Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. június (18. évfolyam, 44-52. szám)

1963-06-01 / 44. szám

^ TO­ W megyei Világ p.,(tMAfÍal' egyediltettk! tiumJZOK LAPJA xvm­. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. JÚNIUS L SZOMBAT Az alkotók lendületével Pártunk VIII. kongres­szusa egész népünk alapvető feladataként jelölte meg a szocializmus teljes felépíté­sét hazánkban. A magyar munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egyszóval az ország valamennyi alkotó­kész polgára eddig is szorgo­san, becsülettel kivette ré­szét abból a munkából, amely a szocializmus alap­jainak lerakását eredmé­nyezte. Az új társadalom építése — ma már tapaszta­latainkból is tudjuk — nem egy tükörsima út, ezt bizony nemcsak várt, de elég sokszor nem várt akadályok is szegélyezik. Ezek elhárí­tása, a nehézségek leküzdé­se, az építőmunka meggyor­sítása minden időben tör­vényszerűen igényli a haza összes alkotó erőinek, a két­kezi és szellemi munkások­nak egységes összefogását és a meghatározott célra va­ló irányítását. Az utóbbi örök természet két évben az ugyancsak szűkmarkúan bánt velünk. Nemcsak mezőgazdaságunk­tól tagadta meg jogosan vár­ható áldását, de iparunknak, közlekedésünknek és keres­kedelmünknek is jelentős károkat okozott a télen. Nem várt akadályok támad­tak tehát szinte egész nép­gazdaságunkban. De mert „csak ember segíthet ott, hol ember él”, magunk let­tünk úrrá a magunk nehéz­ségein. A párt, a kormány felhívására a bányászok és az alkotó munka más kép­viselői határtalan lelkesedés­sel és szorgalommal harcol­tak a természet erőivel szem­ben, s vívták ki ezzel egész ország elismerését.az Minden korszaknak, így a kapitalizmusból a kommu­nizmusba való átmenet kor­szakának is megvannak a maga hősei. Korunk azon­ban e tekintetben is újat ho­zott a történelembe. A szo­cialista társadalom ugyanis nemcsak néhány embert, hanem magát az alkotó mun­kát, s ezzel a dolgozók mil­lióit emelte dicsőségre. Az emberek értékelésének mér­céjévé a társadalom javára végzett munkát tette. Ná­lunk tehát ma az a hősies­ség, az a forradalmi tett, ha valaki a munkában élen jár, alkot kiválót. És ilyen em­berrel nem kevéssel, százez­rekkel találkozhatunk a na­pi építőmunka során ha­zánkban is. Megyénkben pél­dául már mintegy 12 000 dolgozó tette magáévá a szo­cialista brigádok jelszavát: szocialista módon dolgozni, élni és gondolkodni. A szo­cialista brigádok tagjai vala­mennyien, de rajtuk kívül további ezrek és ezrek jár­nak élen a szocialista mun­kaversenyben, harcolnak azért, hogy a hosszú tél kö­vetkeztében megrövidült idő alatt is eleget tegyenek az évi tervben vállalt kötele­zettségeiknek. A történelem alkotói, néptömegek soha nem elé­­­gedtek meg annyival, amit a természet önmagától adott, de különösen nem elégsze­nek meg ma, amikor már az objektív törvények ismere­tében, azokat a magunk ja­vára tudatosan felhasznál­hatjuk. Nem állhatunk meg tehát most sem az eddig el­ért eredményeknél. A fel­adat világos: a szocializmus teljes felépítésén munkál­kodni minden erőnkkel és tudásunkkal. A megvalósí­táshoz szükséges erőnk adott, megvannak az alap­vető eszközök is, hiszen im­már teljes egészében szocia­lista tulajdonban levő és korszerű termelőeszközök­kel rendelkezünk. Az üze­mek és szántóföldek dolgozói pedig mind nagyobb szám­ban sajátítják el a korszerű gépek kezeléséhez szükséges tudást is. Tanulnak, mert ér­zik és tudják, hogy a mo­dern technika szakképzett dolgozókat igényel, ez pedig csakis a képzettség növelésé­vel, a legújabb műszaki és termelési ismeretek elsajá­tításával érhető el Túl rózsaszínű lenne azon­ban a kép, ha nem szólnánk arról is, hogy az utóbbiak sajnos ma még nem vonat­koztathatók általánosan és minden területre. Egyes he­lyeken például a termelés irányításában és szervezésé­ben nem kap megfelelő he­lyet a kollektíva. Nem min­denütt karolják fel a kétkezi dolgozók kezdeményezéseit, javaslatait. Az ilyen vezetők ezzel a magatartással nem­csak a párt politikáját sér­tik meg, hanem olyan esz­köztől is megfosztják magu­kat, amely igen hatásosan elősegíti a feladatok teljesí­tését és a termelésben elő­forduló fogyatékosságok le­küzdését. Gyakran találkozunk a kollektíva egészének ver­senymozgalmát lebecsülő módszerekkel is. Néhány termelési egységben meg­elégszenek a vezetők azzal, hogy van az üzemben egy­két szocialista brigád címért versenyző munkacsapat, s elfeledkeznek a dolgozók nagyobb tömegeinek alkotó munkájában rejlő hatalmas lehetőségekről. A dolgozók egyénenként, de mint kol­lektíva is jogosan elvárják, hogy a gazdasági, a társadal­mi és a műszaki vezetők hathatós segítséget adjanak a feladatok teljesítéséhez. Munkásosztályunk, pa­rasztságunk és értelmisé­günk tagjait serkentik a munkában, az alkotásban élenjárók eredményei. Pár­tunk helyes politikája im­már évek óta találkozik né­pünk elképzeléseivel cél­jaival. A VIII. kongresszus által a lehetőségek józan mérlegelésével megjelölt perspektívák pedig újabb lendületet adtak a dolgozók alkotó, kezdeményező mun­kájához. Újabb kollektívák kapcsolódtak be megyeszer­­te a szocialista brigádmozga­lomba, akik már nemcsak a termelésben, hanem a szo­cialista típusú ember kiala­kításában is az elsők között menetelnek. Példájuk nyo­mán ma már az üzemrészek és üzemek tűznek maguk elé magasabb követelményeket. E kezdeményezéseket fel kell karolnunk, s elsősorban a helyi társadalmi, állami és műszaki vezetőkre hárul az a feladat, hogy egyetlen hasznos gondolat se vesszen kárba, hogy minden munka­helyen az alkotó, kezdemé­nyező szellem uralkodjék, hogy valamennyi dolgozó célja ez évi tervünk mara­déktalan teljesítése s végső soron a szocializmus teljes felépítése legyen. Megválasztották a békekongresszus tatabányai küldötteit Kisgyűlések, csoportos be­szélgetések sorozatai után tar­tották meg Tatabányán a Má­jus 1 park szabadtéri színhá­zában a városi békegyűlést. Az elnöikség tagjai között he­lyet foglalt Kreszner László, megyei tanács vb-elnötke, Takács Tihamér, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Csóka Zsigmondné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja. Részt vett a gyűlé­sen dr. Kulcsár Gyula fő­mérnök, országgyűlési képvi­selő. Az egybegyűltek előtt Fe­kete Sándor, a Magyar Rádió és Televízió munkatársa mon­dott beszédet. Hangsúlyozta a békés egymás mellett élés je­lentőségét. Nincs ma vezető — mondotta a többi között —, aki ne foglalkozna a békés egymás mellett éléssel. A jó szándékú államfők, politiku­sok szívből óhajtják, hogy a népek kapcsolataiban a barát­ság, a megértés érvényesül­jön. A háborúra számítók pe­dig a tömegek nyomására kénytelenek elfogadni a bé­kés törekvéseket. A békeharc hazánkban alkalmazható esz­közeiről szólva a mindennapi helytállást emelte ki az elő­adó és rámutatott a felvilágo­sító munka jelentőségére. Is­mételten meg kell világíta­nunk az emberek előtt — mondotta —, hogy a béke­mozgalom eddig is jelentős szerepet játszott a világhábo­rú kitörésének megakadályo­zásában. A békeharcosok ere­je és száma pedig napról napra növekszik, a háború teljes elhárításának lehetősé­gei ennek arányában mindig kedvezőbbek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után választották meg a város békeharcosainak meg­jelent képviselői a VI. ma­gyar békekongresszus tatabá­nyai küldötteit. A város dol­gozóit hat szavazati joggal és három tanácskozási joggal rendelkező küldött képviseli a nagy jelentőségű országos ta­nácskozáson. A mezőgazdasági munka premizálásáróól tanácskozott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács vb legutób­bi ülésén a műszaki és mező­­gazdasági propaganda eddigi eredményeiről és a további tennivalókról tárgyalt. Határo­zatokat hoztak az ismeretter­jesztés javításáról, az előadá­sok színvonalának emeléséről. A végrehajtó bizottság a ter­melőszövetkezetekben alkal­mazott premizálásról megál­lapította, hogy a módszerek többsége ösztönző hatású. A különböző jövedelemelosztási formák — az egyéb tényezők mellett — kedvezően befolyá­solták az önköltség alakulását. Tizenkét közös gazdaság­ban például öt forintról három forint harminchá­rom fillérre csökkent a tej önköltsége. Különösen eredményes volt a premizálás a baromfi- és a to­jástermelés növelésében. Első­sorban a helyesen alkalmazott jövedelemelosztás hatására csökken a tojásonkénti ön­költség 2,99 forintról 2,07 fo­rintra. A végrehajtó bizottság fel­­ kérte a népi ellenőrzést, hogy mezőgazdasági osztállyal együtt vizsgálják meg a pre­mizálás idei eredményeit és az év végén tájékoztassák erről a végrehajtó bizottságot. Utasí­totta a mezőgazdasági osztályt, hogy kísérje figyelemmel az ösztönzésre legalkalmasabb módszereket, a legjobbakat még év köz­ben terjesszék és segítsék elő újabb termelőszövetke­zetekben való meghonoso­dásukat. A tanácskozáson hozott hatá­rozat értelmében a járási vég­rehajtó bizottságok is megvizs­gálják a termelőszövetkezetek­ben alkalmazott premizálási módszereket és hatásukat. A III. megyei politechnikai kiállítás Esztergomban (Képriport a 3. oldalon) Egészségügyi és munkásvédelmi hónap a közalkalmazottak szakszervezetében A közalkalmazottak szak­­szervezeti bizottságai másod­ízben tartottak egészségügyi és munkásvédelmi hónapot. Első alkalommal 1961-ben szervez­tek ilyen kampányt. Az akkori tapasztalatok hasznosításával végzett munka sikerrel zárult. Egy hónap alatt különböző, a megelőzést célzó egészségügyi vizsgálaton vettek részt a szak­­szervezet tagjai. Huszonkét alapszervezet több mint 1800 dolgozója jelent meg például tüdő­szűrésen. Az egészségügyi és munkás­­védelmi hónap folyamán nagy gondot fordítottak a felvilágo­sító tevékenység kiterjeszté­sére. Huszonnégy előadást tar­tottak a szakszervezet alap­­szervezeteiben kórházi főorvosok,szakorvosok. Az egészségügyi hónap al­kalmából az alapszervezetek megvitatták a beteglátogatás, a nyugdíjasok ellátásának, az üdültetésnek és egyéb szociá­lis kérdések problémáit. Több alapszervezet jól si­került nyugdíjastalálkozót rendezett. A Közalkalmazottak Szakszer­vezete a másodszor megren­dezett kampány alatt elért lendületet meg kívánja tarta­ni és továbbra is nagy gondot fordít a dolgozó és nyugdíjas tagok egészségügyi, szociális helyzetére. Több mint 1100 diák megy a nyáron építőtáborba megyénkből Tatabányai gimnazisták önálló kukoricacímerező tábora A megye középiskoláiban már javában készülődnek az idei nyári munkára. Az építő­táborokban való részvételnek már hagyományai vannak a megyében: a múlt nyáron is hétszáz középiskolás töltötte itt a szünidő egy részét. Az idén 1010 tanuló részvételét irányozták elő, a jelentkezők száma azonban jelentősen túl­haladta a tervezettet, s így végül is 1135 középiskolás és 30 tanítóképzős vesz részt megyénkből a nyári önkéntes munkákon. Még így is jó néhány leány jelentkezését vissza kellett utasítani, mivel már számukra egyszerűen nem jutott hely a táborok­ban. A m­unka június 30-án in­dul, ekkor kezd dolgozni az első turnus. Kéthetes váltás­sal követi őket a másik három csoport. Az utolsó rész augusztus 27-én fejezi be a munkát. A fiúk az idei nyáron Szentgotthárdb­a és Tárnokra mennek. S­zen­t­got­th­á­rdon, a­hova két váltásban összesen 237-en mennek a megyéből, az ottani állami gazdaság te­rületén építenek vízlevezető csatornát, ami által 300 kb föld válik gazdagabban ter­mővé. Tárnokon pedig az új balatoni műút építésén mun­kálkodnak a diákok. A Han­ságba az idén megyénkből csak húsz fiatal megy: a mezőgazdasági technikum tanulói, akik a nyári terme­lési gyakorlat után fenn­maradó idejükből áldoznak erre a célra. A múlt eszten­dőkben is ott voltak, s most sem akarnak kimaradni. A lányok legnagyobb sza­bású munkája Dalmadorf lesz, ahol a hibrid kukorica címe­­rezésében segédkeznek. Az idei nyár érdekessége, hogy a tatabányai Árpád Gimnázium 410 diákja július második felében önálló altábort üt Dalmadon. Jelentős részt vállalnak a megyei lányok a balatonúj­­helyi tábor munkájából is: ide három turnusban összesen 368-an mennek. Itt zöldséget, gyümölcsöt szednek, s szük­ség esetén más kisegítő mun­kát is végeznek. A következő hetekben az is­kolai KISZ-szervezetek még egyszer elbeszélgetnek minden jelentkezővel a rá váró fel­adatokról, a tábori élet köve­telményeiről, a kulturális és szórakozási lehetőségekről. Május 30-án került sor a m­ár kijelölt brigádvezetők megyei tanácskozására, amelyen részt vettek a táborok parancsnokai is.

Next