Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. augusztus (18. évfolyam, 62-70. szám)

1963-08-03 / 62. szám

•Komáro *­*i *1 e avei pm.MT­I LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. AUG. 3. SZOMBAT Új színfolttal gazdagodik Tata Rövidesen újabb idegenfor­galmi látványossággal bővül Tata műemlékekben gazdag környéke. A szabadtéri szín­pad körüli park java részét is­mét a városi tanács veszi bir­tokába. A megyei idegenforgal­mi­­ hivatal és a tatai Kuny Domokos Múzeum szakemberei már készítik a terveket, hogy miképpen rendezzék be, ala­kítsák át ezt a hangulatos par­kot, a kulturális és idegenfor­galmi céloknak megfelelően. E feladat a kellemes gondok közé tartozik, s az új objek­tummal kapcsolatban már több elképzelés született. Kazinczy öreg platánjai, a pálmaház, a copf-barokk stíl­ben épült nyári Eszterházy-fé­­le nyári lárk, a szabadtéri szín­pad számos lehetőséget kínál a park ötletes hasznosítására. A tervek szerint a nyári lak­ban vadásztörténeti múzeu­mot rendeznének be, az or­szágban az első ilyen tárgyat, ahol a honfoglalástól napjain­kig bőséges leletanyag mutat­ná be a hazai vadászat törté­netét. A pálmaházat valószí­nűleg szállodának alakítják át, két-három személyes szobákra osztva, amely elsősorban a csa­ládi üdültetéseket szolgálná. A júniusban elkészült turista­szálló mellett őszre átadják a kivitelezők azt a korszerű strandmedencét is, amely növekvő idegenforgalmat hiv­­a­tott kiszolgálni a következő fürdőidényre. Az országos műemlék-fel­ügyelőség rendbe hozatta, s a napokban adta át a parkban felállított műromegyüttest, amelynek műemlék anyaga a vértesszentkereszti középkori templom maradványaiból szár­mazik. Ebben az épületben rendezik be a vadásztörténeti múzeumot Építik a kis medencét. Jövőre már lubickolhatnak benne a gyerekek Az Országos Béketanács tagjának beszámolója Tatabányán A Tatabányai Cement- és Mészművek nőbizottsága, s a III. körzeti nőtanács meghívá­sára Pataki Sándor főmérnök, az Országos Béketanács tagja beszámolót tartott a napokban a m­észtelepi pártklubban, többségben nőkből álló hall­­­gatóság előtt arról a fejlődés­ről beszélt az előadó, amit a békemozgalom hazánkban és világszerte elért. Hangsúlyoz­ta, hogy ma már minden kor­mánynak számolnia kell a tö­megek békevágyával. Ez a nagy nemzetközi erő fokról fokra újabb eredményeket ért el és jelentős szerepet játszik a háborúk megakadályozásá­ban­ Hazánkban mindenek­előtt a mindennapi feladatok jó elvégzése jelenti mozgalom erősítését.a béke- A beszámoló után élénk eszmecsere fejlődött ki, hallgatóság közül többen kér­­­déseket tettek fel. Az üzemi nőbizottság és a körzeti nőta­nács elhatározta, hogy a kö­zeljövőben újabb megbeszélé­seket szervez. A jugoszláviai földrengés térképe Mint a sajtóból ismeretes, 1963. július 26-án hajnalban a dél-jugoszláviai Skopje (Szkop­je) városát nagy erejű föld­rengés döntötte romba. A 220 000 lakosú Vardar­­parti város lakóházainak mint­egy 80%-a teljesen elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Sok száz ember esett áldoza­tául a földrengésnek. Több ezer a sebesült. Közel 130 000 ember vált hajléktalanná, akiknek nagy részét a környe­ző városokba, így­ Kumanovo­­ba, Tetovoba, Titov-Veleszbe helyezik el ideiglenesen. Skopjét — a Jugoszláv Szö­vetségi Szocialista Köztársaság egyik tagállamának, a Mace­dón Szocialista Köztársaság­nak fővárosát a rombadöntő földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés foko­zata: 12.) Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epicentruma) köz­vetlenül a város alatt helyez­kedett el. A földrengést több jugoszlá­viai városban, így­ Pristiná­ban, Kacsanikban és Gnjvané­ban is érezték. Térképünk Skopje földrajzi helyzetét ábrázolja, melléktér­képünkön (balra lent) a föld­rengés által érintett egyéb vá­rosokat tüntettük fel. — Terra — Milliós bevétel az állattenyésztésből vele..­. így tartják ezt a tatai Pártkongresszus Tsz-ben. A gömbölyödő hízókat csodáló gazdák elégedetten bólogatnak. — És beismerik — mondja Izsáki János tsz-elnök —, hogy bizony nem tudtak volna ilyen szép eredményt elérni volt egyéni gazdaságukban. — A sertésgondozóink — magyarázza az elnök — közö­sen dolgoznak. Együtt végzik az etetést, a trágyázást, a Utaz­tatást ... Személyenként ha­vonta 50—52 munkaegységet kapnak és ez a mi viszonyaink között 2000 forintos havi kere­setet jelent. A szép állatállomány a kö­zösség egyik fő jövedelemfor­rása. Büszkén mondja az el­nök, hogy az idén két és fél millió forint bevételre számí­tanak az állattenyésztésből. A sertéshizlalás 400 ezer forintot jövedelmez. A 60 darab hízó marha is sokat hoz a házhoz. Igyekeznek mindent megi­en­­ni, hogy valóra váljon a so­kat ígérő terv. Építenek egy 96 férőhelyes borjúneveldét és 340 ezer forint értékű öntöző­­berendezést vásároltak. A le­gelőt öntözik. — Mert a lege­lőt nemcsak tipratni, legeltet­ni kell, hanem gondozni, mű­velni is — vallják. „A jó gazda szeme hizlalja a jószágot” — és a jó minősé­gű takarmány, amit feletetnek A TARTALOMBÓL: Olvasóinké a szó 2. old. Az alapvető felfele! 3. old. „AKTAHÁBORÚ" 4. old. Felvételi vizsgák után 6. old. Nagyobb hatáskört kapnak az állandó bizottságok Az Oroszlányi Városi Ta­nács legutóbbi ülésén határo­zat született arra vonatkozó­an, hogy az állandó bizottsá­gok munkája magasabb szín­vonalú és hatékonyabb legyen. Mint megállapították, e bi­zottságok egy része eredmé­nyesen kezdett munkához a választások után, mások vi­szont még nem töltik be iga­zán hivatásukat, s különösen nem fordítanak még elég gon­dot a szakigazgatási szervek ellenőrzésére. A jó munkának egyik alapfeltétele — állapí­tották meg a tanácsülésen —, hogy minden állandó bizottság tervszerűen dolgozzék. Ezért a tanács kötelezte a bizottságo­kat, hogy minden félévben ké­szítsenek munkatervet, a szak­osztályok pedig feladatul kap­ták: segítsék e tervek elkészí­tését. Ezenkívül elhatározták, hogy a jövőben lehetőleg min­den tb-ülésen vagy szem­lén részt vesz a végrehaj­tó bizottság egy tagja is. Hogy az állandó bizottságok jobban betölthessék ellenőrző szerepüket, a tanácsülés meg­határozta azokat az ügykörö­ket, amelyekben az osztályok csak az illetékes állandó bizottság vélményének meghallgatása után dönt­hetnek. Ezek közé tartozik többek kö­zött a lakáskiutalás és a lakás­ cserék engedélyezése, az álla­mi gondozásba vétel és annak megszüntetése, a szabálysérté­sek elbírálása, a bölcsődei fel­vétel, a bölcsődék és óvodák nyitvatartási idejének szabá­lyozása, az iparengedélyek ki­adása és megvonása, a gázpa­lackok elosztása, a fakivágási engedélyek kiadása, a földbér­leti szerződések jóváhagyása. Az állandó bizottságok tehát fontos ügyekben kaptak véleményezési jogkört, s ez tovább növeli szerepü­ket, tekintélyüket. v­aJjabb külfejtésű bánya nyílt Oroszlányban Tíz év alatt csaknem 3 millió tonna szenet adtak az oroszlányi külfejtések Oroszlányban 1953 tavaszán nyílt meg az első külfejtésű­­ bányaüzem. A külfejtésű bá­nyák 10 év alatt csaknem hárommillió tonna szenet ad­tak a népgazdaságnak. A szépvizéri külfejtés bővítésére ennek közelében egy kisebb külfejtést nyitottak. Az új bá­nya már üzemszerűen termel. Az új terület művelése sokkal gazdaságosabb lesz, mint az előző külfejtésé volt. Annál ugyanis minden tonna szén kitermeléséhez 12,5 köbméter földtakarót kellett levenni, itt csak 8 köbméter jut egy ton­nára. Gazdaságosabb lesz az­­ új külfejtés munkája azért is, mert az előzőnél sokkal terv­szerűbben tudták előkészíteni. Az új külfejtésen is alkalmaz­zák a korábban jól bevált módszert: a nagyméretű fúró­lyukas fúrás-robbantást, mert ezzel sokkal jobban fellazít­ják a talajt. Gumiszalag he­lyett billenőszekrényes teher­autókkal szállítják el a szenet, így jelentősen megrövidítik a szállítás útját. Az új külfejtés várhatóan egy esztendeig termel majd, s a tervek szerint napi 850 ton­na szenet ad. Két év alatt 26 százalékkal nőtt az állami lakások száma Tatabányán A Tatabányai Városi nácsnál nemrég érdekes fa­ki­mutatás készült az utóbbi két esztendő lakásépítkezéseiről. Ebből kitűnik, hogy 1961. ja­­­­nuár 1. és 1963. január 1. kö­­­­zött Tatabányán a lakások­­ száma hal, ezen összesen 4,5 százalék­belül az állami tömbházakban levő lakások száma 26 százalékkal növeke­dett. A lakások építésének üteme valamelyest meghalad­ta a lakosság szaporulatáét, így az 1961. január 1-i 3,56-tal szemben ez év kezdetén kere­ken 3,5 lakó jutott átlagban egy lakásra, ami megfelel az országos átlagnak. A két év folyamán összesen 777 tömblakás épült a város­ban. Ezek kétharmada 2 szo­bás, harminc százaléka 1 szo­bás, illetve garzonlakás volt. A három-, vagy annál több szobás lakások száma az ös­­­szes újonnan építettnek 4,5 százalékát tette ki. Érdekes adat az is, hogy a múlt évben állami erőből létesült lakások 63 épült­ százaléka tömbházakban Erre az évre összesen 1054 lakás felépítését irányozza elő a terv Tatabányán. Ebből az év első öt hónapjában 304-et adtak át az építők, a lakások nagyobb része tehát az év má­sodik felében­ készül el. Ugyanakkor az alábányászás miatt az idén 391 lakást kell lebontani a város területén. Tanultak, hogy taníthassanak Kilencvennyolc most vég­zett fiatal pedagógus tette le az esküt augusztus elsején Ta­tabányán a megyei tanács üléstermében. A megyei pártbizottság ne­vében Kulcsár Sándor üdvö­zölte az idei tanévben mun­kájukat megkezdő nevelőket. Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a legfontosabb tenni­valókról, szólott. A közel száz pedagógus munkába állásával üres okta­tói hely csupán a komáromi járásban marad. Tizennégy új nevelőt kaptak az óvodák, hu­­szonketten kerültek a megye középiskoláiba, a többiek pe­dig általános iskolában taní­tanak majd. Az új pedagógusok leteszik hivatali esküjüket

Next