Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. október (17. évfolyam, 79-87. szám)
1962-10-03 / 79. szám
Kor romáyyai ^ Világ proletárjai, egyesüljetek! XVII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM * Ára 11ó fillér * 1962. OKTÓBER 3. SZERDA Meggyorsult a vetés Az üzemi dolgozók segítségével napi másfél ezer normál holddal több talajmunka A munkaerőben szegény megyénkben évek óta az idén sikerült először a gépállomásokon a szántó-vető traktorok felére két műszakot szervezni. Ugyanis 127, a traktorvezetéshez értő ipari munkás sietett most a falusi dolgozók segítségére. Különösen sokan ültek traktorra a bányavidékekről, a tatabányai, az oroszlányi és a dorogi szénbányászati tröszttől. Az ipari munkásokat mindenütt nagy szeretettel fogadták. A bajnai, a kömlődi és a tatai gépállomáson nagy figyelmet fordítottak elhelyezésükre is. Lakóhelyükhöz közeli termelőszövetkezetekbe osztották be őket, azok számára pedig, akik munkásszállásokról érkeztek, a gépállomások központjában rendeztek be brigádszállásokat. Az első héten nappali műszakba osztották be az új traktorosokat, hogy jól megismerkedhessenek gépükkel és területükkel. A 127 ipari munkás zöme már két hete van a gépállomásokon, így most már ők is gyakorlottan és kettős műszakban dolgoznak. Segítségükkel napi másfél ezer normál holddal többet teljesítenek a gépállomások. Megkönnyítette a helyzetet a múlt héten esett kiadós csapadék is, így megyeszerte utolérték magukat a gépállomások a szántási előkészületekben, és most már teljes erővel vetnek. Az őszi árpának a felét, a rozsnak a 60 százalékát már földbe tették. Úgy számítják, a búzát kivéve — október közepéig elvetik a kalászosokat. Ahhoz, hogy búza magjai is időben földbe kerüljenek, a termelőszövetkezeteknek meg kell gyorsítaniuk a kukorica betakarítását. Az első szputnyiktól a Vosztok 4-ig öt év telt el a kozmikus korszakból, amely az első szputnyik felbocsátásával vette kezdetét. Mennyi minden történt azóta! Az emlékezetes 1957. október 4-e után egy hónappal felbocsátották pályájára a több mint féltonnás második szovjet szputnyikot, fedélzetén különféle tudományos berendezéssel és a ma már világszerte híressé vált Lajka kutyával. 1958. május 15-én pedig már fent keringett az 1327 kg súlyú harmadik szovjet szputnyik. Az Amerikai Egyesült Államok csupán 1959. február 1-én lőtte fel első, 14 kg-os mesterséges holdját. Az első szputnyikok felbocsátása révén megoldott tudományos-technikai feladatok lehetővé tették, hogy hozzákezdjünk a válságra lévő Földtől nagy tákozmikus térségek kutatásának kibővítéséhez és a legközelebbi égitestek közvetlen tanulmányozásához. A ebből a célból Szovjetunióban 1959-ben három űrrakétát bocsátottak fe. Közülük az első a Hold közelében suhant el és a napkörüli pályára tért. Ezzel az ember létrehozta naprendszerünk első mesterséges bolygóját. A második szovjet űrrakéta 1959. szeptember 14-én, moszkvai idő szerint 0 óra 02 perc 24 másodperckor elérte a Hold felszínét. A harmadik szovjet űrrakéta 1959. október 4-én rajtolt. Fedélzetén automata bolygóközi állomást helyeztek el amelynek az volt a fő feladata, hogy lefényképezze a Hold túlsó oldalát és a felvételeket továbbítsa a Földre. A bolygóközi állomás pályáját úgy választották meg, hogy biztosítsák a Hold közelében való elhaladását és a Hold körülrepülését. Az automata teber bolygóközi állomások7-én, 6 óra 30 perckor, a Földről kapott parancsra megkezdte a Hold túlsó oldalának fényképezését. A feldolgozott felvételek továbbítása különleges televíziórendszer segítségével történt. A felvételek kidolgozásának eredményeként a Hold túlsó oldalán körülbelül 500 objektumot sikerült megismerni. Ám az automaták ma még csak az ember által előre megszabott program alapján dolgoznak, s nem képesek kutatót helyettesíteni. A szovajet szputnyikok és űrrakéták felbocsátásakor a fő feladatok egyike volt az ember űrrepüléséhez szükséges komplex kutatások végrehajtása: azon technika kidolgozása amelynek révén az űrhajó a megadott pályára vezérelhető. Továbbá a rádióösszeköttetés, a televíziós közvetítés biztosítása, számos biológiai kutatás elvégzése, stb. Az ember repüléséhez azonban mindez még kevés volt. Olyan rendszert is ki kellett dolgozni amely biztosítja az embertelenné életfunkcióit, veszélyteszi a repülést és a visszatérést a Földre. Éppen ezért az ember első űrrepülését még 5 szputnyikűrhajó felbocsátása előzte meg. Ezen űrhajók mindegyike 4,5 tonnánál nehezebb volt. E szputnyik-űrhajókat ellátták hermetikus fülkékkel, amelyeket az ember otttartózkodásához szükséges minden berendezéssel felszerelték. Az ember űrrepülésének előkészítésekor különös gondot fordítottak a biztonságra. űrhajó Ennek érdekében az valamennyi rendszerét biztosították: a fülke hermetikusságát a magaslégköri öltözék légmentességével, az automata-vezérlést kézi vezérléssel stb. Szükség esetén az űrhajós bármikor átvehette a kézi irányítást és végrehajthatta a leszállást. S végül elérkezett a várvavárt nap: 1961. április 12-e. A Vosztok 1 űrhajón Jurij Gagarin megkerülte a Földet. A szovjet űrpilóta ragyogó hőstettével megnyílt az ember űrrepülésének korszaka. Néhány hónap múlva újabb ragyogó oldal került az űrutazások történetébe: 1961. augusztus 6—7-én, a Vosztok 2 űrhajón German Tyitov több mint 25 órás utat tett meg s közben 17-szer kerülte meg a Földet. Gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy az ember normális élettevékenysége a kozmoszban huzamosabb ideig fenntartható. Ezen az űrhajón ki a kézi irányítás próbálták rendszerét. Mai 1962. augusztus 11-én, maszkidő szerint 11 óra 30 perckor földkörüli pályára bocsátották a Vosztok $ űrhajót, fedélzetén Andrijan Nyikolajev őrnaggyal. Másnap Pavel Popovics alezredessel a fedélzetén, újabb űrhajó, a Vosztok 4 tért rá földkörüli pályájára. A Vosztok 3 csaknem 4 napot töltött a kozmoszban. Kilencvenöt óra alatt kerülte meg a Földet s 64-szer közben több mint 2 600 000 kilométert tett meg. A két szovjet űrhajó 3 napig (71 óra) kötelékrepülést végzett, körülbelül 2 millió kilométert megtéve a kozmoszban, olykor 5 kilométernyire megközelítette egymást. E példa nélkül álló űrrepülés folyamán először teremtettek kétoldali rádióösszeköttetést az Az űrpilóták űrhajók között. cselekedeteiket, összehangolták kicserélték megfigyeléseik eredményeit. A szovjet űrpilóták kötelékrepülése, amely augusztus 15-én csaknem egyidőben fejeződött be, rendkívül értékes tudományos információt nyújtott az űrrepülés fő tényezőinek az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Ez a repülés közelebb hozta azt az időt, amikor az ember eljut a Holdra és naprendszerünk bolygóira. A Föld leghosszabb csővezetéke a Szovjetunió „második Bakujából”, az Ural— Volga közti kőolajmezőről indul ki, Dél-Belorussziában Mozir városánál északi, valamint déli irányban ágazik el. Az északi ágon az NDK-ban az Odera-parti Schwedt városánál, visztula-partján fekvő Lengyelországban a Plocknál, a déli ágon Csehszlovákiában Bratislaváná, hazánkban pedig Százhalombattánál épül kőolajfinomító. Nyugdíjasok klubja Tatabányán Az Alsógallán és Tatabánya-Ótelepen lakó nyugdíjasok, volt munkatársak esténként sokszor ültek össze a Szauer-féle vagy a KPVDSZ vendéglőben Művelődési Ház asztalainál edegi *8, hát sörre, kártyapárba. Ilyenkor aztán ízes szóra kerekedtek a régi, közös emlékek, a munkában eltöltött évtizedek tengernyi vidám vagy borongós történetei. Egy ilyen múltvallató estén vetődött fel körükben a gondolat: jó volna szervezett keretet adni ezeknek a gulatos összejöveteleknek.hanA KPVDSZ Művelődési Ház vezetősége örömmel fogadta az ötletet és nyomban elvállalta a „gazda" szerepét is, így aztán múlt pénteken megalakult az otthonban a nyugdíjasok klubja. A lelkes öregek ott mindjárt elkészítették a klub programját. Egyik fő feladatként a beteglátogatásét határozták el, megszervezésert nemcsak szórakozni akarnak közösen, hanem a betegségben, bajban sem hagyják magukra egymást. S a fiatalokról sem feledkeztek meg „munkatervükben’: rendszeres kapcsolatot építenek ki a művelődési házba járó ifjakkal, hogy a helyes magatartásra, munkaszeretetre neveljék, pasztalataikkal segítsék élettőket. Még sok egyéb jó gondolat, szándék került szóba első összejövetelükön, azt bizonyítva, hogy a pihenés éveiben is új színt, tartalmat keresnek életükhöz és még a nyolcvan éven felüli veteránokból sem hiányzik a vállalkozó kedv. E hét péntekén már első közgyűlésére ül össze a frissen alakult tatabányai nyugdíjas klub. 8. old. LAPUNK TARTALMÁBÓL: A VALÓSÁG TALAJÁN 2. old. TANULSÁGOK, tervek, kötelességek 3. old. TIZENÖT ÉVE VÁROS TATABÁNYA 4. old. TÖBB, JOBB NAGYÜZEMI SZÓLÓT! 5. old. KULTURÁLIS MELLÉKLET 6—7. old. SPORT Üdülő, szociális otthon vagy tanintézet legyen-e a majki kastély? Az oroszlányi dolgozók egyik kedvelt kirándulóhelye, a Vértesben rejtőző Majkpuszta. A „maiki” prépostság nevét 1252-ben említik először a túróczi prépostság alapító levelében. Azt, hogy a majki premontrei rend mikor szűnt meg, nem tudják pontosan. Valószínűleg a törökdúlás idején. A XVIII. század elején az Eszterházy-család szerezte meg a kolostort, s 1733-ban a kamalduli rendnek ajándékozta. Később új kolostort és templomot építettek, Fellner Jakab tervei szerint. Az épületben egyidőben kendő- és posztógyár működött, majd 1860-ban Eszterházy Móric vadászkastéllyá alakíttatta át. A felszabadulás óta kihasználatlan az épület. A kolostor ebédlőterme eredeti állapotában áll. Itt gyönyörű stukkók, kissé megkopott freskók, falfestmények láthatók. Nyaranta vidám úttörők veszik birtokukba az épületet, a hozzátartozó szép parkot. A közeli kis tóban sok a hal, az oroszlányi bányászok kedvelt horgászó helye. A majki kastély mellett a csákvári országutat burkolatúvá építették. szilárd Azóta rendszeresen közlekedik a helyi autóbusz Oroszlány és Majk közöt". A szép kirándulóhely megközelítése így könnyebb. Mi történjen az eddig kihasználatlan épületekkel? A Komárom megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője, Székely Géza szerint három javaslat vetődött fel. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya szakemberek képzésére, tanintézetnek venné igénybe. Esetleg megyei szociális otthonná rendeznék be, vagy SZOT üdülőt hozna benne létre. A jó állapotban levő épületrészekben 100—120 személyt lehet kényelmesen elhelyezni. A romos épületek helyreállításával még több dolgozó pihenhetne ebben a szép, csöndes környezetben. Rövid idővel ezelőtt egy oroszlányi megbeszélésen is szóba került a majki kastély ügye. A továbbiakban a megyei tanács vb is foglalkozik az épület felhasználásának kérdésével és döntést is hoz az ilvben. A megye és az üzemek egészségvédelméről tárgyaltak az ipari üzemek vezetői Az üzemek vezetőinek részvételével szombaton a megyei tanács egészségügyi osztálya megtárgyalta a megye, az ipari és a mezőgazdasági üzemek egészségügyi helyzetét. Dr. Pető Erzsébet főorvos, az egészségügyi osztály vezetője beszámolójában elmondta: jelenleg orvosi ellátottság tekintetében megyénk országosan a legjobb helyet foglalja el. Minden tízezer orvos jut, míg az lakosra 13,1 utánunk következő Vas és Győr megyében 12,3, illetve 12,1. A gyógyító munka az orvosi körzetekben kezdődik. A körzeti orvosi állások közül csupán három betöltetlen. Egy körzeti orvosra átlagosan 2800 lakos jut. Az értekezlet megállapította, hogy bár az orvosi ellátottság jó, a rendelőintézetek mégis zsúfoltak. A rendelőintézetek terhelése egyenlőtlen. A betegirányítás legjobb módszereit még nem sikerült megtalálni, holott a jó irányítás csökkentené a forgalmat, s ezzel a várakozási időt. Megyénkben az összes kórházi ágyak száma 1718. A közeljövőben jelentősen javul a helyzet Tatabányán, ahol a II. számú belgyógyászati és szemészeti osztály létrejöttével októbertől hetvenhat ággyal többet vehetnek igénybe a betegek. Kórházainkban gyógyító munka magasfokú a színvonala. A műszer- és gyógyszerellátottság is jó, az orvosok általában lépést tartanak modern kivizsgáló és gyógyító módszerekkel. Sokat fejlődött az egészségügyi helyzete üzemek is. Az üzemorvosi munkakört több gyárunkban fő foglalkozásként töltik be. Jelenleg két fő foglalkozású üzemorvosi állás vár betöltésre, a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál és a Lábatlani Cement- és Mészműveknél. mi körzetekben A bányaüzeösszesen 35 orvos működik, míg az üzemorvosi körzetekben 72 orvos látja el az ipari üzem és környéke egészségvédelmét. A tapasztalat az, hogy a vállalatoknál az egészségvédelmi óvó rendszabályokat betartják. Az egészségre ártalmas munkahelyek megszüntetése azonban nem megy egyik napról a másikra. A második ötéves terv folyamán több helyen új üzemrész építésével, vagy a régiek korszerűsítésével teremtenek egészségesebb munkakörülményeket. A Műszeripari Művekben például 1965-ig bővítik az öltözőt, gépesítenek. Az Almásfüzitői Timföldgyárban öt év alatt 4,5 millió forintot fordítanak egészségvédelemre, a viszkózógyárban a damulonüzem bővítésével egyidejűleg öltözőt és fürdőt is létesítenek. Egészségügyi beruházásokat terveznek az állami gazdaságokban is. Az értekezlet bíró. "gazokat az ipari és mezőgazdasági üzemeket, ahol a gépesítéssel egyidejűleg nem fordítanak elég gondot a felvilágosító munkára. Ezért úgy határozott, hogy e munka megjavításával küzd a további eredmények eléréséért. Zöldségtermelő kombinátot létesítenek Szomódon A szomódi Március 15. Tsz 60 holdas kertészetében megkezdték a megyében egyedülálló zöldségtermelő kombinát létesítésének előkészületeit. Jövőre 100 holdon üzemel a modern kertészet. Az ehhez szükséges már bővítik.öntözőberendezést A tagság öntevékenységére jellemző, hogy a központi fűtéssel is ellátott üvegházakat és hollandi ágyakat házilag, nagyrészt saját erőből készíti, összesen több mint egy hold terület kerül majd tető alá, amihez több ezer négyzetméter üveget használnak fel. A modern zöldségtermelő kombinát — mely évről évre tovább fejlődik majd — tavasszal már jelentős mennyiségű primőr árut állít elő.