségi és minőségi mun­kájukkal tettek hitet a mun­kásmozgalom nemzetközi ün­nepe mellett. A május 1-i ünnepségek már szombaton megkezdőd­tek. Feldíszítették a háza­kat, útvonalakat, a fiatalok májusfát állítottak. Szomba­ton este a dorogi József At­tila Művelődési Házban a vá­rosi pártbizottság ünnepi gyűlésen emléke­zett meg május­i jelen­tőségéről, majd a pedagógus és a bá­nyász énekkarok, a dorogi szimfonikus zenekar hangver­senyt adott. Vasárnap és hét­főn az ünnepségek folyta­tódtak. Esztergomban a kisz kul­turális szemle keretében nagy kulturális bemutatókat tar­tottak, a Széchenyi téren pedig, mint eddig minden évben, most is megrendezték a gyerekek rollerversenyét. A kiskereskedelmi vállalat szabadtéri divatbamutatót tartott, ugyancsak a Széche­nyi téren. A fiatalok este lampio­­nos rendeztek csónakfelvonulást a ágban.kis Duna- Tatabányán az egész város nagy örömmel készült az ün­nepre, s egymást érték a kü­lönböző programok. kulturális és sport- Vasárnap este két helyen is, a kőbányán ás a bánhidai Turulnál tá­bortüzet gyújtottak a fiata­lok, Újvárosban pedig lam­­pionos felvonulást rendez­tek. Másnap, május 1-én a négy helyen rendezett majálison nagy tömegek szórakoztak. Este a művelődési házak­ban reggelig tartó táncmulat­ságokat tartottak. Oroszlány­ban felvonult május 1-én a város lakossága, az üzemek dolgozói a hagyományokhoz híven tábláikra írták az ün­nepi műszakok eredményeit. Délután ták a város ünnepélyesen átad­büszkeségét, az új sportstadiont. A majáliso­kat a Vértesben rendezték. A május 1-i ünnepségek Tatán, Komáromban, de me­gyénk minden helységében sikeresen zajlottak le. Dol­gozóink szórakozva, vigadva köszöntötték a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepét. Társadalmi munkával Lábatlan II. végre, egyesztendei kerületében huzavona után megkezdődött az új szé­lesvásznú filmszínház felépíté­se. A munkát szorgalmasan segíti községünk lakossága is. Eddig­ 38 lábatlani kőműves képesítésű dolgozó vette ki a részét az építésből társadalmi munkában, s mintegy 100 em­ber segített a segédmunkák el­végzésében. Közel 700 óra munkával már elkészítettük a filmszínház felének lábazati falát, s ezen a szakaszon megkezdtük a felmenő falak építését is. A társadalmi mun­­­ka segítésével remélhető, hogy másfélmillió forint értékű filmszínház a jövő év közepé­re teljesen elkészül és közsé­günk lakosságának rendelke­zésére áll. Daróczi László vb-elnök léi halat« az almásfü­zitői furfurolos üzem építése 30 OOO ítHtett kapacitáis ■ 30 tttt'ivr na apa­s­ta finanaítn „o»31«/r* Az Almásfüzitői Kőolajipari Vállalatnál új üzemrészt épí­tenek, amelyben az olaj fino­mítását egy furfurol elnevezé­sű vegyszerrel végzik. Ez lesz az ország egyik legkorszerűbb olajfinomítója. Már felállítot­ták a magas vertikális csőke­mencéket, amelyekben heví­tik majd az olajat. Ezeket olajtüzeléssel fűtik. Jelenleg a l'ais­ő szigeteléseket végzik, majd szerelik a csöveket. A kemencéket a Nagykanizsai Gépgyár készítette. Szerelik a 30 méter magas, úgynevezett finomító oszlopot. Vele pár­huzamosan készül az a felvo­nó is, később amelynek segítségével a javításokat és kü­lönböző szereléseket végzik. Helyén van az extrakciós osz­lop is, a hőkicserélő tartók és épül a furfurolos szivattyúház. A szerelési munkákat, egyes berendezések gyártását a Bu­dapesti Kőolajipari Gépgyár végzi. Általában a munkák jól haladnak és így az üzem a tervezett határidőre, jövő év júniusára elkészül. Ebben, az üzemben évente 50 000 tonna olajat finomítanak majd. 1961. április 27- én Sierra Leone angol független gyarmat állam­má vált. Sierra Leone Afrika 28. független állama. ■Az ország területe 72,3 ezer négyzet­kilométer — kö­rülbelül akkora, mint Írország vagy Svájc —, la­kosainak száma 2,3 millió. Ezt­ az országot 1562-­ben a portu­gálok fedezik fel, s a Sierra Leone (oroszlán-hegy­ség) nevet adják a neki. A partvidék XIX. elején brit század nagyarmattá koro­ná­lik. A hátországot 1896-ban védnök­ségnek nyilvánít­ják. 1951-ben az ország „alkot­mányt” kap. 1953- ban megalakul az első melynek kormány, hatás­köre a gyarmatra és a védnökségre egyaránt kiterjed. 1957.. május 5-én rendezik az első képviselőházi vá­lasztásokat. 1960 tavaszán London­­­ban tárgyalások indulnak Sierra Leone „alkotmá­nyos jövőjére” vonatkozólag. tárgyalások ered­­­ményeképpen Sierra Leone képviselői meg­egyeztek az angol gyarmatügyi mi­niszterrel, hogy Sierra Leone 1961. április 27-én brit nemzetközös­­­ségen belül füg­getlenné válik. Az ország leg­főbb forrása jövedelem­­a gyé­mánttermelés. Sierra Leone ki­tűnő minőségű ipari és ékszer­gyémántot szállít a világpiacnak. A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik, pál­mamagot (kivitel­re) és rizst ter­mel. Egyéb fontos terményei a ka­kaó, a kávé és a banán. Másfél millió forinttal olcsóbban építettek fel 24 lakást Az Almásfüzitői Timföld­gyár dolgozói az ország egyik legszebb lakótelepén élnek. Csaknem 600, nagyobbrészt kettő- és háromszobás, köz­ponti fűtéses, összkomfortos lakás áll az üzem rendelke­zésére. Az egyre fejlődő gyárban azonban egyre nö­vekszik a lakásigénylők szá­ma is. Az üzem vezetősége sokat tesz a lakásgond eny­hítésére. Tavaly a dolgozók segítségével jelentős társa­dalmi munkával, több régi épület átalakításával 50 össz­komfortos lakást létesítettek. Most ismét 24 ilyen lakás építését fejezték be. A mun­kában nemcsak a lakások jövendő lakói, hanem a kü­lönböző üzemrészek dolgozói is csoportosan részt vettek, így a tervezett három hó­nap helyett két hónap alatt építették fel az új otthono­kat. A társadalmi munka pe­dig másfélmillió forint meg­takarítást jelent. A huszon­négy szoba-konyhás, fürdő­szobás, központi fűtéssel , hideg-meleg vízzel ellátott lakásokba azok a családok költöznek, akik vadalmi munkával 420 óra tál­segítették az építkezést. Az új lakások kulcsait május 1-én adták át a tulajdonosoknak. Három állami gazdaságban, KÖRNYÉN, BAKONYSZOM­­BATHELYEN, ÚJPUSZTÁN — állandó szakmai bemutatók lesznek, hogy a termelőszö­vetkezetek jobban megismer­hessék a legfejlettebb me­zőgazdasági módszereket. A Heluánnál használt cölöpverőgép Tatabányán Májusban leemelik a régi hidat A Tatabánya—Újváros és Bánhida közti vasúti feljáró­­hídnál serényen dolgoznak a Hídépítő Vállalat munkásai. Készítik az új híd töltését, a Turul alatti kitermelőhelyről 12 000 köbméter földet horda­nak ide. A Tatabánya—Alsó vasútállomás területén sín­ át­helyezéseket végeznek, hogy a vasúti daru májusban le tud­ja emelni a régi hídszerkeze­tet. Ezután rögtön munkához kezdenek a cölöpverők. Az a eróállványokat már szerelik és helyszínre szállították a 9 méteres cölöpöket is. A cölöp­veréshez azt a berendezést használják majd, amelyet az egyiptomi heluáni híd építé­sénél alkalmaztak.

Next