Kormárom Megyei Dolgozók Lapja, 1963. december (18. évfolyam, 97-105. szám)

1963-12-04 / 97. szám

­ » • ■ _ Q­ff)QPQfY­­jy10gyg­j Világ proletárjai, pgynuljrtrk! DfcC^flk LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM * Ára: 1,0 fillér * 1963. DECEMBER 4. SZERDA egy hónappal az év vége előtt Túlteljesíti villamosenergia fejlesztési tervét a dorogi erőmű A dorogi erőműben már szá­molgatják, mi várható az év végéig. A számológép pillana­tok alatt feleletet ad a kérdé­sekre. A válasz megnyugtató. Az év végére 113,3 százalékra teljesítik villamosenergia fej­lesztési tervüket. Az önfo­gyasztás 1,3 százalékkal lesz kisebb a tervezettnél. A fajla­gos hőfogyasztás kilowattórán­ként 24 kalóriával csökkent. Az erőmű vezetői arra töre­kedtek, hogy a legtöbbet a III- as kazán termeljen, hiszen en­nek a legkedvezőbb a hatás­­foka,. Az I-es számú ellennyo­másos gép üzemeltetésének szorgalmazása a fajlagos hőfo­­­gyasztás eredményeit javítot­ta. Megtakarítás várható az eladott gőznél is, amely az ön­költségben érezteti majd hatá­sát , bár a fenollal szennye­zett tápvíz be nem tervezett veszteségeket okozott az erő­műnek, az évet jó eredmé­nyekkel zárják. 157 ezer tonna szén terven felül Mire e sorok megjelennek, befejezte évi tervét a tatabá­nyai XI-es akna. Néhány nap múlva követik a VI-os és a X-es bányaüzemek, melyek előreláthatóan hatodika körül tesznek pontot évi előirány­zatuk teljesítésére. A Pala­hányó Üzem már túl van a terven, s eddig 1800 tonna szén a plusszá. Az aknákban folyó verseny eredményeként a szénbányászati tröszt no­vember végéig befejezte az évi felemelt vállalását is. A tröszt eredeti felajánlása 100 ezer tonna volt, s már több, mint 148 ezer tonna szenet adtak az üzemnek, így min­den lehetőség megvan arra, hogy az egész tröszt december közepéig teljesíti évi tervét is, és az év végéig összesen 157 ezer tonna szenet adjon elő­irányzatán kívül. 2,2 milliós termelési érték terven felül Még november közepén be­fejezte évi tervét a Komárom megyei Gép- és Vegyes­javító Vállalat. A számítások szerint az év végéig még 2,2 millió fo­rint termelési értéket adnak előirányzatukon kívül. A vál­lalatnál az akkumulátor-üzem és a lakatosüzemek fejlődése biztosította a terv idő előtti befejezését. De javították a munkakörülményeket is. Do­rogon műhely motorkerék­p­ár-szerelő­­épült, Tatabányán még az év vége előtt elké­szül az új lakatos üzemrész. A terv túlteljesítését a válla­lat vezetői prémiumos juta­lomrendszerrel is ösztönözték. A verseny nyomán, az előze­tes számítások sz­erint már kö­rülbelül kétheti bérnek meg­felelő nyereséggel számolhat­nak. 13 csillés fejteljesítmények a tatabányai VI-os aknában Évek óta nem értek el olyan kiváló eredményt a ta­tabányai VI-os aknai bányá­szok, mint az idén. Előrelát­hatóan december első heté­ben befejezik évi tervüket. Az akna napi előirány­zata 87 vagon szén, de például októberben ki­­lencvenhá­rom vagonos átla­gos napi termelést értek el. Különösen jól alakult az össz­­üzemi teljesítmény, egész éven át meghaladta az előirány­zottat. A nagyszerű teljesítményt a csapatok vetélkedő kedve és a jó műszaki előkészítés bizto­sította. A bányában ma már a csapatok zöme csatlakozott a szocialista brigádmozgalom­hoz. Nem ritka a 120 százalé­kos átlagos teljesítmény. A ké­zi fejtéssel dolgozók 12—13 csille szenet adnak naponta „Ilyen teljesítményekre még nem volt példa üzemünkben" — mondta Németh Béla, az ak­na párttitkára. Ma az a hely­zet, ha egy szenelő csapatnak egy-két napig biztosítania kell, már reklamál, mert szenelni szeretne. A csapatok küzdő­kedvét az ösztönző bérezés is növeli. A Tatabányai Szénbá­nyászati Tröszt októbertől a csilleszakmányok túlteljesíté­sét jutalmazza. Októberben csak a VI-os aknában 40 ezer forint jutalmat fizettek ki. A verseny fellendülése eredmé­nyeként az egész trösztnél eb­ben az időben több mint 400 ezer forint volt a jutalom. Az ország szénszükségleté­nek biztosítására a VI-os ak­nában a negyedik negyedév­ben a kétszakos­ üzemelésről áttértek a hároms­zakosra. Ez a tény is növelte a termelést, a fejtést gondolják, előrehaladást. Így mindaddig három szakban dolgoznak, amíg a népgazdaság érdeke ezt így kí­vánja. Jövőre a bánya napi előirányzata 88 vagonra nő. A feltárás olyan ütemben fo­lyik, hogy máris több hónapra előkészített biztonsági szénte­rülettel rendelkeznek. 35 bányakörlet áll versenyben egymással A dorogi szénmedencében újult lendülettel folyik a ver­seny a mennyiségi terv túltel­jesítése érdekében. Harmincöt körlet vetélkedik egymással a cél­jutalmakért. A verseny egyik célja a száz százalék alatt teljesítő brigádok telje­sítményének növelése. A moz­galom hatékonysága az üte­mes egyenletes munkában mérhető le. Egyes körletek, 120 százalék feletti teljesít­ményt érnek el. A jó eredmé­nyeket elérők élén az ebsző­­nyi, borókási, a tokodi, és a X-es aknai körletek járnak. / Modern üzlethálózat a dorogi járásban Az Iparcikk Kiskereskedel­­­­mi Vállalat 1958-ban látott­­ hozzá a dorogi járás boltjai­nak korszerűsítéséhez. Ez idő­ óta számos eredmény szüle­­­­tett, s ma elmondhatják, hogy j 4,5 bolt kivételével vala­­­mennyit helyrehozták, átala­kították a mai megfelelően. 1965-ig igényeknek­­ azonban­­ a még hátralevőkre is sor ke­­­rül. Esztergomban a vas- és­­ papírboltok, Dorogon a papír-­­ és illatszerboltok várnak kor­szerűsítésre. Sárisápon a közelmúltban­­ adták át a minden igényt ki­­­­elégítő vegyes konfekció- és­ cipőboltokat, s most folyik a­­ divatüzlet átalakítása. A jövő évben még az ide­­­­genforgalom megindulása­ előtt új, reprezentatív aján­dékboltot nyitnak a Fürdő­­­szálló szomszédságában. Már most gondoskodnak a traktorosok és szerelők képzéséről­ a komáromi járásban A komáromi járás termelő­­szövetkezeteiben majdnem száz darab új traktor vásárlá­sát tervezik. Ezek a gépek 1964-ben érkeznek meg a szö­vetkezetekbe. Az új erőgépek beszerzésével egy időben ter­mészetese­n megfelelő számú traktorvezetőre is szükség lesz. Erről, okos előrelátással, már most gondoskodnak a tsz-­ ek vezetőségei. A közös gazdaságokban most arra törekednek, hogy két traktorhoz legalább három ve­zető álljon rendelkezésre. Ezért a téli időszakban 136 tsz-tag sajátítja majd el tan­folyamon a traktorvezetői munka szakismereteit. Az új traktorosok többsége főként a falu fiataljaiból ke­rül majd ki, s három hónap­­ alatt sajátítják el a szükséges­­ ismereteket. A gépállomáso­­­­kon — ahol ezeket a tanfolya­mokat rendezik — a legkivá­­l­­óbb gépesítési szakemberek­­ iktatják majd a traktorosje­­­­lölteket. Az új szakembereket már tavasszal munkába is ál­­­­lítják a gazdaságokban. A tsz-ek vezetőségeinek kö­vetkezetességére utal az a tény­­ is, hogy már előre gondoskod­­­nak megfelelő szerelőgárdáról­­ is. A mocsai Búzakalász, az j­etei Kossuth és az ácsi Egyet­­­­értés tsz-ből szerelőiskolára is­­ küldenek tsz-tagokat, így az­­ új gépek megfelelő karbantar­tása és javítása sem okoz majd­­ különösebb gondot. Korszerűsítik a komáromi akkumulátortöltő üzemet Ostromlott vár képéhez ha­sonló most a megyei Gép- és Vegyesjavító Vállalat komáro­mi akkumulátortöltő és mo­tortekercselő üzeme. A városi erőd bolthajtásos falai között kapott új telephelyet az üzem, ahol már a nyár dereka óta folynak az átalakítási mun­kálatok. A jelenleg 64 fős akkumu­látor- és motortekercselő-rész­­leg kis üzem, de fontosságát illetően országos viszonylatban is előkelő helyet foglal el.­­ Évente 15 ezer akkumulátor kerül ki innen, s több mint félezer különböző teljesít­ményű motor. Négy megyét látnak el akkumulátortele­pekkel, s az autóvillamossági részleget bőven ellátják mun­kával a közületek és magáno­sok egyaránt. A telephely, a műhelyek megfelelő kialakítása már alapként járul a jövő auto­matizált munkafolyamatai­hoz. A közelmúltban készült el a korszerű akkumulátor­­töltő és javítószalag, ahol munkafolyamatokat az eddigi a gyakorlattól eltérően munka­fázisokra bontva futószalag-rendszerben végzik. Ezzel a módszerrel nemcsak az egy főre jutó termelékenység emelkedik, de ami a döntő, az akkumulátorok minősége, élet­tartama jelentős mértékben javul. Az üzem az átalakítási­­ munkálatokkal egyidőben a haladást elősegítő változások korát éli. Egyre-másra szület­nek a jobbnál jobb újítások. Közülük egyik legjelentősebb a motortekercselés gépesítése, amely újítási feladatként is szerepelt. Sebestyén Károly, a teker­cselőüzem művezetője elekt­romosan meghajtott és auto­mata számláló szerkezettel fel­szerelt tekercselőgép­et szer­kesztett, amelynek fordulat­száma gombnyomással szabá­­­­lyozható. Napról napra épül és fo­­­­lyamatosan termel a fejlődő, újjászülető üzem. A dolgozók társadalmi munkával segítik az építkezés munkálatait. Korszerű öltöző, fürdő is sze­repel az­­ átalakítási tervekben, a járószint alatt égfűtés bevezetésén elhelyezett gondol­kodnak a műhelyek ezermes­terei. Tárgyalások folynak a­­ városi tanács illetékeseivel egy újabb helyiség kiutalása ügyében is, ahol­ étkezdét sze­retnének építeni, — mert mint mondják —,­­ a jelenlegi lét­szám két esztendő alatt min­den bizonnyal megkétszerező­dik Elkészült a tekercsel­ő gép prototípusa Sebes­yén Károly, a gép szerkesztője kipróbálja a berendezést. ­ Ahol életre kelnek a kövek Másfél millió forintos beruházással felépült Süttőn a­­ Képzőművészeti és Iparvállalat kőmegmunkáló üzeme. A korszerű gépekkel felszerelt műhelyekben készülnek ,és innen jutnak el az ország minden részébe a különféle­ szobor­­talapzataik, díszkutak és szökőkútmedencék művészien meff­­é­faragott kőelemei. Innen indulnak útnak a városok, községek utcáit és köz­tereit díszítő szobrok nyerstömbjei s a különleges profilú, épületburkolásra szánt csiszolt felületű kőidomok. Szakképzett mesterek, a „kőfaragó dinasztiák’ kései m­ó­­r­kái ezekben a műtermeikben már gépek segítségével alakít­gatják, formálják a holt anyagot, de azért szükségük van­­ még a vésőre és kalapácsra is a cizelláltabb faragványok el­készítéséhez. Akár tíztonnás „kőtömböcskéket” is könnyedén szétszeletel­nek a gatter acélfogai Az őskor növény- és állatvilágának kőbe zárt világa, finom márványerezetként kel életre a csiszológép korongja nyomán Milliméterről milliméterre hatol a véső a kemény anyagba, mintegy életet lehel a kőbe Húszezer fenyőfa karácsonyra A Pilisi Erdőgazdaság dol­gozói jól felkészültek az idei fenyővásárlási rohamra. Már teljes lendülettel vágják az eladásra alkalmas növendék­fákat. Az áruelosztást a hagyomá­nyokhoz híven a MÉK-szövet­­kezet bonyolítja le. Tájékozta­tásuk szerint a megye lakos­ságának karácsonyfaigényét maradéktalanul kielégítik. Az első szállítmány már meg is érkezett az oroszlányi vasút­állomásra. Körülbelül húsz-huszonkét­­ezer különböző méretű fenyő kerül az idén a piacra. Az idei szezonban­­ a tavalyinál jobb minőségű fák közt válogathat a vásárlóközönség, az elosztó szerv illetékesei ugyanis helyszínen ellenőrzik a vágás­a­ra kerülő fák kiválasztását, s az áru — az eddigi gyakorlat­tól eltérően — átmeneti rak­tározás helyett egyenesen az üzletekbe kerül. Ezzel az­­ ésszerűsített elosztási szerrel kevésbé törődök, mód­iá­ j leveleit huzamosabban meg­őrző karácsonyfához jutnak a vásárlók. A fenyőárusításnál azelőtt szórványosan előforduló bur­kolt árdrágítás megakadályo­zásáról az idén hathatósan gondoskodnak. A fa tövénél és a koronánál a lombtalan törzs maximálisan tíz-tíz cen­timéter lehet, az ezen a hatá­ron felül eső hosszat a méte­renkénti húszforintos egység­árba beszámítani nem szabad. Kellemes ünnepi meglepe­téssel is kedveskednek a megye háziasszonyainak a MÉK-szö­­vetkezet dolgozói. Még kará­csony előtt megkez­dik az egy­­kilogrammos műanyag csoma­golású hámozott burgonya gyártását és árusítását. A tisz­­­­tított burgonya a megye terü­­l­letén összesen 14 üzletben ke­­­­rül forgalomba.

Next