Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. július (17. évfolyam, 54-60. szám)

1962-07-07 / 54. szám

Komárom megyei 'Vllá'1 ijPvj jfijujjpfl jpBan rmmu Tn^*íTi ASttu 9‘fysfejB XVII. ÉVFOLYAM, 54. SZÁM. ★ Ára 60 fillér * 1962. JÚLIUS 7, SZOMBAT A béke világparlamentje Az ősi Kreml új, modern kongresszusi palotájában két nap múlva öt világrész száz­húsz országának küldöttei­­ ül­nek össze tanácskozásra. Ar­ról tanácskoznak, ami ma vi­lágszerte legjobban foglalkoz­tatja az embereket: hogyan le­het megőrizni a békét, elűzni a háború rémét. Az emberiség legjobbjai, a legmesszebbre tekintő elmék már évszázadokkal, sőt évez­redekkel korábban is felemel­ték szavukat az értelmetlen vérontások, öldöklések, a még­megismétlődő háborúk ellen. Szavuk azonban hatástalan maradt. Svájci statisztikusok kiszámították, hogy az embe­riség történelménél» utóbbi öt­ezer esztendejéből csak­nem egészen háromszázat töltött békés körülmények között. 4700 évben hol itt, hol ott lo­bogott fel a harcok lángja, mely — ugyancsak e statisz­tikusok számításai szerint — összesen három és fél milliárd ember életét kívánta áldoza­tul. A háborúk mindig csapást jelentettek a túlnyomó több­ség, a dolgozó nép számára. Akkor is, amikor zsoldosok hada dúlta fel házaikat, s ak­kor is, mikor repülőkről szórt bombák elől kellett menedé­ket keresniük. Voltak — vannak napjainkban is — ter­­­mészetesen másféle háborúk is: igazságos, forradalmi, nem­zeti felszabadító háborúk, amelyet az elnyomottak vív­tak jogaikért, a szebb életért. A háborúk túlnyomó többsége azonban az elnyomók, a ki­zsákmányolók érdekeit szol­gálta, s ez egyben magyará­zatot is ad arra, miért szólí­tották újra és újra a történe­lem folyamán csatasorba a fegyverforgatásra képes fér­fiakat. Napjainkban azonban új módon vetődik fel a háború vagy béke évezredes kérdése. A technika viharos fejlődése mérhetetlenül megnövelte a hadieszközök hatósugarát és rombolóerejét. Új, tömegpusz­tító fegyverek léptek a színre, köztük olyanok, amelyekből egyetlen egy is elég ahhoz, hogy egy virágzó nagyvárost lakóival együtt a szó szoros értelmében eltöröljön a föld színéről. Nyugati szakemberek számításai szerint a haditech­nika jelenlegi fejlettségi szint­jén egy új atom-világháború első 24 órájában 130 millióra rúgna a halottak száma. Ne mérlegeljük most e szám pon­tosságát, hiszen az ilyesmit nem lehet még hozzávetőlege­sen sem felbecsülni, de arra jó, hogy figyelmeztessen a ve­szély nagyságára. A technika fejlődése hatalmas eszközöket adott az ember kezébe. De még nyitva áll a kérdés, ál­dást hoznak-e ezek vagy át­kot, az emberiség soha nem látott felvirágzását eredmé­nyezik-e, vagy pedig egy min­den képzeletet felülmúló rom­bolást, a civilizáció és a kul­túra évszázados értékeinek tö­meges megsemmisülését. Nem egyszer használunk ilyen szavakat: „létkérdés“, „élet vagy halál kérdése“. Nos, a béke megőrzése, az új vi­lágháború elhárítása valóban az mindenki számára. S ezért minden egyes embernek harc­ba kell szállnia élete­mében, gyermekei jövője védel­vé­delmében, a béke védelmében. Kétszeres kötelesség ez. Ma ugyanis — az emberiség tör­ténelmében először — meg is van a reális lehetőség a hábo­rú megakadályozására. runkban — mindenekelőtt Ko­szocialista világközösség meg­a­születése következtében — béke hívei reális erővel ren­­­delkeznek ahhoz, hogy lefog­ják a gyújtogatók kezét. Eb­ben igen nagy szerepe van a népek hangjának, a világköz­véleménynek. Ha a népek egy­ségesen felemelik megakadályozhatják szavukat, a leg­rosszabbat, a termonukleáris világégést. A moszkvai tanácskozás je­lentősége mindenekelőtt ab­ban van, hogy új erőt és táv­latot ad a népek békeharcá­nak, s még fokozottabb kiál­lásra mozgósítja az embereket szerte a világon. A béke-világ­­mozgalom minden tanácskozá­sa számottevő hatást gyako­rolt az események menetére. De még egyetlen kongresszus sem vált oly széles méretek­ben a béke híveinek nemzet­közi demonstrációjává, mint a holnapután kezdődő tanács­kozás. A szervezett békemoz­galom képviselői mellett igen nagy számban vesznek itt részt egyéb békeharcos és pacifista szervezetek és csoportok kül­döttei is. Angliából például a Béketanácson kívül képvisel­teti magát a Bertrand Russel vezette „Százak bizottsága" és a híres békemenetelések szer­vezője, a nukleáris leszerelé­sért harcoló szervezet is. Az Egyesült Államokból, ahová a béke-világmozgalom hatósuga­ra jelenleg jóformán egyálta­lán nem terjed ki, száz főnyi küldöttség érkezik. De jófor­mán nincs a földkerekségnek egyetlen országa sem, ahonnan ne érkezne valaki a moszkvai világfórumra. Kommunisták és keresztények, polgári radi­kálisok és hívő mohamedánok, szocialisták és liberális paci­fisták együtt vitatják meg hat napon át a legszabadabb és legnyíltabb légkörben, mit kell tenni a békés egymás mellett élésért, a leszerelésért- Ez va­lóban a világ népeinek parla­mentje lesz, ahol a népek iga­zi érdekeinek és akaratának szószólói cserélik ki gondola­taikat, egyeztetik akcióikat. A kongresszus egyik közpon­ti gondolata a békeharcosok táborának kiszélesítése és egy­ségének megszilárdítása. A bé­ke-világmozgalom már eddig is sokat tett a háborúellenes erők összefogásáért, de a tő­kés világban sok olyan mozga­lom is létezik és működik, amelyik — gyakran az impe­rialista propaganda hatására is — külön utakon járva har­col a békéért. A békéért harcoló százmil­liók soraiban ott van a mi né­pünk is. Ha valamiben, hát a béke megoltalmazásának kér­désében kialakult nálunk legszélesebb népi-nemzeti egy­­­ség. A magyar békemozgalom — nyugodtan leszögezhetjük — minden becsületes hazánk­fia érzéseinek és gondolatai­nak kifejezést ad. Békemoz­galmunk konferenciája ezért egész népünk nevében adott megbízást a kongresszuson részt vevő magyar küldöttség­nek arra, hogy méltóképpen képviselje népünk oly egysé­gesen és szenvedélyesen meg­nyilvánuló békeakaratát. A kongresszus előtti hetekben, hónapokban csaknem tizenöt­ezer békegyűlésen és számos egyéb fórumon összesen több mint kétmillió ember hallgatta meg hazánkban a békemozga­lom aktivistáinak szavait, tett helyeslésével hitet a bé­s­kés egymás mellett élés, az általános és teljes leszerelés mellett. S milliók tesznek ta­núbizonyságot cselekvő béke­­akaratukról, nap mint nap a munkapadok, íróasztalok mel­lett, a földeken, tudva, hogy mi szocialista hazánk erősíté­sével járulhatunk hozzá a legjobban a béke megvédé­séhez. Az emberiség Moszkvára fi­gyel. A háborúk és fegyve­rek nélküli világ megteremté­sének útjáról-módjáról ta­nácskoznak itt hat napon át öt világrész népeinek képvi­selői. Arról tanácskoznak, ami minden becsületes ember legfőbb szíve-vágya: földünk ne a rombolás és a pusztítás színtere, hanem a béke és boldogság lakhelye legyen. Tatabányán ülésezik a KGST-államok bánya-robbantástechnikai konferenciája Szerdán jelentős nemzetkö­zi konferencia kezdődött Ta­tabányán a Bányabiztonsági és Robbantótechnikai Kutató Intézetben. A KGST-ben részt vevő államok, a Szovjetunió, Bulgária, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia és a vendéglátó Magyarország bánya-robbantástechnikai szakemberei tanácskoznak. Bányászati robbanóanyag­gyárak, bányaműszaki fel­ügyelőségek és kutató intéze­tek kutatói és szakértői a hat­napos konferencián megvi­tatják a bányában alkalma­zott legújabb robbantó mód­szereket, megvizsgálják, me­lyik népi demokratikus ál­lamban dolgoznak a leghatá­sosabb, a legjobb sújtólégbiz­tos robbanóanyaggal. A munka összehangolására kö­zös vizsgálati módszereket fo­gadnak el. Szerdán, a tanács­kozás első napján Kóta József Kossuth-díjas mérnöknek, a Tatabányai Bányabiztonsági és Robbantótechnikai Intézet igazgatójának kutató „Rob­bantáskor a kőzetben leját­szódó folyamatok vizsgálata” című előadását hallgatták meg. A tanácskozás résztve­vői a bányákban is ellátogat­nak. A vasúti közlekedés dolgozóinak ünnepén A 12. vasutasnapra készülnek megyénkben a vasúti közle­kedés dolgozói. Már hóna­pokkal előbb felajánlásokat tettek, munkájukkal igyekez­tek nevezetesebbé tenni szak­mai napjukat. Szombaton dél­után minden nagyobb­ szolgá­lati helyen ünnepi gyűléseket rendeznek, méltatják az elért eredményeket. Tatabánya-fel­ső vasútállomáson hét dolgo­zót rendkívüli előléptetésben részesítenek, Tatabánya-alsón pedig hat dolgozót ér ez a ki­tüntetés. A megyében össze­sen kilencven vasutas dolgo­zót léptetnek elő jó munká­jukért. A szombat délutáni ünnepségeken adják át a ki­váló dolgozó okleveleket, az érdemes vasutas kitüntetése­ket, kiváló dolgozó jelvénye­ket. Többen kormánykitünte­tésben részesülnek. Az oroszlányi gazdasági kisvasúthoz 50 darab, egyenként 10 tonna teherbírású új, légfékes vasúti kocsi érkezett. A régi kocsik csak 4,5 tonna szenet szállítanak Komáromban gimnázium, Oroszlányban, Tatabányán általános iskola, Esztergomban óvoda épül Sok új művelődési létesítménnyel gazdagodik megyénk Az 1962—63-as tanévben egész sor új művelődési léte­sítménnyel, iskolával, óvodá­val gazdagodik megyénk. Az új intézmények jelentős há­nyadának építése jó ütemben halad, egy részének alapozá­sához pedig a kezdenek hozzá.közeljövőben Oroszlányban 12 tantermes iskola épül, am­ely nyolc és­ fél millió forintba kerül. Az épület falai már jórészt áll­nak, s a legújabb elképzelések szerint a tantermi részeket a tanév elején átadják rendelte­tésének. Ugyancsak Orosz­lányban az erőmű lakótelepén készül az ötvenszemélyes köz­művesített óvoda, amelynek költségei csaknem egymillió forintot tesznek ki. Hamarosan megkezdődik a tatabánya-újvárosi ti­zenkét tantermes általános iskola építése is, amely az új városrész ok­tatási gondjait oldja meg. Az építkezés több mint hétmillió forintba kerül. Az iskolával egyidőben épül fel Újvárosban a modern megyei könyvtár, amely 100 ezer kötet korszerű elhelyezésére lesz alkalmas. Tanácsi költségvetésből lé­tesül a 75 személyes esztergo­mi óvoda. A lakosság lelkes társadalmi munkával segíti, hogy minél előbb elkészüljön. Kétmillió forint költségvetés­sel épül a héregi emeletes új iskola, ennek átadására ha­marosan sor kerülhet. Négy tantermes iskola épül Szák- Szend határában, Dunaalmá­­son és Tatán a Mikovényi úti új lakótelepen. Jelentősen gazdagodik Ko­márom oktatási intézményei­nek hálózata is. Tizenhat tan­termes gimnázium épül mint­egy tízmillió forintos költség­gel. A Jókai Gimnázium új épülete az 1963/64-es tan­évben készül majd el. Esztergom jövőre fő befogadóképességű százötven diákotthonnal gazdagodik.leány­Társadalmi úton és állami segítséggel is több oktatási in­tézmény létesül. Esztergom­­táborban, Kesztölcön óvoda épül. Tárkány község csaknem félmillió forint állami támo­gatást kapott óvoda létesíté­séhez. Ácson új tanteremmel bővítik az iskolát, s a tervek szerint két terem épül Pénzá­sáson is. Tatabányán a Dózsa, illetve a József Attila iskolá- JfSUV 1 élesítenek l—1 politech­nikai tanműhelyt 156, illetve 190 ezer forint költséggel. Növekszik a tantermek száma a középiskolákban is. A tatabányai Árpád, nyergesújfalui Irinyi, a kisbé­­­ri Táncsics gimnáziumok 3— 3 új tanteremmel bővülnek. Tatabányán már állnak a fa­lak, Nyergesújfalun is jól ha­lad a munka, Kisbéren pedig a diákok a nyáron maguk is segítenek az építkezésnél. A nyáron létesülő új okta­tási intézmények nagyon fe­lelősségteljes munkát követel­nek a megyei építőipari vál­lalatoktól, hiszen az építkezé­sek pontos befejezése bizto­síthatja csak a zavartalan ok­tatási tevékenységet. Gond­os probléma akad elég. Hátrál­tatja egyes létesítmények munkálatainak megkezdését, hogy nem készültek még el pontos tervdokumentációk.­ Ugyanakkor egyes helyi taná­csoknak is időben rendezniük kell a pénzügyi problémáikat, hogy az építésben, az anyag­ellátásban ne álljanak be zök­kenők. Az új intézményekre nagy szükség van megyénkben. A tanulók száma évről évre gya­rapodik, s ugyanakkor növe­kednek az oktató munka irán­ti követelmények is. A készülő új létesítmények nagy segít­séget jelentenek a megyei ok­tató-nevelő munka színvona­lának további emeléséhez, ha­tékonyságának fokozásához. Több mint 1100 úttörőt igazoltak át a KISZ-be A közelmúltban befejeződött az úttörők átigazolása a KISZ- szervezetekbe. A dorogi járás­ban 1163 úttörőt vettek át a KISZ-szervezetek. Az ifiveze­tők és csapatvezetők egyaránt jól vizsgáztak. Sokat foglal­koztak a VIII. osztályosokkal, s ez már az átvételnél is meg­­látszott, Kesztölcön, de járásszerte is kedves ünnepségeket rendez­tek. Az úttörők átvételére az egész csapat felsorakozott, a jelenlevőknek hármas ün­­­nepségben volt részük. Ez al­kalommal avatták a kisdobo­sokat, az úttörőket s a KISZ- be átigazolt fiatalokat. A törzsgárda tagjait ünnepelték Odakint a hangárok előtt fel­­töltött üzemanyagtartállyal kombájnok sorakoznak „beve­tésre” készen, s bent a gépál­lomás nagytermében ünnepé­lyes összejövetelen találtuk számos gép vezetőjét, az egyes dolgozókat. Az ünnepségen a Nagyigmándi Gépállomás törzsgárdájának tagjait kö­szöntötte Dián Gyula, a gép­állomás főagronómusa. Jelen volt a tanácskozáson Babiák Aurél, a MEDOSZ me­­gyebizottságának képviselője és Rábai István, a gépállomá­sok megyei igazgatóságának küldötte. Az ünnepségen ad­ták át a gépállomás tizenöt dolgozójának 10 éves, illetve 31 dolgozójának 5 éves szol­gálatáért a törzsgárda jelvényt Az összejövetelen a gépállo­más vezetői megvendégelték a törzsgárda tagjait. ÖTSZÖRÖS ERŐFORRÁS Nyergesújfalu utcáin azelőtt egyáltalán nem volt járda, a Bécsi út betonját vagy a ka­puk alatt a sarat taposták járókelők, pedig e kettő kö­­­zül egyik sem jó dolog. Ép­pen ezért három évvel ezelőtt megkezdődött a községben a nagy járdaépítési akció. Éven­te 400 mázsa cementet hasz­náltak fel erre a célra, s a nagyobb forgalmú utcákon egymás után nyúltak végig a friss, széles betonszalagok. De a község más részeinek lakói is mindinkább sürget­ték a járdát. A tanács elha­tározta hát, hogy ebben az évben már 1000 mázsa ce­mentet épít be, ami öt­ezer négyzetméter járdát Így az idén a Kossuth jelent utcá­ban mind a két oldalon, az Ady és Móricz utcában pedig egy oldalon végig járda lesz és megkezdik a betonozást az Arany János és Bottyán utcá­ban is. A tanács úgy számít­ja, hogy öt év múlva már minden utca mindkét oldalán „száraz lábbal” nek a járókelők.közlekedhet­Ez persze sok pénzbe­rülne, nagyon megterhelné ke­a községfejlesztési alapot, ha a lakosság nem segítené szinte példátlan lelkesedéssel a „jár­­dásításban” a tanácsot. Úgy­szólván csak az anyagot kell adnia az építkezéshez, s így az e célra szánt pénz­keret öt­szörösét pótolja a társadalmi munka. A kulturált falusi élet óhaja így válik tettekre Nyergesúj­falun. A tömegsport és a filmszínházak helyzete a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt A megyei tanács végrehajtó bizottsága július 3-án a Me­gyei Testnevelési és Sport Ta­nács és a moziüzemi vállalat tevékenységét tárgyalta. Meg­állapította, hogy nagyobb gon­dot kell fordítani a tömeg­sportra, s ezen belül a Kilián Testnevelési Mozgalom szer­vezésére. A végrehajtó bizott­ság felhívta a járási szerveket, hogy a tanácsi közsé­gekben szorgalmazzák a sportélet fejlesztését. Ezt többek között a helyi anyagi viszonyokhoz mért na­gyobb támogatással, a peda­gógusoknak a sportéletbe való bevonásával és a különféle szervezeti kérdések megoldá­sához nyújtott segítséggel ér­hetik el. A végrehajtó bizottság fel­kérte a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsát, javítsa meg a hatáskörébe tartozó sportkö­röknél a demokratizmust és szorgalmazza jobban a Kilián Testnevelési Mozgalom elter­jesztését. A tanácskozás felhívta a Ta­tai Városi Tanács vb elnökét, vizsgálja meg a helyi lovarda sport célokra való átadásának lehetőségeit. Ugyancsak sportolási lehetőségek növelé­­­sére a vb határozatot hozott, hogy a járási és városi végre­hajtó bizottságok vizsgál­ják meg, hol és hogyan le­hetne az iskolák mellé tor­natermet építeni. A megyei moziüzemi válla­lat benyújtott előterjesztését a vb csak tájékoztató jelleggel fogadta el és elrendelte, hogy Kiss István elnökhelyettes ve­zetésével széleskörű bizottság vizsgálja meg a filmszínházak helyzetét. A vizsgálat anyagát az ősszel vitatják meg. Végezetül a vb az idei me­gyei tűzoltóverseny sikeres megrendezéséért elismerését és köszönetét fejezte ki a Me­gyei Tűzvédelmi Bizottság el­nökének és mindazoknak, akik ebben a munkában részt vet­tek.

Next