Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. augusztus (18. évfolyam, 62-70. szám)
1963-08-03 / 62. szám
•Komáro **i *1 e avei pm.MTI LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM * Ara 60 fillér * 1963. AUG. 3. SZOMBAT Új színfolttal gazdagodik Tata Rövidesen újabb idegenforgalmi látványossággal bővül Tata műemlékekben gazdag környéke. A szabadtéri színpad körüli park java részét ismét a városi tanács veszi birtokába. A megyei idegenforgalmi hivatal és a tatai Kuny Domokos Múzeum szakemberei már készítik a terveket, hogy miképpen rendezzék be, alakítsák át ezt a hangulatos parkot, a kulturális és idegenforgalmi céloknak megfelelően. E feladat a kellemes gondok közé tartozik, s az új objektummal kapcsolatban már több elképzelés született. Kazinczy öreg platánjai, a pálmaház, a copf-barokk stílben épült nyári Eszterházy-féle nyári lárk, a szabadtéri színpad számos lehetőséget kínál a park ötletes hasznosítására. A tervek szerint a nyári lakban vadásztörténeti múzeumot rendeznének be, az országban az első ilyen tárgyat, ahol a honfoglalástól napjainkig bőséges leletanyag mutatná be a hazai vadászat történetét. A pálmaházat valószínűleg szállodának alakítják át, két-három személyes szobákra osztva, amely elsősorban a családi üdültetéseket szolgálná. A júniusban elkészült turistaszálló mellett őszre átadják a kivitelezők azt a korszerű strandmedencét is, amely növekvő idegenforgalmat hivatott kiszolgálni a következő fürdőidényre. Az országos műemlék-felügyelőség rendbe hozatta, s a napokban adta át a parkban felállított műromegyüttest, amelynek műemlék anyaga a vértesszentkereszti középkori templom maradványaiból származik. Ebben az épületben rendezik be a vadásztörténeti múzeumot Építik a kis medencét. Jövőre már lubickolhatnak benne a gyerekek Az Országos Béketanács tagjának beszámolója Tatabányán A Tatabányai Cement- és Mészművek nőbizottsága, s a III. körzeti nőtanács meghívására Pataki Sándor főmérnök, az Országos Béketanács tagja beszámolót tartott a napokban a mésztelepi pártklubban, többségben nőkből álló hallgatóság előtt arról a fejlődésről beszélt az előadó, amit a békemozgalom hazánkban és világszerte elért. Hangsúlyozta, hogy ma már minden kormánynak számolnia kell a tömegek békevágyával. Ez a nagy nemzetközi erő fokról fokra újabb eredményeket ért el és jelentős szerepet játszik a háborúk megakadályozásában Hazánkban mindenekelőtt a mindennapi feladatok jó elvégzése jelenti mozgalom erősítését.a béke- A beszámoló után élénk eszmecsere fejlődött ki, hallgatóság közül többen kérdéseket tettek fel. Az üzemi nőbizottság és a körzeti nőtanács elhatározta, hogy a közeljövőben újabb megbeszéléseket szervez. A jugoszláviai földrengés térképe Mint a sajtóból ismeretes, 1963. július 26-án hajnalban a dél-jugoszláviai Skopje (Szkopje) városát nagy erejű földrengés döntötte romba. A 220 000 lakosú Vardarparti város lakóházainak mintegy 80%-a teljesen elpusztult vagy súlyosan megrongálódott. Sok száz ember esett áldozatául a földrengésnek. Több ezer a sebesült. Közel 130 000 ember vált hajléktalanná, akiknek nagy részét a környező városokba, így Kumanovoba, Tetovoba, Titov-Veleszbe helyezik el ideiglenesen. Skopjét — a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság egyik tagállamának, a Macedón Szocialista Köztársaságnak fővárosát a rombadöntő földrengés 9-es fokozatú volt. (A legerősebb földrengés fokozata: 12.) Hatását az tette oly pusztítóvá, hogy a földrengés központja (epicentruma) közvetlenül a város alatt helyezkedett el. A földrengést több jugoszláviai városban, így Pristinában, Kacsanikban és Gnjvanéban is érezték. Térképünk Skopje földrajzi helyzetét ábrázolja, melléktérképünkön (balra lent) a földrengés által érintett egyéb városokat tüntettük fel. — Terra — Milliós bevétel az állattenyésztésből vele... így tartják ezt a tatai Pártkongresszus Tsz-ben. A gömbölyödő hízókat csodáló gazdák elégedetten bólogatnak. — És beismerik — mondja Izsáki János tsz-elnök —, hogy bizony nem tudtak volna ilyen szép eredményt elérni volt egyéni gazdaságukban. — A sertésgondozóink — magyarázza az elnök — közösen dolgoznak. Együtt végzik az etetést, a trágyázást, a Utaztatást ... Személyenként havonta 50—52 munkaegységet kapnak és ez a mi viszonyaink között 2000 forintos havi keresetet jelent. A szép állatállomány a közösség egyik fő jövedelemforrása. Büszkén mondja az elnök, hogy az idén két és fél millió forint bevételre számítanak az állattenyésztésből. A sertéshizlalás 400 ezer forintot jövedelmez. A 60 darab hízó marha is sokat hoz a házhoz. Igyekeznek mindent megienni, hogy valóra váljon a sokat ígérő terv. Építenek egy 96 férőhelyes borjúneveldét és 340 ezer forint értékű öntözőberendezést vásároltak. A legelőt öntözik. — Mert a legelőt nemcsak tipratni, legeltetni kell, hanem gondozni, művelni is — vallják. „A jó gazda szeme hizlalja a jószágot” — és a jó minőségű takarmány, amit feletetnek A TARTALOMBÓL: Olvasóinké a szó 2. old. Az alapvető felfele! 3. old. „AKTAHÁBORÚ" 4. old. Felvételi vizsgák után 6. old. Nagyobb hatáskört kapnak az állandó bizottságok Az Oroszlányi Városi Tanács legutóbbi ülésén határozat született arra vonatkozóan, hogy az állandó bizottságok munkája magasabb színvonalú és hatékonyabb legyen. Mint megállapították, e bizottságok egy része eredményesen kezdett munkához a választások után, mások viszont még nem töltik be igazán hivatásukat, s különösen nem fordítanak még elég gondot a szakigazgatási szervek ellenőrzésére. A jó munkának egyik alapfeltétele — állapították meg a tanácsülésen —, hogy minden állandó bizottság tervszerűen dolgozzék. Ezért a tanács kötelezte a bizottságokat, hogy minden félévben készítsenek munkatervet, a szakosztályok pedig feladatul kapták: segítsék e tervek elkészítését. Ezenkívül elhatározták, hogy a jövőben lehetőleg minden tb-ülésen vagy szemlén részt vesz a végrehajtó bizottság egy tagja is. Hogy az állandó bizottságok jobban betölthessék ellenőrző szerepüket, a tanácsülés meghatározta azokat az ügyköröket, amelyekben az osztályok csak az illetékes állandó bizottság vélményének meghallgatása után dönthetnek. Ezek közé tartozik többek között a lakáskiutalás és a lakás cserék engedélyezése, az állami gondozásba vétel és annak megszüntetése, a szabálysértések elbírálása, a bölcsődei felvétel, a bölcsődék és óvodák nyitvatartási idejének szabályozása, az iparengedélyek kiadása és megvonása, a gázpalackok elosztása, a fakivágási engedélyek kiadása, a földbérleti szerződések jóváhagyása. Az állandó bizottságok tehát fontos ügyekben kaptak véleményezési jogkört, s ez tovább növeli szerepüket, tekintélyüket. vaJjabb külfejtésű bánya nyílt Oroszlányban Tíz év alatt csaknem 3 millió tonna szenet adtak az oroszlányi külfejtések Oroszlányban 1953 tavaszán nyílt meg az első külfejtésű bányaüzem. A külfejtésű bányák 10 év alatt csaknem hárommillió tonna szenet adtak a népgazdaságnak. A szépvizéri külfejtés bővítésére ennek közelében egy kisebb külfejtést nyitottak. Az új bánya már üzemszerűen termel. Az új terület művelése sokkal gazdaságosabb lesz, mint az előző külfejtésé volt. Annál ugyanis minden tonna szén kitermeléséhez 12,5 köbméter földtakarót kellett levenni, itt csak 8 köbméter jut egy tonnára. Gazdaságosabb lesz az új külfejtés munkája azért is, mert az előzőnél sokkal tervszerűbben tudták előkészíteni. Az új külfejtésen is alkalmazzák a korábban jól bevált módszert: a nagyméretű fúrólyukas fúrás-robbantást, mert ezzel sokkal jobban fellazítják a talajt. Gumiszalag helyett billenőszekrényes teherautókkal szállítják el a szenet, így jelentősen megrövidítik a szállítás útját. Az új külfejtés várhatóan egy esztendeig termel majd, s a tervek szerint napi 850 tonna szenet ad. Két év alatt 26 százalékkal nőtt az állami lakások száma Tatabányán A Tatabányai Városi nácsnál nemrég érdekes fakimutatás készült az utóbbi két esztendő lakásépítkezéseiről. Ebből kitűnik, hogy 1961. január 1. és 1963. január 1. között Tatabányán a lakások száma hal, ezen összesen 4,5 százalékbelül az állami tömbházakban levő lakások száma 26 százalékkal növekedett. A lakások építésének üteme valamelyest meghaladta a lakosság szaporulatáét, így az 1961. január 1-i 3,56-tal szemben ez év kezdetén kereken 3,5 lakó jutott átlagban egy lakásra, ami megfelel az országos átlagnak. A két év folyamán összesen 777 tömblakás épült a városban. Ezek kétharmada 2 szobás, harminc százaléka 1 szobás, illetve garzonlakás volt. A három-, vagy annál több szobás lakások száma az összes újonnan építettnek 4,5 százalékát tette ki. Érdekes adat az is, hogy a múlt évben állami erőből létesült lakások 63 épült százaléka tömbházakban Erre az évre összesen 1054 lakás felépítését irányozza elő a terv Tatabányán. Ebből az év első öt hónapjában 304-et adtak át az építők, a lakások nagyobb része tehát az év második felében készül el. Ugyanakkor az alábányászás miatt az idén 391 lakást kell lebontani a város területén. Tanultak, hogy taníthassanak Kilencvennyolc most végzett fiatal pedagógus tette le az esküt augusztus elsején Tatabányán a megyei tanács üléstermében. A megyei pártbizottság nevében Kulcsár Sándor üdvözölte az idei tanévben munkájukat megkezdő nevelőket. Nagy Lajos, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a legfontosabb tennivalókról, szólott. A közel száz pedagógus munkába állásával üres oktatói hely csupán a komáromi járásban marad. Tizennégy új nevelőt kaptak az óvodák, huszonketten kerültek a megye középiskoláiba, a többiek pedig általános iskolában tanítanak majd. Az új pedagógusok leteszik hivatali esküjüket