Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1962. december (17. évfolyam, 96-104. szám)

1962-12-01 / 96. szám

Kori) DO$Yl " > Cjy0/ Világ proletárjai, egyaülje­di! DOLGOZOK LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. * Ara 60 fillér * 1962. DECEMBER 1. SZOMBAT. KAPÁSTERMÉNYEINKÉRT A váratlanul beköszön­tött, szeszélyes időjárás sú­lyos gondok, neh­éz feladatok elé állította állami gazdasá­gaink és termelőszövetkeze­teink dolgozóit. Megyénk ál­lami gazdaságaiban 3240 kh. termelőszövetkezeteinkben ezer kh. közös kukorica ma­­­radt napjainkig töretlen. A legminimálisabb számítással is mintegy a’OOO—1200 vagon májusi morzsolt kukoricának felel ez meg. Forint értéké­nél is nagyobb takarmányo­zási szerepe és jelentősége. Csak tetézi a gondot, hogy cukorrépából is közel 300 kh. termése van még a föld­ben, a hótakaró alatt. Egyes gazdaságokban a sárgarépa felszedését zavarta meg, szakí­totta félbe a szokatlan idő­járás. A kialakult­ben feltétlenül még helyzet­kell ta­lálni a módját a termés hát­ralevő része betakarításának, ez Nagyüzemi gazdaságainkban jövedelem kérdése is. Je­lentős tétellel szerepel a még száron levő kukorica, a föld­ben álló cukor- és sárgarépa értéke egyes közös gazdasá­gok termelési és értékesítési tervében. Csak növeli a be­takarítás égető szükségszerű­ségét a közös állatállomány takarmányellátottsága. Becs­lés szerint mintegy 500—600 vagon abraktakarmányra és 250—300 vagon szálasra len­ne megyénk termelőszövetke­zeteinek akkor is szüksége, ha a száron levő kukoricát az utolsó esőig betakarítjuk. Ter­mészetesen a szár betakarítá­sa csökkenti a szálastakar­­mány-hiányt, enyhíti a téli takarmányozás gondjait, kint levő kapások megmenté­­­se az idei jövedelmezőség mellett már a jövő esztendő gazdálkodását is érinti. Több termelőszövetkezet egész esztendőben kénytelen volt elviselni az elmúlt évi szakszerűtlen és erősen kifo­gásolható tápértékű takarmá­nyozás következményeit. A leromlott kondíciójú állomá­nyok hozamában helyenként még most is érezhető a kriti­kus téli és a kedvezőtlen ta­vaszi takarmányozás hatása. Minden tőlünk telhetőt meg kell tenni, hogy javítsunk ta­karmányozási helyzetünkön. Nem maradhat száron egyetlen cső kukorica, föld­­­ben egyetlen répa sem. S amit szárból megmenthetünk, kincset ér majd a tél folya­mán. Megyénk egész terüle­tén még nem lehet a tö­rést folytatni, de egyes ré­szeken már hozzáfoghatunk a munka folytatásához. A táti Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetben már a hét köze­pén megkezdték az elmara­dott 25 hold kukorica be­takarítását. Ál­lami gazdasá­gainkban is jó ütemben tö­rik a kukoricát. Ha kissé hi­degebb lesz az idő, a talaj fenntartja az embert, nem szabad tovább halogatni a termésmentést. Állami és termelőszövet­kezeti gazdaságainkban gon­doskodjanak a vezetők a ha­vas földön teával történő dolgozók meleg ellátásáról. A lehetőséghez mérten adjunk, ahol lehet e dolgozóknak víz­mentes lábbelit. Gondoskod­junk arról, hogy a körül­mények miatt nehezebbé vált munka felelően a díjazásban is meg­kifejeződjék. Pénz­ben és természetbeniben helyes és igazságos a fárasz­is­tább tevékenység elismerése. Gépállomásainknak is ak­ad bőven feladata. Az őszi mélyszántás folytatásán túl, segítsenek a termés behordá­­sában, s ha az idő és a felír­­t ételek megengedik, akkor egyes, arra alkalmas területe­ken a kukorica törését kom­bájnokkal is helyes végezni. A kukorica megmentése most mindennél elsődlegesebb. Alkalmatlan az idő arra, hogy vitassuk, hol, mit te­hetett volna a tagság. Ezt is értékelni, elemezni kell majd későbben. Most azon­ban minden erőt és energiát a kukorica törésére, a cu­korrépa betakarítására és a szárvágásra kell összpontosí­tani. Amennyiben szükséges, tár­sadalmi üggyé kell tenni. Előfordulhat, hogy egyes kol­lektív gazdaságaink a patro­náló üzemek, hivatalok, intéz­mények dolgozóinak, esetleg testületek tagjainak segítsé­gét is igénylik. »Ahol csak lehet, segítsék a falu szö­vetkezeti népét a nagy nehéz­séget jelentő munka befejezé­sében. A segítséget megelő­zően, akad tennivaló a falu­ban. Pártszervezeteink, együtt a tanácsi szervekkel, tárgyalják meg állami a termelőszövetkezet és gazdaság hogyan mozgósítják vezetőivel: a ter­melőszövetkezet tagságát, a gazdaság dolgozóit, a falu óráit a tömeg- és társadalmi szervek segítségével a mun­kára. Gondos szervezéssel, mérlegeléssel lehet csak meghatározni a betakarítás­hoz szükséges szállítást, a be­takarításnál bevezetésre ke­rülő anyagi ösztönzés módsze­reit. abban, Dönteni kell helyenként hogy mikor, milyen nagyságú külső segítségre lenne szükség. Járási, tanácsi és pártszerveink tartsák kéz­ben a helyi erők és lehetősé­gek felhasználásának ellenőr­zését és a külső segítség szük­ségletének nyilvántartását. Te­rületükön segítsék az igények kielégítését. Szükségszerű szervezéssel, jó politikai munkával, az erők és eszközök helyes fel­­használásával elérhetjük, hogy az utolsó cső kukorica is gó­­réba kerüljön, hogy egyetlen répa ne maradjon a földben és a kukoricaszár nagyobb része is takarmányként segít­se az állatállomány téli ta­karmányozási gondjainak csökkentését. ISMÉT HATAN NYERTEK GÉPKOCSIT MEGYÉNKBEN Megyénkben a két előző nyereménybetétkönyv sorso­láson öten nyertek gépkocsit. A szerencsekerék most ismét jól fordult megyénknek. A november közepén lezajlott sorsoláson újabb hat gépkocsi került megyénkbe. Skoda- Octáviát nyert Vadász József, a Környei Állami Gazdaság dolgozója. Tatabányán Kapás Ferencné háziasszony Moszk­vics gépkocsit nyert, Szűcs Mihály rendőrtörzsőrmester Skoda-Octáviát és még egy nyereménybetétköny tulajdo­nos Trabant-Combit. Dorogon Illés László vájár Skoda-Octá­­via-Super gépkocsi tulajdonos lett, egy bábolnai betétkönyv tulajdonos pedig Wartburg- Limousine típusú kocsit nyer. Ötvenegy százalékos temetés emelkedés a fejlesztési tervben A Komárom megyei Vasfoe­­tongyár műszaki dolgozói el­készítették a gyár feszített­ alj üzemének fejlesztési tervét. A gyár a KGST mintaüzeme, ahol sok külföldi látogató for­dul meg és idegen nyelvű szaklapokban tanulmányok je­lennek meg felszereléséről, munkájáról. A magyar állam eddig tíz ilyen üzemet szállí­tott külföldre. Miután ezek korszerűbb felszereléssel ké­szültek el, mint a lábatlan­i, az itt dolgozók versenyben szeretnének maradni külföldi társaikkal. Az elkészült tanul­mány olyan automatikus, mű­szerezése megoldásokat java­sol, amelyeknek megvalósítá­sával az üzem termelését 51 százalékkal növelhetik és az egy főre eső ter­melékenység pedig 22 szá­zalékkal lesz magasabb a je­lenleginél. A tanulmány há­rom-négy találmány jellegű javaslatot is tartalmaz. A munkát Pócz István, a mű­szaki fejlesztési osztály veze­tője irányította. Megkezdték a KST-betétek visszafizetését A betétek összege: több mint tizenhatmillió forint A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak megkezdték az év során összegyűjtött pénz visszafizetését. A Műszeripari Művekben hétfőn csaknem öt­százezer forintot raktak a bo­rítékokba a KST vezetői, száz­ezer forinttal többet, mint a múlt évben. Csaknem minden üzemben nőtt a befizetett fo­rintok száma. A dorogi járás­ban például a KST-tagok szá­ma már meghaladja a három­ezret. A XVII-es akna és Eb­­szőnybánya kivételével minden üzemben működik Kölcsönös Segítő Takarék­­pénztár. Az év elején még csak húsz üzemi KST volt a járásban, a visszafizetési időszakra azon­ban már harmincegyre nőtt a számuk. év közben A takarékpénztárak mintegy 2,2 millió forint kölcsönnel támogatták tagjaik kisebb-nagyobb bevá­sárlásait, összesen több mint hárommillió forint kerül ka­rácsonyra a KST- tagok pénz­tárcájába. Oroszlányban tizenkét KST fizet vissza, több mint 1,5 mil­lió forintot. A XVII-es akná­ban például 278 KST-tag, csaknem félmillió forintot vesz fel. Tatabányán december vé­géig 43 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár­ tagjai kapnak összesen hat millió forintot. A bányák közül a VIII-as ak­na dolgozói a legtakarékosab­bak, itt a legmagasabb a be­tét, több mint félmillió forint. A Cement- és Mészművekben 427 ezer forintot fizet vissza a KST. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak novemberben és decemberben több mint tizen­hatezer dolgozó részére tizen­hatmillió forint összeget meg­haladó betétet fizetnek vis­­­sza megyénkben. MAI SZÁMUNKBAN: MEXIKÓ, AZ ELLENTÉTEK ORSZÁGA 2. oldal A NÉPFRONT-MUNKA MÓDSZEREI 3. oldal LÁBATLANI DOMBOKON 4. oldal A MAGYAR PARASZTSÁG IGAZI ÚTJA 5. oldal OTTHON — CSALÁD — GYEREKEK 7. oldal RÁDIÓ- És TV-MŰSOR 8. oldal Több segítséget a dolgozóit tan ni ásához! yl ategyei tanács végrehajtó bizottságának ülése A felnőttoktatás tapasztala­tait és a megyei építőipari vállalat igazgatójának beszá­molóját tárgyalta meg a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága a hét elején tartott ülé­sén. A felnőttoktatás tapasztala­tairól szóló jelentés a tanulási kedv állandó növekedéséről adott képet. Öt év alatt 6900-ra, közel hétszeresére növekedett megyénkben az általános és középiskolákban tanuló A férfiak és nők száma, beiskolázásról készült népszámlálási adatokból azon­ban az is kiderül, hogy a megyében az ipari munkás­ságnak mindössze 28,8, a me­zőgazdaságban dolgozóknak pedig 14,3 százaléka végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Gondoskodni kell az­­ itt-ott elszórtan található írás­­­­tudatlan felnőttek tanulási­­ lehetőségeiről is. A hibák kijavítására a szer­vezeti intézkedések mellett fo­kozni kell a nevelőmunkát. A tanácsok, a szakszervezetek, a népfront-bizottságok egyik fontos feladata felkutatni és a tanulás fontosságáról meg­győzni az általános iskola VIII. osztályos végzettségével nem rendelkező dolgozókat. A megnövekedett tanulási kedv jelentős gondot is okoz. A tanuló felnőttek munkahe­lyeiken szervezeti és gazdasá­gi nehézségekbe ütköznek. Körülményes az iskolai elő­adások összehangolása a váltó műszakban dolgozók munka­idejével. Nehézségekkel jár a tanulmányi szabadság beosz­tása. Akadályokba ütközik a felnőttoktatás az iskolákon belül is. A felnőttoktatás a megszo­kottól lényegesen eltérő peda­gógiai felkészültséget kíván meg. Egy osztályba járnak idő­sek, fiatalok, a hallgatók a leg­külön­bözőbb­ előképzettség­gel élettapasztalattal rendel­keznek. A cél az, hogy a felnőtt­oktatás szintje ne marad­jon el a nappali tagoza­tokétól. Ehhez azonban az életkori sa­játosságokból és az életviszo­nyokból eredő különbséghez igazodó tan­terv, tananyag és tankönyv kellene. A nevelők­nek pedig a felnőttoktatásban bevált pedagógiai módszerek ismeretére van szükségük. A végrehajtó bizottság mél­tányolta a felnőttoktatás ki­­terjesztésére, a nehézségek és hiányosságok leküzdésére ed­dig megtett intézkedéseket. A további eredmények érdeké­ben pedig utasította a műve­lődési osztályt, tegyen javasla­tokat szakminisztériumának a felnőttoktatási reform kidol­gozásához. Egyúttal kérjen felhatalmazást különböző módszertani kísérletek elvég­zésére. A művelődésügyi osz­tály a vb határozata értelmé­ben pályázatot hirdet, az okta­tási bizottságok közremű­ködésével tapasztalatcse­réket rendez a felnőttok­tatás legjobb tapasztala­tainak összegyűjtésére és terjesztésére. A vb az alárendelt végrehajtó bizottságokat utasította tűz­zék napirendre 1963-ban a fel­nőttoktatás helyzetét. A tár­sadalmi szerveket, elsősorban a szakszervezetet pedig fel­kérte, hogy az oktatási bizott­ságok eddiginél is erőteljesebb aktivizálásával és minden más módon adjanak kítséget az üzemi fokozott se­nehézségek megoldásához. A végrehajtó bizottság felhívta a tanácsi szakosztályok figyelmét, hogy a szakmunkásképzésbe csak az általános nyolcadik osztályos iskola bizo­nyítványával rendelkező dolgozókat vonják be. Az É. M. Komárom megyei Építőipari Vállalat igazgatója a munkásosztály helyzetének javításáról szóló határozat végrehajtásáról számolt be. A beterjesztést a vb elfogadta és felkérte a vállalat igazgató­ját, készíttessen a további in­tézkedésekre december 20-ig munkatervet. A fordítson különös tervezetben gondot a bejáró munkások problémáira. A VÁSÁRLÓK ÖRÖMÉRE: Növelik a kereskedelmi szolgáltatásokat A megyei tanács kereske­delmi osztályának árufor­galmi­ bizottsága szerdán érte­kezleten tárgyalta meg a ke­reskedelmi szolgáltatás hely­zetét és feladatait. Tolnai Ist­ván, a kereskedelmi osztály vezetője beszámolójában is­mertette az eddig elért ered­ményeket. Fejlődött — első­sorban az élelmiszer-szakmá­ban — a házhoz szállítás. Je­lenleg Dorogon az ÁBC-kis­­áruház, és az esztergomi 4. sz. bolt szállítja haza tricik­lin a megrendelt árut, Tata­bányán pedig a 319-es és a 316-os bolt. Az előrerendelést azonban nem szorgalmazzák az üzletekben. A félkész és a konyhakész ételek forgalomba hozatala is a kulturált kereskedelem fel­adata. A választék ma még, csak tortalapokra, gesztenye­pürére, képviselőfánkra ter­jed ki. Tatabányán két élel­miszerboltban hidegkonyhai készítményeket is árusítanak, de ezt az árut Budapestről szállítják, holott a helyi ven­déglátó-vállalattól is besze­rezhetnék. Megoldásra vár az iskolák tízórai ellátása, a ru­házati szakmában a nylon esőkabát, ingnyak és kézelő javításának megszervezése, harisnyák átkötése, ruha és nyakkendő tisztítása. A ruha­tisztítást ugyan a földműves­szövetkezet egyes helyeken megvalósította, a komáromi tisztító a hetenként összegyűj­tött ruhát elszállítja, s készen vissza is küldi. De ugyanezt meg kell oldani azokban a helységekben is, ahol nincs a földművesszövetkezetnek ilyen tevékenysége. Biztosítani kell a boltokban a méret férfifehérnemű-varratást. utána Je­lenleg ilyen lehetőség me­gyénkben nincs, csupán az Esztergomi Kiskereskedelmi Vállalat tárgyal ez irányban a Budapesti Fehérnemű Ktsz­­szel. Ezt a tárgyalást megyei szintre kellene helyezni, hogy ne csak Esztergomban, hanem valamennyi nagyobb város­ban lehessen méretes férfi­­fehérneműt rendelni. Az értekezlet a szolgáltatá­sok közé sorolta az ágynemű, ing, zsebkendő stb. monogra­mozását is. Nagyobb propagan­dát igényel a háztartási gé­pek é s edények kölcsönzése is. A tanácskozás a kereskedelmi szolgáltatások kiterjesztésére és megjavítására a következő határozatot hozta: valamennyi kereskedelmi szolgáltatások vállalat —­a megjelölésével — dolgozza ki a saját tervét, s a megyei tanács kereskedelmi osztálya, az ipari osztállyal kö­zösen, kérje a ktsz-ektől a ka­pacitás biztosítását, s végül a szolgáltatások elterjesztése érdekében széleskörű propa­gandamunkát fejtsenek ki. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kroszner László, a megyei tanács elnöke, és Ván­dor Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium tervgazdálkodási főosztályának a vezetője. A magyar ipar sikere: Az elektronikus agyáram­vizsgáló berendezések gyártása met igénylő, rendkívül bonyo­lult szerkezetű elektronikus agyáramvizsgáló berendezések null sorozatának a gyártását. A mintapéldányról, amit az év elején küldtek ki az egyik leningrádi kutató intézetbe, nagy elismeréssel nyilatkoz­nak a szovjet szakemberek. A most készülő, ennél is korsze­rűbb hat berendezést ugyan­csak szovjet rendelésre gyárt­ják. Az elektronikus agyáram­vizsgáló az emberi agy elekt­romos tevékenységét vizsgálja és rögzíti. A készülék nagy segítséget gyásznak a nyújt az ideggyó­különböző kórfolyamatok, elsősorban agy­­az epilepszia és az agydaganatok vizsgálatában. A bonyolult be­rendezés gyártásánál sok különleges feladatot meg az üzem dolgozói­ oldottak szakértelmet kívánt, az Nagy igen alacsony frekvenciájú agyára­mok megfelelő felerősítése. Amíg az elektrokardiográf a szív elektromos áramát „mindössze” ötven-százezer­­szeresére, ez a berendezés az agy elektromos tevékenysé­gét egy-ötmilliószorosára erő­síti fel. A négy részből álló berendezés nagyságára jellem­ző, hogy csaknem 300 elekt­roncsövet, és több ezer ellen­állást építettek bele. A mű­szer készítése nagyon munka­­igényes, 10 000 órát igényel. Szerelését, bemérését hét mér­nök irányítja. Jelentős sikerhez érkezett az esztergomi Műszeripari Művek több mint 3 éve működő Relégyárának kollektívája. Megkezdték a nagy szakértel­

Next